Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-23 / 144. szám

2001. JÚNIUS 23., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák 3oot KERESZTES HADJÁRAT INDUL A jobbágyszármazású Bakócz Tamás esztergomi érsek tehet­séges, de kapzsi és nagyravágyó természetével a pápaságra pályázott, s mikor célját nem sikerült elérnie, az új pápánál, X. Leónál kijárta a felhatalmazást, hogy a török ellen keresztes hadjáratot indítson. Eleve megfeledke­zett arról, hogy Európa első katonai hatalma ellen ke­resztes had már nem veheti fel a harcot. Bakócz meg­nyerte a királyi tanácsot is, melyről Istvánffy Miklós tör­ténetíró ezt jegyezte meg: „Nagy része renyhe és kap­zsi ember és az országot prédának tekinti.” A pápai bullát Bakócz ki­hirdette és a vezérséget ápri­lis 24-én - Szent György napján - Dózsa Györgyre, egy ismert nevű székely ne- Dózsa mesre bízta. A helyzet nem volt alkalmas egy török elleni tá­madásra. A pápa ugyan egész Európára meghirdette a keresz­tes hadjáratot, de Budára sem katonai, sem anyagi segítség nem érkezett. A földbirtokosok pedig nem szívesen engedték el háborúzni a jobbágyaikat a tava­szi munkák idején. A parasztok mindezek ellenére tömegesen gyülekeztek a keresztes zászlók alá. Pest környékén kívül jelen­tős gyülekezési tábor volt Hegy­alján, Tokaj környékén, Nagyvá­rad és Kolozsvár mellett. Aztán Dózsa György a reá bízott főse­reggel május első heteiben meg­indult Pest alól az Alföldön., ke­resztül dél felé, a török ellen. DÓZSA SZABADSÁGHARCA Az elégedetlenkedő neme­seknek sikerült rávenniük a ki­rályt és Bakócz érseket, hogy ál­lítsák le a sereg vonulását és küldjék vissza a parasztokat a földekre. Kimondatlanul attól tartottak, hogy az egybegyűlt parasztok elégedetlenségükben ellenük fordulhatnak. György Dózsát Békésen érte utol a hadak feloszlatására vonatkozó érseki parancs, de a keresztre felesküdött, a török elleni harcra készülő sereget már nem lehe­tett megállítani. Aztán a parasz­tok szemközt találták magukat az ellenük felsorakozó neme­sekkel, s ezután a háború már elnyomóik ellen irányult. Nagylaknál a paraszthadak szétverték a nemesi sereget, Csáki Miklós Csanádi püspököt karóba húzták, Báthori István temesi ispán pedig fejvesztetten menekült. Ezután bevették Lippát, Sólymos várát, majd Te­mesvár ellen fordultak. A kezde­ti sikerek Dózsa György szerve­zőképességét bizonyították, és azt is, hogy támaszkodhatott al- vezéreire, a ferences prédikáto­rokra és vidéki papokra. Temesvárt azonban nem si­került bevenniük, bár egy hóna­pi ostrom után úgy látszott, hogy sikerül a védőket kiéhez­tetni. Ekkor azonban a hátuk mögött megjelent hadával Szapolyai (Zápolya) János er­délyi vajda és szétverte a felke­lők seregét. Dózsa Györgyöt és öccsét, Gergelyt 1514. július 15- én elfogták. „Székely Györgyöt először tüzes vassal megkoro­názták, azután élve, meztelenül a lábainál fogva megkötözve, sa­ját katonái... fogaikkal széttép­ték és felfalták” - írta II. Ulászló a német császári udvarban lévő magyar követnek. Alakja évszá­zadokon keresztül példaképül szolgált az elnyomás ellen har­colóknak és számos művészi al­kotás ihletője volt. Petőfi Sándor „A nép nevében” című költemé­nyében ezt írta: „Izzó vastrónon őt elégetétek / De szellemét a tűz nem égeté meg / Mert az maga tűz...” MOHÁCS ELŐZMÉNYEI II. Sznlejmán szultán 1526. április 23-án indult meg hadse­regével Konstantinápolyból. A magyar urakat azonban nem ez a tény, hanem az április 24-re összehívott diéta előcsatározá- sai tartották izgalomban. A törö­kök június 30-ra érkeztek a Szá­va vonalához, ami mögött nem sorakozott fel magyar haderő. Tömöri hiába javasolta, hogy minden katonailag fontos pon­ton emeljenek hevenyészett erő­döt. Antonio Burgio írja: „építet­tek egy sereg légvárat..., amelyek közül egynek-egynek megvalósí­tására egy egész diéta kellene. ” Végül is a magyar hadnak jú­lius 2-án kellett volna Tolnán összegyűlnie, de ott nem jelent meg senki. A király előzőleg ki­jelentette, hogy nincs pénze bandériuma kiállítására, mire a királyi tanács urai közadakozás­ra szólítottak fel, az egyház arany- és ezüsttárgyaiból pápai engedéllyel pénzt verettek. A déli végeket csak az érsek 2 ezer főnyi serege őrizte, Tömöri sza­vaival élve: „...még a lovak lábát sem patkolták meg.” Báli nán­dorfehérvári bég a Száván hábo­rítatlanul hajóhidat veretett. „Tudnia kell felségednek - írta keserű humorral Tömöri a ki­rálynak - a hidat a császár nem azért verette, hogy vásárt tart­son. ” Július 2-4. között Ibrahim nagyvezér a ruméliai sereggel átvonult a hídon, Tömöri kény­telen volt Pétervárad felé vissza­vonulni, Péterváradot Alapi György védte, július 27-én a sú­lyos veszteséget szenvedett őr­ség megadta magát. A szultán augusztus 15-19. között a Drá­ván is hajóhidat veretett, au­gusztus 27-én már átkelt a Krassó bal partjára, s a követke­ző napon a török táborban kihir­dették: -Mapihenés, de holnap csata lesz! Vigyázzatok, készül­jetek! Ekkorra 75 ezerre nőtt az ir- reguláris csőcselékkel együtt a török sereg állománya. II. Lajos pedig csekély hadával július 20-án indult el Budáról. Au­gusztus 6-án szállt táborba Tol­nánál, augusztus 14-én tovább vonult Mohács felé. Augusztus 13-án parancsot adott a nádor­nak, hogy vonuljon hadi népé­vel a Dráva védelmére. A had- bagyűltek azonban kijelentet­ték, hogy a király nélkül nem mennek. Ezek a baljós előjelek előrevetítették a szörnyű tragé­dia árnyékát. Tanársági fokozatok Interjú Pálinkás József oktatási miniszterrel Letette a hivatali esküt az új oktatási miniszter, Pálinkás József, aki úgy véli: vonzóvá kell és lehet tenni a pedagó­guspályát. Ősztől 20 száza­lékkal emelkednek a fizeté­sek, az átlag 96 ezer forint lesz az idén.- Ahol ön született, Galvácson, ebben a Borsod megyei kisfaluban nincs iskola, ugye?- Sajnos most már nincs, akkor volt, amikor én gyerek voltam. Én odajártam elsőtől nyolcadikig. Volt a 70-es évek elején egy isko- lakörzetesítési hullám és a gyere­keket busszal a közeli nagyobb te­lepülésre szállították.- Azért mostanában is hallani olyat, hogy kisebb településeken megszüntetnek iskolákat vagy ösz- szevonnak, és a gyerekeknek sok­szor kibmétereket keü utazniuk.- Szerintem ez a folyamat meg­áll és főképpen nincs kampány­jellege, tehát a célunk az, hogy az óvodai ellátás és az alapfokú okta­tás helyben történjen.' A felsőbb évfolyamokban települések ösz- szefognak és társulásban üzemel­tetnek egy iskolát, ez bekövetkez­het még az elkövetkezendő idő­ben is.- Azt hogyan tudnák támogat­ni, hogy az iskola ne csak egy ilyen versenypálya legyen, hogy csak a teljesítmény fontos és vala­hogy a nevelés vagy a személyes kapcsolat háttérbe szorul?- A tanórán kívüli tevékenysé­geket kell jobban elismerni iskolai munkaként és anyagilag is.- Tanári életpályamodellnek ugye alapvető része lesz az, hogy a pedagógusbérek elérjenek egy bizonyos színvonalat.- A pedagógus-életpályának az egyik eleme, hogy az előmeneteli lehetőséget nyilvánvalóbbá tegye, biztosítsa. A felsőoktatásban erre van példa. A közoktatásban is lét­rehozható egy olyan rendszer, amelyben a tanárságnak különbö­ző fokozatai vannak, ezek jelzik az adott tanár anyagi és szakmai megbecsültségét.- A bérfejlesztést fokozatosan tudják-e megvalósítani, tehát nem egyszerre?- Idén szeptemberben 20%-os béremelkedés lesz a pedagógusok esetében, 80 ezer forint helyett 96 ezer forint az átlagfizetésük. 13% körüli béremelkedésnek kell len­nie négy éven keresztül, akkor bé­rük eléri a nemzetgazdasági átlag 125%-át.- Milyen más változások vár­hatók?- A kétszintű érettségi 2005-től kezdődő bevezetése. Szeptember­től a kerettantervek szerint folyik a közoktatásban az oktatás, előt­tünk lévő feladat a felsőoktatás akadémiai reformjának a kidolgo­zása, ami az európai felsőoktatás­hoz való ésszerű harmonizálást jelenti.- Egy interjúban olvastam, hogy a közoktatás hatékonyságát növelni kell.- Ma Magyarországon nagyon sok iskolában tanítanak nyelvet. Ugyanakkor nagyon alacsony még mindig a nyelvtudással ren­delkezők száma. Mozduljunk el egy gyakorlatiasabb nyelvtanítás irányába. Elsősorban használni kell a nyelvet, de elmondható ez bármely más tárgyra is.- Tényleg nem a politika irá­nyítja ezt a területet?- Mára úgy képzelem, hogy a magyar társadalom többsége elfo­gadta azt, hogy a 4+4+4-es közok­tatási iskolaszerkezeten nem kí­vánunk változtatni. Lényegében lezárult a nemzeti alaptanterv kö­rül kibontakozott vita. Az a mo­dell nem működik, ahol azt mondjuk, hogy az iskolák ahogy tetszik nekik, úgy tanítanak. N. A. _____________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES_____________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Eleget gondolkodtál fiam, most már ideje öltözködnöd. Ezerforin­tos vásárlási utalványt nyert: Salamon Gusztáváé Mátraszele, Szabadság u. 142. sz. Mai rejtvényünk megfejtését június 28-ig lehet beküldeni. ir" A KÉN VEGYJELE TAMARA. BECÉZVE o­B UDDHIS­TA LÁMA ESZKÖZE KAMPÓ­ZÁR, NÉPIESEN KÉZI HOSSZ­MÉRTÉK ERKÖLCS Y i Y / Y < h _ M GYORSAN k kj tv < f1 í tg /YPe^fí m ÓPAPA PÁRJA 0 h hr Ai Or KACATTAL TELI 0 N 0 5 y/ / / W Y4* £ < Y GONOSZ SZELLEM £ PIACI SÚLY ŐSFRANCI A 4­P l TOLÓZÁR KIS RÚDJA ITTRIUM VEGYJELE-Y ILYEN ÍRÁS AZ OGAM SÓVÁROG ► O l y UGYE? BORUL V aV fi f h MATADOR ELLENFEL E MÉTER ~Y 3 TYÚKKER GETŐ SZÓ SÁNTÍT FORRÓ VÍZBEN PUHUL r VÍZZEL ÖNTÖZ O L VENDÉG­LŐI LAP 2 ►r, í i £ V 0 G SZELLEM­ÓRIÁS BURANA M NAGYOBB KALITKA ► K E V F P b FIÚ­TESTVÉR NADÁLY Y l 5 0 c BÚJÓCSK A ► / P / 5 & > fír $ SZÁZAD, RÖVIDEN ►5 l MAGOT SZÓR-1/ P T RAMAZÚRI TOMPÁN ZÚG *2 p 1 SÍR e GYULLAD ÁS KÖZÖNSÉ GES & B> ÉVA PÁRJA ►Y b Y A AZ EGYIK TÖRPE p 0 » fi Q Y ö ALULRA ► 'y TÁNCOL TITKON FIGYEL NITROGÉN VEGYJELE ►aJ NÓRA, BECÉZVE ►. Y X i & I RÉSZBEN ÉRLEL! P Y L A LITER JELE " L BAGÓ ILONA, BECÉZVE ÜLI, BECÉZVE CSÜD VÉGEI ! Y D NAGY SÍKSÁG o' /U k ITTA MÉLYBEN, NÉPIESEN ZUHANT ^Y / D e Y A £ NAGYHAR MACSKAF ÁROK ! Y V Y < p t ORRA BUKIK ESZES Y U £ £ 1 K CSUHAJ; KURJANT A s ► / F fír f EGYE ! LOP­AKODIK ... ÉS KONTRA ► Y £ F> (9 AJ­MEG­HÚZZA A RAVASZT-L & VASÚT­ÁLLOMÁS, RÖVIDEN Y PILLANGÓ SZOLMIZÁ CIÓS HANG Y e V F VÁGYIK UTÁNA-A­n I T aj L 1 FORGÓ­SZÁRNY m U Y 0 £ KALAUZ NÉLKÜLI, RÖVIDEN MEGA, RÖVIDEN TALÁLKA, TRÉFÁSÁN g‘ HN / 0 te & 5 jF TENGER GÖRÖG­ORSZÁG­NÁL G (­! LLT'Ű &'L újság... NEGYVEN EVE A salgótarjáni új hideghengermű két korszerű hengersora: a Kwarto és a legfinomabb acélszalago­kat hengerlő húszhengeres berendezés valamennyi gépegysége végleges helyén van már, sőt a szint­méréseket és műszaki ellenőrzéseket is elvégezték a nyugatnémet technikusok. A hengersorok közti olajpincében is befejezés előtt van a gépi berendezések szerelése. Nógrádi Népújság, 1961. június 21., 3. o. A szandai vár alatti domboldalon húzódó szántóföldeken különös munkacsapattal találkoztunk. Jókedvű, az iskolapadot alig egy-két éve elhagyó kislányok kapálták az elmúlt hetek záporaitól erő­sen megmosott dohány földeket. Az alig egy hónapja alakult munkacsapat öt hold dohány, négy hold kukorica és egy hold cukorrépa munkáit vállalta. Nógrádi Népújság, 1961. június 24., 5. o. HARMINC ÉVE Hazaérkezett Csehszlovákiából a Nagybátonyi Állami Zeneiskola tizenegy tanulóból és kilenc ta­nárból álló csoportja. A nagybátonyiak a füleki népművészeti iskola zenei tagozatának közelmúltban lezajlott látogatását viszonozták. A tanulók közel négyórás repertoárból válogatva sikeres koncertet adtak Füleken és Csíz gyógyfürdőhely kultúrházában. Nógrád, 1971. június 18., 4. o. Naponta huszonnégyezer liter tejet vásárol fel a környező községekből a szécsényi tejüzem. Mint­egy ötezer liter tejet ad a lakosság ellátására, a többit pedig tejfölnek, sajtnak dolgozza fel. A tejüzem vezetői tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az idén megkezdhessék a tasakos tej készí­tését és árusítását. Nógrád, 1971. június 20., 8. o. HÚSZ ÉVE A filmrendezők az utóbbi egy-másfél évtizedben felfedezték maguknak a megyét, azaz szívesen forgatják készülő műveik egy-egy részletét Mikszáth „görbe országában”. A korábban készült filmek közül megemlíthetjük Várkonyi Zoltán „Fekete gyémántok”, Gyöngyössy Imre „Szarvassá vált fiú”, Gyöngyössy-Kabay Barna „Két elhatározás”, Gábor Pál „Járvány” és Révész György „Pendragon-le- genda” című filmjét. Nógrád, 1981. június 21., 8. o. Újabb tábor ütött tanyát Salgóbányán, a KISZ-iskolán. Az amatőr színjátszók és popzenekarok mel­lett most a megye néptáncegyüttesei vesznek részt néhány napos továbbképzésen. Braun Miklós tá­borvezető irányításával az ország és a megye jeles zenei és népitánc-szakemberei foglalkoznak a cso­portokkal. Nógrád, 1981. június 23., 8. 1. TÍZ ÉVE Idén második fordulójára került sor a Salgótarjánban létrehozott 1956. december 8. Emlékmű Ala­pítvány tavaly meghirdetett pályázatának elbírálására, amely az 1956-os forradalom áldozatai tiszte­letére felállítandó emlékmű készítésére szólt. A zsűri Párkány Péter és Szabó Tamás munkáját ítélte j a legjobbnak. . Új Nógrád, 1991. június 20., 1. o. j A Lakitelki Alapítvány anyagi gyarapodásától függően 10-50 ezer forint közötti összeggel kívánja j támogatni az önkormányzatok, egyesületek, szövetségek, pártok helyi újságjait, elsősorban kisvá- j rosok, községek színvonalasan szerkesztett hetilapjait, havonta megjelenő kiadványait. Új Nógrád, 1991. június 24., 1. o. j Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom