Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)

2001-07-17 / 164. szám

2001. JÚLIUS 17., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM oldal I iJ Új időszámítás vette kezdetét Lakatos Zoltán nevét a fél megye úgy ismerte meg, mint az ÉMÁSZ salgótarjáni kirendeltségének vezetőjéét. A mérnök majd negyedszázada lépett az ÉMÁSZ szolgálatába. A hennatetoválás sem veszélytelen! A hennával készített tetoválás, amivel sok turista tér ha­za, nem veszélytelen. Több bőrgyógyászati klinika arra figyelmezte­tett, hogy a henna allergiát idézhet elő. oldali 12j Jacques Rogge a NOB új elnöke Már a második fordulóban eldőlt, hogy ki lesz Juan Antonio Samaranch NOB-elnök utóda: az ötkarikás szervezet a belga Jacques Rogge-nak szavazott bizalmat, nagy többséggel... Interneten a Tarjáni Acél Több mint ötszáz tagot szám­lál a Magyar Tudományos-, Üze­mi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete, mely a minap tartotta beszámoló közgyűlését. Komomik Ferenc ügyvezető el­nök beszámolt a taglétszám ala­kulásáról, mely ma már megha­ladja az ötszázat. A közhasznú társaságként működő egyesület legfontosabb célja az üzemi la­pok fennmaradásának, működé­sének segítése. Ennek a segítés­nek egyik módját jelenti, hogy megkezdték az üzemi lapok interneten történő szemlézését. Az Observer adatbázisát felhasz­nálva jelenleg 15 üzemi lap, köz­tük a Tarjáni Acél is elérhető a vi­lághálón. Az egyesület az üzemi lapok­ban dolgozók érdekvédelme mel­lett igen fontosnak tartja a magyar nyelv védelmét a szakmai nyelv anyanyelvűnknek megfelelő használatát, valamint a szakújság- írók képzését, továbbképzését. A közgyűlést követően a szak- újságírók egyesülete fogadta Birgit Snizek asszonyt, a nemzet­közi szakújságírók szövetségé­nek elnökét. Ezen a találkozón értékelték a nemzetközi és hazai szövetség együttműködésének eredményeit, egyeztették a továb­bi közös feladatokat. ■ „Nemcsak a jövő, a jelen is az ifjúságé” Megnyitotta kapuit a 26. salgótarjáni nemzetközi nyári egyetem Az ismert szlogent, amely szerint „az ifjúságé a jövő”, Szabó László, az ISM helyettes államtitkára a címben jelzettek sze­rint alakította át abban a köszöntőben, amelyet a huszonha­todik alkalommal megrendezett salgótarjáni nemzetközi nyári egyetemen mondott. Tegnap a nógrádi megyeszék­helyen, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központjában megkezdte mun­káját az idei kurzus, amely „Eu­rópai Unió: ifjúság, kisebbség, közös jövő” címet viseli. Dr. Csongrády Béla, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nóg-. rád Megyei Egyesületének elnö­ke, miután köszöntötte a nyári egyetem résztvevőit, vendégeit, arról szólt, hogy a 160 éves múl­tú TIT, mint az ország egyik leg­régibb civil szervezete azért tu­dott fennmaradni a mai napig, mert az alapkérdésekben - jele­sül a tudomány művelésében, a Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára is köszöntötte a kur­zus résztvevőit ■ A program keretében nyitották meg a cigány képzőművészek kollektív tárlatát is FOTÓI QYURIÁN TIBOR kultúra értékeinek terjesztésé­ben - meghatározott teendők évtizedeken át nem változtak, az aktuális kihívások viszont annál inkább. Ugyanez vonatko­zik a nyári egyetem programjára is: az ifjúság helyzetének elem­zése mindig stratégiai kérdés, egy-egy év speciális tematikáját viszont a mindenkori szükség­letek figyelembe vételével lehet kialakítani. Aligha véletlen te­hát, hogy ez évben a fiatalsággal kapcsolatos kérdések az uniós tagság követelményeivel, a ki­sebbségi léttel összefüggésben kerülnek terítékre. . Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviseleté­ben elmondta, hogy amiről ta­valy ilyenkor, ugyanitt, mint megvalósítandó feladatról szólt, immár tényként közölhető. Konkrétan a Nemzeti Ifjúságku­tató Intézet létrehozatalát és a miskolci Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (mindkettő egyszersmind a nyári egyetem rendezésében (Folytatás a 3. oldalon) Tuzson-arborétum, az erdészet gyöngyszeme Szépségét a Colorado- és douglasfenyők, a hamis ciprusok adják Akik már jártak Fenyvespusztán, nem mulasztották el megtekinteni a híres Tuzson-arborétumot. Dr. Tuzson János erdőmérnök végzettségű botanika profesz- szor volt, aki kutató tevékenységet is végzett. Az arborétum területén található fa­gyűjtemény teret ad a honosítási kísérleteknek, Tuzson János is ilyen szándékkal alapította. Folytatott még itt gyógynövény nemesítést, illetve szerette volna meg­honosítani a rózsaolaj-termesztést: az ehhez szükséges, Tuzson által telepített il­latos damaszkuszi rózsa mára egyáltalán nem lelhető fel az arborétumban. A Tuzson-arborétum ma az Egererdő Rt. Bátonyterenyei Erdészetének kezelésé­be tartozik, közigazgatásilag Tar község­határában lelhető fel. Amint azt Szabó La­jos erdészetvezető elmondta, az erdő ter­mészeti erőforrás, ökológiai egység, ami­vel gazdálkodnak. Nemcsak az erdőből ki­kerülő faanyagnak van jelentősége, más szerepe is van az emberiség életében. A magyar erdészek írták le először a világon az erdők hármas funkcióját: egyrészt ter­melési (különféle javak kitermelése), más­részt védelmi (a természet megőrzése), harmadrészt közjóléti funkció, amelynek lényege: az ember vágyik vissza a termé­szetbe, mert ez szükséges testi, szellemi létéhez, annak megújulásához.- A civilizáció terjeszkedésével a termé­szeti környezet, az erdők visszaszorultak, megfigyelhető az. emberi társadalom ter­mészettől való elidegenedése - mondja Szabó Lajos. - Ugyanakkor tény az is, hogy vágyakoznak a „régen elvesztett édenkert” felé, tehát napjainkban egyre erősödik, komoly nagyságrendet ér el a tu­rizmus. Ez viszont nagy megterhelést ró a viszonylag kevés erdőre. Az erdészek fel­adata az, hogy az erdőbe való kiáramlást bizonyos keretek közé tereljék, hogy a ki­rándulók élvezzék a környezetet, de ezzel a lehető legkisebb mértékben zavarják az erdei életközösséget. Ezért is korlátozzuk az autókkal való behajtást az erdők belse­jébe, és kérjük a kirándu­9I771215"901000" 01164 lókat, hogy gyalogosan is csak a kijelölt turista- utakat használják. Közjóléti tevékenysé­günk egyik lényeges része a Tuzson- arborétum: az ilyen és az ehhez hasonló fagyűjtemények (Nógrád megyében egyébként az egyetlen ilyen jelentős gyűjtemény, a másik, az erdőtarcsai még nagyon fiatal) a gén­megőrzésen, kísérletezé­sen kívül az ismeretter­jesztésnek is teret adnak. Tavaly jelentős megújí­tások történtek a Tuzson- arborétumban kicseréltük a régi névtáblákat a növé­nyek előtt, elvégeztük a szükséges erdőnevelési beavatkozásokat, felújítot­tuk a fahidat. Két nagy táb­lán ismertetjük a legfonto­sabb tudnivalókat a gyűj­teményről és az erdészet munkájáról. Eltávolítottuk a régi, tönkrement kerí­tést, de ezt mielőbb pótol­ni kellene, mert egyébként a vad károkat okoz. Fon­tosnak tartjuk ennek a kezdeményezésnek a megőrzését, sőt sze­retnénk kibővíteni. Közvetlen az arboré­tum mellett van egy „rontott” erdőrész, ami annyit jelent, hogy nem az ottani ter­mőhelynek megfelelő fafajokból áll. Az elődök hagyományát folytatva ezt a terüle­tet szeretnénk az arborétumhoz csatolni, a tervezést már megkezdtük. Az erdészet vezetője elmondta, hogy milliós összegeket fordítanak pihenőhe­lyek (asztalok, padok, esőbeállók) létesíté­sére, táblák kihelyezésére. Annak érdeké­ben, hogy az emberek jobban megismer­jék az erdőt és az ott folyó erdészeti tevé­kenységet, .tájékoztató előadásokat tarta­nak, csatlakoznak az országos erdei isko­la-programhoz is.- Ez az arborétum az erdészet egyik gyöngyszeme, amelyre oda kell figyelni - mondja Szabó Lajos. - A finanszírozás az Erdészeti Alapból valósítható meg, ame­lyet az FVM Erdészeti Hi­vatal kezel. Évente lehet pályázni az Erdő­felügyelőségeken keresz­tül, tavaly mintegy félmil­lió forintot nyertünk erre a célra. A Tuzson-arborétum kezelése Vámos Károly erdésztechnikushoz tar­tozik, aki egy pillanatig sem tagadja, hogy a „szí­ve csücske”. Szabályos kiselőadást rögtönöz az alapítóról, dr. Tuzson Já­nosról: megtudjuk, hogy 1870-ben született Szász- csanádon, 1912-től a Páz­mány Péter Tudomány- egyetem növényrend­szertani intézetének ve­zetője. 1925-ben vásárol­ta a fenyvespusztai erdő­birtokot, ahol akkoriban az Erzsébet királyné emlékére telepített li­getek egyike terült el. Ennek bővítésével alakította ki a 2,8 hektáros arborétumot, amely a rendezések után 3,8 hektárra nőt­te ki magát, ahol az örökzöld növények honosításával, nemesítésével, szaporításá­val foglalkozott. De foglalkozott virágok­kal, (Folytatás a 3. oldalon) Örökzöldek az^arborétumban_ ■ Bútorgyári örömök Két jelentősebb szálloda-re­konstrukciós programban vett részt az első negyedévben az Ipoly Bútorgyár Rt. A balassa­gyarmati társaság kapott megbí­zást több hotel szobáinak teljes belsőépítészeti és szakipari fel­újítására. Mint Csonka Attila, a balassa­gyarmati társaság vezérigazgatója elmondta, az utóbbi időben végzett belsőépítészeti felújítások azt jelzik, hogy már nem csak a külföldi tulaj­donú szállodaláncok, hanem a je­lentősebb szállodákat üzemeltető hazai idegenforgalmi vállalkozások is igyekeznek és képesek is felzár­kózni a nyugat-európai üdülési köz­pontok színvonalához, s rendelkez­nek az ehhez szükséges pénzügyi háttérrel is. A hajdúszoboszlói száz szoba és apartman felújítása hozzávetőlege­sen 200 millió forintba került. Ugyancsak az Ipoly Bútorgyár Rt. végezte a siófoki Hotel Panoráma nyolcvan szobájának belsőépítészeti kialakítását, illetve a fogadó- és kon­ferenciatermek kivitelezését. A hotel a tervek szerint tovább bővül. Cson­ka Attila úgy fogalmazott, e két meg­bízás azt igazolja, hogy a társaság szakmailag kellően felkészült a szál­loda-rekonstrukciós programok tel­jes körű kivitelezésére. Megtudtuk, az idén ötvenéves társaság első ne­gyedéves árbevétele több mint két­szerese a tavalyi év első három hó- napjában produkált forgalomnak, m Módosították az alapszabályt Salgótarjánban vasárnap rendkí­vüli közgyűlést tartott a Magyar Füg­getlen Cigányfórum. A napirendek között egyebek mellett címváltozás miatt módosították az alapszabályza­tot: a fórum új székhelye 3102 Salgó­tarján, Katalin u. 9. Ugyancsak módo­sították az alapszabály azon passzu­sát, amely a szervezeti változásokról rendelkezett. A döntés értelmében ezentúl emiatt nem kell közgyűlést összehívni: az alap- vagy szervezeti változásokról az elnök köteles a fel­ügyeleti szerveket írásban értesíteni. A közgyűlés résztvevői megbeszélték annak a rendezvénynek a tervét, amelyet szeptember 29-én a salgótar­jáni sportcsarnokban szeretnének megrendezni. A volt salgótarjáni elő­adóművészek találkozójára az innen elszármazott cigány előadóművésze­ket, vendég előadóművészeket hív­nak majd meg, akik a találkozó tiszte- letére műsort adnak. ■ Nagyon szerencsés ötös Ötöslottó: Telitalálatos szelvény egy darab, nyereménye 97 millió 785 ezer 946 forint. A négyesekre 489 ezer 171, a hármasokra 7 ezer 917, a ket­tesekre 614 forintot fizetnek. Joker: az első nyerőosztályban nyertes szelvény nem volt. Hatoslottó: telitalálatos szelvény nem volt, a három darab öt plusz egyes nyereménye egyenként 10 millió 596 ezer 047 forint. Az ötösök 136 ezer 108, a négyesek 2 ezer 764, a hármasok 590 forintot érnek. _____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom