Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-31 / 176. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN r BALASSAGYARMAT MEGYE KORKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚLIUS 31., KEDD Volt egyszer egy őrhalmi téesz Gondok és gondolatok - Még a Máriamajor kapujának is akadt gazdája Általában csendes az őrhalmi főutca, pedig valamikor jószágok hada ko- lompolt végig rajta reggel és este úgy, hogy a gazdáik szélesre tárták a kapukat előttük, és jutott idő a köszönésekre is. Ez valamikor volt, mert manapság alig akad állattartó gazda a faluban és most csak az áthaladó autók zaja bontja meg Őrhalom csendjét, meg a határban dolgozó gépek zúgása. így van ez augusztus elején is, amikor a kocsma vendégeit három vadonatúj kombájn dübörgése téríti észhez.- Az új báróé - szól kesernyésen az egyik fiatalember.- Nincs igazad komám, mert ha ő nem lenne, az egész határ gazba' lenne, - okosítja fel az őszbe csavarodott hajú társa. kozata: „Nincs mit tennünk! Országszerte jellemző, hogy megindult a tée- szekben a vagyonfelélés. A földkivitelek miatt szétszórtak lettek a tábláink. Ez és a kedvezőtlen időjárásos évek gazdaságtalanná tették a termelést és Rakovszki Tibomé (balról a második) a debreceni tsz-üdüló vendégeként- Gazba' hát, mert a téeszt szétlopták, még a Máriamajor kapujának is gazdája akadt. Szegény Bállá Pista, az első téeszelnök, ha felébredne és meglátná, hogy a híres téeszének nyoma sincs, rögtön visszahanyatlana a sírjába. Na, gyere, mi is vágjuk be ezt a sört és menjünk a dolgunkra, mert a kombájnok is oda igyekeznek! A három John Dere kombájn a hugyagi majorba állt be, ahol már a kapus azt a hírt mondja, hogy új a gazda. Az új gazda, a környékbeli földeket bérlő palóc gazda, így ránézésre is jó vásárt csinált, mert egy pár éve milliós beruházással épült itt egy takarmánykeverő, ami már mást szolgál és hát itt van ez a komplett major. Nagyot nézne Ocskó István, az első hugyagi téeszelnök és tagtársai is, hogy hová lett az összekuporgatott vagyonuk - elmélkedem és beballagok a polgármesteri hivatalba, hogy ők mit tudnak a téesz színe változásáról.- Jó lenne, ha az új tulajdonos felkeresné az önkormányzatot, mert szót ejthetnénk a foglalkoztatásról, a nagy gépek okozta károkról és tisztázni kellene a földbérleti viszonyokat, mert utána adókötelezettsége van, de tavaly ősztől nem láttam a gazdát - mondja Kanyó Tibor, Őrhalom polgármestere. A bajszos, fiatal, energikus ember nem hagyja ki, hogy ne említse meg: a három szomszédos községgel majd negyvenmilliót nyertek a munkaügyi központ pályázatán 25 ember képzésére, foglalkoztatására, 50 ezer forintos bérrel. Kell is a munkalehetőség, mert a téeszmunkahelyek megszűntek, hogy felszámolódott a nagyüzem és ezt megszenvedi a környék. Az őrhalmi téesziroda környékét felverte a gaz, ablakai betörve és az udvarában lévő épületek tárva-nyitva, a teljes gazdátlanság képét mutatják és az iratok széthányva, talpalávalóként szolgálnak a helységekben. Kotorászok közöttük és még olyant is találok, hogy kit küldtek továbbtanulni, meg ki miért kapott fegyelmit. Egy 1993-as jelentésből kitűnik, hogy a 7028 hektáros összes terület, ami kilenc település határát érintette, erre az évre a kárpótlás és az egyéb földkivételek miatt 4050 hektárra csökkent, és már alig látta el az akkori 602 tagot. Ahogy háborítatlanul nézegetem az üzemegységek, melléküzemágak jelentéseit, eszembe ötlik Rados János elnök 1993-as „már pesszimista” nyilataz állami támogatás is megszűnt!” - magyarázta a téesz saját nevelésű vezetőjévé vált Rados János a helyzetet. Akkor Hugyag, Csitár és térsége ki akart válni, ugyanúgy, mint Balassagyarmat és Patvarc, de az őrhalmiak ezt meggátolták. Szegény, sokat dolgozott Gyarmati Antalné, a balassagyarmati brigádvezető és mindenes, akkor azt mondta jegyzőkönyvbe a részközgyűlésen: „Mi mindig szegények voltunk, ők meg gazdagok! Az volt a gyalázat, hogy a várost hozzáfűzték a faluhoz!” Idős István András meg úgy vélekedett, hogy: „Az őrhalmiak süljenek meg a saját zsírjukban! Eddig ők akartak válni, most már maradjanak meg maguknak!” A csitári Herczeg István azt mondta a jegyzőkönyvbe: „Az újrakezdés Csitár viszonylatában lehetetlen, mert minden befektetés Őrhalomba került, ott fejlesztettek!” A fiatal mezőgazdasági szakember, Farkas Ervin akkor még úgy vélte, hogy nem tudja, itt van-e a válás ideje és sajnálatosnak tartotta, hogy annak idején Bállá István elnököt mellőzte a megyei vezetés. Az első elnököt és az ő idejét sokan visszasírják. A régi őrhalmi főutcán a 67 éves Márton Sándor is őt emlegeti, hogy jó elnök volt. Mondom neki, hogy a téesz- irodába az megy be, aki akar, az iratok szét vannak dobálva, ki van rabolva teljesen a ház.- De még a major is, csak meg kell nézni - mondja keserűen. Úgy emlékszik, hogy csak az érsekvadkerti téesz volt jobb a megyében az őrhalminál. A vadkerti még most is megvan, itt meg szétloptak mindent - legyint. Azt mondja, hogy az apja pofonokkal ment be asszonyostul 12 holdjukkal a téeszbe, ő meg elment a megyei építőipari vállalathoz dolgozni. Be is járta az országot munkája során.- Még a balassagyarmati panelházakat is mi építettük - fnondja büszkén. Szerinte Bállá Pistát nem véletlenül választották elnöknek, mert aranykalászos gazda volt, jól vezette a szövetkezetei és a falu is meg volt vele és a vezetőséggel elégedve. Vitték a tagságot, ahová csak lehetett. Az életben nem látták volna ezek az emberek a debreceni téesz- üdülőt. Megemlíti még, hogy a múltkor arról volt szó a barátok között, hogy Kádár Jánosnak állítanának-e szobrot?- Azt mondta a többség, hogy inkább Kádárnak, mint Antalinak, mert Kádárból építkeztek. A kommunizmus a téeszmajort felépítette, a kapitalizmus meg szétverte, mi csak ezt látjuk, még a jászolt is széjjellökdösték géppel, ezt mi nem értjük - mondja bosszúsan az idősödő ember. Az egykori őrhalmi téesz területéhez tartozó Csitárban zárva és gazban van a szép major. A mellette lévő házban lakó nyugdíjas ember arról mesél, hogy a szülei lovaival húzatták fel a betongerendákat az építkezéskor. A szülőket bekényszerítették a téeszbe, ő pedig az iparba ment dolgozni. Csak azt látta, hogy a téeszalapítók kiöregedésével egyre romlott a helyzet. Az állattenyésztésbe utóbb mindenféle embereket is felvettek, akik nem is értettek hozzá, de szívük sem volt az állatokhoz. A szép csitári téeszmajor pedig most egy varsányi emberé lett és gazdátlanul áll, pedig sokan keresték a kenyerüket itt. De így került dobra az őrhalmi téesz minden majorja, amelyeket a tagok takarékoskodásából és az állam pénzéből fejlesztettek. Balassa- y gyarmaton már a kilencvenes ■ évek elején mindent értékesített KI az eladósodó őrhalmi téesz és így került magánkézbe az Aranykalász vendéglővé vált volt téesziroda, a nyírjesi major és sok minden más. Máig is vitatják, hogy ki, kik a felelősek ezért. A kilencvenes évek elején, a _m szétválási terveket még támogatta H egedűs József Őrhalom első szabadon választott polgármestere, volt tanácselnök is. Még az őrhalmi elnökséget is elvállalta volna a téesz megmentése érdekében, annak ellenére, hogy köztudott volt az, számos nagy család tartott erre igényt. Igaz, 1963-tól a téesz növénytermesztő agronómusaként szolgált Hegedűs József és úgy ismerte a határt, mint a tenyerét. Most betegen a gyarmati kórházban fekszik, megfogyva a hatalmas termetű ember, de a szövetkezet dolgáról hallva, megélénkül. Arról mesél, hogy az 1970-es években a téeszösszevonás Hugyagot és Patvarcot érintette, majd pár év múlva követte Balassagyarmat és legvégül Csitár, Iliny került az őrhalmi téeszhez. Szerinte a felbomlás okai már az 1980- as évek közepén elkezdődtek, amikor az állami támogatás egyre szűkebbé vált. Pedig országos hírűvé vált eredményei alapján az őrhalmi Hazafias Népfront Téesz, amely különösen a burgonyatermesztésben leménye, de akkor az őrhalmiak többsége csak a legjobb feltételekkel lett volna hajlandó kiválni. Bagyinszki Pálnak, az utolsó elnöknek már nem sok esélye volt, hogy életben tartsa a téeszt és elkerülje a felszámolást. Azon a véleményen van Hegedűs József, hogy a faluban látják azt a hatalmas pusztulást, amely a téeszben végbement és van kit, mit hibáztatniuk a történtekért. Akad, aki a rendszerváltásra fogja, mások a Bállá István utáni vezetők hanyagságának tudják be a téesz összeomlását, amely pedig megélhetést adott a környéken. így látja ezt Nagy János is, a földkiadó bizottság elnöke, aki azt mondja: sok mindenről lehetne itt beszélni, hogy kik a felelősek a vagyon elherdálásáért, de már nem érdemes! Kanyó János őrhalmi polgármester a hivatalában fogad és azt mondja: megdöbbentette az, hogy egy ilyen nagyhírű téesz, mint az őrhalmi Hazafias Népfront, majd a változások után Palóctáj névre átkeresztelt gazdaság, ide jutott. Úgy véli, ennek sok összetevője van, köztük az is, hogy olyan vezetők kerültek ide, akiknek semmi közük nem volt a településhez. Minden vagyont feléltek, minden mobilizálható eszközt elvittek és negyven év munkájának az eredménye úgy eltűnt, hogy senkit sem vonnak felelősségre. Mesélem azt a közszájon lévő történetet, hogy akadt olyan nagy értékű gép, amelyet kicseréltek egy ócskavastelepen vásárokra és az került a majorba, de ez csak a jéghegy csúcsa.- A polgármester úgy véli, hogy a vezetők és középvezetők meggazdagodtak és érdekes módon, most jól gazdálkodnak az innen szerzett sajátjukkal. Valahogy minden gépnek lába kelt az elmúlt évek alatt és még jó, hogy a gazda közben lábra állt, mert különben gyomban lenne a határ - véli Kanyó János. A téesz felszá mólójával nincs semmi kapcsolata, pedig megkérdezhette volna azt, hogy van-e véleménye az önkormányzatnak ebben a kérdésben. Megdöbbentő, hogy tíz évvel a rendszerváltás után is felelősség nélkül lehet üyet csinálni a közvagyonnal - háborog Máriamajor kapuja tényleg hiányzik, a portát, de az egész géptelepet is szinte benőtte a gaz. Egy gépet sem lehet látni, de még egy vasat sem, úgy eltakarítottak innen mindent, pedig jól felszerelt műhely és nagy értékű gépek sokasága volt itt nem is régen. A gyommal körülvett Mária-szobor- hoz nem vezet kijárt út. Hol vannak már a híres traktorosok, szerelők, vagy Horváth István, aki harminc évig a téesz gulyásaként itt dolgozott, hol a rengeteg szarvasmarha, juh, liba? Most síri csend honol a majorban és egy lelket alig látni. A majd kétszáz éves épületekben vagy hét család él, köztük egy pár roma család is itt húzta meg magát. Érdeklődésemre a szomszédoktól előkerül a legrégebben itt lakó Rakovszki Tibomé Mészáros Kata, akinek már az ősei is itt éltek és szolgáltak a Buthler báró birtokán az 1800-as években, amikor ezeket a házakat juhhodályból lakhatóvá alakították. A régi időkről mesélve a 74 éves fürge észjárású asszony megemlít^ hogy itt valaha tizenhét család lakott. Ok tizenegyen éltek a két kis szobában és innen repültek ki a gyerekei is. Férje a vasútnál dolgozott és a téesz megalakulása idején kiesett a mozdonyból. Szüleivel együtt az uradalomban dolgoztak, akkor tudták, hogy hol a helyük az urak mellett, és most újra eljöhet az Uyen idő. A téesz- szervezés idején 1960-ban beléptek az őrhalmi téeszbe, ahol tagok lettek. Az állatok, gépek, a munka között élte le életét és arról panaszkodik, ha kimegy az Ipoly-rétre gombázni, egy fia állatot sem Iát, pedig egykor rengeteget tartottak itt. Azt tartja, hogy most a major is úgy néz ki, mint egy siralomház, nem úgy, mint a báróék ideje alatt és Bállá Pista idejében a téeszben, amikor virult itt minden. Bár akkor is megvolt az ellentét, mert azt mondták a falusiak, hogy nem állnak a majorihoz munkába, de aztán az évek alatt egymáshoz csiszolódtak az emberek. Minden nap erősebb lett a téesz és még üdülni is eljutottak. Erről büszkélkedik Kató néni és mutatja a fényképet, ahonnan derűs asszonycsoport tekint vissza. jeleskedett és számos tehetséges szakember nevelődött itt, mint Kovács Győző, Farkas Oszkár, Győry Nándor és társaik. Hegedűs József sajnálatosnak tartja, hogy Bállá István után nem akadt megfelelő helybeli ember az elnöki posztra. A pártbizottság által ide helyezett Szabolcs István a terveivel magára maradt. Rados János, bár itt nevelődött ki, de mégsem tudott bizonyítani, mert minden ellene játszott és talán a szakgárdája is lehetett volna jobban megválogatva. Rados jól látta, hogy esetleg a szétválás megmentheti a vagyont, de sajnos a közgyűlés elvetette ennek a gondolatát. Most utólag már ez az emberek véa polgármester. Még a felszámoló felelőssége is fennáll, mint ezer esetben tapasztalható, akár a gyarmati vágóhíd- nál, amely életben maradhatott volna egy értelmes döntés esetén és azt is kirabolták. Hogy lehet egy emberre bízni települések nehezen szerzett vagyonát? Talán az önkormányzatokra lehetett volna ezt a kérdést testálni, azok vigyáztak volna a helyi téesz vagyonára és keresték volna a legjobb megoldást az itteniek érdekében - mondja telefonon Őrhalom polgármestere. Kaiszter Miklós, az Ipoly Holding felszámolóbiztosa arról tájékoztat, hogy elárvereznivaló már nem sok akad az őrhalmi téesz területén. A Kirakják a falu szélén a tsz-község táblái- Tudja, azért olyan világ volt az - mondja - hogy Bállá Pistát felhívatták a minisztériumba és kitüntették, aztán ahogy visszajött, lemondatták. Az egymást váltó elnökök egymás nyakába hagyták a tartozást és a nép is széthúzott és a közös munkával gyarapított vagyon semmivé lett - magyarázza komolyan Kató néni. Bölcs tekintettel rám mosolyog, és azt mondja: „tudja, ha őszinte akarok lenni, azért is ment tönkre az őrhalmi téesz, mert azok az emberek, akik szerették a munkát, mind meghaltak, és ezek a fiatalok meg ki tudja..., és minden megdrágult, megváltozott a világ. _______ ______________________ SZABÓ ENDRE N ÓGRÁDIÉ HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRADY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Postafiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Bt. (tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kendnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. szerkesztőségi rendszerrel készült.
