Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-05 / 154. szám

2001. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal KÖRNYEZE TVÉDELEM Nem bántja a szemét? Környezetvédelmi sorozatunk második alkalommal jelentkezik a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain, természetesen most is az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés támogatásával. Remé­nyeink szerint a jövőben - negyedévente - színes magazinnal jelentkezünk, alkalmanként pedig ösz- szeállítást adunk a hazai sajtóban megjelent, fontosabb környezetvédelmi fejleményekről. Ugyancsak havonta bemutatunk egy, a környezetünk rombolásáról készült fotót, a fenti címmel. Kérjük, ameny- nyiben hasonlót észlelnek, írják meg szerkesztőségünkbe, esetleg képpel illusztrálva. (Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán és T. Németh László) ___ ___ _____ _________________ ___ FOTÓ: RIGÓ TIBOR G yőri környezetvédelmi példa Az egész országra kiterjedhet a szelektív hulladékgyűjtés, amennyiben a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló kormányrendelet megszületik - derült ki azon a kör­nyezetvédelmi konferencián, amely a napokban zajlott Bu­dapesten. A rendelet több, ma még nyitott kérdésre ad vá­laszt, köztük arra, hogy megváltozik-e a jelenlegi termék­díj-fizetési rendszer a csomagolóanyagok esetében. Németh Zoltán, a győri ön- kormányzat környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke mutatta be a szakmai konferen­cián a városban bevezetett sze­lektív hulladékgyűjtési rend­szert, amely az országban egye­dülálló módon 130 ezer polgár­nak biztosítja a környezetbarát hulladékgazdálkodásban való részvételt. Győrött két és fél éves előkészítő munka előzte meg a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének bevezeté­sét, a rendszert az Öko-Pannon Kht. segítségével működtetik 1998 óta. A jelenlegi rendszer alapján a csomagolóanyag-gyártók álla­milag meghatározott összeget fizetnek az államkasszába, amelynek egy része a környe­zetvédelmi alapba (kac) kerül. Az alapba kerülő összegekből pályázat útján jelentős források nyerhetők, azonban nem kizá­rólag a csomagolási hulladé­kokkal kapcsolatos kötelezett­ségek teljesítésére. A hulladék- gazdálkodásról szóló törvény értelmében 2005 júliusára el kell érni a csomagolási hulladé­kok szintjén azt, hogy annak fe­lét újrahasznosítsák. Ez jelen­tős terhet jelent az ipar számá­ra, hiszen az újrahasznosításra szolgáló összegeket termékdíj címén beszedik tőlük, a vissza- hasznosítási kötelezettségeket pedig a „nyakukba varrják.” Az új kormányrendelet meg­oldással szolgálhat erre az anomáliára. Amennyiben a jog­szabály lehetővé teszi, olyan nonprofit koordináló szerveze­tek, közhasznú társaságok ala­kulnának meg, amelyeket a gyártók, importőrök, forgalma­zók hoznának létre. A rendszer lényege, hogy az így létrejövő kht.-nak az ipari szereplői ter­mékdíj helyett úgynevezett li- cencdíjat fizetnének, a kht. pe­dig ennek fejében átvállalná ezek visszahasznosítási kötele­zettségét, hiszen a befolyt ösz- szegeket teljes egészében köte­les lenne erre fordítani. A kht. szelektív hulladékgyűjtést szer­vezne a települési önkormány­zatok területén, támogatást ad­na a begyűjtést végzőnek, a szelektíven begyűjtött hulla­dék feldolgozójának és elősegí­tené a feldolgozó háttéripar le­telepedését. Természetesen pi­aci alapon csak ott avatkozna be a rendszerbe, ahol problé­ma van. Ahol a begyűjtött hul­ladék értékesítése és feldolgo­zása komoly nehézséget jelent, ott nem szükséges a támoga­tás, ahol pedig veszteséggel jár, ott a kht. finanszírozni tudná a különbözetet. _____;___________________SZELES SÁMPOR (M agyar Nemzet) Európai uniós tárgyalások: lezárták a környezetvédelmet A környezetvédelem és a vámunió fejezetekkel a 31-ből 19-et zártak le a magyar EU-tárgyalá- sokon. A tőke és a munkavállalók szabad áram­lásában a kormány bizonyos feltételek teljesülé­se esetén elfogadja az EU álláspontját. Az Európai Unió által is az egyik legnehezebbnek | tekintett fejezetet, a környezetvédelmet sikerült teg­nap lezárni. A kormány eredetileg kilenc átmeneti könnyítést kért, ebből végül négyet fogadtak el a tag­államok. Magyarország 2015-re felel meg az uniós környezetvédelmi előírásoknak, a legtovább a tíz ezer lakosnál kisebb települések szennyvíztisztítása húzó­dik el, (a 15 ezer lakosnál nagyobb települések szennyvíztisztítását 2010-ig kell megoldani.) Az úgy­nevezett érzékeny területek csatornázását 2008 végé­re vállalja az ország, beleértve a biológiai tisztítást is. Ez a Balatonba, Velencei-tóba és a Fertő-tóba ke­rülő szennyvizekre vonatkozik. A 2015-ig vállalan­dó beruházások teljes költségét 810 milliárd forint­ra becsülik. A veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó uniós direktívának 2005. június 30-ig szerez ér­vényt a kormány, ez csaknem 40 vállalatot érint és hétmüliárd forint értékű beruházást igényel. A nagy tüzelőberendezések (erőművek) károsanyag-kibo- csátását 2004 végéig kell uniós szintre hozni, ez fő­ként az EU-s vállalatok tulajdonában lévő cégekre vo­natkozik. Végül a hulladék-begyűjtésben 2005 végéig kapott átmeneti könnyítést az ország. Két átmeneti könnyítést tartalmaz a vámunióról szóló megállapo­dás: a vinilklorid-behozatalban 2004 végéig alkalmaz­hat alacsonyabb vámot az ország, míg a nyersalumí­nium esetében a csatíakozástól számított harmadik év végére kell elérni az uniós vámot, illetve kvóta­rendszert. (Az alumínium esetében ez az ágazatnak összesen 10 millió dolláros kedvezményt jelent.) A pénteki tárgyalási fordulón az EU átadta a két „szabadságfejezet” közös álláspontját. Juhász Endre főtárgyaló elmondta, hogy Magyarország két feltétellel fogadja el a szabad munkavállalásban a legfeljebb hét­esztendő korlátozást. Kéri, hogy minden tagállam nyi­latkozzon, mikortól engedélyezi a munkavállalást és elvárja, hogy Ausztria és Németország fokozatosan te­gyen engedményeket. Ugyanakkor Magyarország a je­lenlegi EU-tagállamokhoz hasonló korlátozást léptet életbe, tehát ugyanolyan mértékben szabadítja fel munkaerőpiacát, ahogyan azt a tagországok teszik. A külföldiek termőföldvásárlásával kapcsolatban Magyarország elfogadja, hogy a kért tíz esztendő he­lyett az EU csak hétéves tilalmat javasol. A kormány vi­szont ragaszkodik ahhoz, hogy ez a korlátozás terjed­jen ki az egyéni mezőgazdasági vállalkozókra is, hi­szen nem garantálható, hogy földvásárlásuk nem spe­kulációs szándékkal történik, vagyis adminisztratíve nem követhető, hogy a föld megvásárlása után valóban letelepszik-e termelői céllal Magyarországon az EU- állampolgár. __________________________________________________QOHDOH TAMÁS (N api Gazdaság) EU-kereskedelem- (2001.1-III.) 2001/2000 Kivitel % Behozatal % Élelmiszer, ital, dohány 116,8 121,7 Nyersanyagok 105,4 126,4 Energiahordozók 118,8 153,0 Feldolgozott termékek 115,1 114,3 Gének, berendezések 126.7 117.8 Eltűnt a 300 milliót érő hulladék Két nemzetipark-igazgatót felmentettek - Szigorodik a pályázatok ellenőrzése A környezetvédelmi tárca (KÖM) önálló osztályt alakított a kör­nyezetvédelmicélalapból (kac) nyújtott vissza nem térítendő támogatások ellenőrzésére. A két hete felállított részleg műkö­dése nyomán a KÖM mintegy 300 millió forint visszaélés alapos gyanújával a napokban büntetőfeljelentést tett. Információink szerint egy mű­anyaghulladék hasznosítással fog­lalkozó cég kapcsán merült fel a visszaélés gyanúja. Az eddigi ada­tok szerint a cég - amelynek nevét nem kívánta nyilvánosságra hozni a minisztérium - közel 300 millió forint vissza nem térítendő támo­gatást kapott ártalmatlanítási cé­lokra, de nem teljesítette vállalt kö­telezettségét. Elvitték ugyan a te­lepről az anyagokat, de nincs nyo­ma annak, hogy kiszállították a hulladékot az országból - ismertet­te sajtótájékoztatóján az ügy rész­leteit a környezetvédelmi tárca ve­zetője. Túri-Kovács Béla hozzátet­te: a történtekre a vissza nem térí­tendő kac-támogatások sorsának nyomon követésére felállított osz­tály derített fényt. A miniszter nem tartotta kizártnak, hogy hasonló esetek miatt a nyomozóhatóságok segítségét kérik a jövőben. A sajtótájékoztatón elhangzott: június 30-tól Szilágyi Gábor vette át Albrecht Sándortól a Kiskunsági Nemzeti Park irányítását, míg a Duna-Ipoly Nemzeti Park élén Vas János váltja fel Laubál Lászlót. Bár Túri-Kovács Béla tegnap elismerés­sel szólt a felmentett vezetők mun­kájáról, szakmai körökben régóta kifogásolták a Pepó-korszakban politikai kinevezettnek tartott Alb­recht és Laubál tevékenységét. Mindkét nemzeti parkban indul­tak a közelmúltban vizsgálatok egyes visszaélésgyanús ügyletek kapcsán, de egyik igazgatót sem marasztalta el a minisztérium. Túri-Kovács Béla bejelentette: Aradi Csabát, a Hortobágyi Nem­zeti Park korábbi igazgatóját a hor­tobágyi halászat, a természetvéde­lem és a génmegőrző közhasznú társaság tevékenységének össze­hangolására július 1-jétől miniszte­ri biztossá nevezte ki. A korábban fegyelmi vizsgálat alá vont, majd felmentett nemzetipark-igazgató a természetvédelmi érdekek érvé­nyesítését, a hagyományos föld- használat és az ökoturizmusban rejlő lehetőségek kihasználását ne­vezte legfontosabb feladatának. _________________________(MAGYAR HÍRLAP) K örnyezetvédelmi kommandót! Szeméttelepek felmérése Országos hatáskörű kör­nyezetvédelmi kommandó felállítását kezdeményezi Tóth Gábor (Fidesz) parla­menti képviselő. A csapat­nak az illegális hulladékke­reskedelem feltérképezése lenne a feladata. Egyes, korábban olajszőkítés­sel foglalkozó cégek újabban il­legális hulladékkereskedelem­mel foglalkoznak - állítja Tóth Gábor. A fideszes parlamenti képviselő konkrét cégneveket egyelőre nem kívánt nyilvános­ságra hozni, de lapunk érdeklő­désére megerősítette: a környe­zetvédelmi bizottság tagjaként tudomása van több kétes ügylet­ről. Óriási pénzek mozognak az illegális hulladékbizniszben - fogalmazott érdeklődésünkre Tóth Gábor. Volt rá példa, hogy újrafel­használás címen főként Nyugat- Európából hoztak be veszélyes hulladékot. Az Európai Unió tagállamaiban méregdrágán ár­talmatlanítható méreganyago­kat aztán Magyarországon gyak­ran egy szeméttelepen, vagy egy félreeső tanyán helyezték el. Ugyancsak tipikusnak számí­tó eset, amikor valamelyik ma­gyar vállalattól átvett veszélyes hulladékot egy hajléktalan nevé­re bejegyzett telekre visznek. Előfordul, hogy az ártalmatlaní­tás elmulasztásával már eleve milliókat bezsebelő vállalkozók később, az adott terület megvé­tele után bejelentik a szennye­zést és állami forrásokat igényel­nek a környezeti rehabilitációra. Tóth Gábor az ilyen belátha­tatlan környezeti károkkal járó ügyletek kapcsán interpellációra készül a parlamentben. Tóth a visszaélések visszaszorítására környezetvédelmi kommandó létrehozását javasolja a kor­mánynak. A rendőrségi, vám- és környezetvédelmi szakembe­rekből álló osztag feladata lenne a hulladékszállítmányok útjá­nak, elhelyezésének naprakész ellenőrzése. Tóth Gábor szerint a laboratóriumi háttérrel is ren­delkező szervezet gyorsan és hatékonyan ellenőrizhetné a ha­zai hulladékkereskedelmet. Információink szerint a bor­kommandóhoz hasonló környe­zetvédelmi egység felállításáról már megkezdődtek az egyezte­tések.- Megfelelő felhatalmazás, felszerelés és hatósági jogkörök esetén nagy hasznát vennénk a kommandónak - mondta la­punknak Fehérvári Pál, a KÖM környezetbiztonsági főosztályá­nak vezetője. ________________________«au I (Magyar Hírlap) „Eldobó társadalmak” alkot­ják a fogyasztói világot - állít­ják a környezetvédők. Egy­szer használatos korban élünk, amelyben a csomago­lóanyagok, flakonok a sze­méttelepen végzik, hogy az­tán ott gyűljenek, szennyez­zenek, ártsanak. A szemét jelentős része vadle­rakókban köt ki. Az illegális hulla­dékhegyeket növelik a törmelé­kek, az elromlott mosógépek, a ki­öregedett gáztűzhelyek, fagyasz­tók, a műanyag palackok. Az esz­tétikai környezetrombolás vissza­rettentő látvány, hiteltelenné teszi az országimázs központ óriáspla­kát-világát. Ezzel kapcsolatban azért megjegyzi Szűcs Gábor, az il­legális hulladékhegyek felszámo­lásában döntő szerepet játszó győ­ri Reflex Környezetvédő Egyesület programvezetője, hogy ebből a szempontból a legális hulladékle­rakók többsége sem sokkal biz­tonságosabb. De ez egy másik kérdés. A kör­nyezetvédők a hivatalosan tavasz- szal kezdődő tájsebészeti program keretében az illegális lerakók fel- térképezését és felszámolását tűz­ték ki célul. Az ötlet Győrből in­dult. A Reflex „Szeméten nem te­rem virág” címmel tavaly pályáza­tot írt ki a megyében az iskolás­gyerekeknek. Azt kérték tőlük, fényképezzék vagy rajzolják le a környezetükben található lerakó­kat. A beérkezett munkák után az önkormányzatokhoz juttatták el kérdőíveiket a környezetvédők, s a gyerekek meg a polgármesteri hi­vatalok felderítő munkája alapján összeállították a megye vadlerakó­inak térképét. Szűcs Gábor szerint kilencszáznál több illegális hulla­dékhegyet számoltak össze. A győriek mellett más megyék, régiók civü szervezetei is meg­kezdték a hulladéklerakók feltér­képezését. Borsod Abaúj-Zemplén megyében a Zöld Akció Egyesület műholdas és légi felvételeket is fel­használt a munkálatokhoz. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) a korábbi tapasztala­tok alapján országosan átfogó programot kezdeményezett a sok ezer illegális szeméthegy felszá­molására. A Humusz alelnöke, dr. Kalos György környezetvédelmi jogász nevezte el táj sebészetnek ezt az akciót.- A gyerekeket csak az illegális lerakók feltérképezésére kérjük fel, hiszen az ő tevékeny bekap­csolódásuk a környezetvédelmi tudatformálás egyik fontos eszkö­ze. A szeméthegyek felszámolásá­ban azonban iskolások nem vesz­nek részt - mondta dr. Kalas György. ___________________________HAJBA FERENC ( Népszabadság) A napokban kezdik meg a ha­zai szeméttelepek felmérését. A környezetvédelmi tárca ada­tai szerint a háromezer legáli­san működő lerakó közül csu­pán ötven rendelkezik a szeny- nyezések kijutását megakadá­lyozó szigeteléssel. A vizsgá­lattól várnak választ arra, hogy mely telepek bezárása indo­kolt veszélyességük miatt. A környezetvédelmi tárca ada­tai szerint a jelenleg működő kö­zel háromezer lerakó közül mű­szaki szempontból csak alig öt­ven, újonnan épült regionális te­lep felel meg az uniós követelmé­nyeknek. Arról viszont semmi­lyen adat nem áll rendelkezésre, hogy milyen állapotban vannak az elavult szeméttelepek. A szakemberek egy PHARE- forrásokból a napokban induló vizsgálattól várnak választ ezekre a kérdésekre. Néhány helyen (Garé, Bonyhád) már kiderült, hogy a veszélyes hulladékok gon­datlan elhelyezése komoly kör­nyezetszennyezéssel fenyeget. A lerakókra vonatkozó érvényben lévő uniós irányelv szerint 2008 után csak a megfelelő védelem­mel (szigetelt betonaljzat, figyelőkutak) rendelkező telepe­ken helyezhető el hulladék. A na­pokban elkészült, még tárca- egyeztetésen lévő országos hulla­dékgazdálkodási terv (oht) a kö­vetkező években 50 korszerű re­gionális lerakó építésével számol. Ezekkel kiválthatnák a bezárásra ítélt telepeket. A legfontosabb feladatokat ösz- szegzö oht szerint megközelítőleg 150-200 milliárd forintot igényel az uniós hulladékos előírások tel­jesítése Jelenleg évente megközelítőleg 110 millió tonna hulladék keletke­zik az országban. Ennek alig ötö­dé (20 millió tonna) képződik a háztartásokban, a többit az ipar és a mezőgazdaság bocsátja ki - mondta lapunknak Biacs Tamásné, a környezetvédelmi tárca főosztályvezetője. A KÖM reményei szerint az idén életbe lépett hulladékgazdál­kodási törvény a gyártói, termelői felelősség érvényesítése révén jó­tékonyan hat a szemétképződés­re. Az úgynevezett tiszta, hulla­dékkímélő termelést anyagilag is ösztönözni kívánják majd. Magyarország a június elején ideiglenesen lezárt környezetvé­delmi csatlakozási tárgyalásokon két hulladékos kérdésben kapott haladékot. A veszélyes hulladé­kok égetésére és a csomagolási hulladékok újrahasznosítására ér­vényben lévő uniós előírásokat 2005-ig kell teljesítenie. _______________________________________««AJ (M agyar Hírlap) Illegális hulladékhegyek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom