Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-09 / 157. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 9., HÉTFŐ Ingatag ingatlanügyek! Nem mehet mindenki városba Az aratás még kicsit odébbvan, mert a tenyészidő megnyúlt a csapadékos tavasz miatt - magyarázza Holman József agrár­mérnök, az érsekvadkerti Agroméra Rt. igazgatója. A kom­bájnolásra váró 2100 hektár búzájukból 450 hektár a vető­magbúza, mellette 100 hektár árpa, 120 hektár vetőmagmus­tár és 150 hektár csillagfürt van, amelyeket folyamatosan kell learatni augusztus közepéig. Séra Tamás Attila, a Nógrád Megyei Hírlap június 27-i számá­ban reagált sajtótájékoztató kere­tében tett nyilatkozatomra, amely­ben kifogásoltam, hogy az Or­szággyűlésben a Fidesz a civil szervezeteknek kiosztott ingatla­nokkal nem a nonprofit szféra esélyeit igyekezett növelni, ha­nem saját klientúráját erősítette. Elmondtam, hogy Salgótarján­ban- hasonlóan az országos bot­rányokhoz - ingatlanhoz jutottak olyan civil szervezetek, amelyek valós társadalmi tevékenységet nem fejtenek ki, viszont egyértel­műen kötődnek a Fideszhez. Pél­daként említettem a Fiatalok Együtt Salgótarjánért Egyesületet (FEST), amely három ingatlant ka­pott, összesen 136 négyzetmétert. A levelet a FEST elnökeként jegyző Séra Tamás Attila szerint: „a politikai hímév érdekében egy magát salgótarjáninak valló fiatal­ember saját személyét úgy próbál­ja előtérbe helyezni, hogy több ember kétéves munkáját megkér­dőjelezi.” Egyesülete mocskolódó levelet terjeszt rólam az Interneten. Magam nem szemé­lyeskedtem, hanem egy folyama­tot kritizáltam, amelyben teljesít­mény nélkül, csupán a vezető kor­mánypárthoz tartozás alapján sze­rezhetnek valakik milliós ingat­lanvagyont. Fontosnak tartom a nyilvános­ság tájékoztatását a tényekről: 1. Amikor ezeket a sorokat írom (július 4-én), a Nógrád Megyei Bí­róság nyilvántartása alapján a Fia­talok Együtt Salgótarjánért Egye­sület elnöke nem Séra Tamás Atti­la, hanem Pindroch Sziláid, aki a Fidelitas helyi elnöke, regionális alelnöke, a FEST bejegyzett szék­helye az [ állandó lakcíme. 2. Az Országgyűléshez 2000- ben benyújtott pályázatában az egyesület maga jelöli meg elnöke­ként Pindroch Szilárdot és saját maguk közlik azt a beszédes ada­tot, miszerint taglétszámuk 13 fő. 3. Az a „kulturális kiadvány”, amelyet vitapartnerem az egyesü­let létező aktivitásának bizonyíté­kaként említ, nyíltan a helyi Fi­desz propagandacélját szolgája. (Szégyen, hogy a FEST a középis­kolákban terjeszti.) Még a felsorolt tényéknél is árulkodóbb a módszer, amellyel Séra Tamás Attila megtéveszti az olvasót. Terveket sorol fel, ígérete­ket tesz, hogy mire is fogják hasz­náld az elnyert ingatlanokat, majd hozzáteszi: „látható tehát, hogy erőnkhöz mérten dolgozunk Salgótarján és fiatájai jövőjéért.” Erre a demagógiáa a sokat ta- pasztát olvasóval együtt csak annyit tudok mondani: örülünk majd, ha ez megváósul. Üres ígé­retekkel, kínos magyarázatokká ugyanis tele a padlás! Végezetül: gratuláok a helyi Fi- desz-közeli fiatáoknak ahhoz, hogy sikerült jó kapcsolatot kiala- kítaniuk a Hazafias Népfront utódszervezetével. ________________________OUlZTOSPfeTEB az S ZDSZ salgótarjáni elnöke Az aratás nagy munkáját 14 korszerű kombájn segíti, ame­lyek közül a régebbiek mozgó, forgó alkatrészeit ez évben is fel­újították. Az rt.-nek a tejen kívül egy terméke sincs leszerződve, mindig saját maguk keresik meg a legjobb piacot. Maguknak ter­melnek, feldolgoznak és próbál­nak kereskedni, amivel csak le­het. A megye talán legnagyobb mezőgazdasági nagyüzeme 6200 hektár területen gazdálkodik. Eb­ből 1200 hektár erdő, 500 hektár a gyep és 4500 hektár a szántó. Mivel saját földjük nem lehet, a földet a tulajdonosoktól, saját részvényeseiktől bérlik. Kilenc községben és egy városban van­nak jelen, közmegelégedésre. Egy éve, elsőként a megyében alakult át a régi Magyar- Csehszlovák Barátság Tsz rt.-vé, amelyet 2000. május 20-án jegy­zett be a cégbíróság. A110 foglal­koztatott nem tekinthető soknak. Magas színvonalon gépesített gazdálkodás jellemzi az rt.-t. Megpróbálnak mindig úgy beru­házni, hogy adott esetben a világ legmagasabb technikai, techno­lógiai szintjét hozzák be és alkal­mazzák. Valaha híres volt az érsekvadkerti állattenyésztés, amelyet most már szinte csak az rt. 520 tehene jelképez. A tiszta vérű Holstein Fríz tehenészetük­ből csaknem négymillió liter tejet értékesítenek évente. Itt van a megye tehénlétszámának a 10%- a, amely a megyében előállított tej 15%-át adja. Nagyon korrekt partnernek tartják a tejet átvevő szegedi céget. Kevés a jó minősé­gű legelőjük, ezért intenzíven ter­melnek nagyobb területen lucer­nát és a természetvédelmi ható­ságtól bérelnek legelőt Ipoly- szögtől Ipolyhídvégig a folyó ár­terén. Holman József szerint Érsek- vadkerten is megküzdöttek az el­múlt tíz év mezőgazdasági kihí­vásaival. 1992 óta megpróbálnak olyan helyi gazdaságpolitikát folytatni, amely az érdekeltségi rendszert magas fokon érvénye­síti. Ez nehéz feladat, mert mint­egy 2300 földtulajdonossal áll­nak bérleti viszonyban és tíz köz- igazgatási határon is gazdálkod­nak. Ettől függetlenül megpró­bálnak korrekten viselkedni, idő­ben kifizetni a vállalt kötelezett­séget és a tulajdonosokat bevon­ni olyan érdekeltségi körbe, amelyben a számításaikat megta­lálják az adott törvényes lehető­ségek között. Ez biztosította évek óta, hogy ez a gazdaság egyben tudott ma­radni. Az rt.-vé válást kimondot­tan azzal a szándékkal csinálták meg, mert féltették a gazdaságot, amely jól működött szövetkezet­ként is. Ezt jellemzi, hogy a köz­gyűléseken az elmúlt 10 év alatt is kétharmados többség volt, mert meg tudták értetni az embe­rekkel a célt és ehhez megtalálták a támogatásokat. Esetük később tanulságként szolgál arra, hogy a szétrombolt szövetkezeteknek volt egy ilyen járható útjuk is. Itt valamennyi tag, valamennyi üz­letrész-tulajdonos, az összes üz­letrészével a rt. tulajdonosa lett, kisemmizett üzletrész-tulajdo­nos nem maradt. Az rt. egyetem- leges jogutódja lett a szövetkezet­nek, mellette semmiféle cég nem működik. Minden részvény ugyanolyan jogokat és kötele­zettségeket takar. Az érsekvadkerti Agroméra Rt. pénzügyi helyzetét, terveit jónak ítéli meg Varga Józsefné gazdasági igazgató. Ami támoga­tási oldalról elérhető, azt meg­próbálják elérni, azt tartva, hogy ennek az országnak ugyanolyan gazdasági szereplői, mint más és ugyanolyan adófizetők. Arról nem is szólva, hogy az átlag me­zőgazdasági termelőtől jóval na­gyobb árbevételt érnek el és más gazdasági mutatókat nézve is ki­magaslóak. Pályázatukat maguk készítik, mert így átlátják a dol­gokat. Holman József, a falu szülötte­ként szolgálja szeretett nagyköz­ségét. A társadalmi változások kezdete óta tagja az önkormány­zatnak, amelyben az utóbbi idő­ben elfoglaltsága miatt nem szíve szerint tud tevékenykedni. Azt mondja, hogy az rt. ahol tud, ott segít, már azzal is, hogy a legna­gyobb adófizetője a községnek. Támogatják a helyi sportot, a köz­ség rendezvényeit, segítik az egy­házközséget, különböző szerve­zeteket még az országosakat is. Ennek sorában nyújtanak támo­gatást a Gyermekrák Alapítvány­nak, segítik a mozgássérült gyer­mekeket, az Inkubátor Alapít­ványt és sok minden mást. A fiatal, energikus rt.-igazgató- vá avanzsált mezőgazdasági szakember, azt tartja a magyar mezőgazdaságról, hogy minde­nütt az adott viszonyok között kell megteremteni a működés fel­tételeit. Igaz, hogy Nógrád me­gyében vannak gyengébb termé­szeti adottságokkal rendelkező területek, de azért a megye nagy részén folytatható mezőgazdasá­gi termelés.- Nem vándorolhat mindenki a városba, nem lehet mindenki az agglomeráció áldozata. Jó lenne, ha megmaradnának a falvak és jól néznének ki. Ezt megoldani hosz- szú távon sokkal megalapozot­tabb és ésszerűbb agrárpolitiká­val kell, hogy történjen. Szerin­tem ezt a rendszerváltozás óta senki nem csinálta jól és a mai nap sem működik jól - vélekedik Holman József. Tisztelettel emlegeti azokat, akik annak idején a szövetkezetei alakították és megérdemelt nyug­díjaséveiket töltik. Erőt, egészsé­get kíván nekik. Az átalakulás óta megfiatalodott a gazdaság vezeté­se, amelynek legfiatalabb tagja maga az igazgató, aki a viták, konfliktusok ellenére meg van elé­gedve kollégái munkájával, ame­lyet az eredmények is igazolnak.- Arra törekszünk, hogy a gaz­daság érdekében dolgozzunk. Jól­eső érzés, hogy szép a határunk, új gépeink vannak, mindenki lát­ja, hogy jól működik a gazdaság. __________SZABÓ ENDRE Nem betonsiló, szép lakóhely! Nem reméltem, hogy az életben még összetalál­kozom az én régi, igen kedves barátommal, akivel az érettségi bulin láttuk egymást utoljára. Annyit tudtam csak róla, hogy egy alföldi kis faluban taní- tóskodik már évtizedek óta. Vagy a falu nőtt hozzá, vagy ő a faluhoz, de nem engedik el egymást sem­miképpen. A városunk szívében futottunk össze. Az össze- ölelkezés után csodálattal és elismeréssel szólt váro­sunk szépségéről. A hatalmas lakóházakról, köz­épületekről, parkokról. Én örömmel osztoztam véle­ményében, de aztán a hosszú beszélgetésünk során belőlem mégiscsak kibuggyant a régen magammal cipelt keserűség. - Látod, barátom ezeket a napfé­nyes, erkélyes, meleg vízzel ellátott, egészséges há­zakat, betonsilónak nevezte egy olyan politikus, aki még ma is mondhat véleményt az ország házában.- Ez bizony szomorú - mondta a barátom, de hidd el, hogy én boldog lennék, ha tudnám, hogy ezek a gyerekek, akiket tanítok, ilyen betonsüókban alapíthatnának jövőt, családot.- Látod, a mi városunk tovább gazdagodik, épül­nek a palotának is beillő családi házak, egyéb közin­tézmények. Ehhez azonban nem az a politikusi vé­lemény teremtett alapot, amely az hangoztatta, hogy nekik kellett a negyven év hordalékát, szeme­tét eltakarítani. Az üyenfajta rikkantások nem takar­nak hősöket, országépítőket. Legjobb esetben a fel­tűnni akarás, a nagyotmondás szüli az ilyen eltor­zult mondatokat. Kár, hogy arra nem emlékeznek, vagy nem akarnak emlékezni és még a szüleik sem mondták el nekik, hogy az őelőttük élő generáció is tett valamit a máért. Az a generáció amely az össze­dőlt házak, hidak romjait takarította el. A halott vá­rosokban és falvakban ébredő emberek összefogása rakta le a mai fejlődés alapjait Ezek nem nevezték magukat hősnek, csak tették a dolgukat előrenézve és nem vissza-visszatekintgetve. Erre az összefogás­ra van ma is szükség a jövőnk érdekében. Az idő már jól előrehaladt, amikor indulásra gon­doltunk. A barátom búcsúzásul azt mondta:- Szeresd továbbra is ezt a gyönyörű várost és dolgozz a még szebbé tételéért a lehetőségeid sze­rint! A varjak meg hadd károgjanak! ______________________________WWIMBMi Salgótarján Türelem kell a Wartburg- és Trabant-tulajdonosokhoz! Beszélgetés Hunyadi Istvánnal, a közlekedési főfelügyelet főigazgatójával Közlekedési Minisztérium felügyelete és irányítása alatt működő közle­kedési főfelügyelet központi hivatalként irányítja és ellenőrzi a hazai gépjármű-közlekedésben döntő szerepet játszó fővárosi és a megyei fel­ügyeletek tevékenységét. Az egységes jogalkalmazás érdekében, az egész országra kiterjedő illetékessége jegyében meghatározza a hatósági eljá­rásban alkalmazott vizsgálatok és ellenőrzések műszaki követelményeit és módszereit, a járművezető-képzés tananyagait, a szaktanfolyamok, to­vábbképzések tantárgyait, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Hunyadi Istvánnal, a főfelügyelet főigazgatójával beszélgettünk.- így sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az ország lakosságának fele az ügyfelük, s ta­lán nincs is olyan lakos az országban, akit ne érintene a járművek műszaki állapota, a gép- járművezetők felkészültsége, vagy az utak ál­lapota. Mit tettek mindennek ériekében ta­valy, s milyen idei eredményekről adhat szá­mot?- Miniszterünk egyszer azt mondta, hogy a közlekedési hatóságnak úgy kell működni, mint az áramszolgáltatónak, szinte észrevét­lenül. Működésünk az első fél évben megfe­lelt ennek az elvárásnak. Amikor csaknem ötmillió ügyfélről beszélünk, ez nem azt je­lenti, hogy minden második magyar állam­polgár kapcsolatba kerül velünk. Vannak, akik évente többször is ügyfelünkké válnak. Van, aki tízszer, húszszor is felkeres minket, s a szám azt jelenti, hogy nagyon sokan ke­rülnek kapcsolatba vagy velünk, vagy azok­kal a társszervekkel, amelyek a mi megbízá­sunkból végeznek valamilyen tevékenységet. Például környezetvédelmi felülvizsgálatot, ami csaknem kétmillió gépjárművet érint évente. Útjaink állapotáról szólva jó hír, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése nagy lendülettel folyik már. Ebben a munkában, mint engedélyező hatóság veszünk részt, amit jogszabályi kötelezettségek alapján vég­zünk. Az autópályák építése miatt jóval keve­sebb pénz jut más utakra. Ez azért gond, mert az Európai Unió országaiban a tengely- terheléssel kapcsolatban magasabb a terhel­hetőség. Nálunk tíz tonna tengelyterhelésre történt az utak tervezése és kivitelezése. Útja­ink állapota miatt azonban további terhelhe­tőség lehetetlen. Mivel az európai uniós elvá­rás 11,5 tonnáról szól, ez azt jelenti, hogy híd- jainkat, útjainkat meg kellene erősíteni. Sze­retnénk elérni ebben tízévnyi mentességet. Ez a feladat egy nagyarányú, inkább a terüle­ti felügyeleteket érintő engedélyezési munka. Természetesen önkormányzati jellegű és ki­sebb volumenű munkákat is kell végeznünk.- A közlekedési főfelügyelet irányítja az el­ső fokon eljáró megyei felügyeletek munkáját. Mennyire elégedett a Nógrád Megyei Közleke­dési Felügyelet tevékenységével?- Az értékelés félévenként történik. Nóg- rádban legutóbb a felügyelet új vizsgabázisá­nak alapkőletételénél jártam. Negyedéven­ként igazgatói értekezleteket tartunk, a szak­területek számára pedig osztályvezetői érte­kezleteket. Ezek mind segítenek a munka ér­tékelésében. Ezen túl minden szakterület ér­tékeli a sajátját. Az idei év első fél éve nem ad okot panaszra. Nyugodt, jó munka folyik. Probléma - de erről nem ők tehernek - hogy a felügyeletek különböző adottságokkal ren­delkeznek. A kisebb megyék sajnos helyzeti hátrányban vannak, hiszen saját díjbevétele­ikből kell gazdálkodni. S mivel minden me­gye önállóan gazdálkodik, óhatatlan, hogy a kis megyékben bizonyos általános költségek jobban terhelik a bevételeket, ezért a moz­gásterük is jóval kisebb.- Gépjárműveink műszaki állapota, a gép­járművezetők tudása, s útjaink állapota mennyiben felel meg az előírt követelmények­nek, különös tekintettel az európai uniós be­lépésünkkel járó előírásoknak?- Örömmel mondhatom, hogy az utóbbi két-három évben megváltozott az a trend, ami korábban a gépkocsiállomány elörege­désében nyilvánult meg, megindult egyfajta fiatalodás. Jelentősen megnőtt az új autók forgalomba helyezése. Másrészt azt tapasz­taljuk, hogy a viszonylag fiatal, három-négy éves használt gépkocsik importja is emelke­dett. Ezeknek a járműveknek eléggé szigorú műszaki előírásoknak kell megfelelniük. Ez a változás főleg a nyugati megyékben érző­dik erősebben, de remélem, hogy előbb- utóbb a keleti megyékre is átterjed, s összes­ségében egyre korszerűbb gépkocsiállo­mányt eredményez. Ez a közlekedésbizton­ságra is jó hatással van, hiszen a halálos bal­esetek száma már jelentősen csökkent. A jár­művezetők vizsgáztatása teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek. To­vább szeretnénk haladni a számítógépes vizsgáztatásban. Ezért a következő egy-más- fél esztendőben a hagyományos írásbeli tesztvizsgáztatásról szeretnénk áttérni a szá­mítógépes vizsgáztatásra. Ez kiszűri a bi­zonytalanságot, a tudást méri, s nem a teszt- lapkitöltő képességet.- Azt mondják, hogy a kétütemű gépkocsi­kat két-három éven belül kitiltják a magyar utakról Mi lesz a Wartburg - és Trabant -tulaj­donosokkal?- Jelentős számban vannak kétütemű jár­művek az országban, mintegy tíz százaléka a járműállománynak. Ezek kitiltása elsősor­ban politikai kérdés. Mivel ezek aránya lát­hatóan csökken, úgy gondolom, hogy ha van türelem a természetes csökkenésre vár­ni, akkor igazából nem komoly ez a problé­ma. Magyarországon szerencsére van egy Suzuki-gyár, amely éves termeléséből har­minc-harmincöt ezer járművet Magyaror­szágon tud értékesítem. Úgy vélem bármifé­le jogi intézkedés nélkül ez a folyamat fájda­lommentesen lezajlik. S azokat, akik még a kétüteműekkel közlekednek, mert nem jut nekik többre, azokat türelemmel kellene hagyni, hogy járművüket ki tudják cserélni korszerűbbre. Bizonyára segítene, ha az au­tóértékesítésben egyre inkább olyan részlet- fizetési konstrukciókat alakítanának ki, amelyek segítik ezt.- Az egységes közlekedési hatóság hogyan készül az uniós átállásm?- Röviden válaszolva azt mondhatom, hogy már elég nagy tempóban megindult az ezzel kapcsolatos munka. Ez minden terüle­tet érint. Komoly feladataink vannak főleg a közúti ellenőrzések területén. Az AETR- egyezmény komoly feladatokat ró ránk. Sze­retnénk rendszeresen végezni a tengelytúl- súlymérést az utakon, mert jóval fokozottabb ellenőrzés szükséges. A járművek műszaki állapotát mobil műszaki állomásokkal is el­lenőrizni akarjuk. Van már egy mozgó mű­szaki állomásunk, amit PHARE támogatással szeretnénk további néggyel növelni. A köz­utak tekintetében bizonyos szerkezeti meg­erősítések szükségesek, de hát ezek beruhá­zási költsége az ország számára 250-300 mil­liárdos nagyságrendet jelent. A vezetőkép­zésben és a -vizsgáztatásban is szeretnénk továbblépni az európai színvonal felé. Meg­kezdtük az általános számítógépes fejleszté­sünket is: egy olyan országos hálózatot sze­retnénk létrehozni, amelyik közvetlen kap­csolatot jelent nemcsak a felügyeleteink kö­zött, hanem a partnerekkel is. Ez is százmil­liókban mérhető fejlesztés, nem szólva a szükséges szakemberek számáról. PÁDÁR ANDRÁS NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/3832-478,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el alapot. Teijeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HÜ ISSN 1215-9042. , w úit4g, ^ * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Spnnger-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet._______________________________ KÖZÉLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom