Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-12 / 134. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP PÁSZTÓ 2001. JÚNIUS 12., KEDD Érdekvédelem erős tagsági hátszéllel Túlélőtúra a Börzsönyben A 286 ipartestületet tömörítő IPOSZ nemrég tartotta 12. közgyű­lését. Megyénket Baranyai Kálmán, az IPOSZ megyei titkára és Pintér Já­nos bántó kőműves-kisiparos, az or­szágos elnökség tagja képviselte. Az IPOSZ 2000. évi tevékenységéről a hét regionális fórum tapasztalatairól Szűcs György, az IPOSZ elnöke szá­molt be, a tagság érdekében kifejtett gazdasági érdekképviseletről, az ér­dekegyeztetés és érvényesítés hely­zetéről. A témával kapcsolatos kér­désekre is ő válaszolt. Az alapszabályban lefektetett el­veknek megfelelően az előbbi több irányú, de együttes tennivaló kiemelt feladatként szerepelt az IPOSZ prog­ramban.- E tekintetben milyen eredménye­ket sikerük kivívni a tagság érdeké­ben? JAVASLATOK, BIZONYÍTÉKOK- Mielőtt kérdésükre konkrétan válaszolnék, szükséges megemlíte­nem, hogy a kormány akaratának véghezvitele céljából törvénymódo­sítással kivonta a minimálbér-megál­lapodást az érdekegyeztetés folya­matából, s ezzel új helyzetet terem­tett az érdekérvényesítésben. Ennek megfelelően új módszereket kellett kidolgoznunk a jelen és a jövőt illető­en. Az összes lehetséges illetékes ál­lamigazgatási és politikai döntésho­zó tudja, hogy a Kis- és Középvállal­kozói Érdekképviselők Szövetségé­vel (KÉSZ) összhangban felhívtuk a figyelmet, hogy a félmilliót meghala­dó egyéni vállalkozó kört érintő csődeljárásról, felszámolási eljárás­ról és a végelszámolásról szóló 1991. évi II. törvény teljesen figyelmen kí­vül hagyja e rétegre vonatkozó speci­ális szabályokat. Az IPOSZ mintegy félszáz konkrét szakmában javasolta a kötelező jövedelemszint eltörlését. A jövedelemadónál elsősorban a túl­zott adminisztráció csökkentését szorgalmaztuk. Bebizonyítottuk, hogy a helyi adó évenkénti emelése fékezi a növekedési ütemet, a kevés­bé jövedelmező vállalkozókat csök­kentésben, vagy mentességben kelle­ne részesíteni. A kommunális adónál a visszaforgatási lehetőséget sérel­meztük, melynek következtében az iparosok rendelkezésére álló forrás szűkül. Az adózás rendjével kapcso­latban átfogó vizsgálatot és teljes új­raszabályozást sürgettünk. Ugyanis a mai jogszabály már áttekinthetet­len, nehezíti a jogkövetést és az egy­értelműséget. Szükségesnek tartot­tűk az adóbevallások további egysze­rűsítését, a szubjektív mérlegelés megszüntetését, a fellebbezési jog megadását, olyan jogszabályok eltör­lését, amelyek nincsenek semmilyen hatással az adózóra. ÁTTEKINTHETETLEN, KÖVETHETETLEN...- A kisiparosság másik, rendszere­sen visszatérő gondja a társadalom- biztosítás. Mit sikerük e tekintetben elérni?- A jelenlegi egészségbiztosítási rendszert következetlennek, átte­kinthetetlennek tartjuk, gyakorlati alkalmazása pedig ne­hézkes. Mie­lőbb meg kell oldani a tb-járulék- fizetési köte­lezettség és a biztosítási jogviszony közötü össz­hangot, egy­séges adat­bázis felállí­tásával. Az intéz­kedés csökkentené az adminisztráci­ós munkát, megszüntetné a párhu­zamosságokat, lehetővé tenné az adatszolgáltatások összhangját. Az egészségügyi hozzájárulás rendsze­re bonyolult, következetlen, az ala­csony bérszínvonallal dolgozó vállal­kozókat sújtja. A hozzájárulás is el­lentmondásos. A hibás rendszer, a rehabilitáció túlzott járadékszabályo­zása áttekinthetetlen. Észrevétele­inkre közvetlen visszajelzést nem kaptunk. A Gazdasági Minisztérium adó- és járulékrendszer tervezett vál­toztatását megvitató rendezvényen elhangzott álláspontunkból a lényegi kérdéseket nem vették figyelembe, egyes részleteket viszont igen. Az IPOSZ a KÉSZ tagszervezeteként a minimálbér több mint 50 százalék emeléséből adódó következmények legalább részben egyensúlyozandó javaslatunkra egyet, a beruházások adómentességét elfogadták, de azt is korlátozott formában érvényesítet­ték. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a telepengedélyezés rendjéről szóló kormányrendelet végrehajtását a Gazdasági Minisztérium másfél év­vel, 2002. december 31-ig kitolta a működő telepekre vonatkozóan.- Miként összegezné az IPOSZ ér­dekvédelmi tevékenységét?- Az egyre nehezedő körülmé­nyek ellenére mérsékelni tudtuk a szabályozók megszorító jellegű át­alakítását.- Az érdekegyeztetés, érdekérvé­nyesítés gondolatkörben az IPOSZ 38 együttműködési megállapodásról szól a beszámolóban. Ezek mennyi­ben javították a kisiparosság helyze­tét? Hozzájáruk-e az előnyös vákozá- sokhoz? Szándékukban áll-e bárme­lyiküket is megszüntetni?- A közgazdasági körülmények gátolták az együttműködésben fog­laltak teljesítését. Nincs szándé­kunkban egyetlen egyet sem meg­szüntetni, mert reméljük, hogy a kö­rülmények előnyös változása új színt hoz együttműködésünkben.- Az IPOSZ-nak mindig erőssége vök a szakképzés, átképzés, tovább­képzés, mesterképzés. Sikerük-e a ko­rábban elvett, e tekintetben szereplő tennivalókból vakunk visszaszerezni?- 11 szakmában átdolgoztuk a ke- rettanterveket, ami többi között azt jelenti, hogy a gyakorlati képzést visszaállítottuk a szakmák által meg­követelt szintre. Hat szakmában minden problémát feloldottunk. Több javaslatot tettünk az oktatási miniszternek a hatékonyabb, igénye­sebb, magasabb szakmai műveltsé­get adó kérdésekben. A tervezett képzés keretében szorgalmaztuk a technológiai-képző intézmények rendezésének létrehozását, a tanfo­lyami költségek részbeni támogatá­sát. A működtetés további formáit a meglévő képző központokkal együtt 2001-ben találjuk meg. TÖBB PÉNZ AZ ÉRDEKVÉDELEMNEK... A közgyűlési felszólalók egyértel­műen bizonyították, hogy a jelenlegi tagsági díj fizetése olyan alacsony, mely veszélyezteti az IPOSZ műkö­dését, zavarja a tagság által támasz­tott jelentősen megnövelt követelmé­nyek teljesíthetőségét. Konkrét szá­mok is elhangzottak azzal, hogy az IPOSZ-nak nemcsak múltja, jelene, hanem még inkább jövője van.- Mi erről a véleménye?- A tagsági díj emelésére az ipar­testületek, szakmai szervezetek jo­gosultak. A közgyűlés csak javaslatot tehet. Az e témában felszólalókkal egyetértek. Csak megfelelő anyagi háttér mellett vagyunk képesek még eredményesebben szolgálni tagsá­gunk többirányú, de együttes érdek- védelmi feladatait. • _______________________.[■ V. K. S zűcs György, az IPOSZ elnöke ■ Ha valaki ezen a tavaszi hét végén börzsönyi túrára indult, nagy valószínűséggel belebot­lott elcsigázott, ám mégis lel­kesen igyekező fiatalokból ál­ló csapatokba. Ekkor rendez­ték ugyanis a VI. matt-ot, azaz a magyar agrár-felsőoktatási túlélőtúrát. Mintegy négyszáz fiatal gyülekezett péntek este a diós- jenői általános iskolába, a túra kiinduló és végpontjára. Este kilenckor indult az első há­rom ötfős csapat, majd tízper­cenként a következő. Nem ke­vesebbre vállalkoztak, mint hogy 40-60 kilométert tesz­nek meg a sötétben indulva a Börzsöny számukra ismeret­len vadregényes tájain. A túra menetében nyolc kötelező pontot kellett érinteniük az erejük, akaratuk megmérésé­re vállalkozó fiataloknak, de amennyiben a pluszpontok megszerzésére is maradt még energiájuk, vállalkozhattak külön útvonalak megtételére is, hol újabb feladatok vártak rájuk. Az ellenőrző helyeken ugyanis szigorú pontőrök iga­zolták a teljesítményeket. Me­netközben ezeken az állomá­sokon még logikai, ügyességi feladatokat kellett megoldani­uk, sőt az agrártanulmányok­ban való jártasságukról is szá­mot kellett adniuk. A rendezvény sikerére jel­lemző, hogy más egyetemek is csatlakoztak a kezdeménye­zéshez, így a leendő erdészek, állatorvosok, közgazdászok és műszaki mérnökök is túraba­kancsot húztak. Számukra ter­mészetesen külön feladatsort állítottak össze. Szinte az volt az igazi gond, hogy egy bizo­nyos létszám fölött már nehéz kezelni a rendezvényt. így is már számítógépes nyilvántar­tással kellett ellenőrizni, hogy mindenki visszatért-e a „Bör­zsönyben Bolygó Bakancsok”, a „Csigavér”, az „Eltévedtünk”, vagy más hasonló fantáziane­vet viselő csapatokból. A fizikai teljesítményen túl elsősorban pszichológiai meg­próbáltatást jelent a túrán való részvétel. A legfőbb nehézség az volt, hogy este indították a csapatokat egy ismeretlen te­repen teljesítendő viszonylag hosszú távon. Az együtt töl­tött 20-22 órás tévelygést kel­lett a fiataloknak túlélniük, le­küzdeniük az eltévedés ku­darcait, a menet közben szin­te óhatatlanul felmerülő zsör- tölődés nehézségeit. A ván­dorkupát ugyanis nagy való­színűséggel annak az iskolá­nak a csapata nyeri el, ame­lyikben a csapatszellem a leg­jobban összekovácsolódott a megpróbáltatások során. Nem véletlenül került az idei túra Nógrád megyébe, Diósjenőre. A három főszer­vező szentesi diák közül kettő - a balassagyarmati Kiss Péter és a salgótarjáni Papp Ferenc - megyénkbeli. Hozzájuk csat­lakozott a kömyei származá­sú Laki Balázs. Vasárnap délelőtt a túra zá­rásakor karikás szemű, fáradt, de élményeiket mégis nevetve mesélő fiatalokkal találkoz­tunk. Egy biztos: az, hogy so­káig emlékezetes élmény ma­rad számukra ez a börzsönyi kaland. V. J. Gyermek-kutya szépségverseny A közelmúltban a megyeszékhelyen megren­dezett ötödik gyermek-kutya páros szépségver­seny eredményei: kistestű kategória: 1. a 6-os rajtszámú Fefi, tulajdonosa: Kesche Nóra. Szin­tén első helyezett a 25-ös rajtszámmal Ámyos Dombi Ámika, túl.: Huclejb József. 2.10-es rajt­számmal Lili, túl.: Farkas Bettina. 2. helyezett, 34-es rajtszámmal Betti, tulajdonos Deák Klaudina. 3. 31-es rajtszámmal Dolly, túl: P. Szabó Ilona, 3. 50-es rajtszámmal Só­lyom Bükki Daffy, túl.: Pusztai Patrícia. Középméretű kategória: 1. 32-es rajt­számmal Matyi, túl.: dr. Róth Józsefné, 2. 37-es rajtszámmal Bogi, túl: Horváth Boglárka, 3.48-as rajtszámmal Crazy Va­dász Gizella, túl.: Tóth Béla. Keverék kategóriában: 1. 59-es rajtsz. Fickó, túl.: Lászlók Jánosné, 2. 52-es rajt­sz. Dzsusztó, túl.: Kovács Rita, 3. 34-es rajtsz. Pepi, túl.: Kántor Hajnalka. Junior kategóriában: 1. 21-es rajtsz. tulajdonos: Lukács D. Martin. 2. 51-es rajtszámmal Vagány Joni, túl.: Oláh Ákos. 3. 49-es rajtszámmal Egresdi Ale­xandra, túl.: F. Bérces Viktória. Nagy testű kategória: 1. 23-as rajtszámmal Démi, túl.: Nagy Zsaklin. 2. 18-as rajtszám­mal Lédy, túl.: Németh Nóra. 3. 24-es rajtsz. Nelson, túl.: Tóth Csilla. A zsűri különdíjjal jutalmazta a 19-es rajt­számú Denist, túl.: Papp Gábor, a 27-es Áldót, túl.: Homoky Lilla, a 13-as Gombócot, túl.: Kebiche Samira, a 33-as Tinát, túl.: Demeter Helga, 38-as rajtszámmal Bolhást, túl.: Oravecz Zsolt, a 60-as Endi von Neckertalt, túl.: Nyerges Péter, a 41-es Szentmártoni Kit­tit, túl.: Bata Benjámin, a 20-as rajtszámú ku­tyát, túl.: Kovács Gábor, 61-es rajtszámmal Mendit, túl.: Kakukk Áron. A versenyen 61 résztvevő volt, nagy érdeklődés mellett zajlott ■ Traktortól távoltartva Első fokú ítélet a berceli ámokfutás ügyében Összesen tíz rendbeli bűncselek­mény miatt szabott ki büntetést a Nógrád Megyei Bíróság első fokú ítéletében a tavaly márciusi berceli traktoros ámokfutás elsőrendű vád­lottjával szemben. P. Sándor Tibor tavaly március 12-én este munka után egyik alkalmazottjával Jákotpusztáról Bercelre indult, a fa­luban betért a Kisbojtár vendéglő­be, majd a pizzériába - aztán még történt néhány dolog... Az első az volt, hogy a már közepes fokban ittas P. Sándor Tibor zaklatni kezdte a felszolgálónőt, egy asztaltársa­ságnál pedig a poharakat tologatta, s ki­öntött egy pohár sört. Emiatt rövid időn belül tótették a szűrét, kísérőjével, K. Miklóssal együtt, erre ők odakint meg­próbálták az egyik vendég Polski Fiatját az árokba lökni, előbb kézi erővel, majd a már említett traktorral. Az utóbbi kí­sérlet sikeres volt, a vádlottak távoztak, nyolc vendég pedig három autóval utá­nuk ment, állításuk szerint azért, hogy „rendezzék a javítási költséget”. Jákotpuszta felé menet P. Sándor Ti­bor bekapcsolt két hátsó (munkahely­megvilágító) lámpát, s társával együtt különböző négybetűs szavakat kiabált az üldözőknek. Egy idő után olyan út­szakaszra értek, ahol csak a traktor me­hetett tovább, így a személyautók meg­álltak, utasaik pedig kiszálltak és cso­portba verődve tanakodtak a további te­endőkön. A tanácskozásnak rövidesen vége szakadt, mert Jákotpuszta felől visszaérkezett a traktor, vezetője a ko­rábbi üldözők felé hajtott, azok szétug­ráltak, egyik autójuk (egy Volkswagen Passat) pedig a traktor „áldozata” lett. P. Sándor Tibor újra Jákotpuszta felé indult, majd meglátva az égetik - éppen előle menekülő - férfit, felhajtott az út menti rézsűre, s azt kiabálva, hogy meg­öli, eltapossa őt, ezt mindjárt meg is kí­sérelte. Szerencsére az elütésre kisze­melt férfi nem sérült meg komolyan, a traktor kereke éppen csak súrolta a combját, az viszont a véletlenen múlt, hogy nem esett a jármű alá. Ennyi elég is volt a II. rendű vádlott­nak, K. Miklósnak: ő kiugrott a traktor­ból, s gyalog ment haza Jákotpusztára, P. Sándor Tibor viszont folytatta az esti ül- dözéses versenyt: megint Bércéi felé tar­tott, amikor saját autójával (Ladával), de egyenruhában megérkezett egy rendőr. Habár kézzel és kiáltással is megállásra szólította fel a traktorost, az egyenesen feléje hajtott, s mivel a rendőr elugrott előle, P. Sándor Tibor - járművével meg­fordulva - újra megpróbálta elütni. A rendőr ismét megúszta, de Ladájában a traktor majd' negyedmilliós kárt tett. Az ámokfutás újabb kergetőzéssel folytatódott, s azzal fejeződött be, hogy az erősítésként érkező két rendőrnek és egy határőrnek is ugrania kellett, mert a szabályos „állj!” jelzések ellenére a trak­toros még csak nem is lassított. Végül mindkét vádlottat Jákotpusztáról állítot­ták elő (P. Sándor Tibort némi gumibo- tozás után). A megyei bíróság a fentieket lényegé­ben a vádirattal egyezően állapította meg, nem látta bizonyítottnak, hogy P.-t és K.-t bárki is bántalmazta, s azt a vád- lotti védekezést sem fogadta el, hogy ők a pizzéria előtt csak rátámaszkodtak a Polski Fiatra. (A bíróság szerint ugyanis, ha így történt volna, aligha szaladnak ki csoportosan a bent tartózkodók.) Mindvégig kérdéses volt a tárgyalási szakban, hogy büntethető-e az I. rendű vádlott (aki a traktort vezette), a véde­lem ugyanis tudott olyan szakértői véle­ményt felmutatni, mely szerint P. Sán­dor Tibor patológiás részeg volt. Ez azt jelenti, hogy az ittas ember alkoholtűrő képessége jelentősen eltér a szokásos­tól, már kis mennyiségű alkoholtól is beszámíthatatlanná válik, magatartása énidegen, érzékcsalódások lépnek fel vagy más tünetek jelentkeznek. A gyökeresen eltérő elmeorvos szak­értői vélemények miatt a bíróság meg­kereste az Egészségügyi Tudományos Tanácsot, amely úgy vélte: legfeljebb közepes fokban volt korlátozott P. Sán­dor Tibor beszámítási képessége, nem állapítható meg patológiás részegség, legfeljebb annak csökevényes formája (kevésbé kialakult tünetekkel). A vád­lott tehát büntethető, de büntetése - a Btk. szerint - ilyen esetben korlátlanul enyhíthető. A Nógrád Megyei Bíróság P. Sándor Tibor cselekményeit emberölés bűntet­te kísérletének, három rendbeli közúti veszélyeztetés bűntettének, hivatalos személy elleni erőszak bűntettének, há­rom rendbeli rongálás vétségének, vala­mint garázdaság vétségének és ittas jár­művezetés vétségének minősítette és halmazati büntetésként 4 évi börtönt szabott tó, a mellékbüntetések pedig: a közügyektől való kétévi és a közúti jár­művezetéstől való 5 évi eltiltás. Dr. Tóth Bars, a tanács elnöke az in­dokolás során utalt rá: a rendőri és ha­tárőri intézkedések annak ellenére jog­szerűek voltak, hogy az említett hivata­los személyek az adott helyzetben meg­lehetősen célszerűtlen módon jártak el (jóllehet, már a bejelentések is arról szóltak, hogy ámokfutót kell megfékez­ni). Ugyanakkor nem állapította meg a bíróság, hogy P. Sándor Tibor a hivata­los személy elleni erőszakot „folytatóla­gosan” illetve felfegyverkezve követte el, ez utóbbi minősítő körülmény eseté­ben az egyik törvényi ismérv is hiány­zott: a vádlott ugyanis nem az ellenállás leküzdése érdekében tartotta magánál a traktort... K. Miklóst - a vádtól eltérően - nem csak garázdaságért, hanem két rendbeli, bűnsegédként elkövetett rongálásért és egy rendbeli bűnsegédként elkövetett közúti veszélyeztetésért is elmarasztal­ták, 500 napi tétel pénzbüntetésre ítél­ték, egy napi tétel összege 200 forint, va­gyis a II. rendű vádlottnak 100 ezer forin­tot kell fizetnie (vagy 500 napot ülnie). A bíróság szerint a traktor utasa a Polski Fiat és a Passat összetörésekor, illetve az első üldözésnél társával egyetértett, ma­gatartása az ő szándékát erősítette. Bár a törvény szerint 4 évi szabadság- vesztés esetén kizárt, a bíróság úgy ren­delkezett, hogy P. Sándor Tibor a főbün­tetés fele részének letöltése után feltéte­les szabadságra bocsátható. Az I. rendű vádlott és védője részbeni megalapozat­lanságra hivatkozva felmentésért és enyhítésért, az ügyész pedig az imént említett jogszabálysértés miatt fellebbe­zett, a II. rendű vádlott vonatkozásában az ítélet jogerős. S. J. F. Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. ______________________________________________ Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.ftel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. ____________________»MiFTiN'ni'p_________________ Terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Híriap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú szám lájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. AV„ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I »„aM ui NÓGRÁDI HÍRLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom