Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-25 / 171. szám

2001. JÚLIUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Az olvasástól senki sem lesz butább (Folytatás az 1. oldalról) nagyon kevés az önálló intéz­ményként működő könyvtár. Több helyen összevonták az isko­lai és a községi könyvtárat, így mégsem olyan mértékű a fejlesz­tés, mint nálunk.- Éreznek abból miamit, amit általánosítva mondogatunk, va­gyis, hogy egyre kevesebbet olva­sunk?- Ezt nem merném kijelenteni. Természetesen akad olyan az ol­vasóink között, aki azt mondja, hogy nagyon sok dolgot el tud ér­ni az Interneten keresztül, és in­kább onnan tölti le saját részére az anyagokat. Neki az az előnyö­sebb, mivel otthon van a számító­gépe, így inkább nem is jön be a könyvtárba. Nagyon sokan meg azért jönnek be, mert a könyvet nem válthatják ki a gépek. Én is azt mondom, hogy a korral halad­ni kell, nagyon örülök annak, hogy van számítógép - nálunk is számítógépen keresztül történik a kölcsönzés, megkönnyíti a mun­kánkat. Azonban egy elektroni­kus könyvtárban való keresgélés nagyon személytelen. Hadd mondjak egy konkrét példát. Van egy olvasónk, aki rendszeresen belenéz itt egy 1957-es kiadású, megsárgult verseskötetbe, és azt kérte, ha netán ezt majd leselej­tezzük, gondoljunk rá, mert bár­mennyit kifizet érte, hogy ez a könyv az övé lehessen. A géppel nincs üyen kontaktus. Nálunk az ember az első. Elő­fordul, hogy valaki egy konkrét művet szeretne kikölcsönözni, de sajnos, már vagy még nincs meg a könyvtárunkban, nem megy el rossz szájízzel, mert akkor meg­kérdezzük, mit ajánlhatunk he­lyette, vagy abban a témakörben felhívjuk a figyelmét valami más­ra. Gyakran mondják, főleg a bu­dapestiek, akik nyáron itt laknak vagy a környékre jönnek nyaral­ni, hogy mennyivel jobb ide be­jönni, mint egy fővárosi intéz­ménybe. D.L Anyanyelvi környezetben (Folytatás az 1. oldalról) Az idén Látky-Prasíván, a volt füleki edénygyár gyermektábora ad otthont a résztvevőknek: a 22 gyerek csodálatos környezetben, mintegy 1000 méterrel a tenger­szint felett, jó levegőn tölthet két hetet július 16-tól.- Kivétel nélkül minden gyer­mek Nógrád megye nemzetiségi településeiről érkezett - mondja Oroszné Katona Anna, a tábor ve­zetője, aki harmadmagával fel­ügyeli a nebulókat. - Megvallom őszintén, több résztvevőre számí­tottunk, hiszen a gyerekeknek csak 6000 forintot kell fizetni ezért a két hétért, a többit pályázatok út­ján teremtjük elő. Mint minden év­ben, ezúttal is valamilyen téma kö­ré szervezzük a programokat, az idén a szlovákiai várakra esett a vá­lasztás. Oroszné Katona Anna el­mondta azt is, hogy nemzetiségi gyerekekről lévén szó kiemelt az identitás erősítése, fontos a nyelv gyakorlása. Céljuk, hogy tanulás­sal, de mégis nyaralva töltsék el a fiatalok a nyári szünidőt. A napi négyszeri étkezés közben pedig a szlovák nemzeti ételeket is meg­kóstolják. Nemcsak komoly témák vannak, a szervezők gondoskod­tak kikapcsolódásról is: ilyenek a kézműves-foglalkozások, a kirán­dulások, a diszkó. Emellett persze jut idő a különböző korok mondá­inak megismerésére, a múzeumok megtekintésére, kiállítás rendezé­sére. Nem lenne igazi tábor, ha nem lenne tábortűz, így aztán a két hét leforgása alatt többször is fellobbant a később majd szép em- lékeket jelentő lángoszlop. «« Eltűnnek a földes utcák Azt mondja Morgenstern Fe­renc karancslapujtői polgár- mester, az idén végre eljutottak odáig, hogy száműzhetik a tele­pülésről a földes utcákat Ez pedig azt jelenti, hogy a köz­ség polgára aszfaltúton, de leg­alább is vizes makadámúton köz­lekedhetnek. Az utakhoz termé­szetesen hozzátartozik a járda is, amelyeket viakolorburkolattal ké­pezik ki. Nemrégiben fejezték be a köz­séget Kotroczópusztával összekö­tő másfél kilométeres útszakasz ki­építését, s jelenleg négy utcában is folyik az útépítés. Csupán erre az útszakaszra valamivel több mint ötvenmillió forintot fordítottak, de az egész községet érintő út- és jár­daprogram mintegy százmillió fo­rintjába kerül az önkormányzat­nak. A közlekedési utak korszerűsí­tése mellett folyik a kultúrház megkopott külső ruházatának fel­újítása és a járdaépítés miatt meg­bontott iskolai kerítés új anyagból történő helyreállítása. A nagy munkákat a hivatásos vállalkozók mellett negyven köz­munkás végzi. Mint megtudtuk, ez még az idén nem is sok, hiszen tavaly ennek több mint kétszerese dolgozott a település érdekében. Síküveggyár: százéves múlt, biztos jövő Beszélgetés Bessenyey Balázzsal, a Salgglas Üvegipari Rt. új vezérigazgatójával (Folytatás az 1. oldalról) Később, 1991-1996. között, amikor a Kelet-Nógrád COM Rt. igazgatósági tagja, majd elnöke voltam, gyakran elkocsikáztam az irodaház előtt, s bár nem jöttem be, sokat hallottam a gyárról. Gon­dolom, a tulajdonosok választása azért esett rám, mert tettem vala­mit Nógrád megye távközlésének fejlesztéséért. Megszerettem az it­teni embereket, a mentalitásukat, nagyon sok ismerőst, barátot sze­reztem, a táj gyönyörű, kicsit ki­rándulásnak is tekintem az itteni munkálkodásomat.- Megkérjük, mutatkozzon be lapunk olvasóinak!- Alapképzettségemet tekintve okleveles villamosmérnök vagyok, híradós mérnök. A Budapesti Köz- gazdasági Egyetemen közgazdasá­gi, külkereskedői diplomát is sze­reztem. Harmadikként 1990-ben, Németországban diplomáztam. Egy gazdasági segélycsomag ré­szeként a német kormány tizenha­tunkat képezett ki Cellében, meg­ismertetve velünk a szociális piac- gazdaság legfontosabb menedzs­mentelemeit, elősegítve ezzel is a rendszerváltást. Németül, angolul, oroszul tárgyalóképes vagyok, ki­csit szerbül, horvátul, görögül is beszélek. A feleségem városgaz- dász üzemmérnök. Két gyerme­künk van. A fiam júniusban érett­ségizett, jogásznak készül. A lá­nyom az idén fejezte be az általá­nos iskolát, gimnáziumba megy.- Felelevenítené a szakmai pá­lyafutását?- A BEAG Elektroakuszükai Gyárnál fejlesztőmérnökként kezdtem, később ugyanitt a nem­zetközi együttműködési osztály vezetője lettem, amely főosztály- vezetői beosztásnak felelt meg. Itt másfél évtizedig dolgoztam. Utána két évig a Műszertechnika Rt. vál­lalkozási igazgatója voltam. Ezt kö­vetően három évre a HTCC Ta­nácsadó Rt. vezérigazgatója let­tem, s ezzel párhuzamosan a Ke­let-Nógrád COM Rt. igazgatósági tagja, majd elnöke, később a Rába COM Rt. igazgatósági tagja voltam. Újabb két évig a Hungaro DigiTel vezérigazgatói beosztását láttam el. Ezt követően három évre a Luft­hansa Systems Hungária Kft. ve­zérigazgatójává neveztek ki. Most pedig itt vagyok...-... és ingázik Budapest és Sal­gótarján között.- Vállaltam, tehát csinálom. Na­ponta megteszem a főváros és a nógrádi megyeszékhely közötti tá­volságot. Kivétel, ha Budapesten van teendőm, akkor nem jövök Salgótarjánba. Ha pedig sok a munkám a gyárban, akkor itt al­szom, szállodában, panzióban bé­relek szobát.- Milyennek találja új munka- helyä?- Az előnyei közé sorolom a több mint százéves múltat, az üveggyártásban felhalmozódott nagy tudást, tapasztalatot. Az is előny a szememben, hogy csak egy bizonyos szintig van auto­matizálva, nem futószalagon, nem robotokkal készülnek a ter­mékek, ezáltal szélesebb vevői sávot tudunk kiszolgálni. Most vásároltunk egy új kemencét, amelyen nagyméretű szélvédő üveget tudunk hajlítani, ezzel egy új vevői szegmenst szeret­nénk meghódítani. Az emberek munka- és szakmaszeretetét, az iparhoz való kötődését szintén a pozitívumok közé sorolom. Hát­ránynak tartom a gyár hosszú, el­osztott területét. Belső logisztikai megoldásokkal akarjuk elérni, hogy az üveg közelebb kerüljön a feldolgozáshoz, kevesebb legyen a törés, a selejt, ezzel növekedjen a versenyképesség. E cél elérése érdekében logisztikai igazgatót fogunk felvenni. Negatívumnak érzem, hogy a gyárépület nem a mostani technológiára, hanem húzott üveg gyártására készült. Ráadásul egyes épületek rossz ál­lapotban vannak, azokra pénzt kellene költeni.- Mennyien dolgoznak jelenleg agyárban?- Hozzávetőlegesen négyszá­zan.- Várható-e létszám további csökkenése?- Ez a piactól és a gazdaságos­ságtól függ. Lesz egyfajta fluktuá­ció, minőségi cseréket is terve­zünk. A termelésben, a kereske­delemben, a gazdaság egyéb terü­letén egyaránt többfunkciós em­berekben gondolkodom. A mai világ megköveteli, hogy mindenki több mindenhez értsen, ez meg­könnyíti a betegség és a szabad­ság miatti helyettesítést, a csúcs­rendelések teljesítését. Jelentősebb elbocsátá­sokra azonban nem kell számítani, hiszen tízen- tizenketten úgyis nyug­díjba mennek év végéig.- Mennyi a gyár idd tervezett árbevétele?- Megközelíti a 3,2 mil­liárd forintot. Ez mintegy tíz százalékkal haladja meg a tavalyit.- Mennyire nyereséges ma üveget gyártani?- A cég alapvetően nyereséges. Természete­sen vannak alacsonyabb és magasabb nyereségtar; talmú termékeink, ami el­sősorban a feldolgo­zottsági szinttől függ.- Edzett és ragasztott üveget gyártanak. Ho­gyan oszlik meg arányuk a termelésben?- Hatvan-negyven százalék a ra­gasztott üveg javára.- Hány kereskedelmi partnerral Bessenyey Balázs vezérigazgató állnak kapcsolatban?- Alapításakor három fő vásár­lója volt a Salgglasnak, a Suzuki, az Elekthermax és az Ikea, ma nyolc­száz név szerepel a vevőlistán. In­dításakor csak belföldre termelt a gyár, napjainkban az áruk 60 szá­zalékát idehaza, 40 százalékát kül­földön értékesítjük. Két-három éven belül fordított lesz az arány, s ez mindannyiunkra nagyobb fel­adatot ró majd.- Milyen külföldi országokba exportálnak?- Németországgal, Ausztriá­val, Csehországgal élénk a keres­kedelmi kapcsolatunk. Megbíz­ható partnerünk Franciaország, az Egyesült Királyság, s a Benelux országok is ide sorolandók. Rég­óta szállítnunk Lengyelországba, Szlovákiába, Belorusziába, Olaszországba, Szlovéniába. Van­nak próbálkozásaink Kanadában, az Amerikai Egyesült Államok­ban, s szeretnénk nyitni az arab vüág felé.- Milyen anyagi helyzetben van a Salgglas Rt.? A dolgozók min­denkor időben megkapják a fize­tésüket?- Természetesen. Financiális gondjaink nincsenek.- Szavaiból azt vesszük ki, hogy nemcsak múltja van, hanem a jövője is biztos a salgótarjáni sík­üveggyárnak?- Ezt felelősségem teljes tudatá­ban kijelenthetem. Ez egy nagyon jó vállalat, s azért dolgozunk, hogy a nehézségeket legyőzzük. Igyek­szem a kollégáimat bevonni a problémák megoldásába. Amikor átvettem a stafétabotot, a munkás­gyűlésen is megfogalmaztam: az én ajtóm mindig nyitva áll, hoz­zám bárki bejöhet, s elmondhatja a véleményét egy adott kérdésben.- Ha megengedi, zárásként visz- szakanyarodnánk a családjához. Mit szólnak a szerétté az ingázó életmódjához, a hosszú távollétek­hez?- Amióta csak a szakmai pályá­mat futom, nagyon sokat utazom mind bel-, mind külföldön. Én úgy járok Salgótarjánba, mint mások Budapest egyik kerületéből a má­sikba. Jó gépkocsivezetővel bő egy óra alatt megtehető a Budapest és Salgótarján közötti út. A múltkorá­ban ugyanennyibe tellett, amíg a főváros egyik kerületéből átautóz­tam a másikba, mert kicsit esett az eső és forgalmi dugó volt. Külön­ben is sokkal szívesebben nézem a szépséges nógrádi hegyeket, mint Budapest komor betonrengetegét. Jól érzem itt magam, s tudásom legjavát adva igyekszem sikerre vinni a céget, munkát, kenyeret biztosítani a dolgozóknak. KOLAJ LÁSZLÓ Hírek MsMTI TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS. A helyi Mikszáth Kálmán Közművelődé­si Központ szervezésében öt éve működő érsekvadkerti gazdák népfőis­kolájának harminc hallgatója a közelmúltban tanulmányi kiránduláson vett részt Gyöngyösön és környékén. Megtekintették a gödöllői Szent Ist­ván Egyetem tangazdaságát, képzőhelyeit, a szőlő, a gyümölcsös, a búza, a kukorica, a szeder és a málna fajtabemutatókat. Az így szerzett ismere­teknek a mindennapi gyakorlatban látják majd hasznát a gazdaságukban. ÉGETT AZ AUTÓ. Vasárnap éjfél előtt pár perccel érkezett a riasztás a me­gyei ügyeletre, hogy Neműben egy személygépkocsi kapott lángra. A tűz­oltók már nem tudtak segítem: az Alfa Romeo típusú személygépko­csi motor- és utastere teljes egészében, a csomagtér nyolcvan száza­lékban kiégett. Személyi sérülés nem történt, a kár becsült értéke 1 millió forint. KILEHELTE A LELKET? Mit keres egy kidobott hűtőszekrény Salgótarjánban, a Kálvária-domb városra néző oldalán? Sokak­nak kedvenc kirándulóhelye felé vezető út kezdődik a lépcsősorral, melynek környezetét sajnos egyre inkább visszahódítja a természet, vagy vandál kezek pusztítják.__________________________________________________________________ fot6-Ah­Létrehozzák a nézők tanácsát Pásztón a legutóbbi testületi ülésen a képviselők beszá­molót hallgattak meg a mátrakeresztesi kábeltévé üzemel­tetésének tapasztalatairól is. Amint az az előterjesztésben is elhangzott, a településen a földi adókat egyáltalán nem tudták fogni, a két magyar adó közül 90 százalékban egyik sem volt nézhető. Kényszermegoldásként ki­építettek egy központi anten­nát, és kábelek segítségével to­vábbították a jelet a lakásokhoz. A műsor- és jeltovábbító rend­szer kiépítéséhez a műsorszóró vállalat 1,5 millió forinttal járult hozz, azzal a kikötéssel, hogy minden ingatlan csatlakozását biztosítani kell. A beruházást az önkormányzat és a lakók 6000 forint ingatlanonként! hozzájá­rulással támogatták, a tervezést és a kivitelezést az egyik salgó­tarjáni cég végezte. A jeltováb­bító rendszer a pásztói önkor­mányzat tulajdonába került, üzemeltetéséről a helyi képvise­lő útján gondoskodnak. Kezdetben 172 ingatlan csat­lakozott a hálózathoz, a fejlesz­tések után ez a szám 209-re emelkedett, amelyből 63 az üdülő. 1992-ben két magyar, hat külföldi csatorna vétele volt biztosított: azóta a bővítések so­rán ez a szám jelentősen emel­kedett. Jelenleg nyolc magyar nyelvű és két külföldi csatorná­val üzemel. A fejlesztésre, a hi­bák kijavítására 1992 óta 536 ezer forintot fizetett ki a mátrakeresztesi kábeltévé. A későbbiek során vásároltak egy videomagnót és -kamerát, így csütörtök esténként másfél-két órában beszámolnak a helyi eseményekről. Az ÉMÁSZ-oszlopok bérleti díját 1996-ig a kábeltévé, 1997- től az önkormányzat fizeti. A ja­vításokat, fejlesztéseket az in­gatlantulajdonosok befizetései­ből fedezik, ami tavaly évi 1200, üdülő esetében 1000 forint volt. A műszaki átadás óta a jelto­vábbító rendszer üzemeltetése, a jó minőségű vétel folyamato­san biztosított. A képviselők a beszámolót azzal a kiegészítés­sel fogadták el, hogy létre kell hozni a nézők tanácsát, amely­re a művelődési, oktatási, sport- bizottság tesz majd javaslatot. A nézők tanácsa javaslataival se­gíti majd a helyi adások változa­tosságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom