Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-24 / 170. szám

2001. JÚLIUS 24., KEDD E GYE KORKÉP BÁTOMYTEREMYE 3. OLDAL Nócráo Megyei Hwlap _______Baratt« Ottó jegyzete G lobalizációgubanc „Gyász és harc Genovában”, „Folytatódnak a véres összecsa­pások” - ilyen és hasonló sza­lagcímekkel találkozhatott az újságolvasó a múlt hét végi na­pilapok hasábjain. A világ hét legfejlettebb gazdasági nagyha­talma, valamint Oroszország államfőinek részvételével meg­kezdődött G8 csúcsértekezlet helyszínén, az olaszországi nagyvárosban húszezer fős rendőr- és csendőrosztag, vala­mint a katonaság egységei vet­ték fel a harcot a hét végére több tízezer főt számláló - globalizá­ció ellen tiltakozó - soknemzeti­ségű tüntetőtáborral. De hát mi ellen is tiltakoznak békés demonstrálók és randalí­rozó, robbantgató - háborús hangulatot kiváltó - anarchista alakulatok? Mondják: mind­annyian a globalizáció ellen. No mármost aki figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos új­ságcikkeket, netán szakirodal­mat, az jól tudja, hogy ennek az új világgazdasági jelenség­nek éppúgy vannak lelkes tá­mogatói, mint ádáz ellenzői. S ezen nincs is mit csodálkozni, ám kiismerni magát az ember­nek már nehezebb a szekértá­borok között. Ami biztos: a globalizációgubanc Genovában gyászt szült. Ezzel az új, nagy kihívással kapcsolatban alap­vetően két különböző álláspont létezik. Az egyik szerint a glob­alizáció a világgazdaság olyan egyesülési folyamata, amely­ben - az egyes nemzetállamok felett - a vezető szerep nemzet­közi pénzügyi köröké, a transz­nacionális (nemzeteken „átíve­lő”) vállalatoké és egyes nem­zetközi tőkéscsoportoké. Ideoló­giájuk a fogyasztás<entrikus- ságban jut kifejezésre. E nézet szerint a globális vállalatok előbb-utóbb „bekebelezik” a ki­sebb nemzetgazdaságokat is. Ettől félnek és tartanak a geno­vai lázadók is. A másik álláspont szerint a globalizáció, mint terjedő, új világgazdasági folyamat ugyan általánossá válhat, de nem le­het kizárólagos és uralkodó. E nézetet képviselők úgy gondol­ják, a globalizáció nem zárja ki az egyes kisebb nemzetgaz­daságok fennmaradását és ha­ladását, a helyi kultúrák fejlő­dését sem. A nagy horderejű változások törvényszerű folya­matok, elkerülhetetlen kihívá­sok. Azt mondják: a globalizá­ció ellen lehet lenni, de nem le­het tenni. A jegyzetíró nem tudja kibo­gozni a globalizációgubancot. Azt gondolja viszont, hogy az igazság valahol a két alapvető­en különböző nézet között le­het. A globalizációt megakadá­lyozni már nem lehet, mert már kibontakozott. De felkészülni a kihívásaira és következményei­re lehet és kell is, amíg nem ké­ső. Magyarországon például a piacgazdaság kiteljesedésével, a gazdaság technológiai, szerke­zeti átalakításával, a globalizá­ció hatásaihoz való alkalmaz­kodással, tudatunk tudatos for­málásával is. Mert ha bekerü­lünk az EU-ba, akkor már benn leszünk a globalizálódó világ­ban is és nemcsak a hátrányait nem kell elszenvednünk, de az előnyeit is élvezhetjük. A szakmunkások el tudnak helyezkedni Az útjainkat több kategóriába lehet sorolni: vannak nagyon rosszak, rosszak, kevésbé jók, és van amelyik jó - mondta Hornyák Endre, Nagyoroszi polgármestere. A nyugat-nógrá­di község vezetőjétől a munkalehetőségekről és a várható fejlesztésekről érdeklődtünk. ni. Van aztán mozgás Rétság és Budapest irányába, elsősorban az építőipar területén, valamint Balassagyarmat és Vác tartozik még a munkalehetőségek szem­Idei fejlesztési keretéből két új buszmegállót vásárolt az önkormányzat, ezeket a Felszabadulás úton helyezték el június végén fotó; gocs éva- A 2200 lakosú Nagyoroszi­ban is jelen van az a társadalmi je­lenség, amit úgy lehet összefoglal­ni, hogy a munkanélküliek döntő többsége olyanokból áll, akik vagy egészségügyi okok miatt nem tudnak dolgozni, vagy azért, mert az életmódjukon nem tud­nak már változtatni - tudtuk meg a falu polgármesterétől. Az önkormányzat a közmun­kán igyekszik alkalmazni az állás­talanokat. Beadták a pályázatot arra a felhívásra, amelyen 16 hó­napon át foglalkoztatják közmun­kán a munkanélkülieket, ehhez a költségek 90 százalékát nyerték el támogatásként. A munka augusz­tus elsején kezdődik.- Az a helyzet egyik része, hogy 90 százalékos támogatást nyertek a programhoz, de meny­nyire vállalnak szívesen közmun­kát az érintettek1- Akik még akarnak dolgozni, de nem tudnak máshol elhelyez­kedni, azok eljönnek. Természe­tesen olyan is van, aki már köz­munkán sem tud dolgozni. Húsz körül van azoknak a száma, akik rendszeres szociális támogatást kapnak.- Van helyben munkalehető ség?- Szűkén ugyan, de van. A ci­pőipari szövetkezet minimális létszámmal működik, de hely­belieket foglalkoztat. Sokan dol­goznak a lakókocsigyárban. A munkanélküliek döntő többsé­ge nem szakmunkás, a szak­munkások el tudnak helyezked­pontjából meghatározó telepü­lések közé. A TDK főleg női munkaerőt foglalkoztat, van még bizonyos létszám a hon­védségnél is, bár sokkal keve­sebb, mint a korábbi időszak­ban volt. Az 1990-es évek elején majdnem 100 embert foglalkoz­tattak, ez már a múlté.- Mennyire jelentős az önkor­mányzat adóbevétele?- Az iparűzési adó szempont­jából meghatározó a lakókocsi­gyár. Nincs az a kis pénz, amit „nem veszünk jó szívvel, hogy jobban tudjuk működtetni a fa­lut, hiszen van itt óvoda, iskola, egészségügy, nem kevés pénzbe kerül a község fenntartása.- A tavalyi és az idei év már a szennyvízberuházás jegyében telt, de általában mennyi az a pénz a költségvetésükben, amit fejlesztésre tudnak költeni?- Nem lesz sok önerős fej­lesztésünk, inkább abban gon­dolkodunk, hogy pályázati úton próbálunk pénzt nyerni a fej­lesztésekhez. Eddig nem adhat­tunk be pályázatokat, mert min­den saját erőnket lekötötte a szennyvízberuházás. A csator­názás év végi befejezése után az utakat, járdákat kell felújíta­nunk. Nagyorosziban előnyös, hogy földút nincs. Az útjainkat több kategóriába lehet sorolni: vannak nagyon rosszak, rosz- szak, kevésbé jók, és van, ame­lyik jó.- Olyan is van?- Van. Kettő. A főutat nem számolva, mert az jó. Amikor utakat építettünk, még a szennyvízberuházás előtt, azt mondtuk, hogy inkább legyen kevesebb, de ne kelljen minden évben kátyúzni. Kiépítettünk két utat teljes aszfaltozással, és egy addig burkolat nélküli föld- utat. Ha befejeződik a csatorná­zás, a kivitelezőnek vagy a meg­bízottjának vissza kell állítania az utak eredeti állapotát, de nincs sok értelme annak, hogy az eredeti rossz állapotot állítsa vissza, ezért inkább költünk még arra, hogy a javítás után már jók legyenek az utak. Az utak sorrendjét rangsorolnunk kell majd, mert egyszerre min­denre nem lesz pénzünk. Van példa arra, hogy a járda- szakaszokat összefogással épí­tik ki a lakók úgy, hogy az ön- kormányzat adja hozzá az anya­got. Látni azt, hogy érdekli az embereket, hogy rendben le­gyen a környezetük. DUDELLAI ILDIKÓ Kedvezmények és szigorítások bérlakásügyben (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi, 1500 darabos lakásállo­mányt tekintve elég nehéz helyzetben van az önkormányzat. A lakások száma 10 év alatt 8 ezerről 1500-ra csökkent úgy, hogy a rosszabb lakások maradtak meg, illetve emellett az öregek és fiata­lok háza, a szobabérlők háza és a gar­zonház, amelyek hosszú távon önkor­mányzati tulajdonban maradnak. Ezen kívül vannak még a kolóniák, amelye­ket nem lehet eladni, valamint olyan, eladásra kijelölt lakások, amelyeket a bérlők anyagi helyzetük miatt nem tud­tak megvenni. A bérlakásszektor szer­kezete tehát átalakult, dominánsabbá vált a rosszabb állapotú, öreg épületek száma.- Nyilván éppen ezekre az épületekre kellene a legtöbbet költeni.- Ezek rengeteg pénzt igényelnének, de olyan problémákról van szó, ame­lyek miatt nem is érdemes felújítani ezeket az épületeket. Ezért csak hibael­hárítások történnek, olyan ráfordítá­sok, amelyekkel biztosítjuk a bérlők lakhatási körülményeit. Ezzel párhuzamosan már ebben az évben elkezdődött a bérlakások átala­kítása, és további, új építéseket is ter­vezünk. Nem mondhatjuk, hogy ezek a meglévő kolóniák kiváltását szolgál­ják, hiszen a kolóniákban, a komfort nélküli lakásokban az a legszegényebb réteg lakik, amelyik nem tudja megfi­zetni az összkomfortos vagy komfortos lakásokat. Igény, sajnos továbbra is mutatkozik a kolóniákra, de ilyen lakásokat már nem lehet építeni, ezt az építési tör­vény nem engedi.- A bérleti díjak emelésénél mindig felvetődik az a dilemma, hogy ez a tar­tozások növekedését vonhatja maga után. Kezeli ezt a helyzetet az üzemelte­tés új rendszere?- A lakbértámogatás mellett tovább­ra is működik a lakhatási támogatást biztosító Lares Közalapítvány, amely a rezsiköltségek kifizetésében segíti a rá­szorulókat. A támogatási rendszeren keresztül az önkormányzat korábban minden bérlakást ugyanazon összeggel segítette, amivel biztosította az üzemel­tetéshez szükséges költségeket. Ez most megváltozott: a bérlakásban élők szociális helyzetüket figyelembe véve kapnak támogatást. Nagyon jelen­tős változás, hogy ez évtől a komfort nélküli kolónialakásokban a rászorul­taknak nagyon sok esetben egy forint lakbért sem kell fizetniük, a lakbért az önkormányzat teljes egészében átvál­lalja. Ehhez megállapodást kell kötni, és - amennyiben van - rendszeresen törleszteni a tartozást. Ez jelentős lépés volt, de emellett egy másik rendszert is ki kellett építeni. A bérlők könnyítést kaptak a megélhe­tésükhöz, ezzel párhuzamosan viszont szigorításokat kellett bevezetni.- Mit jelentenek a szigorítások?- Az eddigi öt évről egy évre csök­kent a bérleti időtartam. Ez természete­sen nem azt jelenti, hogy az egy év le­telte után a bérlőnek el kell hagynia a lakást, hiszen ez a szerződés évente meghosszabbítható. Ehhez rendelkezni kell persze bizonyos feltételekkel. Alap­vető elvárás, hogy a bérlő nem teszi tönkre a lakást, nincs bérletidíj-tartozá- sa. Ha valaki szociálisan rászorul, kap lakbértámogatást az önkormányzattól. Ez évtől minden önkormányzati bér­lakásban bérlemény-ellenőrzést tar­tunk. A tulajdonosnak joga van ahhoz, hogy évente egyszer szemrevételezze a tulajdonát, megállapítsa, hogy ott való­ban a lakás funkciójának megfelelő életvitel folyik-e. Július elsejétől behajtási csoport működik a kft.-nél. Ezzel az a cél, hogy napra készen, minden bérlőre oda­figyelve tudjuk követni, hogy befizette-e a bérleti dí­jat, illetve ha nem, annak mi az oka. Ha a cigány kisebb­ség körébe tartozik a bérlő, a kisebbségi önkormányzatot is megkeressük, hogyan le­hetne segíteni a családon, hogyan lehetne megoldani a problémát. Tehát azt is meg­nézzük, hogy a bérlő adott esetben miért nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségé­nek. Azt gondolom, hogy na­gyobb odafigyeléssel segít­hetünk a bérlőn, és el tudjuk érni azt, hogy ne nőjön to­vább a kinnlevőség. Ez nagyon nehéz kérdés, és sok esetben már a szociá­lis gondoskodás területét érinti, ami viszont nem az üzemeltető feladata. Ha a bérlő szociális okok miatt nem tud fizetni - bármennyire is próbá­lunk ebben közvetíteni - az már nem az üzemeltetőre tartozik. Az viszont intéz­kedéseket követel a cég részéről, ha a bérlő tudna fizetni, de nem fizet.- Azzal, hogy évente felülvizsgálják a bérleti szerződéseket, megelőzhetik a sokéves, esetleg bírósági úton sem be­hajtható tartozásokat?- Próbáljuk megtartani azokat a bér­lőket, akik még fizetőképesek. Számuk­ra nyújt segítséget a Lares Közalapítvány és a lakbér-támogatási rendszer. Van egy másik kör, ahol már nincs élő bérleti szerződés, de a bírósági eljárás lassúsá­ga miatt a bérleti szerződés felmondását követően 3-5 év telik el, mire ki tudjuk költöztetni a nem fizető bérlőt. Nem rit­ka, hogy a per elindítása után az adós bejelenti, hogy megállapodást akar köt­ni, teljesíteni akarja a kötelezettségét. A bíróság ezt elfogadja, majd kiderül, hogy a bérlő részéről ez csak időhúzás volt, nem fizet. Kezdeményezzük a per foly­tatását, majd az ítéletet a bérlő megfel­lebbezi. Végül a jogerős ítélet meghoza­taláig is eltelik két év, és még csak ez­után jön a végrehajtás szakasza. Bírsá­golásokkal próbálják kikényszeríteni, hogy hagyja el a lakást. Ha ez nem sike­rül (ez is lehet egy-két éves időtartam), akkor következik a kilakoltatás. A kilakoltatás után a tartozás meg­marad. A legtöbb esetben a bérlőt nem tudjuk követni, és maga mögött hagy egy tönkretett lakást. Nagyon sok változásra lenne ahhoz szükség, hogy az üzemeltető megfele­lően tudjon dolgozni, a bérlők részéről, morális szempontból is. A bérlő sok esetben úgy hagyja ott a kilakoltatás előtt a lakást, hogy nincs már ott, ami­kor odamegy a végrehajtó. A lakás telje­sen lepusztult, kirabolt. Feljelentést te­szünk, a rendőrség megszünteti az eljá­rásokat azzal az indokkal, hogy a tettes ismeretlen. Úgy gondolom, hogy nagyon jó az a rendszer, amit az önkormányzattal in­dítottunk el. El kellene érni azonban, hogy fél év alatt ki lehessen tenni a la­kásból azt, aki saját hibájából nem fi­zet. Biztos, hogy ennek hatására elkez­denék félteni az emberek a lakásukat, és megpróbálnák teljesíteni fizetési kö­telezettségüket.- Ugyanilyen körülményes a helyzete annak a magánszemélynek is, aki nem fizető bérlőnek adja ki a lakását albér­letbe?- Magánszemélyeknél egyszerűbb a helyzet, nincs annyi kötöttség, mint az önkormányzati lakásoknál. Az önkor­mányzat, ezáltal az üzemeltető sem te­heti meg, hogy egyszerűen kiüríti az adós bérleményét. D. I. Szobabérlők háza: garzonlakásek épülete lesz______________________________________■ Salgói úti épületek _____________________________________________________fotó: gyurian tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom