Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-30 / 150. szám

2001. JÚNIUS 30., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Mohácsi csata Millenniumi históriák rosszul ítélte meg a helyzetet, csak a ruméliaiak hátrálását látta és a királyt felbiztatta a hátrább lévő csapatrészek bevetésére is. Ekkor következett be a csata fordulata: a török bal szárnyon támadó magyar hadoszlop a tö­rök ágyúk gyilkos tüzébe került és a janicsárok teljesen elrete­szelték őket (5). A bekerítésre északra előreszáguldott Khoszrec és Báli bejek lovasságának táma­dása (6) csupán csak megpecsé­telte a magyarok sorsát. A CSATA MÉRLEGE Mohács mellett a Duna jobb partján 1526. augusztus 26-án le­zajlott csata történelmünkben a „mohácsi vész” nevet viseli, ü. Szulejmán ezt megelőző béke­ajánlatát a magyar ud­var nem fogadta el, ezért a török sereg megindult az ország ellen. A történelem meg­cáfolta azt, hogy a mohácsi síkon az egész magyar haderő megsemmisült volna: 4 ezer lovas, 10 ezer gyalogos esett el, 1500-an fogságba es­tek (akiket a szúltán egytől-egyig lefejezte­tett), ezren szétszéle­dek. Maga II. Lajos menekülés közben a Csele-patakba fulladt. A magyar sereg sorsa 5 óra alatt dőlt el. Gyalokay Jenő had­történész erről így ír: „A mohácsi csata az erő, az ügyesség, a megfontolás nélküli vakmerőség siralmas kezdeményezése volt. ” A mohácsi vereség történel­münk fordulópontját jelentette: megnyílt a török útja Buda felé és bevezetője volt az ország török uralom alá jutásának. Bár a vere­ség a nemzet számára igen sú­lyos volt, de nem lett volna vég­zetes, ha a feudalizmus elleni erők (például Dózsa-féle paraszt­lázadás) és magában az uralkodó osztályokban is meglévő antago- nisztikus ellentétek nem élezik ki a helyzetet. Mohács nemcsak Krakkó, magyar fordításban Szentpétery Pétertől - 1903). Hor­váth János írja e műről: „Tömör­sége ellenére is teljes tájékoztatás­ra törekszik... Előrebocsát min­den szükséges tudnivalót, a fő­tisztviselők jellemzését, a tö­rök-magyar viszony közvetlen előzményeit, az országnak vázla­Szákely Bertalan festményének címe: „II. Lajos tetemének feltalálása a Csele pataknál" Tömöri seregének, hanem a feu­dalizmusnak is a temetőjévé vált. BRODARICS ISTVÁN A szerémségi származású hu­manista író az 1470-es évek ele­jén született. Páduában tanult és II. Lajos király követe volt Len­gyelországban, Rómában, majd a baljós 1526-i évben kancellárja. Ő volt az, akit II. Lajos a mohácsi csata előtt tréfálkozva a pápához akar küldeni, hogy eszközölje ki „a sereg szentté avatását”. Ehe­lyett azonban Mohácsnál harcolt és csapatával egészen a török ágyúkig tört előre. A vesztes csa­ta után a királynéhoz sietett Po­zsonyba, s mint szemtanú kez­dett történeti művének megírásá­ra (De conflictu Hungarorum cun Turcis ad Mohacz, 1527, tos, a szóban forgó területnek részletes földrajzát. ” Míg más főurak hol Szapolyai (Zápolya) János, hol pedig Ferdi- nánd „királyságára esküdtek, ő bocsánatkérő levelében jelenti be Ferdinándnak, hogy Szapolyait választja. Fennmaradt mintegy ötven levelét a békevágy hatja át, és reményvesztetten mereng a szülőföldjéről elillant béke hiánya miatt. Mint pécsi prépost írja a pápának 1526-ban: „...a püspökség minden vára és falva, az egész egyházmegye az ellenség kezén van: hétszáz fegy­veresem volt s egyetlenegy embe­rem sem maradt. ” Talán a legke­serűbb humanista szállt vele sír­ba, amikor püspökként 1539. no­vember 8-án Vácott elhunyt. MOHÁCSI VÉSZ II. Lajos király a fővezérséggel a határvidék lelkes védőjét, de a haditudományban járatlan Tömöri Pál kalocsai érseket bízta meg. Tiltakozása ellenére a hadi­tanács a támadást határozta el és a magyar sereg 1526. augusztus 26-án délelőtt a vázlatunkon fel­tüntetett harcrendben állt fel. A harc a magyar sereg jobb szárnyáról Ráskay Ferenc lovas­támadásával kezdődött (1). A rumélia hadtestet a váratlan tá­madás megingatta (2). Ezután Batthyány és Petényi támadása A számunkra szomorú véget ért mohácsi csata vázlata ■ következett az anatóliai hadtest ellen (3). Közben folytatódott a török sereg felvonulása, a tarta­lékban lévő janicsárok (8) felállí­tották ágyúikat. Az anatóliaiak a támadást megállították. Tömöri Jack Lemmon, a „liftesfiú” Jack Lemmon, a - Los Angeles- i helyi idő szerint - szerdán el­hunyt kétszeres Oscar-díjas amerikai színész 1925. február 8-án született Bostonban, egy liftben. Az eredetileg John Uhler Lemmon nevű későbbi filmsztár a vártnál két hónappal korábban érkezett. Ráadásul anyja éppen bridzsezett, amikor megkez­dődtek szülési fájdalmai, és a szülőszobára nem ért be, mert már a kórház liftjében világra jött fia. Lemmon apja a sütőipar­ban dolgozott, egy fánkgyár ve­zetője volt. A kis John négyéve­sen lépett először a színpadra apjával egy helyi amatőr társu­latban. Hiába szerepelt azonban sikerrel hamarosan a rádióban, társai mégis állandóan csúfolták nevének (Lemmon) citrom je­lentése miatt. 1947-ben diplomát szerzett a Harvardon, s ezután New Yorkba ment, hogy színészi karriert kezdjen. Lemmon elő­ször némafilmeket kísért zongo­rán, bárokban, majd szalonban zongorázott. 1948-tól rádiós szappanoperákban lépett fel, később tévésorozatok szereplője volt. 1953 áprilisában mutatko­zott be a Broadway-n, s hamaro­san a filmesek is felfedezték. Először 1954-ben, a „Veled is meg kellene történnie” című al­kotásban állt kamera elé, a kiug­rást az 1955-ös „Mister Roberts” című film hozta meg. Lemmont a legjobb férfi mellékszereplő­nek járó Oscar-díjjal tüntették ki, s ezzel megalapozta holly­woodi karrierjét. 1957-ben meg­kapta első drámai szerepét a „Tűz a mélyben” című filmben. Ezt követte Billy Wilder 1959-es klasszikusa, a „Van aki forrón szereti” című vígjáték, majd hét további filmje, ugyancsak Wilder rendezésében. A szeren­csétlenségben is ügyetlen embe­rek szerepeiben jobban meghó­dította a női szíveket, mint von­zó hősként. Ilyen volt az Oscar- díjas „Legénylakás” (1960) is, amelyben tragikomikus jellemet formált meg biztosítási tisztvise­lő alakjában. Az „Irma, te édes” című musicalben (1962) a klasz- szikus némafilmek „clown” sze­repében sziporkázott. Egyik leg­kedveltebb filmje az 1968-as „Furcsa pár”, amelyben legen­dás párost alakított Walter Matthau-val, „zugügyvéd sógo­rával". 1971-ben a filmrendezés­sel is megpróbálkozott: a „Csakazértis nagyapa (Kotch)” című vígjáték főszereplője ismét kedvenc partnere, Matthau volt, akit Oscar-díjra is jelöltek. Az 1973-as év újabb Oscar-díjat ho­zott Lemmon számára, ezúttal a legjobb férfi főszereplő kategóri­ában a „Mentsük meg a tigrist!” című filmmel. Az „Airport 77”- ben együtt forgatott szintén szí­nész fiával. A 70-es évek végétől a komolyabb karakterszerepek is megtalálták. Két politikai thriller- ben nyújtott alakításáért ismét Oscar-díjra jelölték. 1978-ban 18 év után visszatért a színpadra, és 1985-ben a Broadway-n színházi rendezéssel is megpróbálkozott. A legendás Lemmon-Matthau páros filmjei „A szomszéd nője mindig zöldebb” (1993), a „Még zöldebb a szomszéd nője” (1995) és a „Furcsa pár II.” (1998) két idősödő színész juta­lomjátékai voltak. Több mint 80 mozi- és tévé­filmben, illetve tévésorozatban szerepelt. Nyolcszor jelölték Os­car-díjra, Spencer Tracy és Lawrence Olivier után őt nom- inálták legtöbbször az arany szobrocskára a férfiak közül. O volt az első olyan színész is, aki a férfi mellék-, illetve főszereplő kategóriában is győztes lett. Szá­mos más díjai is kapott. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Sehol egy nő, kíváncsi vagyok most mibe fogsz belekötni. Ezerfo­rintos vásárlási utalványt nyert: Gál Mária Salgótarján, Rudolfi u. 15. sz. Mai rejtvényünk megfejtését jú­lius 5-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. NEGYVEN ÉVE Már elindultak az első úttörőcsapatok a táborozás színhelyére. Eddig a salgótarjáni Béke-telep 5203 számú csapatának úttörői ütöttek sátrat Egerben, még június 22-én. Szuhahután a kazári gyerekek mozgótábor keretében üdülnek, az alsótoldiak Mátrakeresztesre kirándultak. Fonyódon üdülnek a j kállói és nagyoroszi pajtások, a litkeiek Siófokra indulnak a mai napon. Nógrádi Népújság, 1961. június 28., 2. o. j A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium színjátszó szakkörének tagjai szerdán dr. Jármai Pálné ta­nárnő vezetésével jól sikerült tanulmányi kiránduláson vettek részt. A szakkör ebben az évben nagy sikerrel mutatta be az „Anna Frank” című színdarabot, s az iskola ezzel a kirándulással jutalmazta a fiatal színjátszókat. Nógrádi Népújság, 1961. július 1., 6. o. HARMINC ÉVE A nagybátonyi Petőfi kultúrotthonban szombaton, június 26-án érdekes, kétórás koncertre kerül sor: három beatzenekar méri össze tudását. A tari Vénusz együttes, valamint a Winter és Steel zenekar tagjai Salgótarjánból. A koncert után hajnalig tartó bál szórakoztatja az ifjúságot. Nógrád, 1971. június 25., 4. o. j A kisterenyei gimnázium áfész-néptánccsoportját Almásy Ferencné testnevelő tanárnő vezeti. Amint ezt ő maga elmondja: valóságos hobbija a néptánc, talán azért, mert falun - Nőtincsen - nőtt j fel és rajongója lett a népdalnak, a tánchagyománynak. 12 évig Balassagyarmaton vezette a Palóc együttest, 1964-ben Kisterenyére került és ekkor szervezte meg a 30 fős néptánccsoportot. Nógrád, 1971. június 25., 5. o. \ HÚSZ ÉVE Tizenötszörösére nőtt a szakmunkások aránya a Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében az el­múlt öt esztendőben. Ehhez jelentősen hozzájárul, hogy az üzemben lehetőséget biztosítanak a mun­ka melletti tanulásra. Az idén tizennégyen tették le az elméleti és gyakorlati vizsgát szakmai végbizo­nyítványuk megszerzésére. Nógrád, 1981. június 26., 3. o. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ palóc eszperantista köre a minap fogad­ta a tokodaltárói bányászkultúrház nemzetközi nyelvvel foglalkozó szakkörének csoportját. Eszpe­rantista népművelő vezetésével ellátogattak a Palóc Múzeumba, ahol örömmel fedezték fel a Madách- emlékszobában a Tragédia eszperantó nyelvű kiadását. Nógrád, 1981. június 27., 8. o. TÍZ ÉVE „Jön a pápa” címmel, hangkazetta jelent meg a Magyar Rádió vállalkozásában II. János Pál életé­ről és magyarországi látogatásának programjáról. Béres Ilona és Bács Ferenc színművészek tolmácso- j lásában mutatják be a katolikus egyházfőt. A kazetta az augusztus 16-20. közötti magyarországi láto­gatás útvonalát ismertetve fölidézi a mai települések múltját. Új Nógrád, 1991. június 27., 1. o. Jubileumi nemzetiségi napot rendeznek június 30-án Terényben. A program evangélikus és kato- j likus misével kezdődik, majd a részt vevő együttesek felvonulnak. Délután bemutató előadásokkal, j szabadtéri bállal, diszkóval folytatódik a program. Új Nógrád, 1991. június 28., 5. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom