Nógrád Megyei Hírlap, 2001. június (12. évfolyam, 126-150. szám)

2001-06-12 / 134. szám

2001. JÚNIUS 12., KEDD MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Regionális turisztikai pályázatok Idáig kevés Nógrád megyei pályázat érkezett be mind a Budapest és Közép-Duna-vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság, mind pedig az Észak-ma­gyarországi Regionális Marketing Igazgatóság pá­lyázatokat elbíráló bizottságai elé. így újra aktuális­sá válhat az önkormányzatoknak és a vállalkozók­nak, hogy ismét megtekintsék a pályázati kiírásokat és igénybe vegyék a fejlesztésekhez szükséges, még bőven meglevő pénzügyi eszközöket. Az észak-magyarországi régió területén elhelyez­kedő települések számára a támogatások olyan pro­jektekhez igényelhetők, amelyek a megyei és a regi­onális jelentőségű turisztikai helyszínek és vonz­erők kiadványainak, marketingeszközeinek megva­lósítását célozzák (kiadvány, CD, ajándéktárgy, re­ferenciafilm). Támogatják továbbá az egységes tu­risztikai táblarendszerek (útbaigazító táblák, látni­valókat bemutató táblák) elkészítését. Az elnyerhe­tő pénzösszeg mértéke 1,5 millió Ft. lehet. Pályázatot lehet benyújtani ezen kívül a régió ki­emelt prioritású turisztikai termékeihez kapcsolódó fejlesztések támogatására (kereskedelmi szálláshe­lyek, a lovasturizmus, a bor- és a falusi turizmus fel­tételeinek javítására). A harmadik témakör szerint támogatás igényel­hető olyan rendezvények lebonyolításához, ame­lyek regionális jelentőségű vonzerővel rendelkez­nek, hagyományőrző és rendszeresen megrende­zésre kerülő programok megvalósítását célozzák. A támogatás mértéke ebben a témakörben is maxi­mum 1,5 millió Ft. Az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságnak ebben az évben a tavalyi 80 miihó Ft-tal szemben összesen 120 millió Ft áll rendelke­zésére a pályázati pénzek szétosztásához. A pályá­zatokról a Gazdasági Minisztérium honlapján olvas­hatnak bővebben f www.gm.hu ). Az adatlapok térí­tésmentesen beszerezhetők a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt.-nél (3100 Salgótarján, Al­kotmány út 9. Tel: 32/422-901), az Észak-magyaror­szági Regionális Marketing Igazgatóságnál (3300 Eger, Dobó tér 9. Tel: 32/512-440, 512-450), vala­mint a területi kereskedelmi és iparkamaráknál. Nógrád megye 13 nyugat-nógrádi települése a Budapest és Közép-Duna-vidéki régió területéhez tartozik. Nekik szólnak a BKD-Regionális Idegen- forgalmi Bizottság által kiírt turisztikai pályázatok. A döntésnek megfelelően pályázat nyújtható be a régió olyan turisztikai rendezvényeinek támogatá­sára, melyek jelentős vonzerővel rendelkeznek, il­letve a turisztikai forgalmat növelő marketingtevé­kenység megvalósítását célozzák. A támogatás mér­téke maximum 15 millió Ft., a rendezvény összkölt­ségének legfeljebb 50%-a igényelhető. Támogatás igényelhető továbbá a turisztikai szempontból jelentős kirándulóhelyek, látnivalók környezetének rendezésére, az ehhez kapcsolódó turisztikai információs rendszer kiépítésére. Az igé­nyelhető pénzösszeg mértéke maximum 10 millió forint. A régió marketingtevékenységét célozzák a har­madik témakör pályázati lehetőségei: Itt előnyt él­veznek a nemzetközi és hazai szakvásárokon törté­nő színvonalas megjelenéshez szükséges kistérségi és települései kiadványok, a kistérségi turisztikai koncepciók, valamint az internetes honlapok elké­szítésére benyújtott pályázatok. A támogatás mérté­ke maximum 5 millió Ft. A pályázati adatlapok beszerezhetők a Gazdasá­gi Minisztérium honlapjáról, valamint a Budapest és Közép-Duna-vidéki Regionális Marketing Igazga­tóságnál (Tel: 06/1/479-0150,479-0158). A pályázatok befogadása mindkét régió esetén folyamatos, 2001. dec. 31-én zárul le. A támogatási keret kimerülése esetén a pályázatkezelő hirdet­ményt tesz közzé és a pályázatok befogadását leál­lítja. _____ S. TÓZSÉR ANETT E gy himalájai virág közép-európai térhódítása Egyre gyakrabban bukkan fel Közép-Európában egy olyan vi­rágfajta, amely eredetileg a tá­voli Himalája lejtőin honos. A Nature című brit tudomá­nyos folyóirat legújabb száma német tudósokra hivatkozva arról számolt be, hogy a távol­keleten honos bíbor nebáncsvi- rágot (Impatiens glandulifera) a méhek ötven százalékkal gyak­rabban keresik fel nektárszerző útjukon, mint a Közép-Európá- ban elterjedt mocsári tisztesfü­vet (Stachys palustris). A rova­rok, amelyek bő nektártermésé­ért kedvelik a himalájai nö­vényt, nagy szerepet vállaltak a bíbor nebáncsvirág közép-euró­pai elszaporodásában a kevés­bé színpompás helyi fajok rová­sára. A würzburgi egyetem kutató- csoportja szerint a bíbor ne­báncsvirág tízszer több nektárt, óránként 0,47 milligrammot ter­mel, mint a mocsári tisztesfű. Összehasonlításul: Európában nem él olyan növényfaj, amely óránként több mint 0,3 milli­gramm nektárt termelne, a leg­több növény átlagos nektárter­melése nem haladja meg órán­ként a 0,1 milligrammot. Az egész évben nyíló Bíbor ne- báncsvirágot a legtöbb európai országban dísznövényként ter­mesztik. A kerttulajdonosokat mályvaszínű virággal megör­vendeztető himalájai eredetű növény két méter magasra nő, és ezzel a legmagasabb egyéves növény Európában. Tudósok szerint a meleget és hideget egyaránt jól tűrő fajta túlzott mértékű elszaporodása felboríthatja a biológiai egyen­súlyt Közép-Európában és Észak-Amerikában. Beperelte apját a tüdőbeteg fiú Beperelte megrögzött dohá­nyos apját egy súlyos tüdőbe­tegségben szenvedő olasz fiú. A Bologna közeli Forli kisváros­ban élő 15 éves fiúnak először az anyja próbálkozott javítani az otthoni levegőn: a helyi kór­házhoz és a paphoz fordult se­gítségért. Azok - az asszony ké- | résére - megpróbálták rávenni az apát, hogy mondjon le a napi negyven szál cigarettáról, de a férfi hallani sem akart erről. Ek­kor a fiú a Codacons fogyasztó- védelmi szövetséghez fordult, amelynek ügyvédei elkészítet­ték a beadványt, „családon be­lüli erőszakkal” vádolva az apát. A Codacons ügyvédei egy­előre nem óhajtották megmon­dani, mekkora összegű kártérí­tést követelnek majd az apától felperes fia egészségkárosodá­sáért - írja az AFP. Napóleon mérgezett évei Mondjon bármit a hivatalos történelemtudomány, Napóleon hajszálai arról árulkodnak, hogy a Szent Ilona szigetén éppen 180 éve elhunyt francia császár halá­lát nem gyomorrák, hanem éve­kig tartó, módszeres arzénmér­gezés idézte el - állítja egy amatőr történész. A nem új keletű feltételezés tu­dományos bizonyítékait a hét vé­gén ismertette Párizsban három igen jó nevű francia toxikológus, akik Napóleon két hajtincsén a la­boratóriumi elemzés során a nor­málisnál 7-38-szor nagyobb ar­zénkoncentrációt mértek. Szerin­tük ez meggyőzően tanúsítja, hogy a császár egészségét a szer­vezetébe éveken keresztül napon­ta bejuttatott, kis mennyiségű patkányméreg őrölte fel. A halála napján, 1821. május 5-én orvosai által mandulatejszirupban be­adott higanyalapú hashajtó sokk­hatást idézett elő a ciántól legyen­gített szervezetben, s ez okozta vesztét. A párizsi vizsgálódásra Ben Weider kanadai Napóleon-rajon­gó - mellesleg a nemzetközi Na­póleon-társaság elnöke, s a szám­űzött francia uralkodó rejtélyes haláláról írt, egymillió példány­ban szétkapkodott szenzációs könyv szerzője - kérte fel a há­rom francia szakembert. A szen­vedélyes gyűjtő, akinek birtoká­ban van a fétisként tisztelt törté­nelmi alak két hajtincse, 1995-ben a brit Harwell és az amerikai FBI laboratóriumában is megvizsgál­tatta az értékes ereklyéket, s azo­kon mindkét alkalommal abnor­mális arzénkoncentrációt állapí­tottak meg. A történészszakma által detektívregényként lesajnált művében a kanadai minden ko­rábbi ismert elemet és feltétele­zést logikus sorrendbe szedve ar­Botrány az arénában Nem volt hajlandó megölni négylábú ellenfelét Spanyolor­szág egyik legnépszerűbb bika­viadora, és ezzel minden idők egyik legnagyobb botrányát okozta egy pünkösd előtti mad­ridi bemutatón, amelyen János Károly király is részt vett. Jósé Tomas a jeles személyeket is magában foglaló nézőközönség végtelen megrökönyödésére ahelyett, hogy a szabályoknak megfelelően leszúrta volna a féltonnás állatot, hátat fordított annak, és dolgavégezetlenül ki­sétált az arénából. Helyzetét sú­lyosbította, hogy mindez az év ra a meggyőződésre jutott, hogy a császárt egyik legközelebbi bizal­masa, az utolsóként vele maradt Charles de Montholon tábornok szorgalmas közreműködése jut­tatta a túlvilágra. Wieder hipotézise egyébként nem eredeti találmány. 1952-ben látott napvilágot a Napóleon fiatal lakájának eredeti memoárja a száműzött Szent Ilonán töltött utolsó öt évéről. Louis Marchand a császár mindennapjainak hű­séges krónikásaként mindent fel­jegyzett, ami bálványával vagy környezetében történt, rögzítette a betegség lassú elhatalmasodá­sának tüneteit is. Az ő leírásából tudható, hogy Montholon gróf tiszte volt mindennap felszolgálni a császárnak kedvenc borát, a kü­lönleges zamatú dél-afrikai Constance-ot, amelyből az egy­két pohárral is elfogyasztott. Wieder szerint itt a történet kul­csa: egyedül Montholon csem­pészhette be a császár italába a mérget. A szerző a szerelem, pénz és politika klasszikusnak számító bűvös háromszögében találja fel a tett mozgatórúgóit. Regényes története akkor indul, amikor Montholon gróf 1816-ban, kacér fiatal felesége, Albiné tár­saságban Szent Ilona szigetére ér­kezik. A 35 éves vonzó teremtés pillanatok alatt meghódította az akkor még ereje teljében lévő, alig 46 éves száműzött császár szívét, s a férj, bár mardosta a kínzó féltékenység nem lépett közbe, látszólag beérte felesége kettős odaadásának őt kitüntető részével. Birtokában volt viszont a XVIII. századi híres méregkeverő, Brinvilliers márkinő praktikáiról szóló könyv, amit nagy érdeklő­déssel forgatott. Ebből meríthette a mérgezési ötletet. Arra számi­egyik legfontosabb bikaviada­lán, a madridi védőszent, Szent Izidor ünnepének keretében tartott bemutatón történt. Állat­barát döntését később azzal magyarázta, hogy a bika túl nyugodt volt, nem tanúsított el­lenállást. A közönség dühös füt­tyel, sőt székpámák dobálásá- val kísérte Tomas kivonulását - írta a DPA spanyol lapjelentések alapján. A torreádor vélhetően jelentős pénzbüntetésben - akár 120 ezer márkányiban - is részesül, amiért megszegte a szabályokat. tott, hogy a beteg Napóleont gyógykezelésre hazaszállítják, s akkor a románc is véget ér, és nem kell az Európától 10 ezer ki­lométerre levő dél-atlanti-óceáni szigeten elvesztegetnie az életét. De nem így történt. Felesége uta­zott vissza Európába, s 1818-ban világra hozta a kis Josephine-t, Napóleon kicsinyített hasonmá­sát. A pénzsóvár Montholon, aki­nek otthon súlyos adósságai vol­tak, abban a reményben maradt - állítja Wieder - , hogy hűségét az uralkodó megfelelő jutalom­mal fogja elismerni. A számítás be is jött: a Napóleon-testamentum legelső kedvezményezettjeként 2 millió aranyfrankot (mai értéken 600 millió forintot) örökölt urától. Ben Weider biztos abban, hogy a franciák volt császárának aprán­ként való elpusztítása Anglia és a Bourbon-udvar hallgatólagos jó­váhagyásával, ha éppen nem ösz­tönzésével zajlott, mindkettőjük­nek elemi érdeke volt, hogy meg­szabaduljanak az ördögként ret­tegett egykori ellenféltől. A bukott uralkodó meggyilko­lásának gondolatát - 130 évvel Napóleon halála után - először egy svéd fogász, Forshufud vetet­te fel, aki a császári lakáj korabe­li beszámolója alapján az arzén- mérgezés 31 tünetéből 28-at azo­nosított. Az újszerű megközelítést a történészek akkor kategorikusan elutasították, s körükben a kérdés megítélése az elmúlt ötven évben nem is változott. Wieder viszont tarthatatlannak minősíti a hivatalos ragaszkodást a gyomorrák-verzióhoz, hisz a ne­ves beteg utolsó napjáig súlyfe­lesleggel küszködött és az állító­lag öröklött betegség egyéb tüne­teit sem mutatta. Hím ANNA Faxos szökés Faxos szökést hajtott végre há­rom francia rab egy korzikai bör­tönből. A börtönőrökben fel sem merült, hogy a faxon kapott üze­net - amely a három elítélt azon­nali szabadlábra helyezését ren­delte el - valótlan is lehet. Az őrök még azt sem ellenőrizték, hogy milyen számú faxgépről küldték a parancsot, és nem léptek kapcso­latba az utasítást aláírt vizsgálóbí­róval sem, hanem kitárták a cellák és a börtön ajtaját, és elbúcsúztak a raboktól, akik kényelmesen ki­sétáltak a fegyintézetből - jelentet­te a Reuters. Az emberek szegényebbnek tartják magukat KSH-felmérés a lakosság jövelmi helyzetéről Nemcsak az ízlések, az igények is különbözőek. Van, aki megelégszik reggeli­re egy vajas pirítóssal, van, aki meg azt szereti, ha mindkét oldalon lelóg a son­ka a kenyérről. Már persze, ha jut minőségi húsfélére. Nem véletlenül tanítják az elemiben, először az összeadást és a kivonást. A számtani alapműveletek nélkül nincs háztartási pénzbeosztás. A számok tükrében elemez Kotsis Márk és Havasi Éva szociológus.- A Központi Statisztikai Hivatal im­már fél évszázada végez felméréseket a háztartások költségvetéséről. 1993 óta azt is megkérdezik az emberektől, hogy mek­kora havi nettó jövedelemre van szükség személyenként a szűkös, az átlagos, illet­ve a jó megélhetéshez - nyilatkozta a Kró­nikának Havasi Éva szociológus.- A nagyon szűkös megélhetéshez a la­kosság véleménye szerint 25 ezer forintra van szükség egy hónapra személyenként. Az átlagos szintű megélhetéshez már 48 ezer, a jó megélhetési szinthez 70 ezer, a nagyon jóhoz már több mint 100 ezer, mintegy 120 ezer forintra van szükség sze­mélyenként. A nagyon szűkös megélhe­téshez és a nagyon jó szintű megélhetés­hez szükségesnek tartott összeg között át­lagosan négy és félszeres különbség van. Ma Magyarországon a lakosság legalacso­nyabb és legmagasabb jövedelmű tíz szá­zaléka között hétszeres jövedelmi különb­ség van. Tehát minél jobban él a lakosság relatíve, annál többet tart szükségesnek a normális megélhetéshez.- Vagyis a szűkösebb körülmények kö­zött élők szerint a valóságosnáljóval kisebb különbség van a szűkös, illetve a jó megél­hetéshez szükséges jövedelem között. Minél alacsonyabb tehát egy háztartás jövedelme annál kevesebb többletet tartanak szüksé­geshez a jobb megélhetéshez. Havasi Éva elmondta, hogy a felmérések szerint az or­szág legszegényebb egyötöde már kevés jö­vedelmének 70 százalékos többletével is elégedett lenne, míg a legmagasabb jöve­delműek szerint magasabb keresetük 140 százalékos növekedése jelentene jobb élet- színvonalat. Ám bármely jövedelmi csopor­tot nézzük, a megélhetéshez szükséges ősz- szegek az inflációt meghaladó mértékben nőnek. Ma Magyarországon a legszegé­nyebb, szűkösen, vagy nagyon szűkösen élő rétegeknek csak annyi pénze van, hogy mindennapi megélhetésüket biztosítsák Jövedelmüknek több mint felét költik élel­miszerre és lakásrezsire. így kultúrára, mű­velődésre, szórakozásra és üdülésre ezek­nek az embereknek nincs lehetősége.- 32 százalékot költenek az emberek átlagosan ma élelmezésre, 18 százalékot lakásfenntartásra és ez együtt a jövedel­mük felét elviszi. Aki megteheti ma Ma­gyarországon, hogy egyedül él és fiatal, az nagyon jómódú általában, viszont az az idős, aki egyedül él, az általában na­gyon szegény. A legjobban azok élnek, azok a - statisztikai nyelven - aktív korú háztartások, tehát keresettel rendelkező háztartások - ahol a gyerekek még nem születtek meg, vagy pedig már kirepültek a háztartásból.- A jó megélhetésű emberek a statiszti­kai hivatal szerint jövedelmüknek csak 20 százalékát költik lakásrezsire és élelmiszer­re. De ugyanennyü költenek utazási kiadá­sokra, ami sok esetben az autótartást és használatot is jelenti. A jómódúak ugyan­akkor pénzüknek körülbelül 10 százalékát fordühatják kulturális javakra, vagyis szín­házra, koncertre vagy épp könyvre.- Ehhez képest a legszegényebbek a jövedelmüknek még 4 százalékát se tud­ják kultúrára, művelődésre költeni és ke­vesebb, mint 10 százalékát a jövedelmük­nek költik közlekedésre, holott ez a jöve­delem eleve amúgy is sokkal alacso­nyabb. Jómódú családok szinte kivétel nélkül rendelkeznek a lakásban telefon­nal. A telefonellátottság majdnem eléri a 100 százalékot. A legszegényebbek eseté­ben pedig még az 50 százalékot sem éri el. A szegény háztartásokban alig talá­lunk személyautót. Most a minőségéről nem is beszélnék, meg a koráról. A jómó­dú háztartások esetében száz háztartásra hetvenegy darab személygépkocsi jut. A légkondicionáló, a mobiltelefon, a hifito­rony, a videokamera és ilyen, modemnek tekinthető költséges tartós javak lényegé­ben csak a jómódú rétegek számára adot­tak ma Magyarországon.- Az emberek mindig a korábbi legjobb szinthez hasonlítják mai helyzetüket. A kilencvenes évek recessziója miatt ma az emberek szegényebbnek tartják magukat, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt.- A fiatalok, és egyáltalán azok a ház­tartástípusok, ahol van fiatal, sokkal pozi­tívabban ítélik meg jövedelmi helyzetü­ket. Akik idősebbek, azok pesszimistáb­ban ítélik meg mind a jelenlegi helyzetü­ket, mind pedig a jövőbeli kilátásaikat. A lakosság nagyon reális szerintem e tekin­tetben, hiszen átlagosnak ítéli meg zö­mük a jövedelmi helyzetét és van egy olyan 25 százalék körülbelül, aki megle­hetősen szegénynek ítéli meg önmagát, és egy másik egyötöd, aki jónak, vagy az áltagosnál jobbnak ítéli meg a jövedelmi helyzetét és szerintem ez tükrözi a lakos­ság tényleges jövedelmi helyzetét is.- A KSH szakembereit is meglepte az az adat, hogy a legtöbb ember a munkában látja a lehetőséget helyzetének javítására, sőt, helyzetének mindenkori megítélésé ben a legnagyobb szerepet az játssza, van- e kereseti lehetősége?- Ebből az is látszik, hogy az emberek tulajdonképpen nem a társadalomtól vár­ják azt, hogy a helyzetük megoldódjon, hanem a megoldást tulajdonképpen ön­magukban keresik. Ez egy rendszeresen hangoztatott állás­pontnak a megdőlése. Ez az ország nem olyan ország, amely a társadalomtól várná a megoldást nyitott kezekkel, hanem tevő­legesen akar részt venni a saját sorsának alakulásában. És az sem igaz, hogy a la­kosság annyira pesszimista lenne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom