Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-18 / 139. szám

SZECSENY Dunakanyar Charta Stílszerűen, egy hajón rendez­ték meg azt a konferenciát, amely során a Dunakanyar ön­kormányzatai egymással ösz- szefogva megfogalmazták amit tenni kívánnak annak érdeké­ben, hogy a térségben élők élettere hosszú távon megőriz­ze karakteres arculatát, meg­maradjanak a települések érté­kei. A Dunakanyar Kiemelt Üdülő­körzet, mint régió a Börzsöny, a Visegrádi és Pilis hegység által kö­rülvett Duna-szakasz mentén te­rül el. 66 települést foglal magába, 46 Pest megyeit, 7 Komárom-Esz- tergom megyeit és 13 nógrádit. Páratlan természeti adottságai, fürdésre, sportolásra, kirándulás­ra alkalmas tájai és történelmi ne­vezetességei miatt a mintegy 1640 négyzetkilométernyi terület jelen­tős idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik. A térség együttes ke­zelése azonban ez ideig nem volt megoldott. Mozaikszerűen szere­pelt a területfejlesztési koncepci­ókban és területrendezési tervek­ben. Az idegenforgalom továbbra is nagy hangsúlyt fog kapni, de fele­lősséget vállalnak a nemzeti ki­sebbségek identitásának megőr­zéséért és erősítéséért is, ápolják a népi hagyományokat. Mindezek érdekében létrehoznak egy közös adatbázist és egy információs központot, megszervezik a rend­szeres találkozások alkalmait, s évente megrendezik a Dunaka­nyar Konferenciát. Kezdeménye­zik a hét kiemelt üdülőkörzet együttműködési fórumát, s ki­emelten kezelik az európai uniós integrációs törekvéseket. A tanácskozás első napján ír­ták alá ünnepélyesen a chartát is, amelyben 72 önkormányzat vál­lalta magára az abban foglaltakat, hiszen az eredetileg csak megfi­gyelőként érkezők közül is töb­ben úgy határoztak, hogy csatla­koznak a kezdeményezéshez. A nap zárásaként kérték a térség je­lenlévő országgyűlési képviselőit, hogy a parlamentben is segítsék az elképzelések megvalósulását. A második nap a turisztika je­gyében szerveződött, s ez már a szakemberek fóruma volt. A je­lenlévők szekcióba tömörülve vi­tatták meg a falusi turizmusnak, a kulturális örökség ápolásának, az ökoturizmusnak a lehetőségeit, s térség közlekedésének problémá­it. A charta aláírásával önként vál­lalt a térség kötelezettséget arra, hogy tenni akar valamit a Duna­kanyar jövőjéért. Horpács és Alsópetény csatlakozása után im­már megyénk nyugat-nógrádi tér­ségének 15 települése érintett a program megvalósulásában. Nyári megtakarítás a Kenderesinéi! ASTRA CLASSIC már 1 999 900 Ft-tól! Cserélje fiatalabbra, használt autóját beszámítjuk! OPEL KENDERESI 3100 SALGÓTARJÁN, Rákóczi út 135. Tel.: (32) 441-255, Tel./Fax: (32) 440-539, www.opel.hu MEGYE KORKÉP BATONYTERENYE RETSAG 3. OLDAI Emlékezzünk és emlékeztessünk! Soha nem ismétlődhet meg a zsidóságot ért tragédia Tegnap a megye három városában - Salgótarjánban, Szécsényben és Balassagyarmaton - is megemlékeztek az ártat­lan zsidó embereket a II. világháború során ért kegyetlenségek­ről, a holocaust során életüktől megfosztott áldozatokról. Kardos Péter főrabbi a salgótarjáni gyászistentiszteleten FOTO: COCS HÍREK 2001. JÚNIUS 18., HÉTFŐ —ÁTRAMOVÁK „ARANYOS” HÁZASPÁR. Az ál talános iskola szombati ünnepsé­gén a helyi közoktatási és közmű­velődési központ igazgatója, Tóth Józsefné a pedagógusoknak adha­tó legmagasabb szintű szakszerve­zeti kitüntetésben részesült: az Eötvös József emlékérem arany fo­kozatát kapta. Tóth József nyugal­mazott iskolaigazgató ötven éve szerzett diplomát az egri tanító­képzőben. Ebből az alkalomból (Folytatás az 1. oldalról) Gazdasági Minisztérium politi­kai államtitkárát, Balta Mihály or- • szággyűlési képviselőt, Betz Jó­zsefet, a megyei közgyűlés alel- nökét, továbbá Lórik Józsefet, Szendehely és Szegner Lászlót, Nőtincs polgármesterét.- Ha Magyarországon valaki ásót vesz a kezébe és elkezd ásni, különböző tárgyi emlékeket talál - kezdte ünnepi beszédét Glattfelder Béla. - Ezek a tárgyi emlékek itt élt népeket idéznek: a rómaiakat, a hunokat, az avaro­kat, a gepidákat. Ma már mind­annyian a múlt homályába vesz­nek, csak nekünk, magyaroknak sikerült megmaradnunk a Kár­pát-medencében. Köszönhető ez első uralkodónknak, Szent Ist­vánnak, aki keresztény államot alapított. Véget vetett a kalando­zásnak, s együttműködésre lépett a tőlünk erősebb nyugati orszá­gokkal. Bár a hadiutak központjában fekvő hazánkat a későbbiekben nem ritkán ellenséges hadak ti­porták és ellenséges csizmák ta­posták, újra és újra sikerült talpra kapta meg a Szent István Egyetem Jászberényi Tanítóképző Intézeté­nek aranydiplomáját. HATVAN NÓGRÁDI ALKOTÓK. A Heves megyei város Moldvay Győző Ga­lériájában „Harminc év szerzemé­nyei” címmel nyitottak kiállítást, amelyet dr. Losonczi Miklós mű­vészettörténész nyitott meg. Nóg- rád megyéből Nagy Márta, Radics István és Réti Zoltán alkotásai sze­állnunk. Most pedig több esé­lyünk van a felemelkedésre, mint elődeinknek bármikor is volt, hi­szen ezer év tapasztalatával ren­delkezünk és saját kezünkbe vet­tük sorsunk irányítását. Mindeh­hez hit, remény és szeretet kell, miként az a Bibliában is olvasha­tó, s népünk birtokában van mindhárom eszmének. Ha ennek megfelelően élünk, ezer esztendő múltán is magyarok élnek majd e tájon - fejezte be mondandóját az államtitkár, majd átadta a Magyar Köztársaság millenniumi zászla­ját Ősagárd első emberének. A zászlóra Danielisz Mária zászlóanya kötött emlékszalagot. Szolga-Tőkés Sándor evangélikus lelkész megáldotta a lobogót.- Keresztény államiságunk ezer esztendejét ünnepeljük - ezt már Betz József, Nógrád Megye Közgyűlésének alelnöke mondta. - Ezeréves történelmünk tragédi­ák sorozata. Augsburg, Muhi, Mohács, Arad, a Don-kanyar, 1956 októbere: mindegyikhez sorsfordító emlékek tapadnak. Sokan úgy vélik, pesszimista nemzet a magyar, de ez nem A salgótarjáni zsinagógában megtartott gyászistentiszteleten Cselényi György, a megyeszékhely izraelita hitközségének elnöke kö­szöntötte a hitközség tagjait, az év­fordulóra Budapestről és külföldről hazalátogató egykori hittestvére­ket, s külön is üdvözölte Várnai Shorer Juditot, Izrael budapesti nagykövetét, Kardos Péter főrabbit, Ihiszta Béla polgármestert és dr. Horváth Istvánt, nyugalmazott mú­zeumigazgatót. Az elnök emlékez­tetett rá: 57 évvel ezelőtt 1870 salgó­tarjáni és környékbeli zsidó állam­polgárt pusztítottak el Auschwitz­ban, a csecsemőtől az aggastyánig. Nevüket az emlékfal őrzi. Az istentiszteleten a főkántori te­endőket is ellátó Kardos Päer utalt rá: minden zsidónak úgy kell ten­nie, mintha ott lett volna a haláltá­borokban, akár gyermekként, akár felnőttként élte meg a borzalmas eseményt. Az asztara napján tehát emlékeznünk kell a mártírokra, az repelnek a tárlaton, amelyet július 1-jéig lehet megtekinteni a Hatva­nas utcában. SALGÓTARJÁN TANÁCSADÁS. AZ MSZP által szervezett ingyenes konzultáció­sorozat keretében június 19-én, kedden 15 órakor Stork Géza vál­lalkozási és adóügyekben várja az érdeklődőket a párt Kossuth u. 8. sz. alatti városi irodájában. igaz, csak nekünk bőségesen „ki­jutott” a tragédiákból. Nem lehe­tünk borúlátóak, ha ezeréves múlttal a hátunk mögött a jövőre készülünk, egy boldogabb kor­ban hiszünk. Azért dolgozunk, hogy szebb élét köszöntsön mindannyiunkra. Reménykedünk benne, hogy mostani fejlődésünk tartós marad és nem szakítja meg újabb tragé­dia - fejezte be gondolatait, aztán felolvasta a Nógrád Megyei Ön- kormányzat Közgyűlésének mil­lenniumi felhívását, ezt követően a polgármesternek átadta annak szövegét, az asztali zászlóval együtt. A továbbiakban az óvodások és az általános iskolások adtak színpompás műsort, s a népdal­kórus is fellépett. Ezt követően a vendéglátók nevében Petyánszki Andrásáé és Agárdi András egy-egy ősagárdi babával kedveskedett Glattfelder Bélának és Betz Józsefnek, emlé­keztetve őket itt tartózkodásukra. Az ünnepség a polgármester zárszavaival ért véget. ______________________aty elhurcoltakra, a meggyilkoltakra. Várnai Shorer Judit úgy fogal­mazott: kötelességünk emlékezni arra, hogy a nácik hatmillió zsidót gyilkoltak meg, s az áldozatok egy- tizede volt magyar. Ma nem lehet helye az antiszemitizmusnak, a rasszizmusnak, a kirekesztésnek. Elmondta, a n. világháború előtt 1500 zsidó élt Salgótaijánban, akik fontos szerepet töltöttek be a város életében. Mostanra ötvenre csök­kent a létszámuk, de a maroknyi közösség példás hitéletet él, őrzi hagyományait.- Ma, amikor a fasizmus áldoza­taira emlékezünk, emlékeztetnünk is kell a leselkedő veszélyre - jelen­tette ki Puszta Béla Vigyáznunk kell, mert az egykoron nagy árat követelt barna pestis újra látszik éledni. Kötelességünk erre rámu­tatni, hogy soha ne ismétlődhessen meg a tragédia. Dr. Horváth István kiemelte: minden értelmiséginek kötelessége (Folytatás az 1. oldalról) képviselői és vállalkozók vet­tek részt, Becsó Zsolt bejelen­tette, hogy a megyei közgyűlés kiemelten kezeli a szécsényi várkert felújítását. A kormány maximalizálta a gyógyszerárak emelését, amellyel a gyógysze­részkamara nem éretett egyet. Dr. Surján László elítélően szólt a kamara negatív hozzáállásá­ról. A sátorban, a salgótarjáni Kölyök Dixieland Band kon­certje megadta a három nap alaphangulatát. A felvidéki Oké együttes folklórműsorát jó han­gulatú vetélkedő követte, ame­lyet a rádió munkatársa Szentiványi András vezetett, ő volt a három nap programjai­felemelnie szavát a zsidóságot ért megbecstelenítés ellen. Ám úgy kell emlékeznünk, hogy az jövőbe­mutató legyen, ne kaphasson teret a gyűlöletkeltés, a kiközösítés. *** Szécsényben 303 áldozata van a holocaustnak. Vasárnap a zsidóte­metőben a hozzátartozók és mind­azok, akik le akarták róni kegyele­tüket a meggyilkoltak emléke előtt, emlékezni jöttek össze. Deutsch László főrabbi beszédé­ben arról szólt, hogy 100 ezer számra gyilkolták le a zsidókat nemre, korra való tekintet nélkül. - Ártatlan gyermekek, sokra hivatott egyéniségek, szakemberek, édes­anyák és -apák élete tört ketté. Csak azért, mert zsidók voltak. Hatmillió zsidó életét ontották ki, közöttük 600 ezer magyarét. Az ő némasá­guk messze hangzik. Szécsényben a zsidók jó cselekedeteikkel, köz­életi aktivitásukkal voltak jelen, bé­késen éltek egymás mellett más fe- lekezetűekkel. De haláltáborokba küldték őket. Sokuknak sírjuk sincs. Emlékük azonban a túlélők és a humanista gondolkodású em­berek lelkében tovább él. Rájuk emlékezünk, s közöttük azokra, akik a zsidó embereket bújtatták, próbálták az életüket megmenteni, s amikor ez kiderült rájuk is hason­ló sors várt. Őrizzük meg emlékü­ket! - mondta befejezésül a főrab­bi. A jelenlévők elhelyezték az em­lékezés kövét a 303 halott emlékét őrző emlékműnél. * * * A balassagyarmati zsidó hitköz­ség Magyarország egyik legrégibb diaszpórája, múltja immáron mint­egy 600 évre tekint vissza. A város 1944-ig Nógrád megye zsidóságá­nak központi települése volt, ahol egyes történelmi időszakokban a népesség egyharmada, sőt a XK. nak szóvivője. A szervezők fő­leg a fiatalokra gondoltak, ami­kor meghívták a Gansta Zolee és a Karatéi együttest. Estére a V-Tech könnyűzenei pop-rock koncertjére kicsinek bizonyult a hatalmas sátor. Szombaton a bajor sramlize­ne és a különböző versenyek, vetélkedők után az Irigyhónalj mirigy szórakoztatta a közönséget. A helyi általános iskola Tátika csoportja ezen együttes utánzásával első lett a megyei versenyen. Szombaton a nagyokkal ők is felléptek. A sátorban és környékén, több mint ezer ember hallgatta Charlie műsorát. Este Barát At­tila együttese révén a nyolcva­nas-kilencvenes évek zenéjére század közepén 40 %-a izraelitá nak vallotta magát. Valaha - a ma piac helyén - állott Európa egyil legnagyobb ortodox zsinagógája amely mintegy 4000 ezer hívő be fogadására volt alkalmas. A nag\ létszámú minjanról és a monu mentális zsinagógáról azonbar már csak a legidősebb helybéli la kosoknak van személyes emlékük 57 esztendővel ezelőtt, 1944 júniu sában a náci és nyilas gyilkos em bertelenség mintegy 2000 zsidc vallású személyt zsúfolt marhava gonokba és hurcolt el Auschwitz ba... 1944. december 9-én hajnal bán, a távozó német alakulatok föl robbantották a hívők nélkül marad zsinagógát is, amellyel mintegy jel képesen is megpecsételték eg) nagy múltú, európai viszonylatbar is számon tartott zsidó hitközség sorsát. Erre a szomorú és tragikus ese ményre emlékeztek vasárnap a> egykori elhurcoltak és leszárma zottaik, valamint a város más vallá sú azon lakosai, akik tisztelettel őr zik az egykori helyi zsidóság emlé két. A mártírokra történő megemlé kezésre - mint évtizedek óta min dig - ezúttal is a példásan rendber tartott zsidótemetőben került sor Elsőként ifj. Majdan Béla mondot el egy megrendítő Radnóti verset majd a helyi szórvány hitközség 81 esztendős elnöke, Róth Józsefem lékezett a vészkorszak eseményei re. A gyászszertartást Vető Tárná budapesti rabbi és Bényi Fereru kántor végezte. Ezt követően í megemlékezők megtekintették ; Hunyadi utcai volt-imaházban ar elmúlt esztendőben átadoti Ipolymenti Zsidó Gyűjteményt éí Kiállítótermet, amelynek egyéver működéséről Majdan Béla a hely zsidó örökséget gondozó Kertésr István Alapítvány tikára számol: be. nosztalgiázhatott a tisztelt hall gatóság. Vasárnap a Palóc néptánc együttes, a helyi gyermeknép tánccsoport után Szlovákia folklórvilágából kaptak egy ki: ízelítőt a résztvevők. A Dupl; Kávé, My Cream csoport showműsorát operettgála kö vette. Közben volt mindenféle játék, közte sörivóverseny is. Máté Csaba polgármestei kérdésünkre elmondta, hogy í szervezők színes, gazdag prog ramot állítottak össze. Azok akik kilátogattak a rendezvény re jól szórakoztak, új kapcsola tok barátságok születtek. Várj; a jövő évi folytatást. SZENOGRÁDI FEREríC „TRIANON A MAGYAR KÖLTÉSZETBEN”. E címmel mutatta be zenés, irodalmi műsorát az elmúlt hét végén Salgótai jánban, a Kohász Művelődési Központban a Bocskai István Szabadegyetem irodalmi színpada Csurka László rendezésében. Ady Endre Babits Mihály, Tóth Árpád, Wass Albert és mások verseit neves előadók, színművészek tolmácsolták. fotó: g. e Erős az élni és a tenni akarás az ősagárdi emberekben Össznépi vigalom Rákóczi városában Az első polgári fesztivál Szécsényben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom