Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-16 / 138. szám

2001. JÚNIUS 16., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák Százhatvan éves történet A TIT a legrégibb működő magyar civil szervezet KIRÁLYVÁLASZTÁSI BONYODALMAK Mátyás halála után trónörök­lésre természetesen fia, Corvin (Korvin) János, Miksa császár, Beatrix királyné, Jagelló Albert jelentkezett, míg végül a ren­dek Jagelló Ulászló cseh ki­rályt választot­ták meg. A köz­ponti hatalom aláhanyatlott, kiújultak a köz- és a főnemesség ellentétei, hi­ányzott az erős hadsereg, mely az oligarchákat féken tartotta volna. Ugyanek­kor sorra omlot­tak össze az or­szág déli és nyu­gati védőbás­tyái: a török ha­talom egyre ré­mesebben fe­nyegetett, Po­zsony felől pe­dig a Habsbur­gok avatkoztak bele az ország dolgaiba. II. Ulászlónak (1490-1516) va­lósággal meg kellett hódítania az országot. Nagy nehezen kiverte Miksa császárt, aki a nyugati részeket bitorolta, de Pozsonyban (1491) olyan szerződést kötött vele, ami biztosítja a Habsburgok trónigényét, ha ő utódok nélkül halna meg. Ez a pozsonyi szer­ződés még mélyebb szakadékot vágott a Habsburg-párti főne­messég és a nemzeti irányzatú középnemesség közé. E vészter­hes időkben a köznemesi több­ségben megvolt a jó szándék, hogy pótolja a gyenge királlyal szemben az alkotmány hiányait. Az 1504-i országgyűlésen sike­rült a királyi tanácsot megrefor­málni, hogy a 24 tanácstag közé 16 köznemest is küldhessenek. VÁRADIPÉTER A dél-magyarországi rene­szánsz központ kialakítása Váradi Péter nevéhez fűződik. Nagyváradon 1450 körül szüle­tett, Vitéz János Itáliába küldte tanulni, s onnan hazatérve, pá­lyája gyorsan emelkedik. 1480- ban megkapta az (kalocsai) ér­seki címet. Élete bizonyítja, hogy Mátyás király előnyben részesítette a tanult középosz­tálybelieket a főpapi stallumok betöltésénél születési előjogon követelő nagyurakkal szem­ben. Mátyás király minden po­litikai tervnek tudója volt, az­tán - máig sem megmagyará­zott okok miatt - kegyvesztett lett, 1483-ban a király a messzi Árva várába száműzte, ahonnan csak Mátyás halála után szabadult. Bácsott ha­talmas könyv- táratjiozott lét­re. Ő gyűjtötte össze Janus Pannonius epigrammáit, könyvtárában nemcsak vallá­sos könyvek voltak, hanem az akkoriban újra felfedezett római írók mű­vei is. Levelei alapján tudjuk, hogy ismerte a latin írók leg­többjét. A törö­kök előnyomu­lása során a könyvtára el­pusztult, s ma már emlékét a kortárs olasz humanista fel­jegyzése őrzi, hogy Váradi Péternek, „a tudo­mányok minden nemét felölelő könyvekkel igen gazdagon ellá­tott” könyvtára volt. Leveleit („Petri de Varda Epistolae” cím­mel), - amelyek a békét szolgál­ták, igyekeztek a feudális urak torzsalkodásait csillapítani, tilta­kozott velük a jobbágyok üldöz­tetése miatt - 1776-ban Wagner Károly adta ki. „DOBZSE LÁSZLÓ” Az 1504-es országgyűlés hiá­ba hozta meg a megreformált ki­rályi tanácsra vonatkozó törvé­nyét, a gyenge király mellett mégis egy kis társaság kormány­zott, s a legfőbb tanácsadó a rosszemlékű Bakócz Tamás, ké­sőbbi esztergomi érsek volt. II. Ulászló pipogyasága miatt a „Dobzse László" gúnynevet kap­ta, s valóban a főnemesi és főpa­pi oligarcha uralkodott és kor­mányzott. A Habsburg-ellenes hangulat elemi erővel robban ki az 1505-i rákosi országgyűlésen, ahol a nemzeti párt trónjelöltje a fiatal, becsvágyó Szapolyai (Záp­olya) János (1487-1540) volt. Szemben az 1491-es pozsonyi szerződéssel, azt mondták ki, hogy ha a király fiúörökös nélkül halna meg, a trónöröklésből min­den idegent kizárnak. Egy év múlva Ulászlónak fia született, (a későbbi II. Lajos) és Miksa csá­szárnak, - aki háborúra készült az ország ellen, - rögtön meg­ígérte, hogy újszülött fiát Máriá­val, Miksa unokájával fogja ösz- szeházasítani. Ezt a „családi szerződést” a rendek hiába utasí­tották vissza felháborodottan az 1507. áprilisában összehívott or­szággyűlésen, a szerződés mégis megalapozta Magyarországon a Habsburg-család uralmát. Bebi­zonyosodott Verancsics Antal jö­vendölése Ulászló trónra kerülé­sekor, hogy „királyunk volt az oligarcháknak, nem amire az or­szágnak szüksége volt, de aminő nekik kellett: lomha, törékeny, külföldi, erkölcseinket, nyelvün­ket, jogainkat nem ismerő király, ki felsőbbségét velük ne éreztesse, s ki alatt szabadon garázdálkod­hatnak. ” , K.A. A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Országos Szövetségi Irodájának igazgatójával, Piróth Eszterrel beszélgetve az ember arra a következtetésre jut, hogy ha valaki időt és fá­radságot nem kímélve minden­fajta TIT-kurzuson részt vesz, valódi posztmodern polihisz­tor, mindenoldalúan képzett ember lesz belőle.- Talán érdemes visszatekinteni a kezdetekre, arra, hogy 1841-ben milyen célokkal, feladatokkal ala­kult meg a Magyar Természettudo­mányi Társulat.- 1841-ben az európai kontinen­sen másodikként alakult olyan is­meretközvetítő, ismeretterjesztő társaság, önkéntes társulás, ame­lyik a tudományoknak nem csak a művelését, hanem a tudomány eredményeinek a közzétételét is feladatának tekintette. Ekkor, né­hány évvel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása után a tu­dósok egy része szükségesnek tar­totta, hogy a tudományt a köznép, a lakosság, az állampolgárok szá­mára is közvetíteni kell azokat az ismereteket, amelyeket a tudomá­nyos kutatás során szereztek meg.- Azt gondolom, hogy ez érvé­nyes ma is, nem?- Igen. Most is bizony szükség van arra, hogy az aktuális ismerete­ket továbbítani tudjuk, az állam­polgárnak pedig érdeke, gazdasági érdeke is, hogy hozzájusson ezek­hez az információkhoz.- Mennyire népszerűek ma a TTT-rendezvények1- Társulatunk az élethosszig tar­tó tanulásnak a legtöbb műfaját műveli. Azt mondhatjuk, az óvodás nyelvoktatástól az általános iskolai tehetséggondozó versenyeken ke­resztül az egyetemi előkészítőkön, felkészítőkön át a középkorúaknak a munkanélküli képzésén, szak­képzésén keresztül, a nyugdíjas­klubokkal bezárólag, tehát az élet­szakasznak szinte minden periódu­sában ott van az ismeretterjesztő társulat és közvetíti a tudományos, közhasznú ismereteket.- Hogyan alkalmazkodnak ah­hoz, hogy egy-egy térségben nagyon sok a munkanélkiUi és nem biztos, hogy ők nyelvet akarnak tanulni, hanem valami olyan ismeretet, amit hasznosítani tudnak, ami ke­nyérkeresetre is jó?- Ahol arra van szükség, hogy az esetleg elavult, vagy korábban szerzett szakmai ismereteket meg­újítsák, felújítsák, átképezzék az adott munkavállalót, ott is tudunk kínálatot nyújtani, de egyre több helyen azt látjuk, nem is annyira a szakmai ismeretek, hanem a mai információs társadalomban szük­séges készségek hiányoznak a munkavállalóknál. Tehát a nyelv­tudás, a beszédkészség, a számító- gépes, számítástechnikai ismeret, tehát, hogy valaki szövegszerkesz­tő, e-mail és internet adatbázis-ke­zelés és egyéb információkkal ren­delkezzen. Nagyon sok munkavál­lalónál az adott feladatra egy rövi- debb képzéssel szakmai ismerete­ket egyszerűbben tudnak nyújtani, de ha hiányzik a nyelvismeret és hiányzik az információs eszközök használatának az ismerete, akkor sokkal nehezebben tudnak alkal­mazni valakit.- Tehát a TIT egyfajta munka­erő-átképzéssel is foglalkozik?- Komplex kínálatot nyújtunk, tehát tudjuk az általános műveltsé­get, az általános ismereteket is fej­leszteni, tudunk nyelvismeretet, tu­dunk számítástechnikai ismeretet és szakmai ismeretet is nyújtani. Úgy érezzük, hogy enélkül a négy készség nélkül valaki nehezen tud­ja értékesíteni magát a munkaerő- piacon és ezzel nehezen tud a meg­élhetéséhez szükséges feltételeket biztosítani saját magának. L. J. Magyar viselet a tizenötödik században ■ JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Rémes Jenő, neked még mindig bagószagod van. Ezerforintos vá­sárlási utalványt nyert: Odler Sándor, Mátrakeresztes, Kékesi u. 54. sz. Mai rejtvényünk megfejtését júni­us 21-éig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. HASADÁS D TÉKOZLÓ SOVÁNY LÓ ^y KÉMIAI MŰHELY JÁROM TÍZSZER SZÁZ ~y KICSIT MESTER­KÉLT ! r~ SZOMJAN ► y y y G mm. j SÉF L KIFLIT VAJAZ ALÁTÉT _ N ŐI NÉV ► y CSÖNDVÉG ! ► „ T OTHELLÓ NÉPE VÉNNYEL BENŐTT MACSKA­JAJOS LISTÁT KÉSZÍT ~y ANYÓSOM, RÉGIESEN ^y MÁZSÁL KÖLN RÉSZE! ► y ZÉRÓ ► TETŐFEDŐ HORONY TENGERI ÁLLAT NORVÉG FÉRFINÉV BŐ NEDVŰ L T y y REPÜL PECÁS KELLÉK ►y y IBRIK BIZTOSÍ­TÉK ►y SZOBA­BÚTOR ...A SZŐLŐ; NÉPDAL L ÉLTETŐ KENŐCS ►y HITEGET ENERGIA JELE EZREDMIL­LIMÉTER y RÉSZBEN CSUDÁS1 ► mm LÁGER KERTI MADÁR L y HANGADÓ, IRÁNYADÓ ► GRAMM, RÖVIDEN ►y SAINT, RÖV. RÓMAI KA­TOLIKUS, RÖVIDÍTVE HALKAN MOND NŐI NÉV IDŐMÉRŐ JAVÍTÓ- ; JA ► y DRÁGAKÖ­VES DÍSZ y y DEHOGY 1 VÁLTOZAT KÉZBE NYÚJTÁS SIEMENS, RÖVIDEN ÁGYÚ­HANG y LUBIC­KOL ► y SZÉLES KÖRŰ RASSZ NŐI HANGNEM L T LILIOM­FAJTA ►y TREFF SZÉLEI 1 ► RÉGI ELŐD ! INDIÁN TÖRZS V. ERŐSEN CSÍP SÉRTŐ ÖN­TELTSÉG y E NAPI ► ¥ ZSÍR­PÁRNA GUBÓS NÖVÉNY RÁDIUSZ, RÖVIDEN L JELENLEG ► ¥ HIVATAL y KELET, RÖVIDÍTVE HŰS­HATÁROK ! A SUGÁR JELE ► PÉPSZERŰ ÉTEL ► í FELTÉVE ►y LÓSZER­SZÁM ► KÉPES FRANCIA NŐI NÉV HALASZT NEKIFOG L T CSÚCSOS ► y APRÓ ► ¥ CSOMÓT KIBOGOZ KELMÉT KÉSZÍT DÖMSÖD RÉSZE! FORDÍTVA: ÉTEL­ÍZESÍTŐD ► y VISSZA: ÉNEK ► KECSKE MONDJA ►y NULLA ►y NÉMÁN ÉKEL ! ÜRES TOK ! PUSKÁVAL TÜZEL r y KERESZ­TÜLREPÜL AZ A SZEMÉLY y y ZSALU­ANYAG jl-► y 1 % ‘V cL d NEGYVEN EVE / l f % ujfag» A balassagyarmati Palóc Múzeumban „Nógrád megye műemlékei” címmel új kiállítás nyílt meg az elmúlt napokban. A fényképekkel illusztrált kiállítás kronológiai sorrendben ismerteti megyénk jelen­tősebb építészeti műemlékeit, feltüntetve azok keletkezési idejét és főbb jellegzetességeit. Nógrádi Népújság, 1961. június 14., 1. o. Nyolcmillió négyzetméter üveget kér ebben az évben népgazdaságunk a Zagyvapálfalvai Üveggyár dolgozóitól. E mennyiség legyártása igen komoly feladat elé állítja a táblaüveggyár valamennyi dolgo­zóját, műszakiakat és fizikaiakat egyaránt. A munkaszervezési hónap egyik legjelentősebb újítását Szakács József fiatal dolgozó nyújtotta be. Nógrádi Népújság, 1961. június 14., 3. o. ________ HARMINC ÉVE____________________________ Népes csoport indult útnak megyénkből a Baranya megyei Harkányfürdőre. Ott rendezik meg ugyanis idén az országjáró diákok országos találkozóját, s ezen Nógrádot a megye középfokú tanin­tézeteinek 100 fiatalja képviseli. A megyei találkozó legjobbjai ők. Az ötnapos találkozón lesz tájéko­zódási futóverseny, városismertetési verseny, kempingvetélkedő, honvédelmi rajzverseny. Nógrád, 1971. június 15., 1. o. Balázs János művészetének bemutatásával mai művészeink sorába olyan ritkán előforduló alko­tótípust iktathatunk, akinek fantasztikumok iránti vonzódása monumentális ábrázolásmóddal páro­sul. - kezdte beszédét F. Mihály Ida művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, a Sal­gótarjáni József Attila Művelődési Központ klubjában rendezett kiállításon. Nógrád, 1971. június 15., 4. o. ______________________________________HÚSZ ÉVE_______________________________________ H ogyan tovább Litkén? Erre a kérdésre válaszolt a litkei termelőszövetkezet közgyűlése. Bozsik Béla, a termelőszövetkezet elnöke az alábbiakban foglalja össze a VI. ötéves terv főbb céljait: - A fő profil az el­következőkben is az állattenyésztés marad. A sertéságazatban a két legfontosabb tennivaló a szaporulati mutatók javítása és a takarmányozási költségek csökkentése. Nógrád, 1981. június 14., 3. o. A kishartyáni óvoda nagy gondja volt, hogy a gyerekeket - különösen esős időben - csak az épület falai között foglalkoztathatták, az udvar ugyanis erre nem volt megfelelő. Az óvoda és a szülői mun­kaközösség segítségére a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár Béke szocialista brigádja sietett. Mintegy 500 társadalmi munkaórával az épület előtt és mögött fedett, kiemelt teraszokat állítottak ki. Nógrád, 1981. június 14., 12. o. Országos felháborodást váltott ki az energiahordozók árának június elsejétől történő drasztikus emelése. A szénféleségek átlagosan 176 százalékkal kerülnek többe. A világbankkal kötött megálla­podás értelmében öt év alatt kellett az energiahordozók állami dotációját megszüntetni. Nos, a kor­mány ezt a harmadik esztendőben meglépte. Új Nógrád, 1981. június 14., 1. o. ______________________________________TÍZ ÉVE________________________________________ Z ászlókkal díszített utcák, virágot lengető gyerekek sorfala, tisztelgő cserkészek fogadták a minap dr. Surján László népjóléti minisztert a faluban. Mohora történetében először fordult elő, hogy orszá­gos szintű vezető jelent meg a lakosság körében. Új Nógrád, 1991. június 14., 5. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom