Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-21 / 168. szám
2001. JÚLIUS 21., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal íooj REFORMÁCIÓ A zord időket betetőzte a reformáció, amely átlépte a szétszakadt Magyarország határát. A protestantizmus a katolikus Európa terméke volt, keletre nem jutott tovább Brassósnál. Kezdetben azok a diákok terjesztették, akik Wit- tenbergben Luthertől hallgatták az igét, de érvényesülését gátolta az általános erkölcsi romlás és nem utolsósorban a Bakócz-, meg a Szalkay-féle főpapok, akik aláásták az egyház tekintélyét. Püspökségek maradtak gazdátlanul, a két király viaskodásának a katolikus egyház is a kárát látta. Ez a kor nem ismerte a vallási türelmet, a „cuius regio, illius religio” elvét Európa-szerte alkalmazták: az áttért főurak a maguk vallására kényszerítették jobbágyaikat. Az új vallásnak olyan kiváló képviselői voltak, mint Szenczi Molnár Albert, aki újra kiadta Károlyi Gáspár Biblia-fordítását és hozzá énekeskönyvet is csatolt. De összeállított latin-magyar és magyar-latin szótárat is, s lefordította Kálvin híres Institutióit. Gyakorlott költő volt PécseU Király Imre érsekújvári prédikátor. Samarjai János református püspök a protestáns egyházak uniója érdekében írt műveket. Aluinczi Péter kassai prédikátor prédikáci- ós gyűjteményt és Habsburg-elle- nes publicisztikai irodalmat hagyott hátra. Említjük még Prágccy András szerencsi prédikátor „Fejedelmek serkentő órája” című, magyarra fordított állambölcseleti munkáját. A magyar protestáns tudományosság centrumává lett Gyulafehérvár, ahol Bethlen Gábor főiskolát alapított. Millenniumi históriák REFORMÁTUS ÉNEKKULTÚRA KEZDETEI A magyar reformáció legnépszerűbb műfaja az énekelt vers volt. Az istentiszteleteken a magyar nyelvű énekek tömegére volt szükség, ezért a középkori latin himnuszokat protestáns szellemben átdolgozva tömegesen fordították le, bár ezek inkább parafrázisoknak (= átírás, átdolgozás) mondhatók, mintsem fordításoknak. Az énekszerzők sorát a sokszor gyengéd líraiságú Batizi András (1510 körül - 1546/1552) nyitja meg, akinek a ma használatban lévő református énekes könyv négy zsoltárát tartalmazza. Ő írta az első verses bibliai históriákat is. Egyik legnépszerűbb műve A házasságról való ének (1546). Említjük még az énekszerzők közül Szkhátvsi Horvát Andrást, Sztárai Mihályt és Kecskeméti Vég Mihályt, aki a XVI. században élt és Kecskemét bírája volt. Ő az 55. zsoltár áttöltésében egyéni sorsáról adott megrázó erejű lírai önvallomást. Az 1565-ben szerzett művét Kodály Zoltán feldolgozása tette halhatatlanná (Psalmus Hungaricus -1923). Ma már elválaszthatatlan Kecskeméti Vég Mihály szövegének és Kodály zenéjének esztétikai hatása. Ez a zsoltár a mai református énekeskönyvben 263. szám alatt van felvéve. Ebből két versszakot idézünk. „Igaz vagy, Uram ítéletedben: A vérszopókat ő idejükben Te meg nem áldod szerencséjükben Hosszú életük nem lészen a földön. Az igazakat te mind megtartod, A kegyeseket, megoltalmazod A szegényeket felmagasztalod BÁTHORY ISTVÁN KORÁRÓL Az erdélyi országgyűlés 1571. májusában Erdély fejedelmévé választotta a Somlyón 1533. szeptember 27-én született Báthory Istvánt. A szultán is elismerte teljes jogú uralko dónak, s ő adózással bizonyította hogy formáli san tudomá sül veszi a fennhatóságot, de az országot Gyulafehérvárról önállóan kormányozta. 1575-ben győzelmet aratott a bécsi udvar által tá mogatott Békés Gáspár felett. Hatalmát egyre jobban si került megszilárdítania, annyira, hogy a lengyel nemesség meghívta a trónra és 1576. május 1-jén Krakkóban királlyá koronázták. Igyekezett megvalósítani a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség egyesítését. Krakkóban magyar kancelláriát létesített, míg Erdély kormányzását bátyjára, Báthory Kristófra bízta. Ennek halála után fia, Zsigmond helyett háromtagú régenstanács gyakorolta itt a hatalmat. A katolicizmus ekkor Erdélyben erősen háttérbe szorult és ő úgy védelmezte a katolikus vallást, hogy biztosította a protestánsok vallásszabadságát is. Ezt rögzítette az 1568. évi tordai országgyűlés. Mint lengyel király, több háborút indított IV. (Rettegett, Rettenetes) Iván ellen, aki ugyancsak igényt tartott a lengyel trónra. Végül megegyezésre jutottak. Báthory terve az volt, hogy a kelet-európai keresztény erők összefogva forduljanak a török ellen, s tervéhez megnyerte a pápa támogatását is. Elképzeléseit, a magyar királyság egyesítését és a törökök kiűzését nem valósíthatta meg. Gradnóban 1586. december 12-én halt meg, a krakkói Wawelben a lengyel királyok kriptájában temették el. „...nem csak magonknak, sem csak az mi időnkbelieknek kellene élnünk, hanem utánunk valóknak is” - írta 1584-ben az erdélyi hármastanácshoz küldött levelében. Báthory István pallosa (Magyar Nemzeti Múzeum) ■ Ezeregyéjszaka meséi - kávéházi változatban Ezúttal nem Seherezádé mesél, hogy megváltsa életét 1001 mesével. Nem Harun al-Rasidról, Ali babáról és a negyven rablóról, vagy Aladdin csodalámpájáról szólnak a történetek. A színhely nem a nagyhatalmú szultán háreme, hanem egy damaszkuszi kávéház, a Naufara, ahová a fiatal iparos, Jahja el- Masri minden este napnyugtakor betér. A híres Omajád-mecsettel szomszédos kávéház boltíves teraszán ugyanis pontban nyolc órakor elfoglalja helyét ara- beszkekkel ékesen díszített, fából készült trónusán Abu Sadee, az utolsó „hakavati” (mesemondó). Felteszi fejére piros fezét és élénk mozdulatokkal kísérve belekezd történeteibe - királyokról, szép lányokról és vakmerő harcosokról. Feje fölött az utolsó oszmán uralkodók képei sorakoznak, s mellettük a nemrég elhunyt Hafez Asszad szír elnök fotója. A kávéházi törzsvendégek soraiban többnyire külföldiek - gyakran európaiak - is feszült figyelemmel hallgatják a „haka- vatit”. A külföldiek gyakran tolmácsot is visznek magukkal, de egyre megy nekik, ha semmit nem értenek a történetekből, mert a légkör a fontos - bizonygatja Mohammed Dib Rabad, a kávéház tulajdonosa. „Villámként csapok le rá egyetlen ütéssel” - Idáit fel szír tájszólásban Abu Sadee és a nagyobb nyomaték kedvéért lesújt ódon kardjával egy előtte álló vasasztalra. A kard úgyszólván munkaeszköze a „hakavatinak” - észre térítheti vele az olykor nem kellően feszült figyelemmel üldögélő közönséget. „Nézze csak miért fordít nekem hátat ott az a fiatalember!” - kiált rá olykor a pincérre, aki erre óvatosan megböki a renitens vendég vállát, mire az bűntudattal fordul meg székén. Az 55 éves Abu Sadee - és ez meg is látszik rajta - igencsak büszke arra, hogy ő „Szíria egyetlen mesemondója”. „Az egész világon ismernek” - hangoztatja önelégülten és megmutat egy holland újságban róla megjelent, fényképpel illusztrált cikket. Mint mondja, főleg Németországban „sok a rajongója”. Különben a véletlen műve, hogy „Szíria egyetlen mesemondója” lett belőle. Korábban ugyanis élelmiszerüzletében árusított Damaszkusz óvárosában, de egyszer baleset következtében oly súlyosan megsérült a bal lába, hogy képtelen volt továbbra is boltjában állni. Ekkor jött rá arra, hogy mesemondó őstehetség. A „hakavati” minden este egy óra hosszat mesél a kávéházban. Történeteit nem maga találta ki. „Valamennyit egy régi, legkevesebb négyszáz éves könyvben olvastam” - mondja. Bizonyítékul felmutat egy laza kötésű könyvet, s azt állítja, hogy a történetek kivétel nélkül az Oszmán Birodalom korából valók. Ami pedig a másnapi érdeklődés felkeltésének technikáját illeti, a „hakavati” is ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a modern televíziós sorozatok producerei: mindig akkor hagyja abba történetét, amikor az a legizgalmasabb... - olvasható a DPA jelentésében. ___________________________________________________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES__________________________________ Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Na, itt a két kezes, most már kiadja a dohányt? Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Sándor Ákos Tar, Sallai út 16. sz. Mai rejtvényünk megfejtését július 26-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. I—Y FLUOR r~ ... MÁRKI; ÍRÓ VOLT FRIDA, BECÉZVE ~Y AMELY SZEMÉLYNEK LEPLEZETLEN, NYÍLT, RÉGIESEN FÉRFINÉV IS, VIRÁG IS 1 HÜLLŐFAJ ... KOBO; JAPÁN ÍRÓ SAJÁT SZÁNDÉK ► _T" Y Y Y Y € MADÁRFA J, TÁJSZÓVA L ► I rr:;-1 l ‘ A r* EGYRE KOROSAB BÁ VÁLIK ► / F • ir* K ÓC VÉGEI ! ► ESŐ, ANGOLUL ...SZAKADTÁBÓL ► KÖSZÖRÜLI ATORKÁT BIRKÓZÁS, RITK.Y f ERREFELE ! OZMIUM VEGYJELE RÉGI SZAVUNK RAVASZDI ► Y HEVÍTÉS FÉRFINÉV L _ % % i □ C“ Y JUTTAT BETÉTI TÁRSASÁG, RÖV. ELLENÉRTÉK MEGSZOKOTT MÉRTÉKE ÉLESEN KIABÁL ~i FIGYEL TONNA JELE ► TOLNAI KÖZSÉG EURÓPAI ORSZÁG ► Y Y Y ...WEST; SZÍNÉSZNŐ ÁTLÁTSZÓ MŰANYAG OROM VÉGEI !f PL: TÁRGY, ALANY ► Y NÉHÁNY r Y KÖTŐSZÓ INDIÁN TÖRZS ► ATÁVOLABBI KERÉKAG Y ► LANTÁN VEGYJELE ► Y NÉVELŐ TÁJVÉGEK ! TAMÁSI ...; ERDÉLYI ÍRÓ VOLT FÖLDBE TEMET SZOMORKODÓ VISSZA: DINNYEKÉRDŐSZÓLEÁNYKA PÁRJA BOKÁIT KO- COGTATJA ► Y Y Y KELET, RÖV. ► SZÍNÉSZ (ZOLTÁN) MUZSIKÁLÁS HOLLAND AUTÓJELY HÍM LÚD ►Y MOZILÁTO GATÓ ► Y HOSSZMÉRTÉK SZINTÉN NEM ELŐKELŐY IPARI NÖVÉNY ► Y TELEVÍZIÓ MENEKVÉSY A NEON VEGYJELE ► AZ ASZTÁCIUM VEGYJELE NYUGAT, RÖVIDEN ► SZÉTPORL AD RÉGÉSZ ÖRÖME ÁLOMSZU SZÉKY HAZAI LÉGICÉG ► Y Y TEHÉN „MONDJA” ... STEP; A FOXTROTT ŐSEJ FAGYI, NÉMETÜL RÓMAI 2000 ► Y SZÍNÜLTIG ANGYALR ANG TITKON FIGYEL r Y LENT ► Y Y LEHEL, MÁSKÉPP ► MAGUNK RÉSZBEN ELZÁR I MINDINKÁBB I IMRE, BECÉZVE ► Y ORRA BUKÓ ► Y BÜTYKÖS RÉSZE 1 MEGA JELE NÉVELŐ h N4 f Y h *> a t Lm az, újság... NEGYVEN EVE Idén két és fél milliós költséggel tatarozzák megyénk iskoláit. Mintegy kilencszázezer forintot a salgótarjáni járás iskoláira fordítanak. A pásztói járás termelőszövetkezeti községei is mintegy háromszáznyolcvanezer forintot kapnak iskoláik csinosítására. Vanyarcon, Borsosberényben és Tolmácson pedig barkácsműhelyek készülnek az iskolákban. Nógrádi Népújság, 1961. július 19., 1. o. A németországi Helbrából érkezett énekkar és a Salgótarjáni Úttörőház zenekara a salgótarjáni acélgyári kultúrotthonba közös hangversenyt tartott az úttörőmozgalom megalakulásának 15. évfordulója alkalmából. A hangversenyen Handel-, Kodály-, Brahms-, Schubert-művek keltek életre. Nógrádi Népújság, 1961. július 19., 4. o. ___________________________________________________HARMINC ÉVE____________________________________________________ A nyári szezonnak mindig egyik nagy témája, hogy kapunk-e szakszervezeti üdülőjegyet, s ha igen, hová és mikor? Az izgalmas kérdésekre az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága adja meg most a választ, a Madzsar József megyei kórház dolgozói például Gyulára, Siófokra, Hévízre, Hajdúszoboszlóra, Leányfalura, Balatonkenesére, Balatonfüredre, Dobogókőre, Sátoraljaújhelyre és Szántódra mehetnek. Nógrád, 1971. július 16., 5. o. A Szépirodalmi Könyvkiadó megbízásából a Magyar Tudományos Akadémián őrzött, egyetlen kézirat alapján Szabó József helyreállította, illetve sajtó alá rendezte Madách Imre Az ember tragédiája szövegét. A Balassagyarmaton élő Madách-kutató által készített kötet része azoknak a könyveknek, amelyek a közelgő Madách-évforduló alkalmából látnak napvilágot. Nógrád, 1971. július 17., 3. o. _________________________________________________HÚSZ ÉVE_______________________________________________________ A szilaspogonyiakról mindenki tudja: a munka életelemük. Nem ismerik a nyugdíjas pihenést. Sokan ma is lejárnak az Alföldre a nyári-őszi munkák idején. Persze a szorgalom tárgyi bizonyítékai maguk a házak, a porták, a kemény munkával megkeresett forint átalakul építőanyaggá, gépkocsivá, fejőgéppé, kistraktorrá. Nógrád, 1981. július 19., 5. o. ________________________________________________________TÍZ ÉVE________________________________________________________ P énteken délelőtt sokan jöttek össze Pilinyben, hogy jelen legyenek az új posta avatásán. Kollár Sándor polgármester a község önkormányzata nevében köszöntött mindenkit, aki magáénak érzi Piliny új szerzeményét. Az új postának külön története van. Új Nógrád, 1991. július 20. 1. o. A tömeg nem akart hinni a szemének, amikor szombaton kilenc óra után némi késéssel Salgótarjánban egy sárga Ikarus autóbusz a főtérre kanyarodott, megállt a művelődési központ előtt és elsőként Antall József miniszterelnök szállt ki a buszból. Több százan várták a kormány érkezését, közöttük a szombati kormánynap megyei vendéglátója, a Nógrád Megyei Közgyűlés vezetői és tagjai, országgyűlési képviselők és Salgótarján vezetői. Új Nógrád, 1991. július 22. 1. o. BODI GYÖRGYNÉ DR.
