Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-07 / 156. szám

2001. JÚLIUS 7., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal < t Ü Ar EGERVÁR OSTROMA Eger kapitánya, Dobó István 1548 júniu­sától látta el ezt a tisztét. A várhoz tartozó 45 falu jövedelmét a várra használta fel, melynek békelétszáma 200 huszár és 200 gyalogos volt. Olyan kipróbált tisztjei vol­Székely Bertalan „Egri nők" című festménye ■ tak, mint Mekcsey István, Bornemissza Ger­gely, Zolthay István. Más segítséget azon­ban nem kapott, Eger őrsége magára ha­gyatva várta az élethalálharc megkezdését. Millenniumi históriák A környék lakosságának várba húzódásával is csak kétezer emberrel számolhatott. Ahmed és Ali hadának létszámára vonat­kozóan biztos adataink nincsenek. Istvánffy Miklós történetíró a 125 ezret a törököktől megszokott dicsekvésnek veszi: „Azt hiszem, feleannyian sem vol­tak abban a táborban” - írja. Az 1552. szeptember 10-én kezdett ostrom feltétlen győzelmi esélyt a törö­köknek kínált. Hadvezetésük azonban nem összpontosította az ágyúkat, ha­nem három helyen kezdte meg a vár lö- vetését. Szeptember 29-én hajnalban in­dult meg a vár ellen az első roham, amit a védők visszavertek. Ezután az akná­szok a bástyák felrobbantásával kísérle­teztek, de Tinódi Lantos Sebestyén sza­vaival: „ A várból és rájuk szembe ásá- nak” - így véget vetettek a robbantási kísérletnek. Még az sem segített a törököknek, hogy a várbeli székesegyházban tárolt lőpor felrobbant, mert az október 4-i és 18-i rohamot is a vár védői visszaverték. Harminckilenc napi ostrom után a török had elvonult. Ebben a században első ízben sikerült a török főerők ellen egy magyar várat megvédeni, s ez óriá­si, Európára kisugárzó erkölcsi diadal­nak számított. Eger „a végek tüköré”, a „vitézek oskolája” lett. Az egri hősök­nek Gárdonyi Géza „Egri csillagok” cí­mű regényében állított emléket. ebben az évben készítette el „A vég Temes­várban Losonczi Istvánnak haláláról” című históriát. írt Fráter György meggyilkolásáról Tinódi Lantos Sebestyén szobra TINÓDI LANTOS SEBESTYEN Irodalmunk egyik első krónikása, a XVI. század legjelentősebb énekmondója való­színűleg a Baranya vármegyebeli Tinódon született. 1538-ban Török Bálint szigetvári udvarában élt. Urának török fogságba esése után Istvánffy Imre történetíró és Werbőczi Imre pártfogolta. Megfordult Nagyszom­batban, Sárvárott, Nyírbátorban Báthori Ist­ván udvarában, Kassán. Továbbra is járta az országot, „szerzetté” a históriákat, „me­lyeket nagy részin akkor csakhamar írt, mi­kor a dolgok estenek” - írta róla Bőd Péter. Valóban, például Buda 1541-ben esett el és ő már ebben az évben megírta a Buda ve- széséről és Török Bálint fogságáról szóló énekét. 1552-ben volt Temesvár ostroma, s (1551), a „Szigeti veszedelemről” (1552). Legnagyobb hatása a 450 versszakos Eger­vár viadaláról szóló ének volt, amit Gárdo­nyi Géza „Egri csillagok” című művéhez is felhasznált. Ebből idézünk: „Tinódi Sebestyén deák Kassába, Ferdinándus királnak hív voltába. Egri várnak csuda szerencsájába, Vitézeket írja Cronikájába. ” 1554-ben jelent meg Kolozsvárott ének­gyűjteménye „Cronica” címmel, amiért I. Ferdinánd királytól nemességet kapott a „Históriáknak magyar ritmusokba való ékes foglalásáért”. E műve megjelenését csak egy évvel élte túl, 1556. január végén Sárvárott hunyt el Nádasdy Tamás udvarában. Egy bankár az olvasásról Auth Henriknek a „Svejk” a kedvence Éppen egy hete volt vendég a Magyar Rádió „Reggeli kró- niká’-jában a Magyar Nem­zeti Bank alelnöke, Auth Henrik. Sok mindenről esett szó, de arról, hogy mit olvas, ha van ideje - nem. - Ha tud­tam volna, hogy neki is Hasek „Svejk”-je az egyik kedvence, talán másról sem beszélgetünk - mondja Szentgáli Edit.- Gyerekkorában szeretett ol­vasni?- Ifjúkoromban kezdtem rá­kapni az olvasásra és ma sem te­lik el nap anélkül, hogy legalább néhány oldalt ne olvassak. Min­dig van néhány perc. Elalvás előtt, lefekvés előtt akárcsak né­hány oldalt, mindig szívesen te­szem, sőt anélkül talán nem is megy igazán jól az alvás. Nin­csenek különösen műfaji ked­venceim. Bevallom őszintén, hogy sokszor veszek elő köny- nyedebb olvasmányt, egy klasz- szikus krimit vagy egy jó best­sellert, de valójában a világiro­dalom és a klasszikus irodalom mindegyikéből szemezgetek. Nem nagyon követem a kortárs irodalmat. Úgy gondolom, hogy a klasszikus és magyar világiro­dalom olyan széles tárházú, hogy abból én bőven tudok vá­logatni anélkül, hogy magam­nak kelljen felfedeznem valami új irányzatot akár a hazai, akár a világirodalomban.- Tudatosan válogat, amikor olvas, vagy inkább hagyatkozik mások ajánlásaira?- Tekintettel arra, hogy azért rengeteg időm nincs az olvasás­ra, egyértelmű, hogy mások ta­pasztalatára hagyatkozom, ugyanakkor vannak olyan klasz- szikus művek, amiket újra és új­ra előveszek. A kedvencem Hasek „Svejk”-je, amelyet két­három évente újraolvasok. Fan­tasztikus egyébként. Úgy ér­zem, hogy mély rétegei vannak ennek a műnek, amelyet nem lehet egyetlen olvasással, de le­het, hogy még öt olvasással sem feltárni. Úgy érzem, hogy ez egy olyan mű, ami nem egyszerűen egy háborúellenes mű. Ilyen ér­telemben Hellernek a „22-es csapdája” gyenge epigon, sőt néha még az az érzésem, hogy mintha Svejk ihlette volna Heilert, illetve Hasek illette vol­na Heilert, de nemcsak ez a réte­ge van. Egy maró gúnyú mű, amely a nemzetiségi problémá­kat, az akkori szétbomló oszt­rák-magyar birodalom társadal­mi viszonyait mutatja be. Szinte máig levezethetőek ezek a konf­liktusok, pontosabban benne vannak azok a konfliktusok, amiket ma például a Balkánon látunk. Haseknek egyébként na­gyon kedvelem a novelláit, több ezer van tudomásom szerint. Van egy 1975-ös kiadású „Decameron”-ja, amiben száz- egynéhány kisnovella van, na­gyon érdekes és nagyon jó, talán kevesen ismerik. Altkor így ta­lán már a műfaji átkötés Karin­thy Frigyes, akinek a könyveit szintén szeretem forgatni. A két­kötetes régi kiadás, azt hiszem „Cirkusz” címmel még valami­kor a hatvanas években jelent meg. Néha szeretek visszanyúl­ni a lassan hömpölygő mesék­hez. Ez a mostani világunk, elektronikus világ, ahol e-mail, Internet, vap, SMS van. Hallot­tam egy rövid kis interjút a rádi­óban: valaki lelkesen mesélt, hogy egy új SMS-nyelv kezd ki­alakulni. Megmondom őszin­tén, ez a „köbüki kapcs ford” nyelv, ezt én nagyon nem szere­tem, szeretek visszanyúlni a las­san hömpölygő mesékhez. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Mielőtt berúgunk, tisztázzuk mit mondunk otthon. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Dénes Jánosné Karancsság, Kossuth u. 2/b. Mai rejtvényünk megfejtését július 12-ig lehet beküldeni lapunk címére. C BASSZUS­HANGÚ RÉZFÚVÓS HANGSZER r MENNYI­SÉGI EGYSÉG ABRÓM VEGYJELE l^r IGE­KÉPZŐ, AZ-ÜL PÁRJA TETEJÉRE, KÖLTŐIEN NAGYON SZERET SZÁMSZE­RŰ TÉNY RÁDIUSZ JELE EURÓPAI UNIÓ, RÖVIDEN KASZA PENGÉ­JÉNEK FOKA PÁROS ADAT I TEKNŐT FARAG KÍMÉLETLENÜL PUSZTÍT SZESZÉ­LYES, KÜLÖNC El KEZÉBE NYÚJT LÓBIZTA- TÓ SZÓ c JAPÁN TÁB­LAJÁTÉK DÍJBÓL ELVESZ Cl .. MAIL; LÉ­GIPOSTA HÁTASON UTAZÁS SZÍNÉSZ­NŐNK (ÉVA) HELYRE VALÓ CL VAKARÉK­BÓL SÜTÖTT LEPÉNY KICSI­NYÍTŐ KÉPZŐ, KE PÁRJA PAPÍRRA VETŐ MÉG ERRÉBB KÉST ÉLEZ ALBÁN PÉNZ r PARÁNY KÖZPONTI RÉSZE TERMÉ­SZETES ÉPÍTŐ­ANYAG CL NEM ELÉD TEHÉN TEJ­MIRIGYE HIBÁSSÁ TESZ KETTŐ, RÓMAI SZÁMMAL MÉLYEBB HELYRE N 1^ RIGÓ JELZŐJE LEHET írta az. újság NEGYVEN ÉVE Telt ház mellett nyitotta meg a Salgó éttermet Salgótarjánban szombat este Jegesi Antal, a megyei j vendéglátó-ipari vállalat igazgatója. Az új étteremben Botos Bandi és népi zenekara játszik, a cukrász- 1 dában zongorista szórakoztat, míg szombat estéként tánczenekar adja a zenét. Említésre méltó, hogy már az első napon 400-an jelentkeztek előfizetéses étkezésre. Nógrádi Népújság, 1961. július 5., 1. o. A megnövekedett feladatok jobb ellátása érdekében szocialista címért küzdő komplex brigád alakult április 1-jén a kisterenyei vasúti csomóponton. A brigádban részt vesz több fűtőházi mozdonyszemély­zet, a bányaszakaszi kocsirendezők, a forgalmi szolgálattevők, összesen 21 vasúti dolgozó. Vállalásuk­ban arra kötelezték magukat, hogy vonatkésés nem lesz. Nógrádi Népújság, 1961. július 5., 3. o. HARMINC ÉVE A Palóctáj Tsz-szövetség és a Rétsági Járási Hivatal mezőgazdasági és élelmezési osztálya szerve- í zésében a termelőszövetkezeti vezetők kétnapos tanulmányúton vettek részt a Dunántúlon. A tsz-ve- zetők felkeresték a polgárdi Vörös Csillag Tsz-t, ahol néhány éve a kaposvári felsőfokú mezőgazdasá­gi technikummal együtt kísérleteznek a szabadtartásos szarvasmarha-hizlalással. Nógrád, 1971. július 2., 3. o. j A repülőút élményét juttatja eszünkbe Varga Imre szobrászművész, aki a repülés nagyszerű érzé- { séhez hasonlóan magyarázta el új, Salgótarjánt szimbolizáló városemlékművének születését. A más- i fél hónap alatt elkészülő alkotás öt acélcsövön áll majd. Alakja egy felnyújtott kézre emlékeztet - az j alkotó emberi kézre. Nógrád, 1971. július 3., 4. o. I 1938-ban készítették azt a még ma is jó állapotban lévő szövőszéket, melyen Szécsényben a Köl­csey utcában Sugár Lászlóné bedolgozóként készíti a palóc mintákkal díszített szőtteseket. Havonta általában félszáz méternyit ad át a helyi Palóc Háziipari Szövetkezetnek, ahol falvédőket, asztalterítő­ket, s más népművészeti árut készítenek belőle. Nógrád, 1981. július 2., 5. o. Jól haladnak azok a munkálatok, amelyek a megye legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terü­letének: a Mátranovákot övező több száz hektárnyi erdőt, patakokat, halastavakat magába foglaló tá- j jékot teszik még szebbé. Befejezték a majdnem három kilométeres újabb sétálóút kialakítását, amely a halastavat, a régi kőbányát és a hajdani erdészházat kapcsolja össze. Nógrád, 1981. július 7., 8. o. TÍZ ÉVE Igen, ha időszakos jelleggel is,... ami valójában tíz napot jelent, városunk ismét büszkélkedhet egy felsőfokú intézménnyel. „Ifjúság az átalakuló Európában” címmel megnyílt Salgótarjánban az ifjúsá­gi nyári egyetem. Tegnap a városháza dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón dr. Ferenczi György, a TIT Nógrád Megyei Egyesületének elnöke és Tolmácsi Ferenc Salgótarján polgármestere köszöntöt- j te a megjelenteket. Új Nógrád, 1991. július 4., 1. o. Várhatóan a jövő hét végéig elkészül a kárpótlási törvény végrehajtásáról intézkedő jogszabály terve­zete - adott felvilágosítást Tiitős Sándor, a kárpótlási hivatal vezetője. Új Nógrád, 1991. július 5., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom