Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-21 / 168. szám

2. OLDAL 2001. JÚLIUS 21., SZOMBAT SALGÓTARJÁN f BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ Faragó Zoltán: T R jb R J ^ r Ó Zsunyi rét: bálák, madarak, tehenek Egyik percben borult az ég, a má­sikban esik az eső, - de a harma­dikban már ki is süt a nap a felhők közül. Egyik napon még agyat for­raló a kánikula, - másnap azonban már csak fele a hőmérséklet a hu­szonnégy órával korábbinak... Sok­szor borult az égbolt, de az is elő­fordul, hogy a fátyolfelhők mögül perzselik a napsugarak a mindin­kább aranysárga gabonatáblákat, az ugyancsak érett kalászokat len­gető, derékig érő füvet. A nyár kö­zepéhez képest szokatlanul válto­zékony az időjárás, s az átlagosnál csapadékosabb is. Különleges madárélőhely a Zsunypuszta szélén húzódó, hullámzó domboldalakon elterülő legelő. Kis pa­tak csordogál az aljában, ami valahol egy félreeső hajlatban ered. A domb ge­rince, amin egyszerűségében szép fe­szület áll, egyben vízválasztó is: Nagylóc felé a Duna, Zsuny és a két Told felé pedig a Tisza vízrendszeréhez tartozó patakok, csermelyek, erek, for­rások esnek. A madárvilág azonban mit sem tud erről, akárcsak arról, hogy a magasba repülve a világörökségi Holló­kőt láthatják. Persze az embernek is megadatik az, hogy körpanorámában gyönyörködjön, de előbb meg kell másznia az oldalt. A domb nem külö­nösebben meredek, de a távolság elég nagy és nehezen mérhető fel. Unatkoz­ni azonban nem lehet séta közben: amint egyre magasabbra érek, úgy tárul ki egyre inkább a Kelet-Cserhát panorá­mája. Egyelőre azonban a patak medrén kell átjutni... Nem nagy dolog, de sű­rűn benőtte a réti füzény, a kék katáng, pár szál nád, a fehér, csaknem tenyér­nyi virágú sövényszulák, szöszös ökör­farkkóró, mályva és más kórók. Amíg alkalmas „átlépőhelyet” keresek, egy pár tövisszúró gébics kerül elém. Hím és tojó egymással szemben üldögélnek egy fűzbokron, s egészen közeire be­várnak. Alighanem fészkük is van a kö­zelben. Most azonban nem keresgé­lem, hanem elindulok felfelé a dombol­dalban. A füvet lekaszálták nemrégi­ben, a széna pedig hengerbálákba köt­ve várja, hogy elszállítsák. Az illata azonban ott leng a rét felett, s ha az em­ber behunyt szemmel áll meg a bálák között, olyan, mintha valami pajtában lenne. Egészen addig a pillanatig, amíg a szél fel nem támad: az öreg pajtákban eléggé ritka vendég a huzat, a por ezért rátelepszik a gerendákra, s a hosszú évek során akár ujjnyi vastagságúra is meghízhat. A szénahengerek között füstifecs­kék cikáznak, örömteli, hogy ilyen sok van belőlük. Ez a faj kötődik az állattar­tó telepekhez, hodályokhoz, istállók­hoz, de akár a számára alkalmas disz­nó-, sőt, tyúkólakkal is beéri. A tekinté­lyes egyedszám azt jelenti, hogy a kör­nyéken foglalkoznak még állattartással, s ez már önmagában is öröm... A rövidre vágott fűből egy mezei pa­csirta repül fel, a domb gerincén túl pe­dig három másik példány is dicséri éne­kével a kora reggeli felhők mögül elő­bújó napot. Nem az egész rétet kaszálták le: egy részén tehenek legelnek, ahol megmaradt a fű, ott a földön elrejtett fészkekből kirepülhet még a második fészek­alj is... A domb gerince felett egy ege- rész ölyv vitorlázik a széllel: szem­befordul a mind erősebb fuvalla­tokkal, szárnyait kifeszíti, s szinte lebeg a levegőben. Lecsapni azon­ban egyszer sem látom. Az egerek és a pockok óvatosak, ráadásul annyi eszük is van, hogy nem a szinte tövig vágott füvű részen ta­nyáznak, hanem megbújnak a bá­lák alatt, odébb állnak a legeltetett részre, vagy, ami táplálékbeszerzés és rejtekhely szempontjából is a legelőnyösebb számukra, az egyik domb oldalában húzódó zabtáblába. Az ölyv sem sokáig kísérletezik. Egyetlen szárnycsapás nélkül, jókora félkört téve átvitorlázik a legeltetett részre. Most is van ott egy eléggé nagy csorda. A kaszált rész felett néhány se­regély repül át, ők is a tehenek felé tar­tanak. Elég gyakran megfigyelhető, hogy ezek a madarak a legelő jószág mel­lett keresgélik táplálé­kukat, a felriasztott sáskákat, szöcskéket, más termetesebb ro­varokat. Egyébként szívesen vadásznak így a füstifecskék is, de ők inkább a szú­nyogokat, lószúnyo­gokat fogdossák ösz- sze. A domb tetejéről nyugat felé látni Hol­lókő várát, keletre a Cserhát vonulatai hú­zódnak, lábuknál Zsunypuszta úgy bú­jik meg, mint valami madárfészek a lom­bok között. A zabtáb­la szélén jövök visz- sza, s jól is járok így, legalábbis ami a látvány-zsákmányt illeti. Az aranysárga gabonaszálak tetején egy egész család­ra való cigánycsaláncsúcs menekülget előlem, a faj szokásai szerint mindig csak négy-öt szárnycsapásnyit. A két felnőtt madárral két fióka van: második fészekalj lehet, azok általában keveseb­ben vannak, mint az elsőből kirepülők. Kicsit lejjebb egy citromsármány röppen el közeledtemre, majd egy szür­ke színű kis gyík iramodik el szinte a talpam alól, hogy egy bála biztonságos aljában tűnjön el a szemem elől. Az egyik bálán, most veszem csak észre, egy ölyv üldögél. Alighanem emészt a termetes egerésző bajnok... Elindulok felé, de úgy, hogy lássa: jó húsz méterrel el fogom kerülni. A ma­dár üldögél is egy darabig, de amikor már veszélyesnek ítéli közelségemet, nehézkesen felröppen, - lábai kissé esetlenül kalimpálnak, mintha nem is a madár testéhez tartoznának, hanem önálló életet élnének, - s lomha szárny­csapásokkal elrepül a völgy alja felé. Rövidesen a kis patak partjára érek, amire valamikor be­tongátat és kis zsilipet építettek, hogy a vizet felfogják az itt legelte­tett jószágnak. A ki­kövezett mederrész­ből egy barázda bille­gető repül fel, egy kecskebéka pedig ha­talmas loccsanással veti magát a vízbe, amikor a gátra lépek. Méteresnél is ma­gasabb keskenylevelű sás csomói állnak itt, az éppen virágzó, ró­zsaszínű réti füzén- nyel vegyesen. A pa­tak másik partján kes­keny kukoricás húzó­dik. Egyszercsak vala­hol megszólal benne egy fürj: csak né­hányat pitty-palattyol. Nem is csoda, késő van már: egyrészt nyár derekán já­runk, másrészt a reggelből is délelőtt lett időközben... A kukoricás gazos szélén egészen más világ van. Mezei verebek keresgél­nek egy helyen, tengelic pár röppen el, a sűrűben barátposzáta bujkál. Látok még egy vadgerlét, egy szarkát, két ör­vös galambot, hallok énekes- és fekete rigót... Pár lépésnyi különbség, mégis micsoda változás! A tövig kaszált füvű, szénabálákkal megszórt rét azonban valahogy mégis érdekesebb. Talán azért, mert kevesebb akad az ilyen élő­helyekből... ■ Bálák a réten______________________________________________________________________________________________a szerző felvételei Virágzó ökörfarkkóró _______________■ J ubiláló Bánk: nemzetiségi találkozó A Nógrádi Folklór Fesztivál egyik részprogramja, a Nógrád Megyei Nemzetiségi Találkozó 35 évvel ezelőtt Nógrád megye névadó községében, Nógrádban indult útjára. Akkor még mint egy népszerű kistérségi rendezvényt tartották számon. Mára azonban kinőtte a területi kereteket: immáron megyei fesztiválként hirdeti a nemzetiségi kultúra sokszínű világát. Időközben a találkozó Nógrád településről áttette székhelyét Bánkra, hiszen a színpadi feltételek biztosítása szempontjá­ból a település előnyösebb pozíciót élvez: A Bánki tóba be­nyúló vízi színpad csodálatos miliőt kölcsönöz az itt zajló kulturális találkozóknak, amelyek idővel országos jelentő­ségről is tanúbizonyságot tettek. Akkoriban a rétsági Művelő­dési Központ volt a nemzetisé­gi fesztiválok szervezője, Bánk önállósodásával a Nógrád Me­gyei Közművelődési és Turisz­tikai Intézet folytatta a már ha­gyományt teremtő rendezvény megvalósítását. Ettől kezdve a programok a mindennapi, vala­mint nemzetiségi létet érintő szokásokhoz, azokhoz kapcso­lódó tematikákhoz kötődtek (pl.: A sziráki vásár, Lakodal­mas, Vasárnap a faluban, Tava­szi szokások...). Az időtartam is bővült: a rendezvény egy napról fokozatosan több na­posra érlelődött, mivel a koráb­ban tervezett programkeretet szlovákiai szlovák együttesek műsorával, valamint nemzeti­ségi táncmulatságokkal is ki­egészítették. Bánk hat éve a Nógrádi Folk­lór Fesztivál egyik legnépsze­rűbb helyszíne, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a fesztivál záró gálájának már harmadik alkalommal töretlen sikerrel és nagy érdeklődéssel övezve ad otthont. A Nógrád Megyei Közművelődési és Tu­risztikai Intézet az idei bánki programot két naposra tervez­te. A legfőbb újdonságot az el­ső alkalommal megrendezésre kerülő szlovák-magyar ökume­nikus istentisztelet jelenti, melynek Bánk szabadtéri vízi színpada ad otthont. Bemutat­koznak a jubiláló csoportok is: 25 éves a mihálygergei Ipoly néptáncegyüttes, valamint a budapesti Pramen szlovák nemzetiségi csoport. Az “Ipoly” így kétszeresen ünnep­li születésnapját, hiszen meg­alakulása óta minden évben résztvevőként üdvözölheti őket a bánki közönség. Július 28-án (szombat) 17.00-kor az aratás szokásával összefüggésben kezdődnek a programok. Ezt követően a Ma­gyarországi Szlovákok Orszá­gos Folklór Fesztiválját tekint­hetjük meg, ahol bemutatkoz­nak a Vanyarcról, Szügyből, Ősagárdról, Sámsonházáról, Galgagutáról érkező szlovák nemzetiségi együttesek. Szín­padra lép továbbá a maglódi szlovák nemzetiségi csoport, a tardosi Vörösmárvány nép­táncegyüttes, a mezőberényi Pávakör, a budapesti Pramen néptánccsoport, valamint a fel­sőpetényi, a terényi, a bánki és a szendehelyi együttesek. Az „új vendégek érkeztek” c. mű­sorban a kassai Csamica nép­táncegyüttest üdvözölhetjük. A vasárnapi program főszervező­je a Szlovákok Országos Ön- kormányzata. Elismerés illeti továbbá Bánk települést, illetve ennek a prominens helyszín­nek a vezetőit, a korábbi és az új polgármestert (Lomén János és Dr. Thury Endréné) és az ő tevékenységüket, hiszen az el­múlt évtizedekben mindvégig nagy odafigyelést tanúsítottak annak érdekében, hogy a meg­felelő környezeti és humán fel­tételek biztosításával az itt zaj­ló programok színvonala évről évre emelkedjen. A vasárnapi program kere­tén belül második alkalommal kerül megrendezésre a Ma­gyarországi Össznemzetiségi Fesztivál, ahol fellép a buda­pesti Iliosz táncegyüttes (gö­rög), a pomázi Opánke nép­táncegyüttes (szerb), a szé- csényi Palóc néptánccsoport (magyar), a salgótarjáni Chirikli népzenei együttes (ro­ma), a berkenyéi német nem­zetiségi kórus, a Pilisszántóról érkező Studienka kultúre­gyüttes (szlovák), valamint a tardosi Bross Stanislav harmo­nikaművész (lengyel). A 19.00- kor kezdődő gálaprogram egy­ben a VI. Nógrádi Folklór Fesz­tivál záróakkordját is jelenti: öt szlovákiai, öt magyar és hat külföldi együttes műsora bú­csúztatja a „visegrádi négyek” kulturális programjai között is számon tartott nemzetközi rendezvényt. 5. TŐZSÉR ANETT VI. Nógrádi Folklór Fesztivál programja 2001. JÚLIUS 25. (SZERDA) Salgótarján, Balassi Bálint Megyei Könyvtár 14.00: Meseillusztrációk c. kiállítás megnyitója. Gyermek mesemondók bemutatója. Somoskő, Váralja tér 17.00: „Isten hozott Magyarországon!” Europiknik a fesztiválra érkező csoportok részére JÚLIUS 26. (CSÜTÖRTÖK) 18.00: „Szomszédolás”. Külföldi folklóregyütte­sek műsora. Mihálygerge, művelődési ház Fellépnek: Lola (Bosznia Hercegovina), Handrlácek (Csehország). Szügy, művelődési ház Fellépnek: Aradippos (Ciprus), Lachy (Lengyel­ország), Ignatowicz (Lengyelország). JÚLIUS 27. (PÉNTEK) Losonc (Lucenec), szabadtéri színpad 18.00: VI. Nógrádi Folklór Fesztivál. Megnyitó és gálaprogram. Fellép a Fesztivál valamennyi meghívott folklór­együttese. 18.00: Salgótarján, Fő tér. „Népzenétől a world music-ig”. Szabadtéri koncert. JÚLIUS 28. (SZOMBAT) Salgótarján, Fő tér 10.00: „így játszunk mi”. Népzenei koncertek 10.00: „Az ét-kész-lett”. Palócgulyás főzőver­seny 14.00: Nógrád megyei gyermek néptáncantoló­gia. Fellépnek: Nógrád megye legjobb gyermekcso­portjai 17.00: „Határtalan vigadalom” - Lola (Bosznia- Hercegovina), Kokavan (Szlovákia) és a Nógrád táncegyüttes közös műsora 21.00: Járd ki lábam, járd ki most...” Szabadté­ri táncház. Bánk 15.00: Ökumenikus istentisztelet 16.00: Születésnapi köszöntő. A 25 éves Ipoly néptáncegyüttes és a 10 éves Pramen néptánccsoport közös műsora 17.00: Nógrád megyei nemzetiségi találkozó, magyarországi szlovákok folklórfesztivál­ja. Fellépnek: magyarországi szlovák- és német nemzetiségi csoportok 20.00: „Új vendégek érkeztek” Carnica (Szlová­kia) folklóregyüttes műsora 18.00: „Szomszédolás”. Külföldi folklóregyütte­sek műsora Balassagyarmat, Palóc liget. Fellépnek: Rodina (Oroszország), Handrlácek (Csehország), Lachy (Lengyelország), Ignatowicz (Lengyelország) Szécsény. Szabadtéri színpad Fellépnek: Rodina (Oroszország), Handrlácek (Csehország, Ignatowicz (Lengyelország) Nagykürtös (Vel'ky Krtis). Szabadtéri színpad Fellépnek: Aradippos (Ciprus), Ignatowicz (Lengyelország) JÚLIUS 29. (VASÁRNAP) Salgótarján, Fő tér. 10.00: „Kicsi vagyok én...” Szabadtéri tánc- és játszóház gyerekeknek 11.00: Szomszédolás. Külföldi folklóregyütte­sek műsora. Fellépnek: Lachy (Lengyelország), Ignatowicz (Lengyelország), Handrlácek (Csehország) Pásztó. Romkerti barokk színpad, 14.00 Fellépnek: Lola (Bosznia-Hercegovina), Rodina (Oroszország) Hollókő. Szabadtéri színpad, 14.00 Fellépnek: Aradippos (Ciprus), Carnica (Szlová­kia) Bánk. Szabadtéri színpad. 16.00: Nemzetiségi folklórfesztivál. Magyaror­szági nemzetiségi együttesek műsora 19.00: A \ű. Nógrádi Folldór Fesztivál zárása. Gálaprogram. Fellép a fesztivál valamennyi meghívott folklór­együttese NÓGRÁD t, HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.ftel.: 30/3832-478,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , • * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. ] az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I haoi mum KÖZÉLETI NAPILAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom