Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 151-176. szám)
2001-07-14 / 162. szám
2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. JÚLIUS 14., SZOMBAT SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT PÁSZTÓ Kánikula, utána eső gyors lehűléssel, aztán megint kánikula. Meg- megtréfálja az embert az időjárás, bár ami az elmúlt héten volt, az több annál: a hőmérséklet gyors változása meg is viseli a szervezetet is. Más téma. Salgótarján központjában az elmúlt napokban kétszer is láttam karvalyt. Egyszer az ablakom alatt csapott le a verebek közé, másodszor meg arra figyeltem fel, hogy a molnárfecskék nagyon veszekednek valamire, s úgy rajzanak az égbolton, mint a kaptár nyílása előtt a méhek. Kétlevelű sarkvirág, az egyik leggyakoribb mérsékelt égövi orchideafai _________■ F aragó Zoltán: T /f K Iy j Á Ö Málnaérés, rovarzsongás A terepjárásra legalkalmatlanabb napot sikerült kifogni a mögöttünk hagyott héten, de érdekesség persze most is akadt. A Medves-fennsík felett éppen meglehetősen sötét viharfelhők gyülekeztek, de valahogy az volt az érzésem, hogy nem lesz belőlük nagy eső. Tulajdonképpen be is jött a dolog, de egy kicsit mégis sikerült megázni... A Rónai-lapos és az Ickós- bérc közötti területet bebarangolva két dologból nem jutott elegendő: a boldogító magányból, - gombázók, kirándulók, kutyasétáltatók, biciklisek, motorosok, autósok járták a fennsíkot - meg a vadmálnából. Utóbbiból persze bőven terem egyes erdőrészekben és a területet kettészelő, egykor makadám, ma már inkább kátyúgyűjtemény út mellett, de nagyon meg kell dolgozni azért a félmaroknyi csemegéért! Be kell vallanom, hogy ezért nem irigylem a medvét. Magam is legeltem valamennyit a pompás vadgyümölcsből, de, hogy mennyi időt kellett volna az alacsony bokrok között eltölteni a teljes jóllakásig, azt még becsülni sem tudom. Az igazsághoz meg még az is hozzá tartozik, hogy a medve egy kicsit még nagyobb is tőlem, tehát még több málna kell neki... A madárvilág egyre hallgatagabb, de a fennsík rétjei felett még több mezei pacsirta fújja a nótáját. Néha egészen közelről látni az égbe emelkedve éneklő, szürke kis madárkákat. Időnként azért kontráz nekik egy- egy énekes- és feketerigó is, de így, napközben már eléggé csendes az erdő és a rét. A lepkék azonban meglehetősen sokat mozognak, s néhány bátrabb is akad közöttük, amelyik egészen közeire bevárja az embert. A borzag éppen most nyíló, tenyérnyi, hófehér virágai például kitűnő táplálkozóhelyet jelentenek. Meg is figyelhető rajtuk tucatnyi faj, a nagy gyöngyházlepkétől az apró térképecske lepkéig, a tűzboglárkáktól az erdei szemeslepkékig egy csomó faj. egy magányos vadgerle igyekszik az erdő felé. Követem a példáját, a lombok nehezebben áznak át, s jó darabon így, szinte Virágzik a kislevelű hárs A szerző felvételei A zöld színű, fémesen csillogó rózsabogarak is szeretik a gyalogbodza nektárját, s nem vetik meg a különféle cincérek sem. Útközben több nagy fehérsávos lepkét látok elrepülni; mindegyik az erdőszéli bokrok levelei alá igyekszik. Féltenyérnyi, igen gyors röptű, szép pillangók, s alighanem a közeledő esőt érzik. A volt lőtér közepén kislevelű hárs áll, - maga a fa sem nagy, - s éppen teljes pompájában virít. A nehéz, párás, a tüdőt szinte megülő, eső előtti levegő lenyomja a hársvirágok illatát, már egészen messziről érezni lehet. A gomolygó felhők azonban nem ok nélkül rohannak a fennsík felett, ki is szakad a hasuk és sűrű szemű, langyos eső kezdi permetezni a vidéket. A szökés színű, a tavaszi legeltetés után meglehetősen satnyának tűnő fű hajladozik a feltámadó szélben, az egyre erősödő, záporrá váló esőben pedig tető alatt haladhatok. Legalább lehet gombát nézni közben. Az erdő azonban siralmas látványt mutat, a gyérítés után ledöntött fatörzsek szanaszét heTúzboglárka szívogatja a nedveket ■ vernek az aljában, itt-ott összerakott méterífák árulkodnak arról, hogy az elszállításukra azért csak fordítanak gondot. A gyérí- tett erdőrész alja elképesztően üres, még bolondgomba sem díszíti az avart. Alig érek át azonban a még ritkítatlan részbe, amikor két tő orchideát találok: a neve kétlevelű sarkvirág, a legközönségesebb mérsékelt égövi fajok közé tartozik. Védett persze. Készítek róla egy-két fényképet, azután tovább ballagok, s máris belebotlok egy tő, már elnyílott kardos madársisakba. Pár lépéssel odébb még három tő, lejjebb pedig pirosvagy fehér madársisak, - ezt ránézésre, elvirágzás után, már nem könnyű eldönteni... El lehet képzelni, hogy a gyérített erdőrész orchideaflórája is hasonlóan gazdag lehetett! A vegetációs időszakban elvégzett erdészeti munkák azonban, bár törvény is tiltja ezeket a védett területeken, meglehetősen sok kárt okoznak. A puha avar elnyeli az ember lépteit, teljesen hangta lan járás esik rajta. Az állatok azonban nem mozognak ilyenkor, madarak is csak elvétve röppennek fé az ember elől. Mire kiérek az erdőből, eláll az eső. Különösebben nem lep meg a dolog, s mivel Vecseklőnél van né hány öreg fa, amelyiket lehetőség szerint mindig fel szoktam keresni, most is feléjük veszem az irányt. Útközben nem látok semmi érdekeset, kivéve azt, hogy a felhők közül előbújik a nap. Felrepül előlem néhány mezei pacsirta és citromsármány, a volt puszta körül pedig tövisszúró gébiA borzag virága: dó pillangók eset látok, - aztán meg kell áll- nom, olyan furcsa, állatoktól származó jelenség tanúja vagyok. Milliónyi rovar döngicsél a levegőben, s ez a döngicsélés egyetlen, hatalmas zümmögéssé olvad össze. Az ember mind a két fülével egyszerre hallja, s olyan érzése támad, mintha egy búra alatt lenne a feje. A hangerő is egészen elképesztő... Ez a zümmögés elkísér még egy jó darabon, de amint felhők mögé bújik el a Nap, azonnal alább hagy, majd teljesen el is enyészik. A virágokat errefelé is rengeteg pillangó látogatja. Erdei busalepkék, sakktáblalepkék, boglárkák, acélkék és fehérpattyes csüngőlépkék... A fajok egy részét nem is ismerem. Az Ickós-kút felől lemegyek, azaz inkább botorkálok a bükkösön keresztül a három fenyő felé. A hatalmas, világosszürke törzsű, öreg fák szinte sziklából nőnek ki ezen a helyen, itt-ott hamvas szeder, málna, egy világos részen szöszös ökörfarkkóró terem, ami szokatlan a többnyire igen gyér álj növényzetű bükkösökben, - de orchideákat nem találok. A határ túloldaláról igen hal- y kan kolompszót hoz a szél, s néha el- elbődül egy tehén. Kiterelték a csordát valahová a fennsík pereme alá, de látni per- ' sze semmit sem lehet belőlük. Időközben beborul az ég, és visz- szaindu- lok. Az erdő felett két egerészölyv köröz, egyiknek erősen hiányosak a szárny- | tollai. Magasba kö- Ü, '“' röznek fel, a végén már alig látni őket. Ugyanazon az úton megyek vissza, amelyiken jöttem, s a végén valami hiányérzetem van. Mi is? Ja, persze: nem láttam és nem hallottam hollót. Ilyen évek óta nem fordult elő a Medves-fennsíkon járva! Remélem, csak véletlen a dolog. osztozkoNógrád a visegrádi négyek között A Nemzeti Művelődési Központ (Szlovákia) az általa szervezett és közvetített hagyományőrző kulturális programjait nem csupán négyhetes zenés, táncos, énekes, művészeti, kézműves, szórakoztató és gasztronómiával egybekötött érdekességnek és látványosságnak szánja. Az előbb említett szervezet a tavalyi rendezvénysorozat lebonyolításához hasonlóan az idén is a „visegrádi négyek” országaiban (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország) zajló hagyományőrző, kulturális, néptánc- és össznemzetiségi események egybekapcsolásának fő generátora, szervezője. Összehasonlítva a tavalyi tapasztalatokkal, a fesztiválok időtartama az idén nemcsak hogy 20 nappal lesz hosszabb, de a programok gazdagabbá is válnak azáltal, hogy a visegrádi négyek országaiban 30 különböző városra és falura terjednek ki. Ennek egyik állomása Magyarország, pontosabban Nógrád megye, ezen belül pedig a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet által szervezett VI. Nógrádi Folklór Fesztivál 5 napos, július 25-29-ig tartó rendezvénysorozata. A múltban a folklórprogramok és tevékenységek nagy része a saját életét élte. Most azonban ezeknek az eseményeknek a szervezése új dimenzióba került azáltal, hogy egy közös anyaszervezet égisze alatt működnek, amely a négy országban zajló rendezvények programjainak összeállításában, valamint a dramaturgiai feladatok kivitelezésében is segítséget nyújt. A fesztiválok egymással is összekapcsolódnak, ami több esetben a költségek csökkentéséhez szintén hozzájárul. A gyönyörű hangzású népzenék, valamint a legjobb néptáncegyüttesek által színpadra komponált gazdag lépésvariációk bemutatása mellett a látogatóknak lehetősége nyílik ellesni a tradicionális kézműves tevékenységek egyes munkafogásainak fortélyát és egyben megízlelhetik a helyi ételspecialitásokat. A Hagyományőrző Kultúra Napjai 2001. címet viselő rendezvénysorozatnak a Szlovák Köztársaság elnöke a fővédnöke. A munkában több regionális kormány- és nem a kormánykörökhöz tartozó szervezet, helyi önkormányzati testület és a Szlovák Folklór Központ is tevékenyen közreműködik. Emellett pedig a tagországok prominens szervezeteivel is kapcsolatban állnak: A Cseh Köztársaság Folklór Központjával, Lengyelországban az ott munkálkodó Szlovák Szövetséggel, Magyarországon szintén a Szlovák Szövetséggel, valamint a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézettel. A VI. Nógrádi Folklór Fesztivál nemzetközi jelentőségéről a magyarországi Szlovákok Szövetségének elnökét, a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet munkatársát, a fesztivál igazgatóját kérdeztük. „A Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet már hatodik éve szervezi ezt a többnapos, regionális, országos és most már nemzetközi jelentőségű néptánc- és össznemzetiségi rendezvényt. Az idén immár második alkalommal két országra kiterjedően, szélesebb keretek között, Szlovákiával közösen zajlanak majd a programok. Ezen túlmenően ebben az évben az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy csatlakozhattunk a „visegrádi négyek” folklórfesztiváljaihoz is. Az érintett országoknak ezzel az a célja, hogy a hozzátartozók ne csak gazdaságilag és a politikai szempontokat figyelembe véve ismerjék meg egymást, hanem egyúttal a kultúra is hidat képezzen közöttük. Ez a nemzetközi rendezvénysorozat június 29-én Lengyelországban indult útjára, Csehországban és Szlovákiában ezen a hét végén folytatódik, végül a Nógrádi Folklór Fesztivál zárja a fesztiválok sorát. Ez számunkra óriási jelentőséggel bír, hiszen ezáltal Nógrád megye (így Magyarország) is bekapcsolódik a kultúra és a turizmus nemzetközi véráramába. A Szlovákiával történő közös szervezés apropóját az jelentette, hogy Nógrád megye jelen van a közös szlovák-magyar határon innen és túl is. Erőnket összpontosítva, közösen együttműködve képessé válunk a sok fesztivál közül kiemelkedő, egyedülálló rendezvénysorozatot létrehozni. A Nógrádi Folklór Fesztivál öt napos időtartama alatt mindkét országból bemutatkoznak majd néptáncegyüttesek, úgy mint az IpeT (Losonc), a Kokovan, a Nógrád (Radovcéból), a Bazalicka csoportok, a Citerások zenekar, Nógrád megyéből pedig a Nógrád, az Ipoly, a Palóc, a Muzsla néptáncegyüttesek, a Koleso szlovák nemzetiségi csoport (Sámsonháza), valamint a Tücsök népzenei együttes. Ezen kívül színpadra lépnek a „visegrádi négyek” országaiból érkező csoportok: a Camica Néptáncegyüttes (Szlovákia), Hadrácek (Csehország), az Ignatowicz trió zenészek (Lengyelország), a Lachy Néptánccsoport (Lengyelország). Érkeznek még együttesek Oroszországból, Bosznia-Hercegovinából, Ciprusról és természetesen jelen lesznek a nemzetiségi fellépők is. A Nógrádi Folklór Fesztiválon 18 együttes vesz részt, az ennek keretein belül megrendezésre kerülő Magyarországi Szlovákok Országos Találkozóján hat csoport mutatkozik be, a Bánkon zajló nemzetiségi találkozón 12, az össznemzetiségi fesztiválon pedig összesen nyolc együttes lép színpadra. így tehát 44 csoport fellépését kell összehangolnunk az öt nap folyamán. Nagyon örülünk annak, hogy megyénkben is színvonalas együttesekkel tudunk büszkélkedni. A fent említett nógrádi csoportok tagjai a fesztivál ideje alatt nem csupán táncosok és megyénk, illetve hazánk képviselői, hanem a nyolc Nógrád megyei helyszínen (egyébként 11 helyszínen zajlanak az események) ők jelentik a helyi vendéglátás „lelkét”. Közülük is a legnagyobb feladatot a Nógrád táncegyüttes és a Salgótarjáni Néptáncművészetért Köz- alapítvány vállalta fel: három napon át ők koordinálják majd a salgótarjáni rendezvényeket, a július 25-i Europiknik alkalmával pedig a házigazdák szerepét látják el. A „szomszédolás” programjain túl az érdeklődők egyéb műsorokat is megtekinthetnek: a nemzetiségi találkozót Bánkon, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek fesztiválját. Helyt adunk évfordulós rendezvényeknek is: 25 éves az Ipoly, 10 éves a Pramen néptáncegyüttes. A fesztivál jelentősége továbbá az is, hogy az egész megyében egyedül az intézetünk szervez Gyermeknéptánc antológiát. Ez az idén Salgótarjánban kerül megrendezésre. A rendezvény a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban a Meseillusztrációk c. kiállítás megnyitójával, valamint a Gyermek mesemondók bemutatójával kezdődik. A kiállítás július 26- tól augusztus 11-ig tekinthető meg. A részletesebb programról a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézetnél lehet érdeklődni. A rendezvényt 12 szervezet támogatta. SIPOSNE TOZSER ANETT N0GRAD KÖZÉLETI NAPILAP Teijeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját teijesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.______________________________ i szerkesztőségi rendszerrel készült.