Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-20 / 167. szám

2001. JÚLIUS 20., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Lesz utánpótlás a néptáncban A város kulturális és művészeti életének és értékeinek fejlő­déséhez járultak hozzá 2000-ben is a Salgótarjáni Néptánc­művészetért Közalapítvány fenntartásában működő együtte­sek. A közalapítvány a Nógrád táncegyüttes jubileumi évében minden eddiginél gazdagabb rendezvénysorozatot, táborokat és tanfolyamokat tudhat maga mögött. Dr. Rozgonyi József, a Salgótar­jáni Néptáncművészetért Közala­pítvány elnöke tájékoztatta a me­gyeszékhely képviselőit az ön- kormányzat által létrehozott köz- alapítvány múlt évi tevékenysé­géről. Mint az elnök beszámoló­jából kiderült, növekedett a múlt évben a vállalkozásoktól kapott támogatás. A kuratórium és a fel­ügyelő bizottság tagjai 2000-ben sem részesültek sem pénzbem, sem természetbeni juttatásban. Az alapítvány gazdálkodását minden tekintetben a messzeme­nő takarékosság jellemezte. Ki­tűnt a tájékoztatóból az is, hogy a bevételek jelenlegi szintjén sem az épületet, sem az eszközöket, sem a jelmeztárat nem tudják fej­leszteni. Súlyosbította a múlt évben az alapítvány likviditási helyzetét a Beszterczey Művészeti Iskola hosszú ideig tartó fizetőképtelen­sége, és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázaű összegének késedelmes kiutalá­sa. Az önkormányzat intézkedé­sének és a követelések megtérü­lésének köszönhetően a likviditá­si gondok megszűntek. A közalapítvány a művészeti csoportok működtetése mellett részt vállalt az iskolai néptáncok­tatásban is. A Gagarin Általános Iskolában folyó komplex művé­szeti program keretében az első három évfolyamon heti rendsze­rességgel zajlott néptáncoktatás, amelyhez az alapítvány biztosí­totta a termet és a szaktanárt. Az évek óta tartó szoros együttmű­ködés eredménye, hogy ez az is­kola jelenti az együttes egyik leg­főbb utánpótlási bázisát. A néptáncoktatás szakmai színvonalának és anyagi bizton­ságának emelése érdekében a Salgótarján Néptáncművészetért Közalapítvány szerződést kötött a Beszterczey Alapfokú Művésze­ti Magániskolával, azonban az is­kola körüli bizonytalanság nehéz anyagi helyzetbe hozta az alapít­ványt. Mivel ez az együttműkö­dés nem váltotta be a hozzá fű­zött reményeket, a szerződést a 2001/2002-es tanévre nem kötik meg, de az alapítvány aktívan részt kíván venni a Váczi Gyula Művészeti Iskola táncművészeti tagozatának indításában és mű­ködtetésében. Ide tartozó hír, hogy Gyebnár László, a Nógrád táncegyüttes művészeti vezetője szeptember­től már Budapesten dolgozik. A kapcsolat azonban nem szakad meg, mivel Gyebnár László elvál­lalta a művészeti iskola táncmű­vészeti tagozatának vezetését. A közalapítvány a Nógrád táncegyüttes fennállásának 25. évében minden eddiginél gazda­gabb rendez­vénysorozatot, táborokat és tan­folyamokat tud­hat maga mögött. Kiemelkedik a sorból a Nógrád táncegyüttes 25 éves jubileumá­hoz kötődő Tánc- művészeti Világ­napi Gála és a Ju­bileumi Gála. Ezen rendezvé­nyeknek a József Attila Művelődési Központ adott otthont. Kiemelt, és az egész város kulturális életét meghatározó rendezvény volta Millenniumi Folknapok elne­vezésű program. 2000. tavaszán zárult a Budapes­ti Tanítóképző Főiskola Tovább­képző Központjával közösen meghirdetett kurzus, amelynek során 16 hallgató (többnyire taní­tók és óvónők) szerzett jártassá­got az alapfokú néptáncoktatás terén. A Táncház az elmúlt évben is módszertani központként műkö­dött, amennyiben Salgótarján tér­ségében, illetve a megye egészé­ben szaktanácsadással, szakmai anyagok, viseletek kölcsönzésével segítették a munkatársak a hozzá­juk forduló együttesek munkáját. ____________________________________________DJ. A nagy múltú együttes egyik régebbi fellépése____________________fotó: gyurián tibor archívuma Arccal a versenyképesség felé! (Folytatás az 1. oldalról) fontos a felesleges költségek lefa­ragása, a vállalat piaci pozíciói­nak erősítése. Rugalmassággal, a határidők pontos betartásával, a minőség megőrzésével megtarthatók a piacok. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyártás- és gyártmányfejlesztés­re, elképzelések között szerepel egy erre alkal­mas csoport létrehozá­sa. A helyes vezetői döntések meghozatalá­hoz szükség van a szer­vezeti egységek közötti információáramlás meggyorsítására. Az acélgyár úgy tudja biz­tosítani a jövőjét, ha ma­gasabb feldolgozottságú termékekkel lép a vevők elé. Ez ingatlanhaszno­sítási kérdésekkel is ösz- szekapcsolható. A cég­nek csak jelenlegi terü­lete egy részére van szüksége, kihasználat­lan ingatlanjait érdemes olyan vál­lalkozások rendelkezésére bocsá­tani, amelyek az acélgyár termé­keit alapanyagként használják fel. A szakmai befektetőkkel létreho­zott „holdudvar” előnye a rende­lésállomány biztosításában, vala­mint a szállítási költségek csökke­nésében jelenik meg majd. Veszteséget egyik gyárrészleg sem termelhet - hangsúlyozta a vezérigazgató, hiszen abból nem lehet bért fizetni, fejleszteni, munkahelyet megtartani. A vesz­teségforrásokat meg fogják szün­tetni. Ezen a téren még nagyon sok a teendő a kovácsoló és a hu­zalmű gyárrészlegeknél, ugyan­akkor a csőgyár és a SILCO kivá­ló eredményekkel termel. Az eredményesség javításá­hoz elengedhetetlen a szemlélet- váltás, rendet kell tenni a fejek­ben. Nagy az apátia, fásultak, kö­zönyösek az emberek, fel kell rázni őket. Az új vezetés tisztá­ban van azzal, hogy a dolgozók jelentős részének rendkívül ala­csony a jövedelme, ezért keresi annak lehetőségét, miként lehet­ne kis mértékben bért emelni. A továbbiakban kérdésekre vá­laszolt Ormándi Sándor és dr. Ko­vács György. Többek között meg­tudtuk: vizsgálják annak lehető­ségét, hogyan lehetne összevonni az adminisztrációs feladatokat az Acélgyár Rt.-nél és leányvállalatá­nál, a SILCO Rt.-nél, amely több tízmillió forintos költségcsökken­tést jelentene évente. Előnyökkel járna, ha az MFB Rt. a mintegy 150 milliós hitelt kvázi tőkeeme­lésre fordítaná, hiszen így nem kellene kamatot fizetni, javulna a tőkeszerkezet, ez azonban csak tüneti kezelést jelentene, mert nem javulna a vállalat érzékeny­sége. A privatizációval kapcsolat­ban tárgyalnak az ÁPV Rt.-vel, ám „az esküvőhöz szépen fel kell öltöztetni a mennyasszonyt”.- A lapunkban megjelent be­szélgetésben ön többek között ki­jelentette: vége a „maszatolás- nak”, továbbá „szatócsbolthoz” hasonlította az acélgyárat, s ezzel sok embert megsértett. A szer­kesztőségünkbe betelefonálok úgy fogalmaztak: ide jön Buda­pestről egy nagyokos, aki úgy gondolja, mindenkinél mindent jobban tud, felelőtlen nyilatkoza­tot tesz, s ezzel belegázol az em­berek lelkivilágába, semmibe ve­szi egy több mint százharminc éves gyár eredményeit. Napokkal a cikk megjelenése után nem gondolja-e, hogy túl lőtt a célon? - kérdezte e sorok írója Ormándi Sándortól.- A kijelentéseimet most is vállalom, bár senkit nem akar­tam megsérteni - válaszolta a ve­zérigazgató. - A „maszatolással” arra a nem elég jó szervezettség­re utaltam, amelyért egyértelmű­en a vezetők a felelősek. A gyár se nem centralizált, se nem de­centralizált irányítású, minden­ből van benne egy kicsi, ám amely sohasem fog összeillesz­kedni. A „szatócsbolt” alatt azt értettem, hogy a gyár sok min­dennel, például csőgyártással, kovácsolással, huzalgyártással egyaránt foglalkozik, ezért nehéz lesz értékesíteni, mert a befekte­tők inkább szűkítik a palettát. A helyzet viszont adott, a „szatócs­bolt” a jövőben is megmarad, ám azon leszek, hogy a korábbinál jobban működjön. KOLAJ LÁSZLÓ Alkonyévek: egy hét múlva Mai lapszámunkból techni­kai okok miatt kimaradt pén­tekenként szokásos, Alkony­évek című összeállításunk. El­sősorban nyugdíjasoknak szóló sorozatunk következő száma egy hét múlva esedé­kes. (A SZERK.) Az új beruházásnak köszönhetően kiválóan termel a csőgyár ________________fotó: gyurián tibor S tátusztörvény: nyolc évtizedes adósság A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről, közismert nevén a státusztörvényről beszélt tegnap Salgótar­jánban, a nemzetközi ifjúsági nyári egyetem egyik előadásán Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mint mondta, a törvény megszületésének egyik legfőbb indo­ka az volt, hogy az elmúlt nyolcvan évben Magyarország és a határon túli magyarság között nem létezett semmiféle kap­csolat: kivéve néhány világháborús esztendőt. „Szabadíts meg a gonosztól!” A magyar kormány, amikor ezt a törvényt megalkotta, nyolcvan- éves adósságot próbált orvosolni és jóvá tenni. A XXI. század Euró­pájának és az ezzel kapcsolatos kihívásoknak megfelelően a ma­gyarság olyan újra integrálását, szerves együvé kapcsolását tűzte ki célul, ennek megjelenítését tör­vényi szinten, amely összhang­ban van az európai elvárásokkal.- Ez az integráció nem a hatá­rok megváltoztatásáról szól, ha­nem a határok fölött átívelő nem­zeti integrációról - hangsúlyozta Szabó Tibor. - Az egységesülő Eu­rópa nem az államok, hanem a nemzetek, a régiók Európája lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy újra együvé tartozik az, ami együvé tartozott évszázadokon keresztül, anélkül, hogy ez konfliktust vagy bármilyen értelemben revíziót je­lentene. A civil társadalom közöt­ti kapcsolatokra épülve létrejött a politika egyeztető fórum, amely­ben minden, parlamenti képvise­lettel rendelkező határon túli párt és a magyarországi parlamenti pártok részvételével megalakult a „kis magyar parlament”, a magyar állandó értekezlet: ez az a fórum, amely 1998-ban eldöntötte, hogy szükség van erre a törvényre. Szabó Tibor elmondta, hogy 2001 júniusában fogadta el a Par­lament a státusztörvényt. Hang­súlyozta, hogy kettős lényege van: egyrészt, hogy a határon túli magyarok itthoni tartózkodásuk során érezzék azt a mindennap­okban, hogy ők az egységes ma­gyar nemzethez tartoznak, nem turisták. A törvény másik célja, hogy a szülőföldön való megma­radást segítse, támogassa és tegye lehetővé.- A törvény alkotói abból a fi­lozófiából indultak ki, hogy Szent István korában is befogadó nemzet volt a magyar - mutatott rá az előadó. - A törvény hatálya alá tartozhat, aki nyilatkozatban magyar nemzetiségűnek vallja magát és ezt képes magyar nyel­ven megtenni. Ezt követően kap­hatja meg a magyar igazolványt, amellyel a különféle kedvezmé­nyek és támogatások igénybe ve­hetők. Az már más kérdés, hogy ezek csakis akkor vehetők igény­be, ha az illető meg is éh a ma­gyarságát, tesz is érte valamit, ha valóban magyarként viselkedik. Terveink szerint a lebonyolítás a lehető legegyszerűbb lesz majd, a határon túli szervezetek segíte­nek abban, hogy mindenki a sa­ját lakóhelyén juthasson a szük­séges nyomtatványokhoz. Fon­tos része a törvénynek, hogy nemcsak a magukat magyarnak vallók részesülnek a kedvezmé­nyekben és támogatásban, ha­nem családtagjaik is. Erre szol­gál a hozzátartozói igazolvány, amely ugyanazokat a kedvezmé­nyeket biztosítja, de nem kell az illetőnek nyilatkoznia magyar nemzetiségéről, hiszen család­tagja révén jut hozzá. Szabó Tibor utalt arra, hogy az igazolványokat valószínűleg a Belügyminisztérium fogja majd kiadni. Hangsúlyozta azt is, hogy a kedvezmények Magyarorszá­gon vehetők igénybe. A magyar­ság megmaradásának szempont­jából döntő fontosságú a kultúra és az oktatás, ez utóbbi, ahol a legtöbb kedvezmény vehető igénybe: ilyen a diák- és pedagó­gusigazolvány, ugyanolyan „jogosítványokkal”, mint az itt­honiaké. Részletesen beszélt a magyarországi közép- és felsőok­tatási intézményekben való tanu­lási lehetőségekről, ismertette a kultúra, a tudomány terén meg­nyíló ösztöndíj-lehetőségeket a határon túli magyarok számára. A törvény támogatottságáról szólva elmondta, hogy a határon túliak 80-90 százalék jelezte, ki fogja használni a lehetőségeket. Az itt­honi felmérések szerint 60-65 szá­zalék támogatja, 20 százalék sze­rint nincs szükség a törvényre, 15- 20 százalék pedig nem nyilvánít véleményt. A törvény 2002. janu­ár elsejétől lesz hatályos. HEGEDŰS (Folytatás az 1. oldalról) hogy vegyenek részt az augusz­tus 15-ére, Nagyboldogasszony napjára meghirdetett nyilvános könyörgésen a termőföld védel­méért, és fohászkodjon ki-ki a maga istenéhez. Szanda János emlékeztetett: a Torgyán József vezette földműve­lésügyi minisztérium legalább 10 éves átfutási időt tartott elfogad­hatónak. A Fidesz - semmibe vé­ve a koalíciós megállapodást - ezt önkényesen 3 évre szűkítette le. Lapunk kérdésére, miszerint mennyire tartják abszurdnak a nyilvános könyörgést tekintettel arra, hogy az FKgP tagja a Ma­gyarországot vezető kormánykoa­líciónak, Szanda János elismerte, hogy a helyzet rendkívül furcsa. Ám utalt arra, hogy bár a kor­mánykoalíció formálisan még fennáll, de a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot nem az FKgP irányítja - a tárcát bekebelezte a Fidesz. Emiatt az ott hozott döntésekért Orbán Viktornak kell felelnie. Az elnök arra is kitért, hogy a helyzet azért is szöges ellentétben áll a koalíci­ós szerződéssel, mert aszerint a kisgazdatárcák miniszterei és po­litikai államtitkárai esetében a kormányfőnek még mérlegelési joga sincs. Az elnök hangsúlyozta: tudo­másul kell venni, Orbán Viktor azáltal lehetett miniszterelnök, hogy koalíciót kötött a Független Kisgazdapárttal, és mélyen meg­vetik azt a cselekedetet, hogy a kormányfő maga mellé csalogat­ta az áruló kisgazdákat. Hulitka István hozzátette, tudják, hogy sokan komolytalannak tartják a könyörgést. Mint utalt rá, István király nevéhez kötődik a könyör­gés, ami azért történt, mert nem volt megfelelő utódja. Ekkor ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Az FKgP szerint a helyzet ma is ennyire komoly. A sajtótájékoztatón azt is beje­lentették, hogy országos és me­gyei szinten is újjászerveződött a párt mezőgazdasági kabinetje, amelynek feladata a program ki­dolgozása, emellett figyelemmel kíséri a gazdák gondjait, a felvá­sárlási árakat, és megpróbál köz­benjárni, segíteni. Szó volt egy belső vitáról is. Tegnap kapták meg a „szakadár” Horváth Béla levelét, amelyben Gyimóthy Géza főtitkártól és Maczó Ágnes alelnöktől egyebek között azt kérdezi, tudják-e befo­lyásolni Torgyánt, hogy ne foly­tassa jobbközép-ellenes politiká­ját. A nógrádi kisgazdák a legha­tározottabban visszautasítják az MSZP-hez és az SZDSZ-hez való közeledést, amint ezt Horváth Bélával telefonon is közölték. A „szakadár” képviselő azonban úgy nyilatkozott csütörtökön az ATV-ben, miszerint nógrádi ve­zetők átállnak Torgyántól a re­form kisgazdákhoz. Noha ezt utóbb letagadta, a megyei veze­tők nyilatkozatban cáfolták ezt a televíziónál, Horváth mondan­dóját valótlannak és megalapo­zatlannak nevezve, egyben Torgyán Józsefet egyértelmű tá­mogatásukról biztosítva. DUDELLAI ILDIKÓ Szabó Tibor előadása _____________________________fotó: gyurián tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom