Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-25 / 171. szám

2001. JULIUS 25., SZERDA XII. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 53 FORINT ELŐFIZETVE: 49 FORINT Ha előfizet lapunkra 3iML takaríthat meg. ^Hiik Részletes információ: *^'^2/416-455/213-as melléki 2'" i Barlangok: a megtalált sárkányfióka ■.aj Ez évben Szilváskő adott helyet a Vulkánbarlang Kutató­csapat és a Sziklaorom Hegymászó és Barlangász Clubnak. A tábor vezetője a pszeudokarszt nagy szakértője, Eszterhás István volt. V“| Lélrehozzáka nézők tanácsát Pásztón a legutóbbi testületi ülésen a képviselők beszámo­lót hallgattak meg a mátrakeresztesi kábeltévé üzemeltetésének ta­pasztalatairól. A településen a földi adókat nem tudják fogni. „.«a.. Kora rajt, Kései érintés mhJ Mindössze négy salgótarjáni úszó utazott el a minap Ka­posváron megrendezett ötvenedik vidékbajnokságra, mégis tíz csa­patot megelőztek az egyesületek összetett pontversenyében. Síküveggyár: százéves múlt, biztos jövő Beszélgetés Bessenyey Balázzsal, a Salgglas Üvegipari Rt. új vezérigazgatójával Csendben, különösebb felhajtás nélkül vezérigazgatót váltottak július elsejével a Salgglas Üvegipari Részvénytársaságnál. Az új „főnök” Bessenyey Balázs, 49 éves, háromdiplomás, há­rom idegen nyelven beszél. Szálfatermetű ember, 205 centiméter magas, játszott az ifjúsági kosárlabda-válogatottban. A szakmai múltja is imponáló: több jelentős hazai és nemzetközi cégnek volt első számú vezetője. Felesége és két gyermeke a fővárosban él, jómaga ingázik Budapest és Salgótarján között, de hozzászokott már a sok utazáshoz. Szerinte kiváló válla­lat az új cége, amelynek nemcsak múltja van, hanem a jövője is biztos, s tudása legjavát ad­va igyekszik sikerre vinni a társaságot, munkát, kenyeret biztosítani az itt dolgozóknak.- Bessenyey úr, kezdjük beszél­getésünket a vezérigazgaló-váltás- saL Okáról a közvélemény annyit tudhat, amennyi lapunkban is megjelent: elődje, Gaal Gyula nyugdíjba vonulása miatt követke­zett be. Hallhatnánk kicsü bőveb­ben a vezérváltás körüIménydmV- Ne gondoljon semmi rendkí­vülire. Bár Gaal úr még nincs 62 éves, de már szeretett volna nyug­díjba menni. Jómagam március 12-től vagyok a cégnél, s áthidaló megoldásként június 30-ig vezér­igazgató-helyettesként tevékeny­kedtem, ez idő alatt megismertem az embereket, a termelést, az ügy­félkört, s július elsejétől határozat­lan ideig látom el a vezérigazgatói feladatokat. Gaal úr év végéig ta­nácsadóként segíti a Salgglas mun­káját, ám azután sem szakad el Salgótarjántól, hiszen Somoskőn van háza.- Vezérigazgató-helyettessé való kinevezése előtt járt már a társa­ságnál?- Tizennégy évesen, iskola ki­ránduláson jártam először a gyár­ban. Emlékbe egy üvegtáblából le­vágott vonalzót kaptam, ma is megvan otthon, be fogom hozni és bekereteztetem. (Folytatás a 3. oldalon) Pályakezdő kismamák támogatása A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ egyik fő célkitűzése évek óta az, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokat kedvezőbb pozícióba juttassa, foglalkoztathatóságukat javítsa, elősegítse munkába történő visszahelyezésüket. A gyeden, gyesen, ápolási dí­jon lévő édesanyák újbóli munká­ba állása is sokszor okoz gondot, problémát: a munkáltatók nem mindig fogadják vissza őket, vagy rövid időn belül megszüntetik munkaviszonyukat, ezért a mun­kaügyi központ nyilvántartásába kerülnek. A kismamáknak a gyed, gyes ideje alatt igen ritkán van lehető­ségük szakmai ismereteik szinten tartására, fejlesztésére. A gyer­meknevelés, a családi szerepek változása, az otthon töltött évek után sok édesanyának okoz prob­lémát a munkaerőpiacra való visszakerülés önbizalmuk csök­kenése miatt is. A munkáltatók gyakran idegenkednek a kisgyer­mekes édesanyák alkalmazásától, ez pedig aktivitásuk további csök­kenéséhez, elzárkózáshoz vezet­het. A foglalkoztatáspolitikai tör­vény július elsején életbe lépett módosítása lehetővé teszi a mun­kaerő-piaci szervezetnek, hogy ennek a hátrányos helyzetű ré­tegnek támogatást, segítséget nyújtson. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ az ősz fo> lyamán komplex programot in­dít, melynek keretében különféle munkaerő-piaci szolgáltatáso­kat, képzési lehetőségeket bizto­sítanak, a munka világába való visszailleszkedésüket pedig szakemberek segítik. A program lehetőséget ad a munkaerő-piaci kereslethez szer­vesen illeszkedő ismeretek meg­szerzésére, korszerű munkaerő­piaci ismeretek nyújtására, az önálló álláskeresésre való felkészí­tésre, a munkáltatók új felvételi és kiválasztási módszereinek, szoká­sainak megismertetésére: ezzel a segítséggel zökkenőmentesebb a munka világába való visszakerülé­sük. A programban részt vevők ré­szére a különféle szolgáltatások, a képzés, a szakképzés térítésmen­tes lesz. H.E. Kezdődik a fesztivál Salgótarjánban július 25-én veszi kezdetét a VI. nógrádi folklórfesztivál, amely évek óta üde színfoltja a nyárnak. Az első napon a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtárba várják 14 órára az érdeklődőket, ahol „Meseillusztrációk” címmel gyermek mesemondók bemuta­tója látható. 17 órakor Somoskőben, a Váralja téren folytatódik a rendezvénysorozat „Isten hozott Magyarországon” címmel europikniket rendez­nek a fesztiválra érkező csopor­tok részére. A fesztivál fővédnö­kei Rockenbauer Zoltán minisz­ter, a Magyar Köztársaság Nem­zeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma, Milan Knazko minisz­ter, a Szlovák Köztársaság Kul­turális Minisztériuma és Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyű­lésének elnöke. Sikeres fogadtatás Utánnyomás a Nógrád Megyá Közlekedési Felügyelet-bői Sikert aratott a lapunk mel­lékleteként nemrégiben ki­adott Nógrád Megyei Közle­kedési Felügyelet című kiad­ványunk. A siker nagyságára jellemző, hogy a megjelenés óta mind gyakoribb az érdek­lődés, hogy hol, miként lehet­ne hozzájutni a tartalmas, in­formatív, szép kiállítású szí­nes kiadványhoz. Sőt néhány cégtől szemrehá­nyást is kaptunk, amiért nem kerestük meg őket, noha szíve­sen elhelyezték volna hirdetésü­ket kiadványunkban. Nos, az az igazság, hogy a kiadványból a hivatalos szerveken túl elsősor­ban azok a cégek kaptak, ame­lyek hirdetésükkel járultak hoz­zá a megjelenéshez. Természe­tesen az e cégek partnerei, üz­letfelei hozzájuthatnak a kiad­ványhoz. Tekintettel a fokozódó érdek­lődésre - itt kell említeni, hogy más megyékből, városokból is kérnek a kiadványból - olyan döntés született, hogy utánnyo­mást rendelünk meg, s több száz darab kiadványt elkészítte­tünk még az Egri Nyomda Kft.- vel, amelynek igényes munkája is jelentősen hozzájárult a siker­hez. Természetesen figyelembe vesszük azokat a jelentkezőket is, akik az utánnyomott példá­nyokba szeretnének még hirde­tésükkel bekerülni. Anyanyelvi környezetben Negyed századdal ezelőtt ren­dezte meg először a salgótar­jáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár a Nógrád megyei szlovák nemzetiségi gyerekek olvasótáborát. Az eltelt 25 év alatt sok érdekes programot, kellemes emlékeket nyújtot­tak a résztvevőknek. 1991 vá­lasztóvonal: a rendszerváltás óta ugyanis ezeket a táboro­kat Szlovákiában, anyanyelvi környezetben rendezik. (Folytatás a 3. oldalon) A háromezres lélekszámú Rétság lakosainak egyharma- da beiratkozott tagja a városi könyvtárnak, ami önmagában is örvendetes. Ezt még tetézi, hogy az a pénz, amit itt doku­mentumok beszerzésére fordí­tanak, meghaladja az országos átlagot. Egy nem kimondottan könyvmoly ismerősöm mondta nemrégiben, hogy könyvtárba akkor kell menni, ha az embert hirtelen elkapja az eső a kör­nyékén. Nos, a rétsági könyv­tárban időjárástól teljesen füg­getlenül érezheti jól magát a lá­togató, már csak azért is, mert ez a könyvtár szép. (Teljesen véletlenül egyébként egy esős napon jártunk ott)- Dokumentumvásárlásra net­tó egymillió forintot költhetünk egy évben a költségvetésünkből, Az olvasástól senki sem lesz butább ezen felül természetesen külön­féle pályázatokat is beadunk, vál­tozó eredménnyel - ismertette Varga Nándomé, a könyvtár igazgatója. - Legutóbb az érde­keltségnövelő pályázaton sike­rült nyernünk 325 ezer forintot a minisztériumtól, ezt az összeget dokumentumvásárlásra fordít­juk.- Ebben a körben nyilván nem csak könyvek beszerzéséről van szó.- Ez magában foglalja a folyó­iratokat, a CD-ket, a videokazet­tákat és a könyveket. így rend­szeresen tudjuk fejleszteni az ál­lományunkat, ami nagyon jó egy háromezres létszámú települé­sen. Az egy lakosra jutó beruhá­zás meghaladja az országos átla­got. A folyóiratokra 2-300 ezer fo­rintot költünk, noha már radiká­A nyári hónapokban sem csökkent a rétsági könyvtár forgalma FOTÓI SÓCS ÉVA lisan lecsökkentettük a folyóirat­ok számát. Emellett cédékre kö­rülbelül 60 ezer forintot költünk. A videoállományunkat már nem­igen fejlesztjük, mert helyben több kölcsönző is nyitott - az összeg többi része marad a köny­vekre. Tavaly 900 ezer forintunk volt, ahhoz nyertünk még 300 ezer forintot.- Jók ilyen szempontból a pá­lyázati lehetőségek?- Ez változó. A minisztérium ál­tal kiírt pályázatokra van esé­lyünk, egyébként nagyon vegyes. Kimondottan dokumentumvásár­lásra nincs nagy lehetőség.- Hogyan alakul a forgalmuk, mennyire népszerű az intézmény?- A 3000 lakosból év végére ezer beiratkozott olvasónk volt, te­hát a település lakóinak egyhar- n®da könyvtári tagunk. Az általá­nos iskola diákjának 80 százáéka beiratkozott olvasó. Sokan bejár­nak a környező településekről is, hiszen Rétság vonzáskörzetében (Folytatás a 3. oldalon) 977121590100001171

Next

/
Oldalképek
Tartalom