Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-18 / 139. szám
2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYEI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 18., HÉTFŐ A kurzus legtávolabbról érkezett és a legfiatalabb hallgatója: Ichimura Aki és Bakos Ger- gely a megyeszékhelyi hangversenyen ____________________fotó. t. t. K ürtművészek vendégségben Amint arról előzetesen is beszámoltunk, az 1993-ban alakult Budapest Fesztivál Kürtkvartett az elmúlt héten Nógrád megyében töltött három napot a salgótarjáni Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes vendégszeretetét is élvezve. Az együttes a megyeszékhelyen, a Váczi Gyula Zeneiskolában, Pász- tón, a Szent Lőrinc-plébániatemp- lomban adott nagysikerű hangversenyt, többek között bemutatott Bach-, Liszt-, Hidas Frigyes-műveket. A koncerteken túlmenően a jeles muzsikusok - Gál László, Maruzsa Tibor, Nagy Miklós és Rákos László - színvonalas zenei továbbképzést is tartottak a kurzus résztvevői számára. Vendégek és vendéglátók egymás között. A Nógrádból a fővárosba származott Rákos László kürtművész ad instrukciókat Szendrey Dániel tarjáni zeneiskolásnak, aki ősztől Budapes- ten folytatja tanulmányait ______ramoj. A kurzus tanáraiból és résztvevőiből alakult zenekar a tarjáni koncerten FOTO; TÓTH TIBOR Táborfelhívás: kell a vasút az Ipoly mentén! Az Ipoly Unió a közlekedési programja keretében az idei évben kampányt szervez, melynek célja: felhívni a döntéshozók, a minisztériumi illetékesek figyelmét arra, hogy az Ipolyság - Drégelypalánk vasúti összeköttetés felújítására tett ígéretek, miszerint újjáépítik a felszedett 6,3 km-es szakaszt, valamint felújítják a Vác-Balassagyarmat vasútvonalat, még nem valósultak meg. Az akció csúcspontja 2001. augusztus 18-án, az Ipoly- ság-Balassagyarmat vasútvonal átadásának 110. évfordulóján lesz, amikor is egy ünnepélyes megnyitó után szimbolikus vonatozással átsétálunk Ipolyságról (Sahy) Drégelypalánkra, a vasúti töltés tetején. A „végállomáson” kulturális műsorok színesítik a napot, majd hajnalig tartó utcabál zárja be a szimbolikus vonatozást. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, járhatóvá kell tisztítani a töltéskoronát. Ezért tábort szervezünk, ahová azon 18 év feletti személyek jelentkezését várjuk, akik fontosnak tartják a vasút, mint környezetbarát közlekedési eszköz fennmaradását, egyetértenek azzal, hogy az Ipoly völgyében helyre kell állítani a közlekedési kapcsolatokat és szívesen végeznek fizikai munkát ennek érdekében. A tábor helye: Drégely-pa- lánk és Hont közötti rét. Ideje: 2001. július 2-július 13. Elhelyezés: katonai sátrakban, hálózsákot hozzanak a résztvevők. PROGRAM:- délelőtt: munka (ágak elhor- dása, gallyak összegyűjtése, fű gereblyézése stb.)- délután: kirándulások a környéken (gyalog- és kerékpár- túrák a Börzsönyben, Nyugat- Cserhátban, Ipoly mentén), nevezetességek megtekintése (Balassagyarmat, Ipolyság, Szécsény, Ipolytamóc, Hollókő)- este: kulturális programok, előadások. Az önkéntes munka fejében szállást és napi háromszori étkezést biztosítunk a résztvevőknek. A táborban egyszerre 30 főt tudunk fogadni, a munkákban ettől több személy is részt vehet! Ki mennyi időt tud szánni a munkára, annyi ideig maradhat. Aki a határon túli területekre is át szeretne látogatni, ne felejtse otthon az útlevelét! Jelentkezés és további információ:- Ipoly Unió 2600 Vác, Ilona út 3., telefon: 27/304-484. Kurucz Márta.- Ipel'Ská Únia 93601-Sahy, Hl. Námestie 1.812/741-3288. Wollent József. Egyházasdengeleg is írja történetét... A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tiszta vizet a pohárba! Az 1221-ben datálódott első írásos adat szerint 780 éves Egyházasdengeleg. De valójában egy több mint 2000 éves településről van szó. Kovács Tibor, a település középkorú, de nagyon agilis polgár- mestere, talán maga sem tudta mindezt, amikor munkatársaival, e téma szimpatizánsaival elhatározták, hogy időszerű lenne az évforduló kapcsán kiadni egy „füzetecskét, könyvecskét” a település múltjáról. Mivel a polgármester nemcsak a szavak, de a tettek embere is, a kettő egységében cselekedett. Megszervezte a kutató és feldolgozó munkát. De mit is kellene tudni Egyházasdengelegről, erről a kis dél-nógrádi csendes, barátságos településről? Az eddig megjelent kiadványok alapján nem sokat! Igaz, különböző monográfiákban, lexikonokban, leírásokban találunk róla néhány sort, de ezeket soha sem szedték egy „csokorba.” Most ez a munka kezdődött el. Egyházasdengelegen a föld- történeti kor egyes szakaszának értékes lelőhelye van, amelyet dr. Hír János és csapata éveken át kutatott. (Ezúton is megköszönjük nekik, hogy itteni kutatásai eredményeit rendelkezésünkre bocsátotta.) 1969-ben egy szép és ép csiszolt kőbalta került elő a falu határából, ami reményeink szerint a szécsényi Kubinyi múzeumban van, mivel a Nemzeti Múzeumba nem került be. Nem úgy, mint az ugyanakkor és ugyanott talált kb. 80 db időszámításunk előtti II. századból való kelta ezüst pénzlelet, amely a MNM éremtárát gazdagítja. Az említett lelőhely környékén talált korabeli kerámia (cserép) edénytörmelékek azt bizonyítják, hogy a kelták nemcsak „falusi turisták” voltak vidékünkön, hanem néhány évtizedet itt is töltöttek. A természetes védettség hiánya miatt (hegy, barlang, összefüggő erdő, folyó stb.) a történelem viharai a népvándorlástól kezdve a török kiűzéséig (s utána is!) orkánként söpörték végig vidékünket, ma is látható nyomokat hagyva maguk után. Az itt élők szülőföldszeretete, küzdeni tudása, akarása, a jó minőségű zsíros föld vonzása nem engedte, hogy Egyházasdengeleget letöröljék Magyarország történelmi és földrajzi térképéről. A falu szimbóluma is lehetne az 1322 körül épült románkori gótikus szentélyű római katolikus (Szent Imre) templom, amely dacolt az idővel, ellenséggel, ma is látható, látogatható. A lakosságot is irtotta tatár, török és sok belső viszály. Volt amikor a falu szaporodott, vegetált, kihalt, de mindig újraéledt, mint a vadkörtefa, amelyet tőből levágnak. A török után a kihalt lakosság helyébe szlovákokat telepítettek, igaz ma már kevesen beszélik ezt a nyelvet. A készülő kiadvány nemcsak a szorgos és kemény munkával művelt, jó minőségű földjükhöz ragaszkodó ősöknek kíván emléket állítani, hanem szeretnék a jelen és jövendő generációjaival is megismertetni, megszerettetni a szülőföldet, lakhelyet, Egyházasdengeleget. A falukutató és az azt feldolgozó munkában nemcsak a lelkes helyiek, hanem olyan „külsősek” is, mint például Balog István költő, irodalomtörténész és e néhány sor írója is részt vesz. Szeretnénk megköszönni a Nógrád Megyei Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Evangélikus Múzeum, a Pásztói Múzeum eddigi segítségét és bízunk abban, hogy a Palóc Múzeum és a szécsényi Kubinyi múzeum is segíteni fogja munkánkat. ____________________________LAUKÓ LÁSZLÓ Szirák A Nógrád Megyei Hírlap 2001. június 13-i számában jelent meg Tőkés Tamás „Népszavazás Pásztón?” című olvasói levele, amelyre az alábbi észrevételeket teszem. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba és az egyoldalú tájékoztatás, vagy inkább félretájékoztatás helyett a valós tényeket rögzítsük. Mielőtt kronológiai sorrendben ismertetném az aszfaltkeverő üzemmel kapcsolatos történetet, szeretnék valamit rögzíteni. Inkorrekt dolog az, ha valaki kiragad egy mondatot a 2001. május 31-i közmeghallgatáson általam elmondottakból, s ezzel Pásztó város lakóiban azt a látszatot kelti, hogy a polgár- mesternek 10 ezer ember véleménye semmit nem jelent. Tőkés Tamás úr az előzőekben jelzett cikkében ezt tette, de erre a későbbiek során még visszatérek. Most pedig ismertetném a valós tényeket: 1. Pásztó Város Önkormányzata 2000. november 26-i ülésén a volt Élgép melletti önkormányzati tulajdonú területből értékesített 3 ha 1489 m2 területet a Magyar Aszfalt Kft. részére 13 egyhangú szavazattal. A cég célja az ipari rendeltetésű területen aszfaltkeverő üzem létesítése volt. 2. 2001. január 30-án közmeghallgatást tartottunk a városi művelődési központban. Több kérdés, vélemény hangzott el a tervezett aszfaltkeverő üzem építésével összhangban. Konkrétan idézem a videofelvételről is visszanézhető válaszomat. „A környezetvédelmi felügyelőség, A KDV-Vízügyi Igazgatóság, az ÁNTSZ, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, a tűzoltóság, mint szakhatóságok fogják leírni, hogy milyen környezetvédelmi és egyéb előírásokat kell betartani. Ha ezen előírásokat be tudják tartani, megépülhet a telep úgy, hogy környezetszennyezést nem okoz. ” Azt is jeleztem, ha elkészül a környezetvédelmi hatástanulmány az üzemre vonatkozóan, azt ismertetni fogjuk lakossági fórumon. A történet ezt követően fordulatot vett, mert a muzslai üdülőterületre figyelemmel és a város ivóvízkútjai közelségét ismerve közöltük a Magyar Aszfaltgyártó Kft.-vei, hogy az általuk megvásárolt területen nem épülhet meg az üzem. Tettük ezt annak ellenére, hogy ez egy kijelölt iparterület. Megjegyzem, ezen a közmeghallgatáson Tőkés Tamás szó szerint a következőket mondta: „Tehát szükség van erre az aszfaltüzemre, de jó lenne körbejárni a dolgot, hogy később ebből ne legyen gond. Mert valóban például a Csillag téri belvárosi út jó lenne, ha minél előbb le lenne aszfaltozva ebből az aszfaltból, ha minden körülmény rendben van. ” 3. 2001. május 31-én a településrendezési terv felülvizsgálata kapcsán tartott közmeghallgatáson ismét kérdéseket tettek fel a város lakói az aszfaltkeverő üzemmel összefüggésben. Közöltem, hogy jelenleg nincs tárgyalás a Magyar Aszfaltgyártó Kft. és az önkormányzat között újabb terület- vásárlásról. Információim szerint magánszemélyek és a kft. tárgyalnak megvásárlandó területről. A közmeghallgatáson az alábbiakat mondtam el az üzem létesítésével összefüggésben (Tőkés Tamás ebből ragadta ki a neki tetsző egyetlen mondatot): „Én az aszfaltkeverő üzemmel úgy gondolom a továbbiakban, nem akarok foglalkozni. Nem kívánom egyébként ezt az ügyet a szőnyeg alá söpörni. Én itt ezen a testületi ülésen minden információt elmondtam több fordulóban, aki ennél többet kíván megtudni, azt kérem tessék jöjjön be a polgármesteri hivatalba az építéshatósági, illetve műszaki osztályra, mert én nem vagyok szakmailag hozzáértő ezen a területe. Minden általunk ismert információt bárki megkaphat. Azt szeretném elmondani még egyszer, hogy a szakhatóságok előzetes véleményét kikérő bejárásra sor kerül. Minden egyes szakhatóság - a környezetvédelmi felügyelőség, a KDV- Vízügyi Igazgatóság, az ÁNTSZ, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás, a tűzoltóság - véleményezni fogja az aszfaltkeverő telep létesítését. Ha ezek a vélemények nemlegesek lesznek, nem ítéljük megfelelőnek a céget (a környezetvédelmi előírások szempontjából), úgy nem épül meg az aszfaltkeverő telep. ” A fentieken túl szeretném leszögezni, hogy a város forgalma egyáltalán nem növekedne, sem kőzúzalék, sem más egyéb anyagok szállítása kapcsán, mert a lehetséges telepítési hely a városon kívül lenne. Mivel a technológia a kész aszfalt gépkocsira rakásának kivételével teljesen zárt és vizet nem igényel, így technológiai szennyvíz nem keletkezik, valamint levegőszennyezés sem történhet. A technológiát egyébként számítógép irányítja, amely esetleges meghibásodás esetén azonnal leállítja a rendszert. A széljárás iránya bizonyítottan a városunktól ellentétes irányba vinné az esetleges szagokat. Hosszasan lehetne még sorolni a felvetett kérdésekre a válaszokat, egyet azonban még szeretnék leszögezni: Pásztó sajnos nem Győr, nem is Zalakaros vagy Hévíz, amely települések rendkívül jelentős adóbevételekkel rendelkeznek egyéb adottságaik miatt. Nekünk tehát adóbevételekre, munkahelyteremtésre és a sok-sok kiépítetlen útra, járdára tekintettel viszonylag közelből szállítható és olcsó aszfaltra lenne szükségünk. Természetesen a fenti célok sem eredményezhetik egy, a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásokba ütköző üzem megépítését. Ezek betartása és betartatása elsőrendű feladatunk. Pásztó Város Önkormányzati Képviselő-testülete egyébként két turisztikai szempontból rendkívül fontos projektet fogadott el az elmúlt, illetve az idei évben. Az egyik a SAPARD-pro- gram, amely több százmillió forintos fejlesztést tenne lehetővé a gyógyvizű strand, valamint a Zsigmond Szálloda tekintetében. A másik pedig a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott és elnyert pályázat, amely a gyógyvizű strand fejlesztésének engedélyezési és kiviteli tervei elkészítését célozza meg. Tehát városunk önkormányzata komoly gondot fordít az idegenforgalom, a turizmus fejlesztésére. Kérem a város polgárait, hogy ne Tőkés Tamás korábbi cikkének félrevezető információi hatására, hanem a fenti valós tények birtokában és a majdani hatástanulmány ismeretében nyilvánítsanak véleményt! ______________________________ SISÁK IMRE p olgármester Pásztó I t /\ T» i tv JjjÜk; TTTT4T A tv Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébettér 6., Posta- \()( U \ I) H I n I \ i Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 1 t megyei llllVijm Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.ftel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot.------------------------------‘' ' _________________ Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesitöknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 szá mú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i A Budapest Fesztivál Kürtkvartett a pásztói fellépés előtt a templomkertben fotó: diósi jános »*«•... HnBanini^HaHuiiMn------------nr?—r—---------;------------------------