Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-02 / 127. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE srinháEi estek Nevetni kell, ennyi az egész... A szerelem mellett talán a házasságtörés az a téma, amelyet a színpadi szerzők oly szívesen használnak fel, ha bohózatírásra adják a fejüket. A csapodár, csalárd férj, illetve a feleség figurája, viszonya a megcsalt, a csalatkozott másik félhez ugyanis könnyen lehet humorforrás, ha a dolgot nem a sértett, nem a vesztes oldaláról, hanem kívülről, mintegy semlegesként nézzük, értékeljük. Bár lehet véletlen is, mindenesetre Salgótarjánban, a József Attila színházi bérletet lezáró két - nyár eleji szórakoztatásnak szánt - előadásnak is a megcsalás, -csalatás, kiábrándulás és megbocsátás, vagy másként szólva a - könnyen összekeveredő - tilos utak lelepleződése volt a témája. Együtt az ellenérdekelt „kétszer kettesfogat": Kovács István (Philip), Bencze Ilona (Sheila), Gryllus Dorka (Ginny) ás Jegercsics Csaba (Greg) ____________________________________■ A lán Ayckboum-t a kortárs angol vígjátékírók legtermékenyebbjének és legkacagtatóbbjának tartják. Néhány darabját már Magyar- országon is bemutatták. A „Mese habbal” című bohózata néhány éve a Madách Kamaraszínház nyári programja volt. A nógrádi megyeszékhelyre egy alkalmi társulat hozta el. Az egyik főszereplő (Philip) maga a rendező. Kovács István, partnerét, darabbeli feleségét, (Sheilát) Bencze Ilona alakítja, a fiatal szerelmespárt pedig Gryllus Dorka (Ginny) és a kevésbé ismert Jegercsics Csaba (Greg) formálja meg. A sztori arra épül, hogy Ginnyt - aki éppen azért utazik a vidéki „Fűzfasétányon” élő, nála jóval idősebb, nős barátjához, Philiphez, hogy tudtára hozza: véget vet kapcsolatuknak, mert megtalálta az igazit és - tudta nélkül követi Greg, sőt előbb megérkezik Philipékhez - akikről azt hiszi, hogy Ginny szülei - mint a lány, s ebből természetesen sok-sok félreértés, bonyodalom származik. Különösen összegabalyodni látszanak a szálak, amikor Ginny is megérkezik, hiszen Philip nagyon megijed: fél a felesége előtti lelepleződéstől. Szép lassan azonban mindenki számára megvüágosodik a múlt, s ki-ki újra megtalálja a korban hozzá illő párját. A cselekmény azonban lassan, vontatottan - még azt is megkockáztatom unalmasan - csordogál a happy andig és - leszámítva néhány poént, ami főként akkor csattan, amikor Greg Ginny apjaként és anyjaként kezeli Philipet és Sheilát - nem is igazán mulatságos. Mintha ezt éreznék a szereplők is, hisz kicsit fásultan mozognak. Egyedül Bencze Ilona tudott egyéni színt, valami kis élénkséget vinni a játékba. Az előadás monoton ritmusáért persze már sokkal inkább a rendező a felelős, mint a , szerző. Ugyancsak a rendező hibája, hogy a Philip által szorgalmasan gondozott kert .madarai” esetenként olyan hangzavart csapnak, hogy nehezítik a szöveg megértését. *** A Budaörsi Játékszín a francia humor jellegzetes képviselőjének Georges FeydeOu-nak egy Magyar- országon eleddig ismeretlen darabját hozta el Salgótarjánba. Fless Béla művészeti vezető tudatosan arra törekszik, hogy a „városszéli” intézmény lehetőleg ne legyen utánjátszó színház, tehát vagy egy ismeretlen szerzőt mutatnak be, vagy egy ismert író „új” művét viszik színre. „Az úr vadászni jár” esetében az utóbbi történt. Duchotel úr rendszeres légyottjait a barátjára Cassagne-re fogott közös vadászatokkal - s mint később kiderül a piacon vásárolt nyulakkal - igyekszik leplezni. Mindaddig nincs is semmi gondja, amíg egy másik barátja, Móricét szerelmes nem lesz Leontine-be, Duchotel feleségébe és nem ültet bogarat az asszony fülébe, aki belemegy, hogy megbosszulja férjét, így minderűd - természetesen még a kicsapongó, léha unokaöcs, Gontran is - egy időben tartózkodik egy bizonyos lakásban. Sőt megjelenik ott Bridois rendőrfelügyelő is, akit a valóban válni akaró Cassagne bízott meg, hogy in flagranti élje a feleségét, amint randevúra érkezik. Arról persze sejtelme sincs, hogy az asszony éppen Duchotellel szokta a bizony már csak származásilag előkelő Latour asszony szolgáltatásait igénybe venni. Moricetnek azonban pechje van, mert a bárgyú felügyelő ösz- szekeveri az átellenben lévő szobákat és őt nézi Cassagne felesége hódolójának. Csak átmenetileg kerül azonban bajba, mert nadrágja - amelyet a nagy zűrzavarban Duchotel kap magára - kihúzza a pácból, alibit igazol számára. Nem úgy Leontine-nek, akiről viszont Sztankay István - aki Cassagne szerepét is játssza - rendezését sok apró ötlet jellemzi. Például, ha kell, ha nem, mindig sereg, forog, mint egy félnótás, de jól áll neki ez a tétovaság. Nyilván - Éless Bélával, aki az együgyű Bridois-t formálja meg igencsak széles gesztusokkal, együttműködve - remek színészi gárdát sikerült toboroznia. Duchotelt Trokán Péter, Leontine-t Kökényessy Ági, Moricet-et Stmub Schütz lla (Madame Latour) és Trokán Péter (Duchotel) a „tetthelyen” FOTO: P. TÓTH LÁSZLÓ Duchotel éppen az elcserélt nadrág zsebében talált levélből tudja meg, hogy nem is olyan ártatlan, mint látszott róla. így mindenkinek van valami vaj a fején, mindenkinek van valami oka rá, hogy megbocsátson a másiknak. Dezső alakítja. A legnagyobb sikert azonban a jó kedvvel teli Schütz Ha aratja Latour asszonyságként. Akár az egész darab mottója lehet az első rész végi mondata: Ki hagyta el a golyóit? Nagycenken készül a „Hípember” A filmszakma élénk érdeklődése, olykor indulatos reagálása közepette kezdődött egy olyan film forgatása, ami történelmünk egyik legnagyobb egyéniségéről szól, azaz nem egyszerűen csak kosztümös film a „Hídember”, amellyel még nagyon az elején tart Bereményi Géza rendező, akivel - és Eperjes Károly főszereplővel - Dorogi Katalin beszélgetett- Milyen lámpa előtt vagyunk most?- Egy korabeli, 1860-as évekbeli gázlámpa előtt, a bécsi rendőr-minisztériumnak a szobáiban vagyunk. Ez a film egyik díszlete. Egy olyan korszaknak akarjuk ábrázolni az 1860-as éveket, amik a film előző jeleneteihez, az 1820-1840- es évekhez hasonlítanak. Ez az előző korszakokhoz képest a modem komák és egy már tudományosan fejlettebb korszaknak, eltömegesedett korszaknak a bemutatása lenne, különösen a korabeli bécsi rendőr-minisztériumban, ahonnan a Széchenyi- vizsgálatot irányították, ugyanis Széchenyi Istvánt, aki a döblingi tébolydának a lakója volt ezekben az években, halálának évében, innen figyelték, magatartását itt értékelték.- Ez egy vallatólámpa?- Igen. Ezt Görgen doktor arca felé irányítják. Görgen doktor a döblingi tébolyda igazgatója, nála lakott Széchenyi és a doktort gyakran faggatták különös lakójáról.- Hát, ha már így beállt a vallatólámpa mögé, akkor én is vallatom egy kicsü, mint újságíró, remélem nem leszek azért olyan kegyetlen, mint egy vallatótiszt. Azt mondják, hogy Széchenyi öngyilkossága nem fog megjelenni a filmen. gaz-e ez, és ha nem, akkor miért?- Inkább meg kéne nézni a filmet.- Hát, amg nincs kész, addg nehéz megnézni- Tény, hogy Széchenyi erőszakos halállal halt meg, ezt mindenképpen ábrázoljuk a filmben.- Két koncepció csap össze. Az egyik, a nagy, szuperprodukciókban látja a magyar fűm küöiési pontját, mások pedüg azt mondják, hogy gondoljunk az ír filmekre, amelyek alacsony költségvetésű filmek és mégis elég nagy sikert hoztak Írországnak Azért önt sem a nagy költségvetésű fibnek jelle mezték eddg. Mü gondol, tényleg ez a küörési pont egy kis országnak egy megaprodukció?- Hát, én például a lengyel filmre gondolok, akik most már a nyolcadik történelmi filmjüket forgatják. A hazai filmgyártás igazából tengődik, vegetál a magyar film. Hogy újból beinduljon, ahhoz ilyen produkciókra is szükség van és azt hiszem, hogy a nézőknek is szükségük van kosztümös és történelmi filmekre.- A Széchenyit alakitó Eperjes Károly itt, a sajtótájékoztatón elég kemény szavakkal illette a sajtót, miért? Eperjes Kámly:- A sajtó emberei és a hétköznapi emberek lelkivilága között óriási különbség van. En azt próbáltam ecsetelni itt, hogy még sok embernek fáj Magyarországon, hogy a millennium évében készül Széchenyiről egy nagy, nemzeti film, addig az emberek annyira örülnek és úton-útfélen megállítanak minket és statisztálni is olyan identitástudattal jönnek, amilyen identitástudatot jó lenne, ha tapasztalnék a Magyar Rádióban, sok helyen, a Magyar Televízióban, a kereskedelmi televíziókban és másutt. Végre ne csak az internacionalista egyéniség domináljon, hanem egy mélyebb, morális nemzeti öntudat is.- gén, de akik itt laknak azok bkálpatrióták és ez Széchenyi szülőföldje, ne felejtsük el, másképp gondolkodik az a tanár, aki itt él Széchenyi kastélyának a közelében és másképp egy olyan újságíró, aki az egész ország termésé nézi- Úgy gondolom, hogy akik itt élnek, méltóak is erre, de akik Pesten élnek, pedig Pesten kevesebbet élt Széchenyi, mégis a legtöbb munkája és a legtöbb adománya ott van, a hídtól kezdve az Akadémián keresztül és folytathatnám. Úgyhogy ők is lokálpatrióták lehetnének és nekik is lehetne nemzeti öntudatuk, mert Széchenyi nem csak Nagycenken élt, hanem egész Magyarországon.- Nem gondolja, hogy az velejár aszínészettel ha van egy nagy produkció, akkor színészt is, rendezőt is kritizálnak A vüág az üyen mindenütt, Amerikában is, Franciaországban is, Magyarországon is.- Állunk majd elébe a kritikának, a becsületesnek. Azt gondolom, a sajtónak az lenne a dolga, hogy segítse a film megvalósulását, nem pedig, hogy álhírekkel provokálja az embereket. Érettségi tétel a balassagyarmati haditett: hagyományápolás a városért, a jövőért Sokak reményeként kelt életre 1990-ben a Civitas Fortissima Kör Balassagyarmaton, amely az egyedül álló haditettként számon tartott 1919. január 29-i, úgynevezett csehkiverés emlékének éltetését, a város szolgálatát tűzte legfőbb céljai közé. Akkor a legbátrabb város eszméjét felvállaló Kamarás Józsefnek és társainak nem volt könnyű leküzdeni a hamis internacionalizmus falait, amely közel fél évszázadig elhallgatta a város polgárainak legnevezetesebb cselekedetét. Még a nevezetes eseményre emlékező márványtáblát is megfordították, amelyet pedig Horthy Miklós kormányzó 1922-ben személyesen avatott fel, hogy elődeink hazaszeretetének igaz példájaként emlékeztessen. A csehkiverésre és a hősi halottakra emlékező táblát azóta már visszafordították a Civitas Fortissima Kör szorgalmazására és a város polgárait tömörítő szervezet átvészelve a társadalmi változások viharait, ma is él, sőt jelentős célokat tudott megvalósítani. Erről is szólt a Civitas Fortissima Kör minapi közgyűlésén dr. Szakács Zoltán elnök, a városháza dísztermében megjelentek előtt. Az elnöki beszámoló kitért arra, hogy a kor tagságának céljait megértve, a város ön- kormányzata 1998-ban rendeletet hozott arról, hogy Balassagyarmat felveszi a Civitas Fortissima, a legbátrabb város jelzős szerkezetet. A rendelet értelmében került ez a felirat a városháza homlokzatára, a város hivatalos jelképeire és lett tanítási szünet a január 29-i nap a város iskoláiban. A kör a kezdetektől tíz éven át dr. Rózsa György elnökletével tevékenykedett és ebben az időszakban alapozódott meg. A megújult elnökség is jó kapcsolatokat ápol más városi szervezetekkel. A kör emlékezetes előadást szervezett Badmy Jós Ferenc történész és Szörényi Levente számára és vendége volt Makovecz Imre neves építész is. Egyik szervezője volt a Keresztény Értelmiségi Szövetség és a Palóc Múzeum mellett Rockenbauer Zoltán miniszter előadásának. Szorgalmazásukra lett érettségi tétel a Balassi Bálint Gimnáziumban az 1919. január 29-i haditett, amelyet a város polgárai, a vasutasok és a környékbeli katonaság áldozatokkal vívták ki, megmentve ezzel egy nagy darab területet a hazának. A Civitas Fortissima Kör képviselteti magát a fontos helyi eseményeken, számos tagja benne van a város képviselő-testületében is. Egyre több polgár csatlakozik a csehkiverés évfordulóinak megünnepléséhez, amelyek sorában ebben az évben Juhász Péter polgármester és Bállá Mihály országgyűlési képviselő mondtak ünnepi beszédet. A temetőben lévő hősök sírjainál pedig Lakatos Tamás gimnáziumi igazgató emlékezett az elődök áldozatos tettére. Szakács Zoltán kijelentette, hogy értékes műnek tartják a csehkiverés történetét széleskörűen feldolgozó legújabb kötetet, amely a levéltár gondozásában jelent meg, de nem osztják az előszó egy-két megállapítását. Annak szerzői úgy fogalmaztak, hogy a város talán nem is tudja pontosan, mit is ünnepel. De a város mindig is tudta mit ünnepel, mint ahogy 1920-tól Balassagyarmat legnagyobb ünnepeként tartották számon 1919. január 29. évfordulóit és méltóan meg is ünnepelték. A Civitas Fortissimát ünnepelték az elődök és az utódok kötelessége, hogy az akkori idők várost felszabadító harcai ne merüljenek a feledésbe, mert a hazaszeretet örök példájaként szolgálnak. Ennek szellemében tevékenykedik a kör és a tagság szeretettel várja a fiatalabb korosztályt is - fogalmazott az elnöki beszámoló. A közgyűlés elfogadta Bállá László gazdasági vezető beszámolóját a pénzügyekről. Juhász Péter polgármester az önkormányzat további támogatásáról biztosította a kört és úgy vélekedett, hogy a tagság olyan emberekből áll, akik nem pártokban, hanem Balassagyarmatért gondolkodnak és igyekeznek tenni. Javasolta, hogy vezessék be a pártoló tagság fogalmát és a kör elképzelései még konkrétabban jelenjenek meg a testület előtt. Jóváhagyásra került az új alapszabály, amelyet dr. Németh György, az első gyarmati polgár- mester módosító javaslataival egészítettek ki és jogilag dr. Kovács Ilona véleményezett. Élet- szagú célokat javasolt megvalósításra dr. Kadosa Ildikó és szorgalmazta a fiatalság bevonását a közös munkába. Az idős Köröndi Majer János hiányolta, hogy 1956-ról nincs utca elnevezve, hogy emlékeztesse ez is az utókort. Lengyel Ottó, aki az első testület tagja volt, javasolta, hogy a vasutasok emléktábláját az eredetihez hasonlóan újra el kell készíttetni. Kamarás József arról szólt, hogy a Civitas Fortissima Körben pártállásra való tekintet nélkül munkálkodik a tagság a nemes célokért. Javasolta, hogy az iskolákban többet kellene foglalkozni a csehkiverés történetével az akkori polgárok cselekedeteivel, hogy a fiatalok ismerjék az elődök példás tetteit és legyenek büszkék rájuk. Sós Géza javaslatot tett, hogy a szeszfőzde mögötti holt Ipolyt keltsék életre és legyen itt egy szépen parkosított pihenő, csónakázó horgászhelye a városnak. Honti István, a vitézi rend egyesület megyei székkapitányaként kérte a kör és az önkormányzat, valamint a város polgárainak a támogatását, a volt megyei vitézi székház visszavásárlásához, ahol más szervezetek is otthonra találhatnának és állandó kiállítóhelyként is szolgálhatna, s ahol az iskolák napi vendégek lehetnének. Javasolta, hogy a város erősítse kapcsolatait Sopronnal, a leghűségesebb várossal. A kör vezetősége munkaprogramot dolgoz ki, amelyet eljuttat a tagsághoz és a véleményekkel kiegészítve igyekszik a nemes célokat megvalósítani. A Civitas Fortissima Kör közgyűlése elismerését fejezte ki a 92 éves Kamarás József örökös elnöknek, aki a kezdetektől fáradhatatlanul és áldozatosan tevékenykedik a legbátrabb város érdekében. SZABÓ ENDRE Kökényessy Ági mint kísértésbe eső feleség (Leontine) és Straub Dezső mint csábító (Móricét) _______________________■
