Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-28 / 148. szám

12. oldal - Nógrád Megyei Hírlap SPORT TŰK Ö R 2001. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK Az ötkarikás játékokból Nógrád megye is profitálhatna Beszélgetés Becsó Zsolttal, a területfejlesztési olimpiai albizottság elnökével Hét sikertelen kísérlet után Magyarország megpályázza a 2012-es ötkarikás játékok rendezési jogát. A tényt ez év má­jus 21-én a svájci Lausanne-ban, a sportvilágfórumon Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be (mivel az ötkarikás játé­kokra csak városok kandidálhatnak, így értelemszerűen Bu­dapestről van szó - a szerk.). A bejelentést követően három olimpiai albizottságot hoztak létre a parlamentben. Az Or­szággyűlés területfejlesztési bizottságán belül nyolc fővel alakult meg a testület, amelynek elnöke Becsó Zsolt, a Nóg­rád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, ország- gyűlési képviselő lett. Vele beszélgettünk az esélyekről, az előkészületekről és arról, mit jelentene az olimpia megrende­zése Magyarországnak, ezen belül Nógrád megyének. Becsó Zsolt: - Képesek vagyunk egy olimpia megrendezésére __________________■- Ön már tudott a miniszterel­nök bejelentéséről vagy váratla­nul érte a hír? - fordultunk Becsó Zsolthoz.- Nem csak én, hanem a ma­gyar társadalom nagy része sem tudott erről a szándékról, ezért a meglepetés erejével hatott ez a ki­jelentés a miniszterelnök úr részé­ről. Keringtek információk az olimpia rendezésével kapcsolat­ban, ám addig a pillanatig ilyen konkrét formában még senki sem fogalmazta meg. Nekem legalább­is - ismétlem - nem volt tudomá­som róla, ám nem biztos, hogy a meglepődés a legjobb kifejezés er­re. Ugyanis én magam is úgy vé­lem, hogy képesek vagyunk egy olimpia megrendezésére. Biztató, hogy a visszajelzések alapján ha­zánk polgárainak többsége is po­zitívan értékelte a bejelentést. Am ne szaladjunk ennyire előre, egy­előre arról van szó, hogy jelentke­zésünket el fogjuk juttatni majd a Nemzetközi Olimpia Bizottság­hoz.- Tulajdonképpen milyen albi­zottságok jöttek létre?- Mivel megítélésünk szerint az olimpia nemzeti ügy, a Fidesz par­lamenti képviselőcsoportjának ve­zetői kezdeményezték, hogy a po­litikai erők, a pártok egyeztesse­nek ebben a kérdésben. Ennek a közös gondolkodásnak a színtere nem lehet más, mint a Magyar Köztársaság parlamentje. Tehát a frakciónk vezetője három bizott­ságon belül javasolta az olimpiai albizottság létrehozását: a terület- fejlesztési, a gazdasági és az ifjúsá­gi és sportbizottságon belül. A kö­zeljövőben az albizottságok kiala­kítanak egy olyan szervet, amely­nek feladata az olimpia megrende­zésével kapcsolatos parlamenti te­endők összehangolása lesz.- Mekkám összegre van szükség a maradéktalan felkészüléshez - beleértve az infrastruktúra, tehát többek között például az utak, re­pülőterek fejlesztését is-és milyen forrásokból állna össze az olimpia megrendezésének költségvetése?- Egy ilyen világesemény nem egyszerűen sportügy. A teljes tár­sadalmunkra, az ország vala­mennyi településére kiható kér­dés, amely nem csak a sportléte­sítmények megépítését foglalja magába. A költségek jelentős ré­szét az infrastrukturális beruházá­sok, így autópálya-építés, egyéb útfejlesztés, szállodai kapacitás bővítése fogja kitenni. Ezért érte­lemszerűen érinti a vidéki Ma­gyarországot, tehát az előkészüle­tekben a területfejlesztési bizott­ságnak megfelelő szerepet kell kapni és betölteni. Az olimpia megrendezésével kapcsolatban konkrét számokkal még nem ren­delkezünk, de jó közelítéssel lehet becslésekbe bocsátkozni. Itt van előttünk Párizs példája: a francia főváros négymilliárd dolláros költ­ségvetéssel kalkulál a 2008-as olimpiára. Magyarország esetében véleményem szerint mi 1500-1600 milliárd forinttal számolhatunk, mert nálunk mások az építkezé­sek költségei: olcsóbb a munka­erő. Bár azzal is számolni kell, hogy ha 2004-től teljes jogú tagjai leszünk az Európai Uniónak, ak­kor az árak kiegyenlítődése várha­tó. A költségek megoszlását illető­en azt lehet mondani, hogy ennek a valóban jelentős összegnek mintegy 50%-át a központi költ­ségvetésnek kell biztosítani, míg 30-40%-a vállalkozói tőkéből, 10%-a pedig önkormányzati hoz­zájárulásból állna össze. Ugyanak­kor a központi költségvetés nagy­mértékben tehermentesíthető, ha az infrastruktúrafejlesztéshez si­kerül európai uniós forrásokat be­vonni. Van erre példa, hiszen a 2004-es portugál labdarúgó Euró- pa-bajnokság és az athéni olimpia előkészületei során valóban meg­jelentek ezek a források.- Jelenleg egyetlen olyan létesít­ménnyel sem rendelkezünk, mely alkalmas lenne valamely verseny­szám lebonyolítására- Ez így túlságosan sarkos, ed­dig is számtalan világversennyel bizonyítottunk már. Ezen túlme­nően a költségvetés az elkövetke­zendő évekre vonatkozóan mint­egy 60 milliárd forintos tételt tar­talmaz, amelyből meg fog épülni a tragikus módon leégett BS, meg­kezdődik a meglévő stadionok korszerűsítése, valamint a külön­böző edzőtáborok rekonstrukció­ja. Ennek köszönhetően vélemé­nyem szerint legalább nyolc olim­piai sportágban kialakíthatóak a feltételek, akár már 15 hónapon belül is. Az ütemezés természete­sen attól függ, hogy Magyarország megkapja-e a rendezés jogát, vagy sem. Ha igen, akkor megkezdőd­het a szükséges stadionok és ver­senypályák, valamint a pótlétesít­mények építése is.- A jelenlegi munkája mellett mit jelent az albizottság vezetése?- A legfontosabb, hogy ez egy érdekes kihívás. Ami a konkrétu­mokat illeti: ha szükséges már a nyár közepén, de legkésőbb szep­tember elején összehívom a bi­zottságot, amikor a szakminiszté­riumokban tevékenykedő kollégá­ink már konkrét anyagokat is elénk tudnak tenni. Tehát akkor indul majd be az érdemi munka és az olimpia elő­készítésével kapcsolatban meg­kezdjük az egyeztetéseket, az ille­tékes tárcaközi bizottság vezetőjé­vel.- A 2012-es olimpia házigazdá­járól 2005-ben határoznak. Jelent- kezni 2003-ig lehet, a pályázat alapja a kormány garanciája Va­lójában milyen esélyt lát arm, hogy megkapjuk a rendezés jogát. ?- Valóban, a 2003-as jelentkezé­sünket követően 2004-ben a NOB végrehajtó bizottsága ki fogja vá­lasztani azt a 3-5 kandidáló vá­rost, amelyek 2005-ben benyújt­hatják a részletes terveket. Ha a jö­vő hónapban Moszkvában 2008- ra vonatkozóan Párizsnak kedvez­ne a döntés, akkor valószínűsíthe­tő, hogy 2012-ben nem Európá­ban lesz az olimpia, hiszen legkö­zelebb Athén ad otthont a játékok­nak, arról nem is beszélve, hogy Dél-Amerika és Afrika még soha nem kapta meg a rendezés jogát. De ha 2012-t illetően nem járunk sikerrel, akkor 2016-ra ismét pá­lyázni fogunk. Ám a tervezett fejlesztések túl­nyomó többségét akkor is végre kell hajtani, ha nem lesz olimpia. Meg kell építeni az autópályát, az uniós elvárásoknak megfelelően kell fejlesztenünk a kommunális infrastruktúrát és létre kell hoz­nunk az új sportlétesítményeket, illetve meg kell kezdeni a meglé­vők rekonstrukcióját.- Nógrúd megyének származ­hat e haszna abból, hogy ön lett az egyik albizottság elnöke?- Úgy gondolom van ennek üzenetértéke. Nyugat-Dunántúl- hoz, Budapesthez képest gyen­gébb fejlettségi mutatókkal ren­delkező megye képviseletében ke­rültem az albizottság élére. És mint már érintettük, az olimpia nem csupán Budapestről szól. A rendezvény óriási felhajtóerővel bír az eddiginél is nagyobb lendü­letbe tudja hozni a magyar gazda­ságot. Mintegy 70-80 sportlétesít­ményre van szükség, amelyek egy része magához a versenyszámok lebonyolításához szükséges. Azonban mintegy 15-16 ezer sportoló várható, s nekik biztosíta­ni kell az edzés lehetőségét, ám ezt megoldani a versenyek konk­rét helyszínén képtelenség. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy maga az olimpia Budapesten zajlik, akkor az is kijelenthető, hogy a főváros­hoz képest egy száz kilométeres sugarú körön belül bárhol kiala­kíthatók az edzésközpontok és csoportmérkőzések helyszínei.- Megyénk ebből a szempont- bóljó helyzetben van?- Igen, ezért elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy megragad­junk minden lehetőséget. Ahhoz, hogy bizonyos sportágak csoport- mérkőzéseihez, edzéslehetősége­ihez kapcsolódó fejlesztések itt Nógrád megyében valósuljanak meg. Nem beszélve arról, hogy a játékok két hetében a turisták szá­ma mintegy félmillióra becsülhe­tő. És bár a Ferihegyi repülőtér fej­lesztése elkerülhetetlen, ezek a turisták nemcsak repülőgéppel fognak hazánkba érkezni. Azt is számításba kell venni, hogy mi Közép-Európa szívében helyezke­dünk el, és akkorra várhatóan az unió teljes jogú tagjai leszünk, így határaink bizonyos szakaszokon virtuálissá válnak. így sokan fog­ják autóbusszal, vonattal, sze­mélygépkocsival megközelíteni az események helyszíneit. Aki például Lengyelországból, Kö- zép-Szlovákiából érkezik majd, az értelemszerűen Parassa- pusztán, kismértékben Balassa­gyarmaton, míg a legtöbben Sal- gótarján-Somoskőújfalun lépik át a határt. Egyáltalán nem mind­egy, hogy milyen élményként élik meg azt a pillanatot, amikor ha­zánk területére lépnek. Valós le­hetőség tehát számunkra, hogy az olimpia megrendezésének idő­pontjáig Salgótarjántól egészen Hatvanig a teljes 21-es út négysá­vú programja felgyorsuljon, illet­ve befejeződjön. Ugyanez vonat­kozik a 81-es számú vasútvonal korszerűsítésére, hiszen ez is fő közlekedési útvonal. Nem is be­szélve bizonyos sportlétesítmé­nyek létrehozásáról, hiszen en­nek a térségnek szüksége van egy európai színvonalú sport­csarnokra, uszodára és termé­szetesen a már meglévő sportlé­tesítmények rekonstrukciójára. Gondolok itt rögtön Salgótarján­ban a Kohász-stadion, és a Tó­strand helyzetére. Tehát a játé­kok megrendezése úgy Kelet-, mint Nyugat-Nógrád számára komoly lehetőséget kínál. Nem túl nagy az az 50-60 km-es távol­ság, amikor már az említett edzé­sekről, vagy csoportmérkőzések­ről van szó. Nekünk az a felada­tunk, hogy a környezeti adottsá­gainkat is figyelembe véve felké­szüljünk erre a lehetőségre, kép­viselve a megyében élő polgárok érdekeit.- Milyen egyéb fejlesztések van még szükség?- Szűkebb hazánkban is szük­ség van szállodák, panziók, foga­dók építésére, egyszóval az igé­nyes szálláshelykínálat bővítésé­re. Megyénk turisztikai szem­pontból érintetlen szűz terület, amely dinamikus fejlődés előtt áll. Az olimpia megrendezése olyan növekvő pályára állítaná, amelyről a következő évtizedek­ben nem lehetne letéríteni. Egyér­telmű, hogy a budapesti agglome­ráció ezzel kapcsolatos fejlődésé­nek egyik nagyon meghatározó szegmense lehetnénk. Végre ki­aknázhatnánk a Karancs-Medves térségében rejlő turisztikai lehető­ségeket, és még inkább ráirányíta­nánk a turisták figyelmét erre a térségre, erre a városra, erre a me­gyére.- A XXX. nyári olimpiai játé­kok kapcsán több nagyvárossal kell megküzdenünk.- Tisztában vagyunk azzal, hogy több nagy jó mutatókkal rendelkező várossal kell felvenni a versenyt, de vállaljuk a megmé­rettetést. Az igazi munka csak a következő ciklusban fog felerő­södni. Mint már mondtam, ha a jelentkezésünk leadását követően továbbjutunk a rostán, akkor 2005-ben nyújthatjuk be a részle­tes terveket. Tevékenységünk eh­hez kapcsolódóan fog majd iga­zán kicsúcsosodni. De már az elő­készületek kapcsán - megyei szinten is - az év utolsó negyedé­ben, illetve a következő év első fe­lében foglalkoznunk kell az olim­pia megrendezésének lehetőségé­vel. Meg kell vizsgálnunk, hogy Nógrád megye hogyan és mivel tud bekapcsolódni a sikeres ren­dezésbe.- Véleménye szerint kell-e nép­szavazást tartani ebben a kérdés­ben?- Bár egyre több szó esik az olimpiáról, a polgárok még min­dig nem elég tájékozottak, nin­csenek olyan információk birto­kában, amelyek reálissá tennék a népszavazás kezdeményezését, vagy éppen a szavazás eredmé­nyét. Ezért annak felvetése jelen pillanatban nem más, mint egy politikai fogás. Magyarán: ez a kérdés addig felelőséggel nem merülhet fel, amíg a polgárok nincsenek tisztában azzal, hogy az olimpia megrendezése valójá­ban mit jelenthet hazánknak. Amíg nem tudják, hogy mit kell vállalni, és hogy a vállalásnak mi lehet a hozadéka.- Gazdasági szempontból mit jelentene tulajdonképpen az olimpia megrendezése az ország­nak, és ezen belül a Nógrád me­gyének?- Tény, hogy 1984 óta minden olimpia nyereséges. Az 1992-es barcelonai olimpia 250 ezer új munkahelyet teremtett. A játé­kok által elindított „pezsgés” az­óta is számtalan konferenciát, rendezvényt eredményezett a vá­rosnak. Ez várható hazánk eseté­ben is. De mint már mondtam, ez a hatás nem korlátozódik a fő­városra, hanem érzékelhető lesz az ország teljes területén. Jelen­tősége az országimázs szem­pontjából sem elhanyagolható, hiszen a világ figyelmét ráirányít­ja Magyarországra. Ami minket, magyarokat illet, a rendezéssel kapcsolatos feladatok erősíthetik a legnemesebb értelemben vett nemzeti tudatot, és a nemzeti összetartozás érzését. Mindeb­ből Nógrád megye ugyanúgy profitálhat, mint az ország bár­mely más területe. Az olimpia megrendezésén nem lehet veszí­teni, az sikerre van ítélve üzleti és minden más szempontból is. BALOGH TIBOR MEGJELENT!!! V-Tech Venus Bery Ámokfutók 9 ® Irigy Hónaljmirigy Rádió V.LP. Danubius TÁMOGATÓ A: Roy & Ádám ül JákShowR Säi sM A HOT 20 De a faladra kitehetecfi Bon Bon Amit most kapsz, Küldd vissza 3 Chio Chips tasak elejéről a nagy emblémát, éS máris ,ehet a Danub*us Rádió vadonatúj JákShow HOT 20 válogatásának magyar sztárjait bemutató, autogramokkal ellátott rakod zsebre! poszter! További részietek az akciós tasakokoa TNT .1 > .JS£- Cl% 9 CD/MC [fTTTfl mjjjil

Next

/
Oldalképek
Tartalom