Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-19 / 140. szám

f f mVASö JciU'M NOGRAD 2001. JUNIUS 19., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM KÖZÉLETI NAPILAP ARA: 47 FORINT ELŐFIZETVE: 35 FORINT v i Megújultak, megbékélést hirdetnek v,dal| Termőre fordult almaültetvény Vdal| Gombócból is sok ennyi! A párt egységének a helyreállítását, helyzetének megerő- Rétság határában, a 2-es számú főút mellett húzódó 35 Egyházasgerge tizenegy, a Karancsberény tíz gólt szerzett södését tűzték ki célul a Kereszténydemokrata Néppárt legutóbbi hektáros almáskert már terem, mellé pedig az Agro-Buda Kft. ezer a legutóbbi fordulóban! Labdarúgás, megyei másodosztály csoport­kongresszusán, ahol Giczy György elnök lemondott. tonna gyümölcsöt befogadó hűtőházat is épített. jai: eredmények, táblázatok. Ruháért ment haza - megölte férjét Gyermekének ballagási ruháját akarta elhozni közös lakásukról egy a férjétől éppen különélő sóshartyáni asszony ám de a férj fel­ébredt, vita támadt köztük, s az asszony a nála lévő tőrkéssel elő­ször karon, majd szíven szúrta az urát, aki meghalt. Erről a csa­ládi tragédiáról számolt be tegnap a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság két őrnagya, Némedi Péter és Balog Sándor. Málnát málnával! HOLLÓKŐ - Gasztronómiai ve­télkedő, málnával készült ínyencségek bemutatója, kósto­lója is szerepel az idei málnafesz­tivál kínálatában. Szervezője a helyi közalapítvány, az esemény tervezett időpontja július 1. Ugyanezen a napon egy másik, már hagyományosnak mondha­tó programot is szeremének indí­tani: ez a néptánctábor, amelyen népzenészek és kézművesek is részt vesznek. ■ Szerencsevadászat Ötöslottó: nem volt telitalá­lat. A négytalálatosokra 770 ezer, a hármasokra 7 ezer 850, a kettesekre 630 forintot fizetnek. Hatoslottó: telitalálat nem volt. Az egy darab 5+1-es több mint hét és fél millió forintot ér. Az ötösök nyereménye 330 ezer, a négyeseké 4 ezer 750, a hármasoké alig több mint 800 forint. Joker: a nyertese csaknem 8 és fél millió forinttal lett gazda­gabb^ _______________________■ J únius 15-én 9 órakor egy szomszéd bejelentette a salgótar­jáni mentőállomásra, holtan ta­lálták lakásának teraszán B. B. 32 éves sóshartyáni lakost. A ro­hammentő és az ügyeletes forró- nyomos csoport csak megerősí­teni tudta, hogy az illető halott. A mentősök szerint már tíz-tizen­egy órája halt meg. Ekkor kap­csolódott a munkába a főkapi­tányság forrónyomos csoportja, majd a salgótarjáni kapitányság és bűnügyi igazgatóság emberei A helyszíni szemle alkalmá­val a rendőrorvos megállapította, hogy az elhalt személyen két szúrás található, az egyik az al­karján, másik a mellkasán. Ez az utóbbi okozta az illető halálát, mivel a kés a szívbe hatolt. Az adatgyűjtés során a közvetlen la­kókörzetben mindenkit meghall­gattak a rendőrök. Megállapítot­ták, hogy B. B. rosszul élt a fele­ségével. Többször megszakítot­ták a házastársi kapcsolatot, az asszony elköltözött a férjétől. Több tanút is találtak a rend­őrök, akik elmondták, hogy az asszonyt látták az éjszakai órák­ban távozni a férjétől. Ezt követő­en hallgatták ki az asszonyt és a családját. A tanúkihallgatások során kiderült, hogy a férj és fele­ség között hosszú idő óta tartó (Folytatás a 3. oldalon) Ha az ember elmúlt hatvan. Az idősek ellátása hangsúlyos feladata a ma- gyargéci önkormányzatnak is, tekintve, hogy a korosztály aránya jelentős a helyi népességben. A kétszáz lelket számláló Kisgéc településrész lakói­nak zöme időskorú, de az összlakosságon belül is lényeges a hatvan éven felüliek tábora. Az igé­nyekhez és a rászorultság mértékéhez igazodó gondozási munka egyrészt az idősek klubja szol­gáltatásaiból, a szociális étkeztetésből és újabban a házi segítségnyújtásból áll. Az utóbbit az önma­gukat ellátni nem, vagy erre már csak részben ké­pes öregek veszik igénybe. Számuk változó, jelen­leg tizenöt fő érintett, szociális étkeztetésben en­nél többen részesülnek. A hármas feladatot - mint gondozási központ - jelenleg az idősek klubja végzi, illetve szervezi. A jövőben azonban önálló épületben működne a központ, a kialakítására meghirdetett pályázaü le­hetőséggel a helyi önkormányzat is élt. Amennyi­ben pályázata sikeresnek bizonyul, egy régi épüle­tet újítanak fel erre a célra. Megtorpant megyénk ipari fejlődése Az országoshoz hasonlóan, megyénkben is mérséklődött az ipari termelés növekedésének üteme az év első három hónap­jában. Mert igaz, hogy a négynél több dolgozót foglalkoztató ipari szervezeteknél 11,5, a 49-nél több munkást alkalmazó vállalkozásoknál 8,3 százalékkal többet termeltek, mint a múlt év hasonló időszakában, de az emelkedés 6,7, illetve 19,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ex­portból származó bevétel 37,1 százalékkal meghaladta a 2000 első negyedévit, a belföldi eladás viszont egyharmaddal el­maradt a tavalyitól - olvasható a Központi Statisztikai Hiva­tal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentésében. Az I. negyedévben a gazdasági növekedés szempontjából ki­emelten fontos ipari termelés fej­lődése veszített lendületéből ha­zánkban. Bár a múlt év azonos időszakához mért adatok alapján továbbra is erőteljes a növekedés, de az ütem csökkent. A múlt év első három hó­napjában az ipari terme­lés még 21, az idén azon­ban már csak 10 száza­lékkal emelkedett. (Nem­zetközi összehasonlítás­ban ez továbbra is ki­emelkedő eredmény.) Az ütemcsökkenés­ben a külföldi kivitel és a belföldi felhasználás egy­aránt szerepet játszott. Az export a tavalyi ki­emelkedően magas, 32 százalékos növekedésnél 11 ponttal lett kisebb az idén. Belföldi értékesítés­nél a 2000 első negyedévi 7 százalékos gyarapodás erre az évre 3 százalékra zsugorodott. Nógrád megyében is megtor­pant az ipari termelés növekedé­sének üteme az év első három hónapjában. A négy dolgozó fe­letti ipari vállalkozások együtt­véve 35,5 milliárd forint terme­lési értéket állítottak elő, 11 szá­zalékkal többet mint egy évvel korábban. (2000 I. negyedév­ében 18,2 százalékos volt a bő­vülés.) A 49-nél több munkást foglalkoztató vállalkozások ösz- szesen 23,8 milliárd forint érté­ket állítottak elő, ez 8,2 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit (A múlt év hasonló idő­szakában 27,8 százalékos volt ez az arány.) Az értékesítés 1,1 százalékkal maradt el a 2000 első negyedévi­től. Ezen belül a belföldi eladá­sok egyharmaddal estek vissza, míg a külföldi kivitel 37,1 száza­lékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. (Országosan a termékek 58,9, régiós szinten 46,4 százalékuk talált külhon­ban gazdára.) Ágazatonként vizsgálva a ter­melés alakulását, igen nagy szó­ródást tapasztalunk. Továbbra is dinamikus, csaknem 44 százalé­kos a fejlődés a gépiparban, ahonnan a megye ipari termelé­sének 52,7 százaléka származik. A híradástechnikai termékek és készülékek gyártásában 64,2, a közútijármű-gyártásban 43,2 százalékos volt a gyarapodás. A textíliák, a ruházati, a bőr­és a szőrmetermékek gyártása az előző évek nem túl kedvező mutatói után 41,1 százalékkal emelkedett. A pozitív változás a textília és a textiláru exportjának növekedése miatt következett be, de a belföldi eladás is szá­mottevően bővült. Viszonylag jó időszakot zárt a fémalapanyag-gyártás és a fém- feldolgozás, termelésük 5,9 szá­zalékkal emelkedett. Az egyéb nem fém ásványi termékek gyár­tása termelési értékben 3,2 szá­zalékkal maradt el az előző év hasonló időszakáétól. A kedve­zőtlen mutatót a síküveg továbbfeldolgo- zásából eredő 24 százalékos visz- szaesés okozta. Az öblösüveg­gyártás 3,2, az üvegszálgyártás 7,6, a kerámia- csempe és a kerá­mia csempelap gyártása 42 szá­zalékkal növeke­dett. Az ipar meg­torpanó fejlődésé­ben nagy szere­pet játszott, hogy az élelmiszerek, az italok gyártása több mint 82 szá­zalékkal zuhant Tússzá. 'A tejfel­dolgozás egyik meghatározó vál­lalkozása megyén kívüli céggel egyesült, így kiesett a megye gazdaságából. A termelés mér­séklődése miatt a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás mutatói is lényegesen elmaradtak az egy évvel korábbitól. ________________________(*<**•» — ——--------------------------------....--------------- ■ - ■ ------------- ..-.a-A .’J ■ ------------------ .... tf.' ü* JÚM— A z egykor sikeres Salgótarjáni Ötvözetgyár hosszú ideje nem termel fotó: rigó tibor Megszépült a tűztorony Megnyitják a látogatók előtt, szintjein kiállításokat terveznek Szécsény központjában a ferde tűztorony fogadja a gépkocsival érkezőt________■ S zécsénynek több országos je­lentőségű műemléke van. Közü­lük az egyik, a város központjá­ban található ferde tűztorony, melynek homlokzatfelújítására tavasszal került sor. A tatarozás 2,7 millió forintba került, az ösz- szeg jelentős része megyei terü­letfejlesztési tanácsi támogatás­ból származik. A torony elődje egy, a pestisjárvány elmúlásának emlékére épült fából készült ha­rangláb volt, amit 1820-ban le­bontottak és újat emeltek a he­lyére. 1893-ban kétemeletes to­ronnyá alakították a városi tűzőr- ség számára. A harmadik szintet 1929-ben építették rá, ekkor kap­ta meg a torony bádogsisakját. Az idősebb generáció tagjai még emlékeznek rá: gyermekként jár­tak a toronyba figyelni a város­ban és a hozzátartozó földeken a tűzeseteket, ha volt ilyen, azt a harang félreverésével jelezték. Az idők folyamán a 27 méter ma­gas torony északi irányba mint­egy 40 centiméterrel megdőlt, adatait a földhivatal szakemberei idén nyáron műszerekkel ponto­sítják. A külső-belső felújítás után megszépült Szécsény egyik jelképe, látványos építménye. Még ez év nyarán a tornyot sze­retnék megnyitni a kiránduló lá­togatók előtt, szintjein várostör­téneti képkiállítás nyílik. _________________________________SZOYS ( SZÉCSÉNY IDEGENFORGALMÁ­RÓL BŐVEBBEN A 3. OLDALON) Kisgazda-kérdőj elek A mezőgazdasági őstermelő­ket, a vidék lakosságának je­lentős részét a törvényi alko­tás rejtelmei kellemetlen meglepetésben részesítették - mondta tegnapi sajtótájé­koztatójukon Szanda János, az FKGP Nógrád Megyei Szervezetének elnöke. Is­mertette, hogy az 1991. évi IV. töryény 2000. február 1- jétől hatályos módosítása a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező munkanélküliekre új ren­delkezéseket tartalmaz. Szanda János rámutatott ar­ra, hogy a régebbi rendeletben az őstermelésből származó jö­vedelemmel szembeQ a módosí­tásban az árbevételt határozták meg irányadónak a törvényalko­tók. Ezzel nem várt negatív ha­tást gyakoroltak a vidéken élő, munkanélkülivé vált, de dolgoz­ni szerető és akaró termelőkre. A következmény ugyanis az, hogy amennyiben a kis területe­ken, kevés állatot tartó vidéki ember árbevétele termékének értékesítése után meghaladja a 250 ezer forintot, vissza kell fi­zetnie a korábban felvett mun­kanélküli-segélyt. A párt megyei vezetése több alapszervezet ké­résére felkérte az országos veze­tést, a kisgazda képviselőket a törvény módosításának kezde­ményezésére a munkanélküli őstermelők helyzetének javítása érdekében. Az elnök szólt aktuális bel­politikai kérdésekről is: mint mondta, megyei szinten elsőd­leges feladatuknak tekintik a megye gazdatársadalmának (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom