Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)
2001-06-16 / 138. szám
I 2. OLDAL SALGÓTARJÁN MEGYE I KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 16., SZOMBAT Szenzációs, hiányt pótló könyvvel rukkolt ki a Balassagyarmaton élő Nagy Árpád pénzügyőr, akinek a Tátrai túrák című könyve nagy közönségsikert aratott a zeneiskolában megtartott bemutatóján a közelmúltban. A 324 oldalas képekkel, térképekkel gazdagon illusztrált könyv előszavát lektorként is megfogalmazó Neidenbach Ákos ajánlásában ez a magastátrai turistakalauz tájékoztatást ad a Tátra feltárásának és kiépítésének történetéről és igyekszik helyrehozni az elmúlt évtizedek nyelvi rombolásait a magyar nyelvű tátrai kiadványokban. Tátrai túrák Útmutató bakancsos turistáknak A könyvben megismerkedhetünk a Tátra vadregényes rengetegének magyar feltáróival, a felvidéki, szepességi népből és más nemzetek fiaiból kikerült kutatókkal, akik önzetlenül adtak ismereteket erről a csodálatos hegységről. Nagy Árpád szerint ez az első könyve azért is íródott meg, mert jó tíz éve járja a Tátrát és igazából magyar nyelvű turistakalauzt nem talált eddig, ami alapján biztonsággal el lehet indulni a hegyekre, de még szlovák nyelvűt sem sokat. Magashegyi turistának vallja magát, aki szinte minden olyan helyre eljutott eddig a Tátrában, ahová turistautak indulnak. A könyvet kimondottan bakancsos turistáknak szánta, akik a kijelölt turistaösvényeken szeretnék bejárni és megismerni a Magas-, a Bélái-, a Liptói- és a Lengyel-Tátra legszebb helyeit. Utoljára 1931-ben jelent meg magyarul tátrai úükalauz és bár a .hatvanas években szlovák kiadványok is megjelentek a Tátráról, amelyeket lefordítottak magyarra, de azok a szlovák nevezékta- ni tévedésekkel jelentek meg. A történelmi részek nagy többsége és a kötet előzékén látható térkép az 1899-ben elhunyt szepességi dr. Szontagh Miklóstól származik, akit Tátrafüred alapítójaként tartanak számon. A könyv első fejezetében a szerző minden fellelhető adatra támaszkodva bemutatja a Tátra múltját, a hőskor fontosabb eseményeit, azokat az időket, amikor még a Tátra a történelmi Magyarországhoz tartozott. Az első úttörők A Tátráról az első leírást Genersich Keresztély (1759-1825) zipser lelkész és ásványkutató adta ki 1804-ben Kassán és Lőcsén megjelent művében. Ebben azt is olvashatjuk, hogy Laszky Albert késmárki várkapitány felesége, Laszky Beáta 1565-ben a pünkösdi ünnepek alatt nagy kísérettel kirándulást tett a Tátrába, valószínűleg a Zöld tóhoz és ezért a férje hosszú évekig bezárta a késmárki vár tornyába, ahol a szerencsétlen asszony megté- bolyodott. Az első név szerint is ismert hegymászó a késmárki Frölich Dávid 1615 júniusában két diáktársával megmászta a Késmárki csúcsot és ezt írásban is megörökítette. A Tátra első kirándulói és kutatói közé tartozott Augusztini ab Hortis Keresztély zipser orvos, aki 1640-től rendszeresen járta a hegységet, megmászva több csúcsát. Tudományos kísérletei során a törpefenyő lepárlásával feltalálta a következő évszázadokban híressé vált kárpátí vagy magyar balzsamot. A XVII. századtól kezdve már igen látogatott volt a hegység. A leírások szerint az első hegyi vezetőnek egy tátraaljai tanítót tekinthetünk, akiről egy írás azt örökítette meg, hogy 1654-ben a túra résztvevőinek előírta a szükséges felszerelést. A Tátra felfedezésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az 1664-es évektől a zipser Bucholtz-család, amelynek tagjai megírták az első Tátra leírást, ismertetve és megrajzolva a legjellegzetesebb csúcsokat, valamint ásványgyűjtéssel is foglalkoztak. A Liptói-Tátra első pontos leírását legkorábban Czirbesz Jónás András iglói zipser evangélikus lelkész adta ki 1772-ben Bécsben. Ez a mű kézikönyvként szolgált a későbbi utazóknak és pontos leírásai hozzájárultak a Tátra népszerűsítéséhez. A lengyel hegymászás úttörőjeként számon tartott Stanislaw Static varsói lelkész, geológus 1804-ben megmászta a legjelentősebb csúcsokat. A XIX. század első harmadától feltűntek a hivatásos vezetők, akik először a zergevadászok, majd a tátraaljai falvak tanítói közül kerültek ki. A felső-erdőfalvai Lux Jakab tanító és az alsó-erdőfalvai Still János zipser tanító híres hegyi vezetők voltak és az utóbbi mászta meg négy társával 1834- ben elsőként a Tátra legmagasabb csúcsát, a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcsot. A lengyel oldal sem szűkölködött neves hegyi vezetőkben, mint Jedrzej Wala Zakopanéi vezető, aki 1895-ben, 75 éves korába is vezetett túrákat. A Tátra feltárásának új korszakát jelentette a kassa-oderbergi vasút 1871-ben történt megnyitása és az első hazai turistaegyesület, a Magyar Kárpát Egyesület (MKE) 1873-as tátrafüredi megalakulása. Az egyesület szorgalmazására sorra épültek a magashegyi utak, a jelzett turistaösvények és a menedékházak. Nyolcvanhét évesen a csúcson Az MKE kiadásában jelent meg a Kárpátok első bibliográfiája, Payer Hugó munkájaként Iglón 1880-ban. Az Új- Tátrafüredet 1875-ben megalapító dr. Szontagh Miklós, aki neves túrázó volt, 1885-ben képes kalauzt jelentetett meg a Tátráról és több könyvében is népszerűsítette eztá gyönyörű vidéket. Az MKE kiépítette 1889-re a fürdőtelepeket összekötő Tátra körutat és megnyitották a pop- rádi Kárpát Múzeumot. Az 1915- re 8 méterre szélesített Tátra körút nevét a szlovákosítási folyamat részeként 1937-ben Szabadság útra változtatták, amely 1970-ben nyerte el a felújítás után mai formáját. Jelentős szerepet játszott a hegység feltárásában az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület, amely a Téry menedékházat is építette. Nagy Árpád gondot fordított arra könyvében, hogy megörökítse a Tátra alatti turistaközpontok, köztük Késmárk és Pop- rád polgárainak elévülhetetlen érdemeit a hegység feltárásában. Kiemelten kezeli az első hegymászók, Tátra-feltárók szerepét, mint dr. Dénes Ferenc (1845-1934) tanár, természetkutató turista életművét is, aki 87 éves korában még járt a Tengerszem-csúcson. Jelentős volt irodalmi munkássága, amely során Lőcsén jelentette meg a Tájékoztató a magyarországi Kárpát-vidékén utazók számára c. kalauzát. Az MKE meghívására kereste fel 1874-ben a Tátrát korának legnevesebb magyar hegymászója, dr. Déchy Mór földrajztudós, aki az évben megmászta a Gerlachfalvai-csúcsot és a 2560 méteres Tátra-csúcsot. A Tátra ügyének harcosa volt dr. Téry Ödön Selmecbányái orvos (1856-1917), aki egy ideig az MKE és utóbb az MTE elnöke is volt, de ő mászta meg elsőnek kísérőivel a Középorom-csúcsot és a Fecske-tornyot. A Magas- Tátra megismertetésében fontos szerepet játszott a budapesti Petik Lajos tanár, aki a mászótúráin készített fénykép- felvételeit túra leírással tette közzé. Nevéhez fűződik a Tátra első fényképes panoráma képe. Déry József (1865-1937) jogász nevét az általa elsőként megmászott Déry-csúcs is őrzi. O volt 20 évig a Turisták Lapjának szerkesztője és az MTE tiszteletbeli elnökének is megválasztották 1931-ben. A „tátrai vezetők királya” néven számon tartott lengyel Klimek Baschleda (1849-1910) mellett számos neves szepesi túravezető segítette a hegység feltárását. A lengyel Janus Chmeielowski (1878-1968) mászótúrái mellett turistakalauzt is kiadott 1908- ban Lvovban. Az első lengyel síoktató Jan Jozef Ficher (1873-1942) 1894-ben sílécen jutott el a Gasenicai-tavakhoz. A téli hegymászás úttörőihez tartozott dr. Jordán Károly (1871-1959) professzor, aki társaival együtt végrehajtotta a Gerlachfalvi-csúcs téli megmászását. A hegyi túrázó nők között említést érdemel Egen- hoffer Teréz (1855-1940) hegymászó és síelő, akinek nevéhez fűződik a Gerlachfalvi-csúcson 1896 augusztus 16-án felavatott millenniumi emléktábla felavatása. A hegymászósport szélesebb körű terjedéséhez nagyban hozzájárult az 1905-ben megalakult Budapesti Egyetemi Turista Egyesület, amely kiadta az 1910 és 1935 között létezett Turistaság és Alpinizmus című folyóiratot. Az egyesületbe tömörült fiatal magyar hegymászók az I. világháború kitöréséig tevékenykedhettek a Tátra feltárásában. Közöttük kiemelkedő dr. Komamiczki Gyula (1885-1975) szerepe, aki a Magas Tátra egyik legalaposabb ismerőjének számított. Számtalan csúcsot hódított meg, de irodalmi tevékenysége is jelentős. Máig kézen forgó műve az 1926-ban Budapesten megjelent A Magas-Tátra hegymászó kalauza c. könyve, amely több kiadást ért meg. A késmárki Hefty Gyula Andor (1888-1957), aki a falmászásokban is jeleskedett, háromkötetes turistakalauzt jelentetett meg 1914-ben dr. Vigyázó Jánossal közösen a Tátráról. A szintén késmárki Grósz Alfréd (1885-1973) professzor a Tátra leghűségesebb pártfogója és kutatója volt, aki 1905 és 1945 között több mint száz első mászást végzett a Tátrában, amelynek minden csúcsára feljutott. Útjait, Tátra történeti kutatásait megjelentette és szomorú, hogy a Tátra érdekében végzett közéleti tevékenységéért Trianon után börtön várt rá. Trianon után A trianoni békeszerződéssel a történelmi Magyarország nemcsak a Tátrát vesztette el, hanem a Magyar Kárpát Egyesület szinte minden működési területét, vagyona nagy részét és a Felvidéken működő más egyesületekhez hasonlóan betiltották működését. Az új csehszlovák államban eltűntek a hegység magyar nyelvű tájékoztató táblái, jelzései, megsemmisítették a magyar anyakönyveket, a levéltárak értékes iratait és a poprádi Kárpát Múzeum felbecsülhetetlen gyűjteményének nagy részét elégették. Nagy Árpád könyvében részletesen szól a Tátra irodalmáról, festőiről, a híres szerencsétlenségekről. A kötet külön fejezetekben foglalkozik a Magas-Tátra, a Bélai-Tátra, a Lengyel-Tátra történelmével, csúcsaival, útjaival, menedékházaival, szállodáival, gyógyhelyeivel. Ismereteket kapunk a barlangokról a szlovák és lengyel oldalon található 115 tengerszem jelentősebbjeiről, a patakok, vízesések helyeiről. A nemzeti parkok bemutatása mellett útmutatást kapunk a Tátra fontosabb helyeiről, a múzeumokról. Részletes, szinte naprakész információval szolgál a könyv a síterepekről, a felvonók üzemeléséről és a jelenlegi árakról. A Tátrai Hegyi Szolgálat bemutatása mellett nem hagyja ki a szerző a turistáknak szóló tanácsokat, a turista- és a hegymászó-tízparancsolatot sem, a sikeres túra alapjainak ismertetése mellett. A helyszínen való könnyebb eligazodás miatt szlovák és lengyel elnevezéseket is használ a szerző és ezeken a nyelveken szakszótárakkal is szolgál. Nagy Árpád panoráma rajzait, fényképeit is szerepelteti a kötetben és a századfordulós képeslapok is a saját gyűjtéséből származnak. A könyv kiadását szlovák, lengyel és magyar szponzorok tették lehetővé. A szerző a lányának ajánlotta Kornétás Kiadó sorozatában megjelenő kötetét, amelyet a kaposvári Nyomda Kft. nyomtatott ki és majd három ezer forint áron került a könyvesboltokba. Nagy Árpád már most tervezi a bővített kiadást és a következő munkáját, amely a Tátra aljában elterülő Szepességet mutatja be. SZABÓ ENDRE NÓGRÁDI HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta- fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 995 Ft, negyedévre 2985 Ft, fél évre 5970 Ft, egy évre 11 940 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. i Az újság a i szerkesztőségi rendszerrel készült.
