Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-30 / 150. szám
2001. JÚNIUS 30., SZOMBAT HAZAI K Ö R K É P Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal A köztisztviselők napja Átadták a legjelesebb szakmai elismeréseket Több mint ezer köztisztviselő ünnepelt tegnap Kaposváron. Négy éve július elseje a köz- tisztviselők napja, de miután a központi ünnepség idén először hagyta el a fővárost, a szervezők a hét utolsó munkanapját jelölték ki az ünneplésre, és az elismerések átadására. Kaposvár Szita Károly Kaposvár polgár- mesterének és dr. Gyenesei Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének köszöntője után a két nap múlva életbe lépő új köz- tisztviselői törvényről dr. Stumpf István kancelláriaminiszter és dr. Pintér Sándor belügyminiszter beszélt. Szót kapott még dr. Fogarasi József, a Magyar Köz- igazgatási Kar elnöke és dr. Kiss Sándor, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szak- szervezetének elnöke is. A szakmai fórumok, vetélkedők, sport- versenyek előtt átadták a legjelesebb szakmai elismeréseket, a Magyary Zoltán emlékérmeket. Stumpf István kancelláriaminiszter (balról) és Pintér Sándor belügyminiszter ismertette az új köztisztviselői törvényt FOTÓ, LANG RÓBERT Hoszszabb közszolgálati életpálya után járt a Szemere Bertalan érdemjel, amelyet most osztottak ki először. A felterjesztettek a Közigazgatásért miniszteri díjat, valamint a Közszolgálatért érdemjel különböző fokozatait vehették át. A Belügyminiszter dicsérete előtt aranygyűrűt, aranyláncot és órát is adományoztak az arra érdemes köztisztviselőknek. SZ. K. Új Munka törvénykönyve Az MSZOSZ az Alkotmánybírósághoz fordul Budapest Holnaptól változik a Munka törvénykönyve. Parlamenti vitája során az ellenzék cselédtörvénynek titulálta, mert szerinte a munkavállalókat kiszolgáltatottabbá teszi a korábbi szabályozáshoz képest. A július 1-jén hatályba lépő Munka törvénykönyvének legfontosabb módosítása a rendes és rendkívüli munkaidőre vonatkozik, amelyek együttesen nem haladhatják meg a 12 órát, illetve a heti 48 órát. A készenléti jellegű munkaköröknél a napi munkaidő maximuma ugyanennyi, a heti viszont 72 óra. Emellett változatlan maradt a rendes munkaidő (8 óra). A túlmunkakeret ellenben 144 óráról 200 órára nő, kollektív szerződésben akár 300 óra túlmunka is előírható. Egyébként itt a szakszervezeteknek sikerült kiharcolni az eredetileg 300, illetve 400 órásra tervezett keret csökkentését. A vasárnapi munkavégzést a módosítás nem teszi lehetővé ott, ahol azt eddig sem lehetett elrendelni. Ahol viszont igen (készenléti, többműszakos munkaköröknél, megszakítás nélküli munkarendben és rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatóknál, ahol egyébként számos kérdést nyitva hagy a rendelkezés), ott most a törvény megszabja, hogy havonta egy pihenőnapnak mindenképpen vasárnapra kell esnie. Ha munkaszüneti napon rendes munkaidőben végez valaki munkát, akkor a havi munkabérén felül e munkáért járó munkabérre is jogosult. Ha pedig rendkívüli munkát végez munkaszüneti napon, akkor 100 százalékos pótlék, vagy 50 százalékos pótlék és egy plusz pihenőnap illeti meg. Az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint a július 1-jén hatályba lépő Munka törvénykönyve több passzusa is sérti az alaptörvényt, ezért hét pontba foglalt kifogásukat postázták az Alkotmánybíróság címére. Sándor László, a szövetség elnöke kijelentette: a munka világát szabályozó jogszabály legutóbbi módosításakor a törvényhozók nem vették például figyelembe az alkotmányban is megfogalmazott, teljes körű hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Emellett a jogszabály lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződésben a munkavállalóra nézve a törvényhez képest hátrányosabb szabályokat állapítsanak meg, ami szintén alkotmányellenes. Más passzusok Sándor szerint a nemzetközi joggal is ellentétesek. Az MSZOSZ jogásza lapunknak azt mondta: több beadványuk is - a legrégebbi még 1992-ből - Alkotmánybírósági döntésre vár, ugyanakkor a Munka törvénykönyvének jelentőségére tekintettel gyorsabb elbírálást remélnek. CSERNYÁNSZKY J.-HORVÁTH M. Gömbvillám ölt meg 17 tehenet Az elpusztult állatok a kisgyaláni szövetkezet büssül telepén fotó, lang Róbert Büssü Az első szakértői vélemények szerint gömbvillám pusztított el tizenhét tehenet a kisgyaláni szövetkezet tehenészetében. A tragédiát túlélte az a tehenész, aki ugyanabban az istállóban tartózkodott, ahol az állatok elpusztultak. Károly István tehenész lapunknak elmondta: késő délután furcsa, fülsértő zajt hallott, nem sokkal ezután pedig arra lett figyelmes, hogy az istállóban lévő féltonnás állatok egymás után iszonyatos bőgés közepette sorban elfekszenek. A tehenész lábaiban mindössze furcsa bizsergést érzett, de annyira megijedt, hogy kimenekült az istállóból. Az istállóban lévő állatokat szinte teljesen letarolta a különös természeti jelenség, az épületben azonban nem tett kárt. Heizler György, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője lapunk kérdésére elmondta: vizsgálják az ügyet, a parancsnokságon azonban nincs olyan szakértő, aki a gömbvillámokhoz értene, ezért speciális szakembert kell felkérniük. Fábián Gyula, a telep vezetője úgy becsüli, a keletkezett kár több mint 3 millió forint, mivel a tehenek többsége vemhes volt. A telep egyébként, ahol több mint 400 állatot tartanak, fel van szerelve villámhárítóval, és eddig soha, semmilyen rendkívüli esemény nem történt. A természeti jelenség Lapunk megpróbált utánajárni a furcsa természeti jelenségnek, amiről azonban csak annyit sikerült kideríteni, hogy rendkívül ritka jelenség, a villám egy különös fajtája: cikázva, vízszintesen halad, és a „normális” villámnál jóval nagyobb az ereje, a hőmérséklete is. Feljegyeztek olyan esetet is, amikor óriási fényesség égetett ki egy teljes lakást Somogybán. A legutóbbi somogyi gömbvillám öt évvel ezelőtt Marcaliban okozott kárt. A tűzoltók emlékeznek olyan esetre is, amikor egy birkanyájba csapott be. Akkor az állatok túlélték a pusztítást, mindössze zavarodottak voltak néhány napig. A gömbvillámról eddig kevés szakirodalom jelent meg, a jelenséget és kialakulásának okait elméleti fizikusok vizsgálják. Kábelfektetési hiba a tűz oka Napi 65 millió forint árbevételtől esik el a paksi atomerőmű Napi hatvanötmillió forint árbevétel-kiesést okoz a paksi atomerőmű kettes blokkjában múlt pénteken keletkezett tűz miatti termeléskimaradás. Mint ismert, a reaktort az eset után leállították. A megégett kábelköteg cseréje és a helyreállítás mintegy két hetet vesz igénybe. Budapest - Paks Az atomerőmű vezérigazgató-helyettese, dr. Vámos Gábor (képünkön) tegnap délelőtt Budapesten ismertette a múlt pénteki tűz műszaki értékelését és az eset következményeit. A tűz egy függőleges kábelaknában keletkezett a reaktor közelében, de annak hermetikus terén kívül. Az eset nem érintette a blokk biztonságát, mert a megégett kábelek többsége az energiatermeléshez Az ország energia ellátását nem veszélyezteti a kettes blokk kiesése - mondta dr. Vámos Gábor -, annak ellenére sem, hogy egy másik blokkon éppen a szokásos, tervezett nagykarbantartást végzik. Egyrészt nyár van, ilyenkor kevesebb villamos áram fogy, másrészt a kiesett mennyiséget importból lehet pótolni. Ez persze drágább, hiszen közismert, hogy a paksi atomerőműben a legalacsonyabb az egy kilowattórára jutó önköltség - hangsúlyozta a szakember. Az ország villamosenergia-termelésének 40,6 százalékát adta 2000-ben a paksi atomerőmű négy blokkja. A blokkok teljesítménye közel azonos, ezért a kettes blokk leállása az ország villa- mosenergia-termelését mintegy tíz százalékkal csökkentette átmenetileg. szükséges, de nem biztonsági szerepet ellátó rendszerekhez tartozott. Az első megállapításoknál jelzett 40 kábelnél jóval több, mintegy háromszáz károsodott a tűzesetnél - derült ki a helyreállítás megkezdése után. A vizsgálat jelenlegi állása szerint nagy valószínűséggel még az építés során elkövetett kábelfektetési hiba okozta egy vezeték burkolatának mechanikus sérülését, majd a zárlatot követő meggyulladását. A vizsgálatba bevonták két egyetem, valamint két kutatóintézet szakértőit, de részt vesz benne a tűzvédelmi hatóság és az Országos Atomenergia Hivatal is. A helyre- állítást nehezíti, hogy a kábelakna szűk, ezért a károsult kábeleket kerülő nyomvonalon pótolják. A munkák elvégzéséhez előreláthatóan két hét szükséges. Az eset után, mivel a reaktort leállították, napi 65 millió árbevétel-kieséssel kell számolni - mondta dr. Vámos Gábor. Természetesen ez nem jelentkezik teljes egészében az eredményben, hiszen csökkennek a költségek, például a legnagyobb tényező, az üzemanyag-felhasználás is. Az erőmű üzleti tervét azonban nem kell módosítani, hiszen abban tartalékokat is terveztek. A helyreállítás költségeit ma még nem lehet pontosan tudni. A vezérigazgató-helyettes személyes becslése szerint az egy-két napi árbevétel-kieséssel azonos összeg, tehát mintegy százmillió forint lehet. RÁKOSI GUSZTÁV Olajszivárgás két megyében A tolvajok által felszerelt csőcsonkok „eresztettek” Kecskemét Pénteken hajnalban megindult az Algyő-Százhalom- batta kőolajvezetéken a nyersolajszállítás. A rendszert azért kellett felfüggeszteni, mert csütörtökön két megyében is olajszivárgásokat észleltek. Kiderült: az illegális olajcsapolók úgynevezett vakdugói nem bírták el a megnövekedett vezetéknyomást. A Bács-Kiskun megyei Lajos- mizse melletti aratók csütörtökön dél körül egyre növekedő olajtócsákra leltek az árpatáblában. A katasztrófavédelmi szakemberek a robbanásveszély miatt azonnal megkezdték a helyszín biztosítását. A Mól Rt. ezzel egy időben felfüggesztette az Algyő-Százhalombatta kőolajvezetéken a nyersanyagszállítást, így az időközben felfedezett másik helyszínen, a Szeged melletti Sándorfalva határában található kukoricatáblában is megszűnt a szivárgás. Mindkét helyszínen több száz négyzetméteren hatódott át a talaj nyersolajjal. A szivárgások oka az volt, hogy Magyarország legnagyobb felszín alatti kőolajvezetékét az éves karbantartási munkálatokat követően csütörtökön helyezték üzembe. A megnövekedett nyomást azonban az illegálisan felszerelt, az olajtolvajok által „rendszeresített” csőcsonkok tömítései nem bírták el. A kőolaj- vezetéket péntek hajnalban újra üzembe helyezték. A helyreállítási és környezeti kár együttes összege meghaladja a húszmillió forintot. RAJNAI ATTILA Taszár. a tartalékbázis Kétszáznegyvenről hetvenötre egyenruhás amerikai katonák kalmazott marad a bázison - tegnap Thomas B. Robertson n Taszár Miután megváltozott a balkáni katonai misszió célja, az Amerikai Egyesült Államok átszervezi a térségben tartózkodó katonai erőit. Thomas B. Robertson hozzátette: a hatékonyság a döntő, s mivel a tuzlai bázis alkalmassá vált arra, hogy Taszár eddigi logisztikai feladatát ellássa, az amerikai katonák a jövőben Németországból nem Taszárra, hanem Tuzlába érkeznek majd.- Milyen mértékben érinti az átszervezés a magyar alkalmazottakat?- A környék gazdaságát nem érinti jelentősen a változás, mert csökken a Taszáron tartózkodó száma, s mintegy ötven civil al- tájékoztatta munkatársunkat agykövetségi ügyvivő. az átszervezés ellenére a különböző helyi cégekkel kötött szerződések értéke a korábbi évi 50 millió dollár körül marad. Az tény, hogy a magyar alkalmazottak közül el kell bocsátani néhány embert, de az elbocsátás nem lesz tömeges. A lényeg tehát az, hogy Taszárt a jövőben tartalékbázisként kívánjuk működtetni.- Lehet-e Taszár NATO-bázis?- Arról, hogy Taszár esetleg NATO-bázis legyen, a magyar kormánynak a NATO-val kell megállapodni. Amerikai részről természetesen a magyar kormány döntését támogatjuk.- Milyen feUételekkel bérli az Egyesült Államok fegyveres ereje a taszári bázist?- Amikor az amerikai csapatok megérkeztek 1995-ben Magyarországra, önök még nem voltak a NATO tagjai, ezért az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy bérleti díjat, évi 2,5 millió dollárt fizessen a taszári bázis használatáért. Időközben mintegy 10 millió dollárt költöttünk, felújítottuk a repülőteret, a kifutópályákat, így most Taszár első osztályú repülőtér lett. Amikor Magyarország belépett a NATO-ba, kértük a magyar kormányt, hogy értékelje át a taszári bázis bérletéről kötött megállapodásunkat úgy, hogy ebben az úgynevezett SOFA-egyezmény legyen az irányadó. Ez kimondja, hogy egyik NATO-tag sem kér bérleti díjat a másiktól támaszpontjai használatáért, ha azt valamilyen NATO-misszió keretében kerül sor. A magyar kormány ezt elv- ben el is fogadta. lengyel jános Hírek ELŐZETESBEN. A Fővárosi Bíróság (FB) jogerősen nyolc személy esetében helybenhagyta a múlt hét végén a Pesti Központi Kerületi Bíróságon előzetes letartóztatásba helyezett székesfehérvári rendőrök, ügyészek és magánszemélyek letartóztatásáról szóló végzéseket - közölte Sándor Zsuzsa, a FB szóvivője pénteken. A tájékoztatás szerint a bíróság egy esetben - az ügyészségi nyomozó személyével kapcsolatban - nem látta megalapozottnak a szökés, elrejtőzés, valamint az összebeszélés veszélyét, ezért ő a továbbiakban szabadlábon védekezhet. JOGOS ÉRDEK. A Belügyminisztérium Központi Adat- feldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala megvizsgálta az Országimázs Központ kérelmét és a nyilvántartási törvényben foglalt jogos érdeket elfogadta - nyilatkozta Urbán György, a hivatal vezetője pénteken, reagálva az adatvédelmi biztos előző napi közleményére. Az adatvédelmi biztos álláspontja szerint az Országimázs Központ megfelelő jogi felhatalmazás nélkül igényelte több millió állampolgár név- és lakcímadatát a Belügyminisztérium illetékes hivatalától. EURÓPAI DÍJ. Orbán Viktor miniszterelnöknek ítélte oda elsőként az Európai Családterápiás Egyesület (EFTA) az idén alapított Európai Díj a Családokért elnevezésű kitüntetést, amelyet a miniszterelnök pénteken vett át a Budapesten zajló IV. európai családterápiás konferencián. Orbán Viktor kijelentette: a díj sok ember áldozatos munkájának eredménye. Az ötnapos, ma záruló konferencián mintegy kétezer családterápiával foglalkozó szakember vesz részt. CIGÁNYFÓRUM. A Magyar országi Cigány Szervezetek Fóruma (MCF) a jövő évi választásokon - a MIÉP kivételével- minden olyan párttal kész együttműködni, amely céljait, programját elfogadja, s felvállalja a cigányság problémáit - jelentették be az MCF I. kongresszusán pénteken Székes- fehérváron. A mintegy 1000 résztvevő jelenlétében megtartott fórumon, a tavaly alakult, s az év elején bejegyzett, 85 szervezetet és 93 kisebbségi önkormányzatot tömörítő Kiskunmajsa székhelyű MCF programját és céljait vitatták meg. JOBBKÖZÉP. A jobbközép pártok összefogását sürgette pénteken Nyíregyházán Pusztai Erzsébet, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke, aki szerint „meg kell akadályozni”, hogy a 2002-es választásokon csak három párt, a Fidesz, a MIÉP és az MSZP jusson be a parlamentbe. Amennyiben hárompárti lenne az Országgyűlés, akkor olyan koalíciós gondok alakulnának ki, amelyek ártanának az ország érdekeinek- hangsúlyozta. LETARTÓZTATÁS. Több em bérén elkövetett emberölés kísérlete miatt őrizetbe vették azt a rendőrt, aki szolgálati idején kívül, ittas állapotban agyonlőtt egy férfit, egy másikat pedig megsebesített csütörtökön késő este Budapesten - jelentette be Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője pénteken. Közölte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrt a reggeli órákban a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal munkatársai gyanúsítottként meghallgatták, és kezdeményezték előzetes letartóztatását.
