Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-30 / 124. szám

. OLDAL 2001. MÁJUS 30., SZERDA SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KORKÉP „Egyedül nem megy!” Nemzetközi program zárása Salgótarjánban Másfél éve indult nemzetkö­zi programot zárnak e hét végén a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kép­zési Központjában. Minder­ről Demus Iván képzési fő­osztályvezető, a program ko­ordinátora sajtótájékoztatón számolt be. Elmondta, hogy a Leonardo II. elnevezésű nemzetközi projekt kettős feladatot valósított meg. Egyrészt segítette a Magyarorszá­gon 1995-ben elindított másoddip­lomát adó szociálismenedzser­képzés (igazgatóképzés) tovább­vitelét Románia és Lengyelország partner főiskolái és egyetemei felé. Ennek alapján Romániában a ko­lozsvári Babes-Bolyai Egyetemen, Lengyelországban pedig a varsói egyetemen és a bialystoki főisko­lán indul meg a szociális igazga­tók képzése. A projekt második je­lentős feladata is teljesült: meg­szerveződött Magyarországon (salgótarjáni indulással) a minősí­tett gerontológiai to­vábbképzés és elin­dul a döntéshozók képzése is. A három napon értékelő- és záró- program keretében pénteken „nyitott szakmai nap”-on ke­rül sor a program ha­zai és nemzetközi ta­pasztalatainak be­mutatására, az új képzések tartalmá­nak megismertetésére. Lehetőség nyílik arra is, hogy a résztvevők szakmai vita keretében elemezzék az első tapasztalatokat. A Leonardo képzési program­ban uniós oldalon Franciaország­ból a strasbourgi szociális főisko­la, a mulhousi továbbképző főis­kola, Németországból a darm- stadti evangélikus főiskola szak­emberei vettek részt. Magyar olda­lon a salgótarjáni képzési köz­pont, az ELTE Bárczi Gusztáv Fő­iskolai Kara és a Szociális Igazga­tók Magyarországi Egyesülete volt a szakmai partner. Demus Iván elmondta még: a nemzetközi csoporttal továbbdol­goznak azon, hogy lehetőség nyíl­jon a képzések hallgatóinak nyu­gat-európai szakmai gyakorlato­kon való részvételére is. Ehhez pá­lyázatokat nyújtottak be a ma­gyarországi Leonardo-irodához. Fontos kiemelni, hogy az uniós országok együttműködésével zajló képzési programokban számos nógrádi szociális és gyermekvédel­mi szakember vett és vesz részt. A képzési központ szeremé to­vább bővíteni a tapasztalatok át­adását, ezért szakembereket hív­tak meg a besztercebányai kerület szociálisintézmény-vezetőinek köréből. Egy régi „ismerős” A hirtelen jött felmelegedés hatására mind a burgonya, mind a burgonyabogár fejlő­dése felgyorsult. A frissen ki­kelt burgonya kitűnő táplá­léka a bogárnak, az általa okozott kár pedig igen nagy veszteséget jelenthet a ter­melőnek. Idén már április végén - má­jus elején a friss hajtásokra tele­pedtek. Különösen magas a fer- tőzöttség a legkorábban kikelt növényeken, a leveleket mind a bogár, mind a lárva szívesen fo­gyasztja, nagy számban való előfordulásuk esetén tarra rág­hatják a növényt. A bogárnak évente két nemzedéke fejlődik ki, a második tömegesebb le­het. Indokolt már az alacsonyabb burgonyabogár-fertőzöttség ese­tén is a védekezés, amely haté­konyabb a fiatal lárvák eseté­ben, így a lárvakelés idejére kell időzíteni a kezeléseket. A kijut­tatáshoz endoszulfán hatóanya­gú készítmények, szerves fosz- forsavészterek, kloronikotinilek, valamint taglózó hatású piretroidok (melyek a kártevő minden mozgó alakja ellen ha­tásosak) állnak rendelkezésünk­re, melyeket az előírásoknak megfelelően 3-4 alkalommal ki­juttatva csökkenthetjük létszá­mukat, károsításukat. Lényeges szempont, hogy a kezelések so­rán mindig más és más ható­anyagú készítményt használ­junk, mert az azonos hatóanyag esetén nagyon könnyen csök­kenhet a bogarak érzékenysége a szerekkel szemben. Néhány környezetkímélő kitinszintézisgátló készítmény is használható burgonyabogár­ral szemben, melyek szintén a fiatal lárvák ellen hatékonyak. Hatásuk a kezelést követő 4-10 naptól kezdve érvényesül, vi­szont igen hosszú hatástarta- múak. A kezelést az első lárvák kelésekor szükséges elvégezni. Vegyes népesség esetén taglózó hatású szerekkel kombináltan ajánlott kijuttatni a megfelelő hatás eléréséhez. Cselekedjünk mielőbb, hogy még időben visz- sza tudjuk szorítani károsításu­kat! A készítményekkel kapcso­latban forduljanak a gazdabol­tok eladóihoz, növényvédős szakemberekhez. NÓGRÁD MEGYEI NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT BALASSAGYARMAT Középen a Strasbourg! koordinátor, Suzanne Stanisiere ■ Ülésezik a nemzetközi stáb ■ Több az állástalan pályakezdő Vagyon- és életvédő kéményseprők Növekvő ütemben folytatódott áprilisban a regiszt­rált munkanélküliek számának csökkenése me­gyénkben. Az 505 főnyi mérséklődés következté­ben a hónap végén 13 ezer 563 állástalant tartottak nyilván, vagyis a munkaképes korúak 15,2 száza­lékának nem volt munkahelye. A munkanélküli­ségi ráta alapján Nógrád harmadik az országban. Az előző hónaphoz képest 3,6 százalékkal csök­kent a regisztrált munkanélküliek száma Nógrádban, s a záró napon 13 ezer 563 embernek nem volt állása. A 15,2 százalékos munkanélküliségi rátával szűkebb pátriánk országosan változatlanul „bronzérmes”. Ré­giós szinten 16,8 százalékos volt ez a mutató, az átla­gostól Hevesben sokkal kedvezőbb (11,3), míg Bor- sod-Abaúj-Zemplénben lényegesen rosszabb (19,9) helyzetet könyvelhettek el. Az állást keresők létszámcsökkenése annak tudha­tó be, hogy áprilisban a munkaügyi kirendeltségek közreműködésével kétszer annyian tudtak elhelyez­kedni, mint márciusban. Az állásbörzék ugyancsak „besegítettek”. Legtöbben közhasznú munkához ju­tottak, de az építőiparban, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban is bővült a felkínált álláshelyek szá­ma. A szociális segélyben részesülők közül mind töb­ben végeznek közcélú munkát. A nyilvántartott munkanélküliek száma öt körzet­ben mérséklődött, míg Rétség vonzáskörzetében kis­mértékben tovább emelkedett. Legjelentősebb mér­tékben Salgótarján és Bátonyterenye térségében csök­kent az álláskeresők tábora, amely annak köszönhető, hogy márciusban e két területen jelentették be a mun­kahelyek 60 százalékát, s csaknem háromszor annyi­an tudtak elhelyezkedni, mint az előző hónapban. A kedvező folyamat ellenére az említett körzetek­ben legsúlyosabb gond a munkanélküliség: a bátonyterenyeiben 19,2, a salgótarjániban 19 százalé­kos a ráta. Szécsényben és vonzáskörzetében sem sokkal biztatóbb a kép, hiszen az aktív dolgozók 18 százaléka kényszerül tétlenségre. A balassagyarmati térségben 11,4, a pásztóiban 10,9, a rétságiban 10,4 százalékos a munkanélküliségi mutató. A nem pályakezdő munkanélküliek száma 12 ezer 668, a pályakezdőké 895 volt április végén: az előbbi­eké csökkent, az utóbbiaké kismértékben, ám már ne­gyedik hónapja növekedett. A pályakezdők száma az egy évvel korábbit is meghaladja. A munkaügyi köz­pontokban első alkalommal jelentkezők több mint fe­le alacsony iskolai végzettségű, 26 százalékuk érettsé­gizett, 19 százalékuk szakmunkásvizsgával rendelke­zik, 4 százalékuk diplomák A maguknak állást nem találó nők egyre többen vannak, s a munkanélküliek már 55,4 százalékát te­szik ki. Hasonló folyamat játszódik le az állománycso­portokon belül is, s a munkát nem találók 86,9 száza­léka fizikai beosztású. Az utcára kerültek majd1 fele a nyolc általánost sem járta ki, arányuk gyarapszik. A tartósan munkanélküliek létszáma növekedett egy év alatt, 4037-en már tizenkét hónapnál régebben hiába keresnek állást, s 42,4 százalékuk a megyeszékhely vonzáskörzetében szorult ki a munka világából. A hat nógrádi kirendeltségen együttvéve 2659 ál­láshelyet ajánlottak fel a munkanélkülieknek az év ne­gyedik hónapjában. A munkaerő-kereslet tehát növe­kedett az előző hónaphoz képest, de még mindig nem érte el az egy évvel korábbit. Közvetítéssel 979-en ju­tottak álláshoz, számuk a legmagasabb volt az idén. Munkanélküli-ellátásban a korábbinál kevesebben, 4288-an részesültek. Jövedelempótló támogatást szin­tén kevesebben, 3076-an kaptak, a rendszeres szociá­lis segélyre jogosultaké viszont 3062 főre bővült. A különféle foglalkoztatáspolitikai eszközökkel (példá­ul közhasznú munka, bér-beruházási támogatás, képzés) érintettek száma 3911-re csökkent, közülük 568-an voltak pályakezdők. Csalók után nyomoz a rendőrség A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyomozást folytat többrendbeli, bűnszövet­ségben, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntett és más bűncselekmények alapos gya­núja miatt. Ezeket a következőképpen követték el: az elköve­tők kerestek egy munkagépek lízingbe adásával fog­lalkozó céget, majd ajánlatot tettek egy „kanalas árokásó, rakodó” munkagép bérbevételére, amit a lí­zingcégnek először meg kellene vásárolnia attól a vállalkozástól, amit ők megneveztek. Az eladó gaz­dasági társaság megkapta a munkagép teljes ellenér­tékét a vásárlótól, azaz a lízingcégtől. A lízingbe vevő kifizette a nulladik lízingdíjat és még egy-két havit, majd „eltűnt” a gép, s a lízingbe vevő képviselője is. Volt olyan eset is, ahol azt állították ők is bérbe adták a munkagépet egy olyan személynek, aki becsapta őket. A nyomozás adatai szerint az esetek többségé­ben a munkagépet Miskolcon a Ráckövesi és Társa Kft. telephelyén mutatták be a lízingcég (vásárló) képviselőinek. Alapos a gyanú arra, hogy az „eladott” munkagépek ténylegesen nem is voltak az eladóként fellépő cég tulajdonában. A rendőrség kéri azon cé­gek, magánszemélyek jelentkezését, akiket hasonló ügyletek kapcsán megtévesztettek az alábbi szemé­lyek, esetleg az általuk képviselt cégek: Juhász Gábor Ferenc, Kárpáti Zoltán, Mándoki László, Ráckövesi Péter János, Tóth Krisztián, Bollyá Attila. Várják azok jelzését is, akik a Ráckövesi és Társa Kft.-nek föld- munkagépet adtak el, bérbe adtak, illetve ilyen esz­közt vásároltak a vállalkozástól. Az ügyhöz kapcsolódóan a rendőrség keresi az is­meretlen helyen tartózkodó Mándoki László 27 éves volt diósdi lakost. Aki tartózkodási helyéről informá­cióval rendelkezik, hívja munkaidőben a megyei fő- kapitányság vizsgálati osztályát a 46/514-578-as tele­fonszámon, munkaidőn túl a központi ügyelet 46/514-50&os számát tárcsázhatja, de megteheti be­jelentését a 107-es rendőrségi segélyhívóra is, vagy akár személyesen a Miskolc, Zsolcai kapu 32. sz. alatt.- Milyen szerepet töltenek be a fe­kete ruhába öltözött, gyerekek által is jól ismert kormos bácsik a me­gyénkben? - A kéményseprők tevé­kenységéről, a fogadtatásukról, a lakossággal való kapcsolatukról be­szélgetünk Várnái Andrással, a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. ügy­vezető igazgatójával. HETVENÖTEZER KÉMÉNY- Nógrád megyében a több mint 75 ezer kémény ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása szerveze­tünk feladata. E tevékenység meg­határozó része a lakossággal köz­vetlen kapcsolatban álló 12 fő ké­ményseprő munkatársunkra hárul. A szolgáltatás a kötelező közüzemi feladatok körébe tartozik. Az ál­lam, az állampolgárok érdekében, különös tekintettel az élet-, a va­gyon- és környezetvédelemre, az 1995. évi XLII. törvényben e tevé­kenység elvégzését, illetve ennek kötelező igénybevételét rendeli el. Az elvégzendő feladatokat a lakos­ság és a kéményseprők vonatkozá­sában a 27/1996. BM. számú, vala­mint Nógrád Megye Önkormány­zatának vonatkozó rendelete sza­bályozza részleteiben. A kémény­seprő szervezet tehát az állam által meghatározott feladat végrehajtója, munkáját a lakosság szolgálatában, annak érdekében végzik. A rendeletek alapján a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő kémé­nyeket évente két, a gáztüzelésűe­ket, valamint a tartalék kéménye­ket évente egy alkalommal ellen­őrizzük és szükség szerint tisztít­juk. Minden kémény, melyre tüze­lőberendezés van kapcsolva, üze­melőnek minősül, függetlenül a használat gyakoriságától. Négy- évenként ellenőrizzük a nyaralók kéményeit. Ugyancsak négyéven­te végezzük valamennyi kémény műszaki felülvizsgálatát. A szol­gáltatásért szervezetünket díj illeti meg, melynek mértékét rendelet szabályozza. HAVONTA HAT FORINT- Az idei díjemelés milyen mérté kűvolt?- Egy vegyes tüzelésű kémény évi kétszeri seprésének áfás díja 757 forint, ami 72 forinttal több az előző évinél. Ezzel országos vi­szonylatban az áraink a középme­zőny alatti szinten állnak. Az ár a felmerülő és zavartalan működés­hez szükséges költségekhez nyújt fedezetet.- Mivel keü számolniuk a kötele­ző szolgáltatást elmulasztóknak?- Bár az állam, a kéményseprő­törvényt az állampolgárok érdeké­ben hozta, sokan megpróbálnak ki­bújni e kötelezettség alól, pedig a törvény nemcsak a feladat végre­hajtását, hanem annak kötelező igénybevételét is előírja. A kéményseprést elmulasztók­kal, vagy különösen azt megakadá- lyozókkal szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhetünk. Per­sze elsősorban a meggyőzésre tö­rekszünk és csak a végső esetben fordulunk szankciókhoz. Ugyanak­kor úgy érezzük, hogy e téren az eddigi gyakorlatnál szigorúbb in­tézkedésekre van szükség. A lakos­ság élet- és vagyonbiztonságát, a környezetvédelmét e téren biztosít­suk, feladatainkat maradéktalanul végrehajthassuk.- A megyei gázprogram kibon­takozásakor sokan gondolták, ne­kik nem kell majd kéményseprői szolgáltatást igénybe venni és utá­na fizetni Mi erről a véleménye?- A jogszabályok itt is egyértel­műek, amit éppen a gáz veszélyes­sége indokol. A gáztüzelő berende­zés és a kémény összehangolt, jó működése az élet- és vagyonvédel­men túl a tüzelőanyag-fogyasztást is alapvetően meghatározza. A gáz­kéményeket beüzemelésük előtt ellenőrizzük, hogy kialakításuk megfelel-e a vonatkozó szabályok­nak, műszaki előírásoknak, műkö­désük az előírt követelményeknek. Ezután évente ellenőrizzük, hogy nincs-e gáz-, vagy égéstermék-visz- szaáramlás. Megállapításainkat a számla, e célra ldalaldtott részén a használó tudomására hozzuk és felhívjuk a figyelmet a szükséges teendőkre. Egyébként minden munka elvégzését a használó az aláírásával igazolja a számla kifize­tésekor.- Mivel pénzt is kémek munká­jukért, előfordult-e említésre méltó konfliktus, durva elutasítás a tulaj­donosok részéről?- Hírértékűnek mondható durva atrocitás eddig szerencsére nem volt, ugyanakkor egyre gyakrabban fogadnak bezárt ajtókkal, vagy más módon akadályozzák a kémény el­lenőrzését. Ezért is tervezzük eddi­gi gyakorlataink módosítását, a ki­értesítések hatékonyabbá tételét, a felvilágosítások fokozását, végső soron a szankciók alkalmazását. NINCS PANASZ- Bizonyára a központba érkez­tek panaszok is. Mire irányultak?- Műszaki jellegű panasz mini­mális, melyet azonnal kivizsgá­lunk, a szükséges intézkedést meg­tesszük. A díjjal kapcsolatos rekla­mációk száma valamivel több, de ez sem számottevő. Legtöbb esetben a jogszabályok ismeretének a hiánya, a figyelmet­lenség a reklamációt kiváltó ok.- Milyen a szakma iránti érdek­lődés?- A ma kéményseprőjével szembeni elvárások sokoldalúak. A szakmai felkészültségen túl a jog­szabályokat is ismernie kell, hiszen csak így alkalmazhatja helyesen azokat. A számlák kiadása, a díjak beszedése, az azzal való elszámo­lás pénzügyi ismereteket is megkö­vetel. A lakossággal való szót értés szintén alapvető követelmény. Ne­hezen is találunk erre igazán alkal­mas embereket, szinte folyamato­san munkaerőhiánnyal küzdünk. Ma még sokan lenézik e szakmát, pedig a ma kéményseprője már rég nem „kormos”, munkájában a sep­rés egyre kevesebb, szerszámai kö­zött sem a kotrószerszám, hanem a műszerek a meghatározók. Sok időt és pénzt fordítunk képzésükre is. Az elmúlt évben például 720 órás szakmunkásképző tanfolya­mot tartottunk, ahol 11 dolgozó szerzett tüzeléstechnikai, karban­tartó, kéményseprő szakképesítést. Dolgozóink jövedelme az elvég­zett munkával arányos. Aki jól érti a dolgát, az megtalálja a számítá­sát. Négy fő körzetben dolgozik, ők teljes egészében maguk szervezik munkabeosztásukat. A többi is vi­szonylag nagy szabadságot élvez, de naponta kerül meghatározásra az ellátandó terület és elszámolá­suk is naponta történik.- Mi szerepel az idei üzleti ter­vükben?- A megyei önkormányzat, mint tulajdonos, meghatározta az árbe­vételt és a kívánatos nyereséget, melyet az első negyedévben ará­nyosan teljesítettünk. Dolgozunk az ISO minőségbiztosítási rendszer bevezetésén, alkalmazásán, mely elismeri és garantálja a nálunk ho­nos, magas, műszaki, szakmai színvonalat. v.k. NÓGRÁDI HÍRLAP KÖZÉLETI NAPILAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótaiján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótaiján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHIR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ff negyedévre 2685 Ff fél évre 5370 Ff egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft, a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványába, szolgáltatásába felhívja a figyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom