Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-06 / 155. szám
f 1 NOGRAD 1 K •OtVASÖlEREM MEGYEI HÍRLAP Ha előfizetj lapunkra Siti takaríthat meg. I 2001. JULIUS 6., PENTEK. XII. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 49 FORINT ■■■■ Részletes információ: 1/416-455/213-as mellék| • - i ’i I Egy „aranyos” pár emlékkönyvéből i -T'l Az elnök bízik a talpraállásban A megyei földhivatal ötéves programjában a határszemlé- A Salgótarjánban élő Miklós Endre és felesége nemrég A Salgó Öblös-Faipar SC labdarúgócsapata nem nevezett vei kapcsolatos feladatok ellátása, az általános helyszíneiéi tervben aranylakodalmát ünnepelte. Az ünnepet előkészítők másodesküvő- be a 2001-2002-es NB III-as bajnokságba. Az elkövetkező bajnoki foglaltak elvégzése szerepel. Mindkét feladatot egyszerre oldják meg. vei is meglepték a házaspárt. évadban a megyei I. osztályban fognak szerepelni. oldal I iJ oldal a »J Titkos nyomozás: túl a törvényeken Jogerős ítéletével megszüntette a Legfelsőbb Bíróság a szendehelyi B. Árpád és szlovák üzlettársa, Balázs Ladislav ellen fegyvercsempészet és robbanóanyaggal, robbantószerrel való visszaélés miatt 1998 tavaszán indult büntetőeljárást, mivel - a szóbeli indokolás szerint - valójában mindketten (titkos) rendőri megrendelésre szereztek be kézigránátokat és ipari robbanószert. A másodfokú tanács szerint a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság az akció és annak előkészítése során az akkor hatályos jogszabályokat is megsértette, ilyen jellegű provokációs álvásárlásra, illetve „csapda” alkalmazására nem volt jogosult. „A nógrádi rendőrök az utóbbi napokban egyre-másra sikeres akciókat bonyolítanak le. A hamis magyar és szlovák pénzek terjesztőinek elfogását követően szerdán olyan személyeket fogtak el Balassagyarmaton, akik kézigránátot és robbanóanyagot akartak értékesíteni.” így kezdődött az 1998. május 8-i számunkban közölt tudósítás, amely B. Árpádról és H. Tímeáról tényként közölte, hogy eladásra hoztak át Szlovákiából húsz darab M 75-ös és M 52-es jugoszláv támadó kézigránátot és 200 gramm danubit nevű robbanóanyagot. A fenti állítások éppúgy valótlanok voltak, mint a rendőrség által adott többi információ jelentős része: a gránátokat és a robbanóanyagot ugyanis nem B. Árpád és nem is H. Tímea hozta át, mi több, a nő ellen folytatott nyomozást utóbb megszüntették, ám erről a rendőrség már nem adott tájékoztatást. Az ügy tárgyalási szakaszában, a bíróságon kiderült az is: a rendőrségi állítással szemben Balázs Ladislav (akinek körözéséről adtunk hírt) soha nem volt büntetve és lőfegyvere sincsen. B. Árpádról azt is elmondták, hogy nála két lopott gépkocsit, betörőszerszámokat és olyan rendszámokat foglaltak le, amelyek a gépkocsilopásokhoz (?) szükségesek - az viszont már említés nélkül maradt, hogy az ezek ügyében folytatott nyomozás is azzal zárult, hogy a férfi terhére semmilyen bűn- cselekmény nem állapítható meg. Titkos, de életszerű Egyébként a fenti híradást követően a rendőrség soha többé nem tért vissza az ügyre, s ez a hallgatás annyiban érthető, hogy a rendkívüli várakozásokat keltő bejelentéssel szemben nem produkáltak bizonyítékokat arra (sem), hogy „illegális csatornákon keresztül jelentős mennyiségű fegyver, lőszer és robbanószer áramlik hozzánk”. Mindezt - többek között - az cáfolja, hogy B. Árpádon és Balázs Ladislavon kívül senki más ellen nem emeltek vádat, semmilyen fegyver- és robbanószerügyben, s az említett két férfi esetében is csak a fent vázolt ügyet tudták bizonyítani. Már tavaly ilyentájt nyilvánvalóvá vált, hogy a gránátok átvevője úgynevezett fedett nyomozó volt, vagyis olyan rendőr, aki e jellegét leplezte. Ettől kezdve a kérdés már az volt: jogszerűen történt-e az „álvásárlás” - a Nógrád Megyei Bíróság tavaly augusztus 31-i ítélete szerint nem történt törvénysértés, legalábbis a rendelkezésre álló adatok szerint nem. A helyzet ugyanis az, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője az államtitok alóli felmentést csak néhány rendőrtisztnek adta meg, s nekik is csak az általuk ismert adatok igen kis részére vonatkozóan. Rendelkezésre álltak ezen kívül úgynevezett jelentéskivonatok, amelyek az ügyész és az első fokú bíróság szerint azt bizonyították, hogy korábban is történtek hasonló tranzakciók. Ám ugyanezekben a jelentésekben szó esett a gránátokon és az ipari robbanóanyagon kívül vállról indítható rakétáról és aranytömbökrőlf!) is, illetve arról, hogy Balázs Ladislav ezek szállítását is felajánlotta - s bár azt a megyei bíróság is rögzítette, hogy rakéta- és aranytömbszállításra semmiféle más bizonyíték nem volt, a jelentés többi részét mégis elfogadta, sőt, úgy foglalt állást, hogy a megye rendőri vezetői „életszerű” következtetést vontak le más, titkossá minősített - tehát a bíróság által sem ismert! - adatokból arra, hogy Balázs Ladislav valóban rendszeresen üzletel... Ezek a jelentéskivonatok és a bíróság által sem megismerhető „egyéb információk” bizonyították tehát a Nógrád Megyei Bíróság szerint, hogy a rendőrség jogosult volt „csapdát” alkalmazni és álvásárlást végezni, mert ez bűncselekmény felderítése, megszakítása érdekében megengedett. B. Árpádot első fokon robbanóanyaggal és robbantószerrel visszaélés bűntettében, felbujtóként elkövetett fegyvercsempészés bűntettében, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében mondták ki bűnösnek és halmazati büntetésül - „az eset összes körülményeire tekintettel” - 2 év 6 hónap börtönre és 4 év közügyektől való eltiltásra ítélték. (Az utolsóként említett bűncselekmény abban állt, hogy B. Árpád egy, állítólag az erdőben talált vadászpuskát és egy lőszert nem adott le a rendőrségen, hanem otthon tartotta azokat.) Balázs Ladislavot 1999-ben fogták el, nemzetközi elfogatóparancs alapján, Ausztriából hazafelé menet, a határon. Az osztrák hatóságok kiadták őt Magyarországnak, itt pedig egészen a másodfokú tárgyalásig előzetes letartóztatásban maradt. A megyei bíróság fegyvercsempészet és robbanóanyaggal (robbantószerrel) visszaélés bűntette miatt 3 év börtönre ítélte, mellékbüntetésként kiutasította a Magyar Köztársaság területéről. Össztűz, az utolsó töltényig Az ügy utolsó felvonására nemrég került sor a Legfelsőbb Bíróságon, ahol a két védő a sokadik össztüzet zúdította a rendőrség - és részben az első fokú bíróság - eljárására. Például arra, hogy miképp és mikor rendelte el a rendőrség Balázs Ladislav körözését: a szlovákiai férfi szerepére állítólag éppen B. Árpád vallomása alapján derült fény, a hivatalos verzió szerint - ami azonban az iratok tanúsága szerint nem lehet igaz. B. Árpádot és (utóbb ártatlannak bizonyult) barátnőjét 1998. május 6-án fogták el, még aznap ki is hallgatták őket, B. Árpád ekkor nem említette szállítóját, helyette homályos előadást tartott valaki másról, aki valahol Budapesten lakik. Május 7-én 10 óra 50 perckor rendelték el a körözést, 13 órakor a rendőrség sajtótájékoztatót tartott, ahol az újságíróknak átadták a szlovákiai férfi fényképét is, s a lakosság segítségét kérték a „veszélyes bűnöző” elfogásához. Ehhez képest május 7-én 18 óráig B. Árpád - védője távollétében - semmilyen vallomást nem kívánt tenni, csak ekkor (tehát este) került szóba először hivatalosan Balázs Ladislav, az ezt megelőzően felvett jegyzőkönyvekben nyoma sincs a nevének. Az időpontoknak ezekre a szembetűnő eltéréseire hivatkozott Balázs Ladislav védője, amikor „az ötvenes éveket idéző koncepciós eljárásként” minősítette a történteket. Ennél is komolyabb támadás érte az első fokú ítélet jogi indokolását, amely álvásárlásnak és csapdának minősítette a rendőrök ténykedését - holott az 1998-ban hatályos rendőrségi törvény az előbbi fogalmat még nem is ismerte. Ezt - Ítélete indokolásában - a Legfelsőbb Bíróság is megállapította. További védői felvetés volt, hogy a jelentéskivonatokat olyan rendőrtiszt - a szervezett (Folytatás a 3. oldalon) ELO MULT. Kiállítás a régi Hollókőről a felújított várban fotó: r. t. Nem csodafegyver, de nagyon kell Kábítószerügyi egyeztető fórum alakult Csak az érintettek széles körű, jól felépített együttműködésével lehet hatékony a kábítószer-ellenes munka. Ennek szellemében készült Salgótarján megyei jogú város sikeres pályázata, s eszerint kezdődött el a tényleges tevékenység tegnap a városházán a kábítószerügyi érdekegyeztető fórum, valamint munka- csoportok megalakításával. Az önkormányzat egyházak, civil szervezetek, a kisebbség, a rendőrség képviselőjét, egészségügyi szakembereket hívott meg az ülésre, ahol Domonkos Tamás ifjúsági tanácsnok mondta el a legfontosabb előzményeket, s jelezte azt is, hogy az érintett szakértői lényegében már a pályázat elkészítésekor kialakult. Ezután ismertette az egyeztető fórum elnökének, titkárának és tagjainak személyére tett javaslatokat, amelyeket a jelenlévők elfogadtak. Az elnöki tisztséget Révay Ferenc, a városháza egészségügyi és szociális irodájának vezetője, a titkárit Godó Anna, az ifjúsági információs és tanácsadó iroda vezetője látja el. Rajtuk kívül tizenhármán vesznek részt az érdekegyeztető fórum munkájában, közöttük van dr. Bercsényi Lajos, a Szent Lázár megyei kórház orvos-igazgatója, Botár Béla, a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthon igazgatója, dr. Pálosi Béla, a városi tisztiorvosi intézet vezetője is.- Nem álmodozhatunk egy drogmentes Magyarországról, de megtanulhatjuk a probléma kezelését, mondta rövid előadásában Kály-Kullai Károly, a Sziget Droginformációs Alapítvány (Folytatás a 3. oldalon) Egészséget mindenkinek! Dr. Ajkay Zoltán, a kórház- szövetség országos elnöke volt a vendége annak a tegnapi egészségügyi fórumnak, amelyet az MSZP szervezésében Salgótarjánban, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában 17 órai kezdettel tartottak meg. Az Egészséget mindenkinek! mottóval rendezett összejövetelen időszerű egészségügyi és ezzel összefüggő problémákról volt szó. „Európai Unió: ifjúság, kisebbség, közös jövő” - Nyári egyetem Salgótarjánban 1975-ben volt az első, s az idén július 16. és 21-e között immár huszonhatodik alkalommal rendezi meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Megyei Egyesülete a nemzetközi ifjúsági nyári egyetemet Salgótarjánban. Áz azonban most történt meg először, hogy a kurzus programját sajtótájékoztató keretében ismertették Budapesten, a TIT Országos Szövetségi Iroda Bródy Sándor utcai székházában. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a TIT az idén ünnepli megalakulásának 160. évfordulóját, s ezért nagyobb hangsúlyt kapnak hagyományos rendezvényei is. A fő ok azonban az, hogy az idei nyári egyetemre jelent meg a TIT Nógrád Megyei Egyesülete és a Humanitás Stúdió közös kiadásában, C. Tóth János szerkesztésében „A kárpát-medencei magyar kisebbségi kérdés a harmadik évezred küszöbén” című tanulmánykötet, amely mintegy „tankönyvként” kerül majd a határon Dr. Csongrády Béla, a TIT Nógrád tem jó érzékkel választotta meg alapté- túlról érkező, magyar anyanyelvű hall- megyei elnöke bevezetésként arról máját, hiszen az ifjúság helyzete minden gatók kezébe. szólt, hogy annak idején a nyári egye- társadalomban az érdeklődés középpontjában áll: a jövő függ tőle. Szólt arról, hogy e rendezvény szervesen beépült Nógrád megye, s azon belül Salgótarján szellemi életébe, a dixielandfesztivál mellett a legtöbb neves szakembert és soksok érdeklődőt ez tud a városba vonzani. A rendszer- váltás óta természetesen alaposan módosult egy-egy kurzus C. Tóth János, az idei kurzusra megjelentetett tanulmánykötet szerkesztője beszél a könyvről fctA rigó toob tematikája a megelőző másfél évtizedhez képest. Az idei témának - „Európai Unió: ifjúság, kisebbség, közös jövő” - Magyarország csatlakozási szándéka, a felvétel jó esélye, valamint a státustörvény megalkotása ad különös aktualitást. A városba érkező - várhatóan 60-80 résztvevő - az idén is színvonalas előadásokat hallgathat meg és ismerkedhet a megyével, barátkozhat egymással. Ez a TIT mellett az együttműködők és támogatók jóvoltából válik lehetővé. C. Tóth János a fent említett könyv alkotógárdája nevében szólt a szép kiállítású kötetről, a kisebbségi kérdés néhány történelmi összefüggéséről, a határainkon túli magyarok helyzetéről és perspektíváiról.
