Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-13 / 135. szám

2. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2001. JÚNIUS 13., SZERDA Népszavazás Pásztón? „Zsákutcáim”: rejtjeles üzenet Gondolatok egy könyvheti bemutató után Az ünnepi könyvhét keretében nem mindennapi kulturális rendezvényre került sor Nagybátonyban, az Ady Endre Művelődési Központban június S-én. A szépszámú közönség megismerhette W. Sulyok Aranka költőt, s kezébe vehette „Zsákutcáim” című verseskötetét. A szerzővel, névrokona, Sulyok László beszélgetett. A május 31-i közmeghallga­táson ketten szóltunk az asz­faltkeverő üzem ellen. Sisák Imre polgármester azt vála­szolta, hogy a továbbiakban nem kíván foglalkozni ezzel a témával. Én úgy gondolom, hogy ha ez tízezer embert érint hosszú távon, akkor foglalkozni kell vele. Pásztónak nagyon jó adottsá­gai vannak, mert a Nyugat-Mátra kapuja. Egyre többen a Mátrába nem Gyöngyös felől, hanem Pász­tón keresztül mennek, továbbá van egy nagyon értékes gyógyvi­zű strandunk és a város a gyógy- turizmus fejlesztését tervezi. Kár lenne elriasztani a jövőben ide lá­togató vendégeket egy nem jó illa­tokat árasztó aszfaltüzemmel. Nógrád megye városaiban nincs aszfaltüzem, az aszfaltszál­lítás megoldható Heves megyé­ből. Kár lenne Pásztó levegőjét ez­zel elrontani, mert a természeti értékek semmivel sem pótolha­tók, még az esetlegesen ebből a tevékenységből befolyó adók sem ellensúlyozhatják. Eddig váro­sunkban sikerült megőrizni azt a különleges helyzetet, hogy csak környezetbarát, a levegő tisztasá­gát nem veszélyeztető ipari léte­sítmények települhettek ide. Ha az üzem megvalósulna, az nem oldaná meg a munkanélküli­ség problémáját azzal, hogy tíz vagy tizenöt fő munkához jutna. Talán helyesebb lenne a Mária-ta- nyai bekötő út helyett egy alkal­masabb területre telepíteni az üzemet, figyelembe véve, hogy az uralkodó széljárás miatt, ez a helyszín lenne a legrosszabb Pásztó levegőjének tisztasága szempontjából. A lakosság körében nagyon rossz a visszhangja ennek az eset­leg létesítendő üzemnek. A ter­mészetvédők és a Pásztó sorsáért aggódó „Zöldek” aláírásgyűjtésbe kezdtek és népszavazást kezde­ményeznek az üzem megépítése ellen. ________________ TŐKÉ» TAMÁS Pász tó W. Sulyok Aranka neve ma még nem cseng túl ismerősen a helyi verskedvelők körében. Sal­gótarjánban született, Nagybá- tony Bányavárosban élte gyer­mekéveit, s ott fabrikálta gazdag fantáziájának első rímekbe sze­dett termékeit. A tarjám közgaz­dasági szakközépiskolában éret­tségizett. Érettségi után Budapestre ke­rült, férjhez ment, gyerekei szü­lettek. Kapcsolata a szülőfölddel azonban megmaradt, a kötődés nem lazult. A sors a Kláris Iro­dalmi Kör alkotóközösségébe vezette. Itt jelentek meg első ver­sei. A nehéz, emellett boldog élete tovább ontotta színeit. Az első napvüágot látott költemé­nyeket követte a többi. Azokkal pályázatokon ért el sikereket. Most megjelent kötetét fél év alatt megírta, az ő szavaival élve: .... a vágy, szeretet, boldogság, f élelem, elhivatottság rejtjeles üzenetét. ” A bemutatott könyv ízléses, gazdagon illusztrált, benne a költemények elgondolkodtatóak és szépek. Azokról a problémák­ról szólnak, amelyek az embere­ket leginkább foglalkoztatják, s amelyek egyben felzaklatnak, meditálásra késztetnek, s azt su­gallják, hogy sohasem szabad megelégedni az olcsó és silány megoldásokkal. W. Sulyok Aranka sokirányú tehetség. A költészet mellett leg­inkább a képzőművészet foglal­koztatja. Versei után a még dossziéban lévő rajzai, grafikái is nyilvánosságra vágynak. Mindezek alapján jó szívvel ajánlom rokonszenves személyi­ségét, verseskötetét - alkotásait - az irodalmat és a művészeteket kedvelők figyelmébe. S azok fi­gyelmébe is, akikre az irodalom, a művészetek ápolása, felkarolá­sa és irányítása tartozik. A fenti gondolatokat egy „kis­sé elfogult” tanár vetette papírra, aki büszke arra, hogy egykori ta­nítványáról és a művészetéről szót ejthet. BOZÓ GYULA Falunap pünkösdkor Egymást hibáztatta a fel- és az alperes Nem jogerős ítélet garázdaság miatt Garázdaság vétségében mondta ki bűnösnek és ezért száz­napi tételnek megfelelő összegű - harmincezer forintnyi - pénzbüntetés megfizetésére ítélte az elmúlt héten a Salgótarjáni Városi Bíróság B. T. rokkantnyugdíjas, egykori megyei tiszti főgyógyszerész, szécsényi lakost. Az ítélet nem jogerős, mivel B. T. alperes közölte: az ítélet ellen a megyei bírósághoz nyújt be fellebbezést. Patakon június 4-én faluna­pot tartott a község lakossá­ga. Az elmúlt években ezt az eseményt augusztus 20-án rendezték meg, de mivel so­kan látogatják akkor az ün­nepi tűzijátékot Budapesten, most pünkösd hétfőjére tűz­ték ki. A programok a falu sportpá­lyáján kezdődtek el. Délelőtt tar­tották a gyermekek vetélkedőit, illetve ultiverseny indult a kár­tyaszenvedély hódolóinak. A nyertesek díjakban részesültek. Ez idő alatt Viczián Tibor vállal­kozó babgulyást készített a je­lenlévőknek. Délután mentőautó érkezett a pályára és bemutató során min­denki betekinthetett e járműbe. Majd a pataki egyház „Kalász” nevű leányai népviseletbe öltöz­ve énekeltek és táncoltak. Köz­ben a főzőverseny javában folyt, a pályát ínycsiklandozó illatok árasztották el. Következett a női foci anyák és lányaik között, majd egy ba­rátságos mérkőzés, a pataki vá­logatott és az Érsekvadkerti Sportegyesület között, ami 11-es rúgó bajnoksággal folytatódott. A nap fénypontja a fővárosi Mikroszkóp Színpadról érkező művészek közreműködése volt a „Hacsek és Sajó” előadásával. A szeles időjárás miatt az utca­bál helyszíne megváltozott, a helyi eszpresszóban hajnalig táncolhattak a mulatni vágyók. A rendezvény a helyi polgár- mesteri hivatal támogatásával, vállalkozók és sok szorgos kéz segítségével jött létre. ________ TÚRI MÓW1KA Pata k Ló a főtéren Egyik vasárnap délután Salgótarján főterén arra let­tünk figyelmesek, hogy egy ló - hátán egy fiatal hölgy­gyei és férfival - nyargalá- szott, megkerülve az úgy­nevezett 13-as épületet. Kérdezem én: hogyan le­hetséges ilyesmi egy me­gyeszékhely központjában, ahol sokan üldögélnek, pi- hengetnek? Még szerencse, hogy a gyerekek távol vol­tak a száguldozó lótól és nem történt szerencsétlen­ség. A két lovasnak tudo­másul kell vennie, hogy passziójukat nem élhetik ki az emberekkel zsúfolásig telt téren. TAKÁCS IAJOSMB Salgótarján Az eset még 1999. október 1- jén késő este történt R. A. szé­csényi lakos portáján. B. T. egy általa megnyert vagyonjogi pert követően kereste meg a felpe­rest lakásán és kérte tőle a bíró­ság által neki megítélt 33 ezer 500 forintot. R. A. a múlt heti bírósági meghallgatáson azt vallotta, hogy az alperes B. T. ittas álla­potban érkezett a házhoz és hangosan a pénzét követelte, majd rövid szóváltást követően betörte az ajtót és bejutott a konyhába, ahol a két férfi ösz- szeakaszkodott, majd dulakodá­suk kint is folytatódott. Végül az alperes felesége állt a huzako- dók közé, megakadályozva ez­zel a további verekedést. B. T. következetesen tagadta a felperes állítását, miszerint ő ittasan érkezett a portára, végig kint maradt az udvaron, be nem tette a lábát a lakásba, s nem ütötte meg R. A.-t, csupán jogos pénzét kérte, amelyre nagy szüksége lett volna. A két férfi szinte egy időben tett egymás el­len feljelentést a szécsényi rend­őrségen, vetettek orvosi látlele­tet sérüléseikről. Bírósági szem­besítésük nem vezetett ered­ményre, mindketten egymást hibáztatták a történtekért. A tár­gyalás során nem bizonyosodott be, hogy B. T. alperes elkövette a magánlaksértést, de a bíróság szerint a garázdaság vétségét igen, ezért a salgótarjáni bíróság őt száznapi tételnek megfelelő összegű, harmincezer forintnyi pénzbüntetésre, meg nem fize­tése esetén száznapi fogházra ítélte. B. T. bejelentette: a megyei bírósághoz nyújt be fellebbe­zést, ezért az ítélet nem jogerős. «2. GY. S. Reményekre jogosító érdemi párbeszéd ?! Megyénk mezőgazdasági termelőit az ágazat szövetkezeti külsőüzletrész-problémája érthetően ma is foglalkoztatja. Közismert, hogy a kormány tudomásul vette az Alkotmánybí­róság mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény megsemmisítő határozatát. A külsőüzletrész-tulajdonosok hátrányos helyzetének megszüntetését piaci eszközök igény- bevételével kívánja a kormány megoldani, ugyanakkor meg­vizsgálja a nyugdíjas szövetkezeti tagok, üzletrész-tulajdo­nosok helyzete rendezésének megvalósítását. Az üzletrészek 1992. évi névértéken történő megvásárlásának lebonyolításá­ra az ÁPV Rt. és az MFB Rt. (Magyar Fejlesztési Bank) - ez utóbbi többségi tulajdonával - korlátolt felelősségű társasá­got kíván létrehozni. - Miként látja az érdekvédelem a meg­oldást, milyen javaslatai vannak? - kérdeztük Deák Pált, a Nógrád Megyei Termelők Érdekvédelmi Szövetségének titká­rát. TEUESKÖRŰEN...- Egyesek szerint újabb álla­mosítás is lehetséges?- Mi a kezdetektől fogva azt mondtuk, hogy rendezni kell az üzletrész-problémát, de nem olyan módon, ahogy a kormány elképzelte. Az MOSZ-szel, or­szágos érdekvédelmi szervünk­kel együtt teljes körű rendezést tartunk szükségesnek végrehaj­tani, oly módon, hogy ne ered­ményezzen újabb államosítást. Azon üzletrész-tulajdonosok, akik jövőjüket nem a szövetke­zetben képzelik el, tulajdonukat tisztességes áron eladhassák, akik viszont hosszú távon e kör­ben képzelik el jövőjüket, ren­dezett viszonyok között tulajdo­nolhassák a szövetkezeti va­gyont.- Mi indokolja az állom aktív szerepvállalását?- Annak idején a szövetkeze­ti üzletrész-problémát az állam az 1992. évi Il-es törvénnyel in­dította el. Közismert, hogy a mezőgazdaság a rendszerváltás óta több mint ezermilliárd fo­rint vagyonvesztést volt kényte­len elszenvedni. Az agrárgaz­daságot továbbra is a termelés csökkenése, a jövedelmezőségi és likviditási válság jellemzi. Ez különösen azért is szembetű­nő, mert a nemzetgazdaság egésze tartós növekedési pályá­ra állt. Nem engedhető meg, hogy az uniós csatlakozás előtt az ágazat helyzete ne rende­ződjön, ne alakuljanak ki kiszá­mítható és tartósan javuló vi­szonyok. A szövetkezeti va­gyon, és így az üzletrészek ér­tékvesztése alapvetően nem a szövetkezetek gazdálkodásá­nak a következménye.- Mi a lényege az MOSZ által javasolt konstrukciónak?- Az állam minden üzletrész­tulajdonosnak, függetlenül at­tól, hogy tag, vagy külsőüzlet- rész-tulajdonos, tegyen vételi ajánlatot üzletrészének megvá­sárlására a névérték 100 százalé­kán, de legfeljebb az eredeti szerzési áron. Azok a tagok, akik üzletrészüket vételre az ál­lamnak felajánlották, egyidejű­leg részjegyük értékesítése mel­lett kilépnek a szövetkezetből. Az állam az általa megvásárolt üzletrészeket felajánlja megvé­telre a szövetkezetek tagjai által alapított konzorciumnak, vagy magának a szövetkezetnek.- Milyen feltételek, kedvezmé­nyek jöhetnek szóba?- Az államnak nem lehet ér­deke, hogy a ma még működő szövetkezeti vagyon megsem­misüljön, vagy idegenek kezébe kerüljön, ezért az alábbiakat kellene adnia a szövetkezetek­ben maradóknak:- Az Alkotmánybíróság hatá­rozata felhívta a figyelmet, hogy a piaci ártól az ár nem indokolt, hogy elszakadjon. Ebből adódó­an célszerű lenne, ha az állam a szövetkezeti tagok konzorciu­ma, illetve a szövetkezetek ré­szére egyszerűsített módon, meghatározott piaci áron, de legfeljebb a tényleges vételáron tenne ajánlatot. Az állam legfel­jebb 10 százalékos saját erő ki­kötése mellett 10 éves kamat­mentes részletfizetést biztosít­son a vételár megfizetéséhez. Amennyiben az állam ragaszko­dik ahhoz, hogy ugyanazon az áron vásárolja meg a szövetke­zeti tagok konzorciuma, illetve a szövetkezet az állam tulajdoná­ba került üzletrészeket, mint amennyiért ő vásárolta meg azokat, akkor legfeljebb 5 száza­lékos saját erő kikötésével és 20 éves kamatmentes részletfize­téssel történjen az elidegenítés.- Amennyiben az állam elfo­gadja az MOSZ javaslatait, mi­lyen helyzet várható?- A fenti konstrukció biztosí­taná, hogy mindazon üzletrész­tulajdonosok, akik tulajdonukat el kívánják adni, tisztességes vé­telárat kaphatnak, a szövetkeze­tek megmaradt tagjai tényleges tulajdonosi helyzetbe kerülhes­senek, dönthessenek a szövet­kezet további sorsáról, átalaku­lásáról, vagy az üzletrészjegyek részjeggyé alakításáról. LEGYEN VAGY NE LEGYEN ÁTALAKULÁS?! Előbbi válaszának utolsó gondolatához kapcsolódva kér­dezzük:- Miben látják az üzletrész-tu­lajdonosok felmerülő problémá­jának kezelését az átalakult szö­vetkezeteknél?- Azon volt üzletrész-tulajdo­nosok, akik a szövetkezet átala­kulása, illetve a szövetkezetek­Deák Pál ___________________■ bő i való kiválás folytán társasági tulajdoni hányadot szereztek, fi­gyelemmel a mezőgazdaság ala­csony jövedelemtermelő képes­ségére, a tulajdoni hányadok el­aprózottságára, korlátozott for­galomképességére, ha jövőjü­ket nem az átalakult társaság ke­retében képzelik el, állami segít­séget kapjanak vagyonrészük értékesítéséhez, s ezen társasá­gok esetében is stabil tartós tu­lajdonosi kör és tulajdonvi­szonyok alakuljanak ki. Az ilyen típusú társasági tulajdon- részek megvásárlásához a társa­ság tagjai által alapított konzor­cium vagy társaság, 10 éves fu­tamidejű kamatmentes kölcsönt kaphasson. További feltétel, hogy a vételárnak ebben az eset­ben el kell érnie az úgynevezett nettó értéket.- A szövetkezeti üzletrész­probléma megoldása nem azo­nos a mezőgazdaság, illetve a gazdálkodók helyzetének stabi­lizálásával. Ez utóbbi megoldás­hoz való közelítését miként kép­zelik el?- Javasoljuk, hogy a gazdatár­sadalom és az FVM között létre­jött 1999. évi agrárbéke-megálla­podás végrehajtása érdekében kerüljön sor a fennálló éven be­lüli hitelek rendezésére is. E program keretében a fennálló rövidhitel-állomány 30-50 szá­zalékának rendezése indokolt. Ml KÖVETKEZIK?- Érdekelne, hogy az FVM-ben történt vezetőváltás miként ala­kította, formálja az FVM és az érdekvédelem vezetőinek konk­rét tárgyalási kapcsolatát?- Úgy látjuk, megindult az ér­demi párbeszéd az ágazat hely­zetének rendezéséről, melynek első állomása a szövetkezeti üz­letrészek rendezésének egyezte­tése volt az eltelt időszakban. Ezt kell követnie a mezőgazda­ság jövedelemtermelő képessé­ge növelésére való együttműkö­désnek konkrét lépések formá­jában. Szükségesnek tartjuk a támogatási rendszer korszerűsí­tését, a diszkrimináció meg­szüntetését. Az eddigi tárgyalások re­ménykedésre jogosítanak fel bennünket, hogy az FVM új ve­zetése és az MOSZ együttműkö­dési készsége tovább javul. _____ V. K. K ÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.jtel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el alapot. Terjeszti a BUV1HÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom