Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-08 / 131. szám

2001. JÚNIUS 8., PÉNTEK MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal A leggyengébb láncszem Újságok és szavazás „A Sun nyerte meg!” - állítot­ta Nagy-Britannia legolvasot­tabb újságja 1992-ben emléke­zetes módon, miután John Ma­jor Tory pártja mellett korteske­dett, és gúnyolódott Neil Kinnock Munkáspártján. 1997- re a Tory-újság a győztes Mun­káspárt házi kiadványa lett. így hát, természetesen, a „Sun vál­tott világnézetet”. Ez időben a Sun még nyíltan a Labour párt mögött állt, ahogyan a legtöbb lap is 1945 óta. Segített ez ab­ban, hogy a Munkáspárt szilár­dan élre került? Nyilvánvalóan nem: a kutatások azt mutatják, hogy az újságok kis hatással vannak olvasóik szavazataira. Ha egy pillantást vetünk az 1997. évi szavazásra, ez valószí­nűtlennek látszik. A Munkás­párt földcsuszamlásszerű győ­zelme, amely a Tory párt 18 éves uralmának vetett véget, egybe­esett azzal, hogy a politikai és a bulvárlapok egyaránt döbbene­tesen kilendültek balra. A Loughborogh egyetem kutatója, Peter Golding szerint 1992-ben a sajtó 70 százaléka (a példány­számot tekintve) Mr. Major tory- jait támogatta. Az 1997. évi kam­pány végére nem kevesebb, mint a sajtó 60 százaléka Tony Blair pártja mögé állt. Ezen a vá­lasztáson, mondja Mr. Golding, talán a sajtó 2/3-a támogatja a Munkáspártot. De mi mindennek az oka? A Munkáspárt legutóbbi erős tá­mogatottsága a sajtóban és a közvélemény-kutatásokon egy­szerűen azt tükrözi, hogy a szer­kesztők szeretik támogatni a győzteseket és megtartani az ol­vasókat. A Sun átpártolása lehetőséget ad az összefüggés ellenőrzésé­re. Pippa Norris a Harvardon olyan kutatást végzett, amely a választók szavazási szokásait vizsgálta a fordulat előtt és után. Ebből az derül ki, hogy nem csak a Sun pálfordulásának volt kicsi hatása az olvasók szavaza­taira, hanem az is, hogy „egyet­len olyan lap sem vitte kimutat­hatóan magával olvasóit, amely a konzervatívoktól megvonta tá­mogatását”. Még hosszú távon sem lehet kapcsolatot felfedezni a hírlapok irányvonala és olva­sóik szavazati magatartása kö­zött. 1945 után, amikor a Tory párti és a Labour párti lapok ol­vasóinak aránya 3-2 volt, a sajtó a konzervatívokat népszerűsí­tette minden közvélemény-ku­tatáson - egészen 1997-ig, amió­ta hat munkáspárti kormányt választottak. Kivágták a metrókísértetet A hongkongi metró - hogy utasai ne féljenek a szerelvénye­ken - kivágatott egy mozifilm­ből egy metrón játszódó kísér- tetjelenetet. A metrót üzemelte­tő cég a filmgyártónak küldött levelében nyomatékkai hangsú­lyozta, hogy ha utazóközönsége rettegni fog a jövőben a földalat­ti vasúton a Látható titok című thriller kísérteties részlete mi­att, és visszaesik az utasszám, akkor pert indít a Media Asia Group, a film készítője ellen. Az ominózus részletben egy kísér­tetnek maszkírozott hölgy uta­zik a metrón - békés utasok tár­saságában. A gyártó megijedt a kísértete miatt kilátásba helye­zett pertől, és engedelmesen ki­vágta a filmből a jelenetet - je­lentette a Reuters. Mit csináljunk a múltunkkal? Eörsi István: Versdokumentumok magyarázatokkal 1949-1956- A címhez igazodunk, amely úgy szól: Mit kezdjünk a múl­tunkkal? - kezdte Eörsi István. - Akinek van múltja, az tudja, hogy ezt a kérdést nem lehet egyszerűen megválaszolni. Úgy gondolom, meglehetősen egye­dülálló ez a könyv. Kérdezhet­nék tőlem, miért írtam meg? 1931-ben születtem, '45-ben már 14 éves, „felnőtt” ember voltam, tudtam regisztrálni a történéseket. '45 után nagy vá­rakozás volt ebben az ország­ban: a legújabb időkben azt szokták mondani, hogy 1945 csak a gettólakók számára volt felszabadulás, de a magyar nép számára egy tragédia volt. Én ezt nem így látom, s az akkori magyar irodalom képe sem ezt mutatja. '45-ben vége lett a há­borúnak, földet osztottak Ma­gyarországon, szétzúztak egy olyan államgépezetet, amely a legtöbb magyar lakos számára rossz volt. Kibontakozott az iro­dalom, ezt egy hihetetlen vára­kozás előzte meg. Kialakult a kommunista jellegű irodalom, minden társadalmi rétegben: Ju­hász Ferenc, Nagy László, a leg­nagyobb tehetségei annak a kor­szaknak. Egyszer csak rádöb­bent a magyar értelmiség, be­csapták őket, hitükkel visszaél­tek. Szégyenérzést ébresztett az írók legjobbjaiban: „Biztatót zümmög­nöm dalban nehéz már, amikor raj­tam orbánc a szégyen”- írta Nagy László. Eörsi Ist­ván rámuta­tott: 1952- 55 ■ között tértek ész­hez az ál- lampol- gárok, ami­kor a börtö­nökből jöt­tek ki az ár­tatlanul le­csukott em­berek, rém- séges törté­neteket mesélve. Ez pedig a leg­különbözőbb módon hatott az emberekre, akiknek egy része már '45-től karrierizmusból írta ezeket a verseket. Akik viszont őszintéségből írtak, azokon egy jóvátételi vágy hatalmasodott el.- Engem ez vitt el a forrada­lomhoz, mert jóvá akartam ten­ni. Be akartam bizonyítani, még a börtönbe kerülve is, hogy a kommunizmust is lehet tisztes­ségesen csinálni. így, utólag ko­mikus a helyzet: egy kommu­nista börtönben tároltam a saját kommunista hitemet. Szembe­sülök akkori önmagámmal, hi­szen 14 éves korom óta spirálfü­zetek őriznek mindent, amit gondoltam és írtam. S ahogy né­zegetem, látom, azt írtam: én őszinte voltam, és ezt hittem is. Most már látom, milyen felszí­nes érzésekből táplálkozott ez az őszinteség. Vagy miféle őszinteség az, amelyik megegyezik az ember ér- dekei vei? Ma az értel­miség azon része, aki akkor élt, úgy csinál, mintha ne­kik azokban a dolgokban nem lett vol­na részük. A másik része, aki a Kádár­korszakban nőtt fel, úgy csinál, mint­ha nem fo­gadta volna el azt a kort. Magyaror­szágon én kétszer éltem meg elementáris kiábrándulást: az egyiket '56-ban, a másikat '89- ben. Az a megfigyelésem, hogy az ország történeti tudata hihe­tetlenül csonka, mert az embe­rek nem akarják magukra vállal­ni a valóság terhét. '56 után Ká­dár árulás után hatalomra ke­rült, az értelmiség kompromisz- szumot kötve vele elfogadta őt. De egy nemzet nem tud komp­romisszumokkal a háta mögött élni! Jön a fordulat '89 után, s mi azt mondjuk: egy bűnös, áruló rendszert leváltottunk. Va­lójában pedig az történt, hogy az emberek ott álltak a saját múltjukkal, és megpróbálták ezeket a dolgokat valahogyan „elkenni”.- Ezt a könyvet megírni ne­kem olyan volt, mint lenyelni egy békát. Egyrészt heteken át olvasgattam ezeket a versdoku­mentumokat, megpróbáltam beleélni magam: ez valóban én voltam, valóban így gondoltam? Elhatároztam, hogy megjelente­tem, legszörnyűbb verseimet is beleveszem, közben megpróbá­lom a kort is feltárni, a saját sze­mélyemet is „megvizsgálni”: va­jon az az ember, aki ezeket a verseket írta, tényleg azonos ve­lem? '92-ben sikerült az ország első „hazaárulójává” előlép­nem, egy német adónak adott interjú nyomán, sőt azt is rám­sütötték, hogy én vagyok az egyetlen, aki ilyen verseket írt. Nos, én „kurkásztam”, sok min­dent találtam, de nem tettem be­le mindent. Ezzel a könyvvel szeretném felébreszteni az em­berek igényét arra, hogy lehető­leg minél kevesebb öncsalással ússzuk meg az életünket, s ez nem csak a nagypolitikára ér­tendő. Könyvem mögött az a szándék húzódott meg, hogy próbáljunk a saját életünkben egy organikus folyamatot meg­őrizni tévedéseinkkel együtt, de vonjuk le a konzekvenciákat. Hogy ez a könyv milyen lesz, nem tudom. Ha nem elég jó, ak­kor azért nem, mert nem voltam elég könyörtelen önmagamhoz, mert nem mutattam ki elég sok­szor, hogy közvetlen érdekek hogyan játszottak közre későb­bi észhez térésemben. HEGEDŰS E. A közelmúltban a Liberális Kör vendége volt Salgótarjánban Eörsi István író, amelyen az ünnepi könyvhétre megjelent „Versdokumentumok magyarázatokkal 1949-1956” című munkáját mutatta be. Amint azt Eörsi István könyve elősza­vában is írta, a versdokumentum olyan elmeszülemény, amely verses formában, de költői hozam nélkül dokumentál­ja szerzőjének érzületét, gondolkodásmódját. Vállalja, hogy 1949 és 1956 között eleinte sztálinista, majd antisztálinista versdokumentumokat állított elő. Most szakítva a divattal, elhatározta, hogy a nyilvánosság előtt szembenéz velük. Üdülőszövetkezet alakul a Cserhát szívében Négy település 3,36 milliárdos programja a turizmus fellendítésére Nagy fába vágták fejszéjüket Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény önkormányzatai, amikor elhatározták, hogy közösen, egymást erősítve szeretnék fellendíteni a Belső-Cserhát mikrotérségének turizmusát. A négy település­re kiterjedő tematikus élmény és szolgáltató bázis, a BECS- park programja mára elkészült, most már „csak” a szükséges 3 milliárd 360 millió forintot kell előteremteni, hogy az el­képzelésekből valóság váljon. A részletekről szerkesztősé­günkben beszélgettünk Mucsina Gyulával, Terény és Koplányi Jánossal, Szanda polgármesterével, valamint Bocsó Imrével, a Nógrád Megyei Vidékfejlesztő Kommunikációs és Szolgáltató Csomópont vezetőjével, programkoordinátorral.- Kitől, honnan jött az ötlet, hogy a négy község együtt lépjen a mikrotérség turizmusának fej­lesztéséért? Egyáltalán: miért ép­pen ez a négy falu fogott össze? Bocsó Imre: - Egy, a salgótar­jáni munkaügyi központban rendezett tréningen beszélget­tünk először a települések gond­jairól, s arról, miként lehetne megoldania a problémákat. Megegyezett a véleményünk ab­ban, hogy a turizmus jelentheti a kitörési lehetőséget. Ötletünk ki­munkálásába más falvak polgár- mestereit is bevohtuk, de ők idő­vel visszaléptek. Cserhátsurány, Herencsény, Szanda és Terény polgármesterei viszont máig ki­tartottak elképzelésünk mellett, s erős bennük, bennünk az aka­rat, hogy megvalósítsuk. Kétéves közös gondolkodás eredménye az elkészült program, amely ré­sze az Európa Unió területi fej­lesztési koncepciójának. Koplányi János: - A négy község egymás közelségében, a Belső-Cserhát szívében fekszik, hasonlóak az adottságaik, a ter­mészeti környezetük, de a gaz­dasági életet, a társadalmi viszo­nyokat tekintve is sok bennük az azonosság. Valamennyi telepü­lésnek szembe kell néznie az el­öregedéssel, az elnéptelenedés­sel, a munkanélküliséggel. Úgy gondoljuk, a turizmus fejleszté­sével erősíthető a falvak népes­ségmegtartó ereje, életre kelhet a kézművesség, családi gazdasá­gok alakulhatnak, javítható a foglalkoztatás.- Hogyan kezdtek programjuk kidolgozásához? Koplányi János: - Helyzet- elemzéssel kezdődött a munka. Ezt követően rétegtalálkozókat tartottunk, amelyeken megosz­tottuk elképzelésünket a fiata­lokkal, a nyugdíjasokkal, az ipa­rosokkal, a pedagógusokkal, a vállalkozókkal, s mindenki el­mondta a maga gondolatát. A mi elképzelésünkből és rétegtalál­kozókon felvetődött ötletekből, több tervezési fázisban állt ösz- sze a végleges program. Bocsó Imre: - Az operatív ter­vek készítéséhez kibővített mun­kabizottság alakult, amelynek tucatnyi szakember volt a tagja. Név szerint is meg kell említe­nünk Arató Jánost, a balassa­gyarmati Szondi György Szakkö­zépiskola és Szakiskola igazga­tóját, aki a majdani képzés koor­dinálását is magára vállalta. A kistérségi társulás gesztora a herencsényi önkormányzat, első embere, Szandai József pedig a kistérségi menedzser.- A turizmusnak két alapvető feltétele van: legyen hová és le­gyen miért menni. E két szem­pontnak miként képes megfelel­ni a négy település? Mucsina Gyula: - Az alapfel­tétel, a jó levegő, a csend, a nyu­galom és az érintetlen természet adott. Természetesen jó utakra és minőségi szállásokra is szük­ség lesz, ezek a fejlesztés részét képezik. Terény népszokások­ban bővelkedő község, a hagyo­mányokat szívesen ápolja a la­kosság. Nálunk ma is élő nép­szokás a farsangi kolendálás, a János-napi tűzugrás, a húsvéti tojásfestés és locsolkodás, a szü­reti felvonulás és bál, a betlehe- mezés. Minden év júniusának utolsó vasárnapján tartjuk a terényi nemzetiségi napot, amelyre külföldről is érkeznek vendégek, s ezrek kísérik figye­lemmel a népi együttesek fellé­pését. Máris van tehát miért hoz­zánk jönni, s a programok sora még bővíthető a családi és a falu­si gazdálkodás bemutatóival, a fiatalok kézműves-, kisgazda- és gazdaasszonyképzésével. Olyan csodálatos régi hagyomány is fel­eleveníthető, mint az őszi kuko- ricafosztás. Koplányi János: - Szandán lehet horgászni, vadászni, lova­golni, s a speciális lovas­iskolában a testnevelési program részeként a gyerekek megtanul­hatnak lovagolni. Az erdei iskola százhetven tanulót fogadhat egyszerre. A Szanda-hegyen ma­gasodó várrom megtekintése is sokakat vonz. Cserhátsurányban a vadászat, a horgászat, a mű­emlékek megtekintése jelenthet elsősorban szórakozást. Heren- csényben is vannak műemlékek, s az üdülőházakkal szemben ki­alakítandó játék és erőnléti völgyben többek között nyári és téli sportok űzésére, erőnléti és túlélési gyakorlatokra, hosz- szabb-rövidebb túrákra nyílik le­hetőség.- Vegyük sorra, mit tartalmaz a program. Bocsó Imre: - Mind a négy községben felépül egy 12-20 házból álló vendégváró utca, köz, tér vagy szeglet, ezáltal je­lentősen növekszik a település szálláshelyeinek száma, vendég­váró kapacitása. A kor követel­ményeinek megfelelően felsze­relt, kandallóval, cserépkályhá­val, szaunával ellátott palóc há­zakról van szó, amelyekhez ke­mencével, tűzrakó és pihenő­hellyel ellátott paraszt pihenőud­var tartozik. Minden vendég­váróegységhez egy nagyobb központi épületet is építenek, ahol előadások, konferenciák, személyiségfejlesztő tréningek, lakodalmak tarthatók. A vendé­gek számára helyben programo­kat szerveznek. Úgy szeretnénk, ha legalább tíz napot töltene itt a turista, ebből négy napig a négy község rendezvényein szórakoz­na, hat napig a megye nevezetes­ségeivel ismerkedne. Mucsina Gyula: - Turistaút­vonal épül a falvak között, gya­log, vagy hintóval környezetvé­delmi program teljesíthető.- Hol, kik, milyen pénzből építik majd az üdülőházakat? Mucsina Gyula: - Terény- ben a Szőlő-sor folytatásában épül fel a vendégváró utca. Koplányi János: - Önkor­mányzatunk Szanda és Szandaváralja között, a legma­gasabb ponton jelölte ki a ven­dégváró utca helyét, jól látható innen a vár. Herencsényben a falutól 150 méterre, egy gyö­nyörű völgyben épülnek fel az üdülőházak. Cserhátsurányban a gyógypedagógiai intézet mö­gött kap helyet a vendégváró egység, ahol vadaspark is léte­sül. Az önkormányzatok a ka­nadai Con Tac Trade Kft.-vel és a salgótarjáni Dudás Kft.-vel szándékoznak konzorciumot létrehozni. A Konstruma építő­ipari kiállításon a látogatók el­kapkodták a programunkat ki­vonatosan ismertető szórólapo­kat, s bár a jelentkezési lapokat még nem összesítettük, kije­lenthetem, nagy az érdeklődés az üdülőházak iránt. Bocsó Imre: - A falvak in­gyen adják a telket az építtetők­nek. A közművesítést pályázati támogatásból végeztetjük el. Mivel az építtető tagja lesz a megalakuló üdülőszövetkezet­nek, így élhet a pályázati lehe­tőségekkel, illetőleg kedvező kamatozású hitelt kaphat. Az üdülőház a tulajdonosnak és családtagjainak nem csak a pi­henését szolgálja, de bérbe adá­sával folyamatos jövedelmet is biztosít számukra.- Elkészült tehát a program. Hogyan tovább? Bocsó Imre: - Elkezdünk pá­lyázatokat írni. Júniusban a Földművelődésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumhoz, ezután a Széchenyi-tervhez és az Európai Unió Saphard-pro- gramjához nyújtjuk be pályáza­tunkat. Mivel programunkkal mun­kahelyeket teremtünk, ezért a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ támogatását is szeret­nénk elnyerni. Sürgős feladat az üdülőszövetkezet megalapí­tása, hogy pályázhasson és mint jogi személlyel, legyen ki­vel tárgyalni. Koplányi János: - Ennek ér­dekében szintén júniusban a négy építési helyszínen találko­zunk a lehetséges építtetőkkel, akikkel a nekik tetsző telek kivá­lasztása után a szerződést is megköthetjük. Kora ősszel már „kinőhetnek” a földből az első gyorsépítésű házak. Mucsina Gyula: - A családi gazdaságokban előállított ter­mékek, mint a bor, a méz, a kecsketej, a kecskesajt, a sava­nyúság, az aszalt alma csak a szövetkezet keretei között érté­kesíthetők. Az eladhatóság szempontjából nagyon fontos az esztétikus csomagolás. El tu­dom képzelni például, hogy a kecskesajtot csuhéból készült kosárkában forgalmazzuk. Bocsó Imre: - A salgótarjáni Star Áruház őstermelői udvart alakít ki az épület felső szintjén. A vevők itt találkozhatnak majd az üdülőszövetkezet BECS véd­jeggyel forgalmazott termékei­vel.- Mennyi pénzre volna szük­ség a program megvalósításá­hoz? Bocsó Imre: - Hat év alatt kell a programot megvalósítani, a tervezett költség 3 milliárd 360 millió forint. Ebből egymilliárd forintos önerőt kell produkálni.- Nagyon csalódottak lenné­nek, ha meghiúsulna az ál­muk? Mucsina Gyula: - Hiszünk a programunkban. Ugyanakkor gondot jelent, hogy még nem állt fel a Saphard-iroda. Ha tehát meghiúsul az álmunk, arról nem mi tehetünk, mert mi szív- vel-lélekkel dolgoztunk. _____________ ________ KOLAJ LÁSZLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom