Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-19 / 166. szám
2001. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI; KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrádi fotósok tárlata 1989-ben kultúramegőrző, értékteremtő céllal alakult meg a Bátonyterenye Barátainak Köre. Az évek során számos programmal színesítették a város életét, sőt maradandót is alkottak: a bányavárosi Ady Endre Művelődési Központban létrehozták az Iványi Ödön kisgalériáL A civil egyesület a közelmúltban adta ki a baráti kör hírlevelét, abból a megfontolásból, hogy bemutassák tevékenységükeL Amint azt Nagy Mihály, a baráti kör elnöke elmondta, rendezvényeikre ugyan mindenkit meghívnak plakátokon, személyre szóló meghívókon keresztül, de tapasztalataik szerint nem mindenki jut el az előadásokra. A most megjelent hírlevél ismerteti a tavalyi év legfontosabb eseményeit, amelyekre többségében a zsúfolt ház, a közvetlenség volt a jellemző.- Tavaly is igyekeztünk olyan programokat szervezni, amelyek érdeklik az embereket - mondja Nagy Mihály. - Nagy érdeklődés mellett zajlott a helyi művészek kiállítása, napirendre tűztünk olyan társadalompolitikai kérdéseket, amelyek iránt igény mutatkozott. Ilyen volt például az előadás a területfejlesztésről, a művészetekről, arról, hogyan élnek és dolgoznak az ismert tévés személyiségek, hogy csak néhányat említsek.- Miből tudják fedezni a baráti kör működését?- 2000-ben 50 ezer, az idén 55 ezer forint önkormányzati támogatást kaptunk. Ha valaki végigtekint a már lezajlott programján- kon, láthatja, ez az összeg csak a töredéke annak, ami egy-egy rendezvényhez szükséges lenne. Szerencsére vannak segítőink, akik hathatós támogatást nyújtanak a meghívók nyomdai elkészítésében, bekapcsolódnak a szervezésbe, sőt pénzbeli támogatóink is akadnak. E nélkül bizony nem tudnánk működni, hiszen az előadók tiszteletdíja, utazási költsége felemészti lehetőségeinket.- Milyen terveik vannak?- Amint azt a hírlevélben is kértük, várjuk az érdeklődők igényeit: írják meg nekünk, jelezzék, hogy kiket lámának szívesen, legyen az vezető, sportoló. Terveink szerint a megvalósításba bevonnánk majd az ötletadókat is. Reméljük, hogy mindenki megtalálja rendezvényeinken a szépet, a jót, és kihasználják ezt a közös- ségformáló lehetőséget. h.e. Zöldség-gyümölcs forgatag Minden, mi szem s szájnak ingere, megtalálható a salgótarjáni vásárcsarnok forgatagában. Az óriási hőségben szinte az ember szájába kívánkoznak az illatos barackok könnyű ebédnek, jól jöhet a zamatos főtt kukorica, esti nassolásnak pedig ott a megye túloldaláról érkezett nagy szemű málna. Nem árt néha elhagyni a nehéz, megszokott ételeket... FOTÓ: -ÁNEgyre több gyerek a fejlesztő osztályokban A szülők tájékoztatásával megszüntethetők az előítéletek A szakértői vélemények szerint van létjogosultsága a fejlesztő kis létszámú osztályoknak Salgótarjánban a jelentős számú, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló segítése érdekében. A város önkormányzata az általa fenntartott általános iskolákban az alsó tagozat negyedik évfolyamáig engedélyezte ilyen osztályok működését. A közgyűlés az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgálatot bízta meg azzal, hogy évente végezze el az iskolaérettségi vizsgálatokat. Salgótarján közgyűlése korábban közoktatás-fejlesztési tervében határozta meg az általános iskolai kis létszámú fejlesztő osztályok működési rendszerének, eredményességének felülvizsgálatát. A megyei jogú városban jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában és az ÄMK Beszterce-lakótele- pi Általános Iskolában működik fejlesztő kis létszámú osztály az első négy évfolyamon, 89 fővel. TOVÁBBTANULÁS, MINDENKINEK Ezen osztályok célja, hogy az értelmi, érzelmi fejlődésben, a szocializációs képességben korukhoz képest lemaradást mutató tanköteles gyerekek speciális módszerekkel sajátíthassák el a továbbtanulásukhoz szükséges ismeretanyagot. A legfeljebb 15 fős csoportokban egyénileg kísérik figyelemmel a gyerekek fejlődési ütemét. Salgótarján önkormányzata a fejlesztő osztály indításával ahhoz akar esélyt adni, hogy a fejlesztés hatására minél előbb normál osztályba kerülhessenek a tanulók. A gyerekek a Nevelési Tanácsadó szakmai javaslata alapján kerülnek fejlesztő osztályba, első évfolyamra az iskolaérettségi vizsgálatok alkalmával, a többi évfolyamra pedig az általános iskolák, illetve a szülők által kért vizsgálatok alapján, amelyeket a Nevelési Tanácsadó szakmai véleménye támaszt alá. Az iskolaérettségi vizsgálatok eredményétől függően Salgótarján megyei jogú város évente hoz határozatot a fejlesztő kis létszámú osztályok indításáról. Á Nevelési Tanácsadó tanulási és szocializációs képességeket vizsgáló munkájából az derült ki, hogy nőtt azoknak a tanulóknak a száma, altik speciális módszerekkel dolgozó, kiscsoportos, illetve egyéni foglalkozásokon tudják elsajátítani az általános iskolai követelményeket. A kis létszámú fejlesztő osztályok működtetésének azonban több problémája is van. így az, hogy az engedélyezés időpontjában 1995-ben -, és a következő években sem határozták meg a fejlesztés időtartamát, az átjárhatóságot. Nem pontosították a Nevelési Tanácsadó szerepét, helyét, és kapcsolatát az érintett intézményekkel a fejlesztő osztályok munkájában. Nem határozták meg továbbá a körzeti iskolába visszakerüléssel együtt járó teendőket. Gond az is, hogy a tanulók nagy része felső tagozaton osztályismétlésre kényszerült, fokozódtak tanulási, magatartási és szocializációs zavaraik. Hiányosság mutatkozik a követéses és visszacsatoló mérésekben, a Nevelési Tanácsadó részéről a speciális segítségnyújtásban, a szülők megfelelő tájékoztatásában, valamint a normál osztályokba kerülő tanulók beilleszkedéséhez szükséges felkészítésben és fogadásban. SZAKMAI VIZSGÁLAT A salgótarjáni polgármesteri hivatal oktatási-kulturális és sport irodája konkrét feladatok megjelölésével kért szakmai vizsgálatot. Ezek egyike az volt: van-e létjogosultsága, és mennyire hatékony a kis létszámú fejlesztő osztályok működtetésének jelenlegi gyakorlata? A másik kérdés úgy szólt, milyen változtatásokat, esetleg új megoldásokat javasol a szakértő a problémák hatékonyabb kezelésére? (A vizsgálatot a budapesti OKKER Szolgáltató Intézet részéről Csillag Ferenc országos szakértő végezte.) Több ponton megegyezett az érintett intézmények igazgatói munkaközösségének és a szakértőnek a véleménye. A vizsgálat szerint van létjogosultsága a fejlesztő kis létszámú osztályoknak Salgótarjánban a jelentős számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében. Megállapította azt is: a Nevelési Tanácsadó nagyobb mértékű segítségnyújtására van szükség az ilyen osztályokat működtető intézmények számára, úgy az egyéni fejlesztési program meghatározásában, mint a fejlesztés folyamatában és a visszakerülés meghatározásában is. Egyetértés van abban, hogy a korábbinál erőteljesebb, folyamatosabb és hatékonyabb együttműködést kell kialakítani a szakmai szolgáltató intézmény és a nevelési, oktatási intézmények között. Salgótarjánban a kis létszámú osztályokban jelenleg is magas a roma tanulók létszáma, ezért indokolt a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzattal való együttműködés erősítése. A salgótarjáni sport iroda megítélése szerint a szülők pontos tájékoztatásával (az óvoda, az általános iskola és a Nevelési Tanácsadó révén) megszüntethetők a helytelen előítéletek. A szakemberek hosszabb távon az integrált nevelést tartják megfelelőnek a gyerekek érdekében. Az átjárhatóság biztosításához alsó tagozaton legfeljebb a 4. évfolyamig a fejlesztő osztályban speciális ellátást kap a tanuló. Ezt követően, a szülő szándékával egyeztetve, a tanuló a körzet szerinti iskolájában, illetve az eddig fejlesztést biztosító iskolában folytathassa tanulmányait - javasolta az oktatási iroda. ISKOLAÉRETTEK Megoldásnak tartják, hogy a kis létszámú fejlesztés a jelenleginél több intézményben folyjon. Ha ugyanis nő a segítségre szoruló gyerekek száma, az Arany János és a Petőfi Sándor Általános Iskola is indíthat ilyen jellegű csoportokat 14 évfolyamon, a közoktatási törvényben foglalt minimum osztálylétszám betartásával. Az iroda javaslatait elfogadta Salgótarján közgyűlése. A képviselők határozata szerint Salgótarján megyei jogú város közgyűlése az önkormányzat által fenntartott általános iskolákban maximum az alsó tagozat 4. évfolyamáig engedélyezi a kis létszámú fejlesztő osztályok működésének időtartamát. A közgyűlés az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgálatot bízta meg azzal, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat minden évben legkésőbb március 31-ig, a visszatérő vizsgálatokat pedig június 30-ig végezze el. A fenntartó utasította az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központot és Szakszolgálatot, valamint az érintett iskolákat, hogy az 1. évfolyamtól kezdődően tanévenként végezzenek mérést a fejlesztő osztályokban, és határozzák meg a továbbhaladás feltételeit. Ennek hánya lehet az, hogy a tanuló normál osztályba integrálódik, lehet az, hogy továbbra is fejlesztő osztályban marad, illetve speciális gyógypedagógiai megsegítést igénylő intézménybe kerül. Jöjjönek csak a vendégek! (Folytatás az 1. oldalról) és szabadidős szórakoztató létesítmény építhető. Kellő számú parkolóhely kialakítására is szükség lesz. A 110 személyes kemping jelenleg csak a nyári hónapokban képes vendégeket fogadni. Elengedhetetlen a vizes blokk korszerűsítése, főzési helyek létesítése. A folyamatos működési feltételek megteremtését szolgálná a faházak átépítése, komfortosítása, téliesítése. A Karancs-kőbánya volt szociális épülete panzióvá építhető át. Itt fogadhatók majd a Karancs-kápolna és a Karancs-küátó felé igyekvő turisták. Mindennek feltétele az út felújítása, a közművek kiépítése, a vízelvezetés megoldása. A Karancs-kilátóról, a környék legmagasabb pontjáról lenyűgöző panoráma tárul a látogatók elé. Az építményt folyamatosan karban kell tartani. A látogatottság javítása érdekében be kell fejezni a somoskői vár alatti parkoló kiépítését, s el kell vezetni a felszíni csapadékvizet. A somoskői régi temető melletti parkolót autóbuszok várakozására is alkalmassá kell tenni. Ez burkolat- építést és parkosítást jelent. Ugyancsak Somoskőn, a Vároldal utca Petőfi kunyhó alatti szakaszán a kilátás javítása érdekében ki kell váltani a légvezetéket és a földbe kell süllyeszteni. Somoskőújfalu központjában, a múlt évben felállított emlékmű szomszédságában parkolót kell kialakítani és kiegészítő parkosításra is szükség van. Ehhez az ott lévő igen rossz állapotú épületet le kell bontani. A kerékpáros turizmus fellendítése érdekében kerékpárutakat kell építeni. Somoskőújfalu - Rakodó - Somoskő - Magyarbánya útvonalon az egykori kisvasút nyomvonalán halad majd a kerékpárút, a vasút alépítményei és műtárgyai viszonylag jó állapotban maradtak. A kerékpárút Eresztvény érintésével jut el a tervezett végponthoz, ahol pihenőhelyül is szolgáló geológiai kiállítás fogadja majd a bringáizás szerelmeseit. A kerékpárút továbbvihető a határon és Szlovákia területén is folytatható. A salgói vár körül úgyszintén kerékpárutat akarnak kiépíteni. Ä Domyay-turistaház „életre keltése” nem képzelhető el az oda vezető műút felújítása nélkül. A bagókői kőbánya bányaudvara „élmény-kőfaragásra” tehető alkalmassá. Az itt bányászott bazalt kőkocka csaknem egy évszázadon át az utak burkolóanyaga volt, a nosztalgiázó vendégeknek lehetőségük lesz kipróbálni a kőfaragó szerszámokat. A hajdani istálló vendégfogadóvá alakítható át, előtte viszont műutat kell ide építem. A területen két lovastanya is található. Mivel sétalovaglásra a burkolat nélküli utak alkalmasak, ezért a gyalogos turista utak szolgálhatnak e célra. Az egyik javasolt útvonal: Kakuk-tanya - Tatárárok - Vadaskert - Karancsalja - Karancs- berény - Ipolytamóc vagy Karancsberény - Abroncsospuszta (Szlovákia) - Fülek - Magyarbánya. A másik javasolt útvonal: Kakuk- tanya - Tatárárok - Ponyipuszta - Maruzs-tanya - Pintértelep - Vízválasztó - Inászó - Mátraszele vagy Vízválasztó - Báma - Cered. Egyéb létesítmények is szerepelnek a fejlesztési programban. A területen lévő autóbusz-megállókban egységes várakozó pavilont kell elhelyezni. Egységesíteni kell az információs rendszert, tájékoztató táblákat, térképeket kell kihelyezni. Egyszerűen kezelhető és esztétikus hulladékgyűjtő edényekre van szükség. Végül, de nem utolsósorban: a parkolók mentén és a fogadóhelyeken WC-fülkéket kell felállítani.- Az engedélyezési terv elkészítésére négymillió forintot kaptunk - mondta végezetül Kenyeres István. - Ennek elkészülte után írható ki a közbeszerzési pályázat. Tisztában vagyunk vele, hogy az általunk megálmodott program megvalósítása sok százmillió forint befektetést igényel, de csakis így érhető el gyökeres változás Salgótarján és környéke idegenforgalmában. KOLAJ LÁSZLÓ A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége XVIII. alkalommal rendezte meg országos fotószalonját. A Budapesten értékelt pályázaton, a júliusban Szentesen megnyíló kiállításon sikeresen szerepel a Nógrád Megyei Fotóklub. A pályázaton 47 alkotócsoport 319 fotográfus 671 képével vesz részt. Ebből kiállításra 41 alkotó- csoport, 128 szerzőjének 148 fotója került. A nógrádi alkotók közül Buda László, B. Kátay Katalin, és Persik Györgyné képei kerülnek bemutatásra. _______■ B aráti kör, hírleveléllel