Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-27 / 147. szám

2001. JÚNIUS 27., SZERDA GAZDASÁG Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 26. Borsodchem 4965R A Egis 9 700 Ft Ö Matáv 813 Ft Ű Mól 3 975 Ft •0 OTP 14 750 Ft o Richter 15 500 Ft o TVK 3615 Ft ű Zalakerámia 2 080 Ft ű BUX: 6557,86-0,26 % eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VI. 20-26-IG j 6900 i 1 i i j] 6800 6671,34 l | ; ; j 6700 662162 6508 74 6557.86! j 6600 ***»4. 16575.11 ! jf 6500 i j r~ -fi * * .........if pont r 1 t !; 1 t[ 4? Ü •* s tz o 2 iS AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 397,70 Cseh korona 7,18 Euró 243,04 Német márka 124,26 Osztrák Schilling 17,66 Lengyel zloty 71,21 Svájci frank 159,78 Szlovák korona 5,72 USA-dollár 281,46 APEH. A hamisítások megaka­dályozásának érdekében 2001. június 21-étől az adó- és jöve­delemigazolásokat ázárazbé- lyegző-lenyomattal és aláírással látják el. A két- vagy többolda­las igazolások esetén minden lapon fel kell tüntetni ezeket, továbbá az igazolás ügyszámát - tájékoztatta szerkesztőségün­ket az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal. (Z) VASÚT. Az európai uniós csat­lakozásra való felkészülés je­gyében a MÁV szolgáltatási színvonalának emelésével és szervezeti átalakulással is alkal­mazkodik a közösségi előírá­sokhoz - közölte Kukely Már­ton, a vasúttársaság vezérigaz­gatója kedden Budapesten. El­mondta: a szolgáltatás-fejleszté­si stratégia keretében a MÁV ki­emelt figyelmet fordít az elővá­rosi személyforgalomra, a távol­sági, minőségi összeköttetés belföldi és nemzetközi rendsze­rére. A szolgáltatási stratégia ré­szeként 136 elővárosi kocsit újí­tanak fel az EBRD finanszírozá­sában, az erre vonatkozó szer­ződést a Dunakeszi Járműjaví­tóval kötik meg. A 136 előváro­si kocsi felújítása 38 millió euróba kerül és a Dunakeszi Járműjavító végzi a munkát. INFLÁCIÓ. A Központi Statisz­tikai Hivatal és a Magyar Nem­zeti Bank új egységes módszer­rel számított maginflációs mu­tató kialakításáról állapodott meg - jelentették be a két intéz­mény közös sajtótájékoztató­ján. A megállapodásról kiadott közlemény szerint a közös módszerű maginflációs adatot az árindexek számításáért fele lős intézmény, a KSH számítja és közli a jövőben. Az új mag- inflációs mutatót először 2002. február 15-én teszik közzé a 2002 januári adatokról. A meg­állapodás célja az volt, hogy megszüntessék a két intézmény egymástól eltérő maginflációs számítási gyakorlatát. ÉLETSZÍNVONAL. Az élet színvonalukkal elégedettek ará­nya a magyar lakosságon belül újra ugyanakkora, mint 1991- ben - hozta nyilvánosságra fel­mérésének eredményét a GfK Piackutató Intézet. A megkér­dezettek 22 százaléka ítéli meg egyértelműen pozitívan saját helyzetét, ez az arány megegye­zik a tíz évvel ezelőttivel. ■ Sikeresek a vidék bankjai Folytatódott a takarékszövetkezetek élénk agrárhitelezése Az integrált takarékszövetkezetek ez év első négy hónapjának gazdasági eredményei azt mutatják, hogy a szektorban folytatódnak az elmúlt években megindult kedvező tendenci­ák. A folyamatban lévő fejlesztések is az ügyfe­lek igényeinek figyelembevételével történnek - összegezte a takarékszövetkezetek idei teljesít­ményét Szőke András, az Országos Takarék­szövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetője. A takarékszövetkezetek fiókhálózata lefedi az egész országot: 1755 fiókban szolgálják ki az ügy­feleket, minden kistérségben jelen vannak. Ez a magyarországi bankfiókok közel 60 százalékát te­szi ki. A takarékszövetkezeti fiókok zöme vidé­ken található, a kisebb-nagyobb városok mellett döntően olyan vidéki kistelepüléseken, ahol a banki alapszolgáltatásokat (számlavezetés, betét- gyűjtés, lakossági és vállalkozói hitelezés) csak a takarékszövetkezet nyújtja az ügyfelek számára. Az integrált takarékszövetkezetek összesített mérlegfő-összege 2001. április 30-án meghaladta a 454 milliárd forintot. Ez 15,4 száza­lékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A hitelállomány 56,3 milliárd forinttal (43 százalékkal) növekedett egy év alatt, és idén április végén meghalad­ta a 187,1 milliárd forintot. A lakossági hitelek állománya 2001. április végén 51 százalékkal, 32,4 milliárd forinttal bővült az előző év hasonló időszakához képest, és elérte a 96,1 milliárd forintot. Ennek több mint egyharmadát a lakáscélú hitelek adják. Mint ismeretes, tavaly a lakáscélú hitelezés terén érte el a takarékszövetkezeti szektor a legki­emelkedőbb eredményt. A vállalko­zói hitelek növekedési üteme: 74,7 milliárd fo­rintról 98,3 milliárd forintra növekedett egy év alatt, ami 32 százalékos növekedésnek felel meg. 2001 első negyedévében is folytatódott a taka­rékszövetkezetek élénk és kiegyensúlyozott ag­rárhitelezése. Három hónap alatt közel 7 milliárd forint hitelt folyósítottak, 37 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A taka­rékszövetkezetek agrárhitel-állománya 2001. március 31-én 31798 millió forint volt. A betétállomány a 2000. április végi 345,5 mil­liárd forintról egy év alatt idén április végére 402 milliárd forintra növekedett, ami 16,3 százalékos emelkedésnek felel meg. A lakossági betétek 13 százalékkal, a vállalkozói betétek 33 százalékkal bővültek. A szektor piaci részesedése a lakossági megta­karításokból 10 százalék, a lakossági hitelekből 20 százalék. A szektor az OTP mögött a legna­gyobb lakossági hitelállománnyal rendelkezik. A mikro- és kisvállalkozások finanszírozásában 20 százalékos piaci részesedést mondhatnak magu­kénak. Fontos szerepet vállalnak a mezőgazdasá­gi kistermelők és a családi gazdaságok finanszí­rozásában is: a mikrohitelekből és az őstermelői hitelekből 50-50 százalékban részesednek. 2001-ben a takarékszövetkezetek 300 önkor­mányzat számláját vezetik, amelynek jelentős részét az elmúlt két év során szerezték meg. Szá­mát tekintve az OTP-t követően a második helyet foglalják el ezen a piacon. A takarékszövetkezetek stratégiai célja: kistér­ségi szerepvállalásuk fokozása, a kistérségek tel­jes körű pénzügyi kiszolgálása - nyilatkozta la­punknak Szőke Ándrás. Ennek értelmében a ta­karékszövetkezetek a kistérségek meghatározó pénzintézetei kívánnak lenni az adott kistérség­ben domináns piaci részesedéssel. E célok reali­tását mutatja, hogy már ma is több takarékszö­vetkezet 30 százalék, vagy azt meghaladó piaci részesedéssel bír a működési területén belül egy adott kistérségben. _______________istefanitsi A Z INTEGRÁLT TAKARÉKSZÖVETKEZETEK LAKOSSÁGI HITELEINEK ALAKULÁSA 1999 1999. 2000. 2000. 2001. április december április december április Könyvvizsgálás: csak főállásban Jövő évtől kezdve csak főállású könyvvizsgálók végezhetnek auditálási tevékenységet, tehát a mellékállásban lévőknek még az idén dönteniük kell, meg tudnak-e élni a vizsgálói díjakból, vagy maradnak a jelenlegi főállásukban. A könyvvizsgálói kamara tisztán szakmai szervezet, nem érintette a két évvel ezelőtt módosított gaz­dasági kamarai törvény, amelynek legfontosabb passzusa szerint a kamarai tagság csak ajánlott, de nem kötelező. Vagyis ha valaki könyvvizsgálói tevékenységet akar folytatni, a törvény szerint is kötelezően be kell lépnie a Magyar Könyvvizsgálói Kamarába. Dr. Sugár Dezső, a szervezet el­nöke lapunknak elmondta, hogy a jelentkezők általában alkalmasak a könyvvizsgálói feladatok végzé­sére, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kamara három­éves fennállása alatt fegyelmi vét­ség miatti kizárásra sem került sor. A tevékenység ugyanis veszélyes üzem, hiszen a vizsgálatot végző­nek vállalnia kell a felelősséget a záródokumentumban leírtakért. Sugár szerint a tagjaik csak ak­kor tudják jól végezni a munkáju­kat, ha megbízójuk az értékelés­hez szükséges minden informá­ciót az elemző rendelkezésére bo­csát. Ez rendszerint így is történik, hiszen a vállalkozásoknak sem ér­dekük, hogy partnereik kételked­jenek a vizsgálat eredményeinek megbízhatóságában. Éppen emi­att fontos a bizalom a könnyvizs­gáló és a megbízó között, amely rendszerint egy állandó kapcsola­ton keresztül alakul ki. A könyvvizsgálói kamara már az induláskor kidolgozott egy eti­kai kódexet, amelynek előírásait minden kamarai tagnak kötelező­en be kell tartani. Közeledvén az EU-tagsághoz, a szervezet szabá­lyait is az uniós mércékhez kellett igazítani. Sugár Dezsőtől meg­tudtuk, hogy a kamara már egy évvel ezelőtt kidolgozta az eddigi szabályozás módosítását, ám az előírások csak ettől az évtől vál­tak kötelezővé. Az uniós tagságunk, a szigorú nemzetközi követelmények elő­térbe kerülése tovább növelik a könyvvizsgálók felelősségét. Ezért jövőre már nem végezhető félál­lásban ez a tevékenység. Most a 4500 aktív tagunkból 1300-an vég­zik mellékállásban az auditálást. Vagyis csak nekik kell még az idén elgondolkozniuk azon, meg tud­nak-e élni a könyvvizsgálatból - mondta. bákíssy gábor Ingadozó hozam A nyugdíjpénztárak konzervatív befektetők Infláció alatti, átlagosan 6-7 százalékos hozamot értek el a magánnyugdíjpénztárak 2000-ben. A szórás azonban nagy, mert volt olyan pénztár, ahol egyáltalán nem tudtak hozamot produkálni, s vol­tak kiugró, 10-11 százalékos eredmények is. A tavalyelőtti adatokhoz (23 szá­zalékos hozamra is volt példa) képest jóval rosszabbul teljesítet­tek a magánnyugdíjpénztárak 2000-ben. Az infláció alatti, 6-7 százalékos átlaghozam a tőkepia­cok várakozáson aluli szereplé­sével magyarázható - tudtuk meg Salgó Istvántól, a Nyugdíj- pénztári Szolgáltatók Országos Szövetségének elnökétől. A pénztárak közti hozamkülönbsé­gek jelentősek, mert volt olyan, ahol 0 volt az egyén számláján jóváírt hozam, s volt, ahol a 10-11 százalékot is elérte. Azok a va­gyonkezelők jártak a legjobban, akik elsősorban hosszú lejáratú állampapírokba fektettek, mert a működési, tartalékolási és egyéb költségek levonása után is elér­hető volt az átlagos 11 százalékos hozam. A magyar tőzsde tavalyi mu­tatója a mínusztartományba zu­hant, hiszen 11-12 százalékos veszteséget volt kénytelen el­könyvelni a BUX, az értéktőzs­de indexe. A magyar pénztári vagyonkezelők konzervatív be­fektetési politikát folytatnak szemben nyugati társaikkal, ahol jóval magasabb a részvény- hányad egy-egy portfólióban. Kockázatot kerülő, kevés esz­közből álló és az inflációs kihí­vásokat ezzel együtt kezelni nem tudó befektetéspolitika jel­lemzi a magyar pénztárakat. Nyolcvan százalékot is megha­ladja az állampapír-állomány, a részvények aránya pedig alig éri el az állomány egytizedét. Mindebből az is következik, hogy ajánlatos más befektetési formák után nézni, hisz a kon­zervatív elvek sem vezettek ta­valy jó eredményekhez. Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy érdemes-e éppen most, amikor a BUX rend­kívül alacsony, magyar részvé­nyekbe fektetni, vagy még várni kell. Az tény viszont, hogy példá­ul az amerikai tőzsdéken elszen­vedett esés korántsem volt olyan nagy, mint a magyar börzén, mi­közben hazánk makromutatói jók és a vállalatok teljesítménye kiegyensúlyozott eredményről árulkodik. __________________CSERHYÁHSZKY JUDIT M ég drágák a gépek Az árfolyamnyereség a vevőké lesz A májusi sávszélesítés óta fo­lyamatosan erősödik a forint árfolyama a külföldi valu­tákhoz - elsősorban a már­kához, dollárhoz és euróhoz - képest. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy en­nek előnyeit élvezik-e a me­zőgazdasági gépet vásároló gazdák? Az IKR Rt. évente 8-10 milliárd forint értékben forgalmaz kom­bájnokat és traktorokat. Szak­szón Attila vezérigazgató el­mondta: a társaságnál évek óta árfigyelő rendszer működik, a valuta gyengülésének, erősödé­sének megfelelően képezik az árakat. Május óta a forint árerő­södéséhez igazítják a termékek árát. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy például egy 26 mil­lió forintba kerülő kombájn je­lenleg 6-7 százalékkal keveseb­be kerül. Hajdú Károly, a kecskeméti Mezőgépker Kft. illetékese el­mondta, cégük orosz MTZ trak­torokat és mezőgazdasági mun­kaeszközöket - pótkocsit, ekét, talajmarót - értékesít. Viszont­eladóként nem a társaság ala­kítja az árakat, hanem az im­portőr, illetve a gyártó. A dollár árfolyamváltozásait eddig is követték, de a forint erősödése eddig még nem érződik a keres­kedelmi forgalomban. A békéscsabai Agroker Rt. olasz traktorokat és kombájno­kat forgalmaz. Fenyvesi László­tól, a társaság képviselőjétől megtudtuk: a traktorok beszer­zési árát márkában, a kombáj­nokat euróbán számolják. Idén áprilisban 267 forintba került az euró, jelenleg viszont 247 fo­rintot ér. Ezt a kedvező árfolya­mot érvényesítik a fogyasztói árban, azaz ennyivel olcsóbban kínálják a gazdáknak a gépeket. Fenyvesi szerint, aki piacon akar maradni, az árfolyamnye­reségét átadja a vevőnek. A tatabányai székhelyű M. C. I. Nemzetközi Gépkereskedel­mi Központ Kft. földmunka- gépeket, rakodó-, kotrógépeket importál. Retezi Edina, a ma­gyarországi márkaképviselet marketingvezetője kérdésünkre elmondta: egy hónap alatt nem lehetett érvényesíteni a forint- árfolyam erősödésének hatását. A már beérkezett, raktáron lévő árut nem tudják olcsóbban ad­ni, s a mostani megrendelések már korábbi áron köttettek, leg­feljebb a jövőbeni megrendelé­seknél tudják figyelembe venni a forint erősödését, legkoráb­ban szeptemberben. ÚJVÁRI GIZELLA Többet vásároltunk kártyával A plasztikpénzt gyakrabban használtuk, mint az osztrákok Az Europay International - Európa vezető fizetési rendszere - nemrég ismertetett tanulmánya szerint Magyarországon 1000 ember közül majdnem 500-nak van bankkártyája. Hazánkban jelenleg közel 3 millió Eurocard/MasterCard Maestro és Cirrus kártya van forgalomban. 2001 első negyedévében mi ma­gyarok, és a hazánkba látogató külföldiek rekord összeget, 219 milliárd forintot költöttünk Maestro, illetve Cirrus márkájú kártyáinkkal. Ez az előző év ugyanezen időszakához képest 51,9 százalékos növekedést jelent. Az így felállított európai rangsor­ban Magyarország a 14. helyen áll, megelőzve például a Cseh Köztár­saságot, amely a maga 2001 első negyedéves 110,5 milliárd forintjá­val a 21. helyet foglalja el. A vizsgált időszakban Euro­card/MasterCard hitel- és betéti kártyáinkkal 3,6 millió tranzakciót bonyolítottunk le belföldön, több mint 91,5 milliárd forint értékben. Ezzel Európában az előkelő 12. helyet tudhatjuk magunkénak. Mögöttünk sorakozik fel többek között Ausztria, Lengyelország, Görögország és Norvégia is. Ha­zai tranzakcióink átlagos értéke 25 595 forint volt. Ha megvizsgáljuk, hogy 2001. első negyedévében mennyit köl­töttünk Eurocard/MasterCard kár­tyáinkkal külföldön, nem kevésbé impozáns számot kapunk; közel 15 milliárd forinttal a 16. helyen állunk az európai rangsorban. Ezt a pénzmennyiséget valamivel több mint 354 ezer tranzakció során költöttük el. Egy tranzakció átlagos értéke 317 775 forint volt. Magyarországon a 2000. év vé­gén 2333 készpénzkiadó automa­ta fogadta el az Eurocard/Mas­terCard, Maestro és Cirrus kártyá­kat. 2001. első három hónapjában több mint 21,5 milliárd forintot vettünk fel ATM-ekből Maestro, il­letve Cirrus típusú kártyáinkkal, és 6 milliárd forintot költöttünk el a kereskedői elfogadóhelyeken. Hajdú Gyula, az Europay regio­nális marketingigazgatója lapunk­nak elmondta, örömmel tapasztal­ják, hogy a magyar kártyabirtoko­sok is egyre növekvő arányban használják kártyáikat fizetésre, amely nemcsak kényelmes, ha­nem olcsóbb is, mint a készpénz- felvétel, hiszen a kártyákkal a vá­sárlás mindig díjmentes itthon és külföldön egyaránt. ___________isi A Z lOOO FŐRE JUTÓ EUROPAY ÉS VISA KÁRTYÁK SZÁMA darab

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom