Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-04 / 102. szám

2001. MÁJUS 4., PÉNTEK MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Lakókörzetünk ne váljon gyomtengerré... Védekezzünk időben a málnakártevők ellen! A Nógrád Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomásnak a szakmai szaktanácsadói, a hatósági-ellenőrzési munkában meghatá­rozó szerepe van a tekintetben, hogy az érintett termelőkkel együtt mi­lyen sikeresen birkózunk meg a mezőgazdasági kultúrnövények káro- sítóval, és talajaink kondíciójának fenntartásával. E gondolatok jegyé­ben beszélgettünk dr. Koncz Lászlóval, az állomás igazgatójával. SPECIÁLIS JELLEMZŐINK...- Milyen különleges jegyek hatá­rozzák meg megyénk speciális han­gulatát?- Területileg ugyan nem mi, ha­nem Komárom-Esztergom megye a legkisebb, ott azonban a mezőgaz­daság részaránya,, természeti adott­sága, éghajlata, domborzata más. Speciális jellemzőink között említ­hetem, hogy bővelkedünk hegyek­ben, a domborzat, a talajok felszíne roppant nagy gondot okoz. A meg­művelhető terület 53 százaléka 12 százalékot meghaladó lejtő, ami magával hoz sok egyéb problémát is. Megyénkben rendkívüli jelentő­sége van az víz okozta eróziónak. A művelésre „kárhoztatott” földek las­sú pusztulásra vannak ítélve, mert a speciális igényű talajműveléshez, tájalakításhoz hiányzik a tőke. A völgyfenéki területek intenzív műve­lésbe vonása szintén nagyon pénz­igényes. Az előbbi kedvezőtlen ki­tettségével, az utóbbi rossz vízgaz­dálkodásával okoz gondot, mivel völgyfenéki földekről van szó. Nem tölt el öröm, amikor kénytelen va­gyok közreadni, hogy talajaink 70 százaléka elsavanyodott. Helyreho­zásához kémiai úton, meszezéssel, okszerű tápanyag-gazdálkodással tudunk hozzájárulni. Egyébként az országos gondok ugyanúgy jelent­keznek mint máshol. Az új tulajdo­nosi rendszer felállásához elég hosz- szú időre van szükség, hogy beáll- junk arra a szintre, amit az EU előír. Az új növényvédelmi törvény eukonform. Mivel átmeneti állapot­ról van szó, legjobb a végső céltól visszahaladva elvégezni a szükséges nélkülözhetetlen tennivalókat.- Állítólag növényegészségügyben nem keü szégyenkeznünk a világ­ban?- A magyar növény-egészségügyi, növényvédelmi tevékenység és an­nak szervezed háttere elismert az egész világon. Több nemzetközi szervezet modellértékűnek ítélte fel­építését és gyakorlatát. Az EPPO eu­rópai és Földközi-tenger melléki tag­államai sok részletet átemeltek sza­bályozásaikban. A KÁRTEVŐ NEM ISMER HATÁRT- A mám kialakult új birtokvi­szonyok mennyiben teremtettek új helyzetet az állomás munkájában?- Kimutatásaink szerint a megye 2700 kistermelője a földterület 30 százalékát műveli, az 54 szövetke­zet, kft, Rt., egyéb gazdasági társa­ság, mezőgazdasági vállalkozók pe­dig a földterület 70 százalékával ren­delkeznek. A károsítók semmiféle demarkációs vonalat nem vesznek figyelembe. A fertőző források pedig a környezetben találhatók. Ugyanis a birtokszerzés nem minden eset­ben a föld megművelése érdekében történt. Ezen kívül az illetők többsé­ge nem rendelkezik megfelelő tőké­vel, vagy nincsenek meg hozzá a személyi feltételek. Több területen szakmailag kevésbé, illetve egyálta­lán nem tudják megoldani a növény­egészségügyi és talajvédelmi felada­tokat.- Köztudott, hogy a parlagterüle- tek gyomnövényei csökkentik a mel­lettük lévő kultúrnövények hozamát és kizsigerelik a talajt. Van-e ezzel kapcsolatban elfogadható, megbíz­ható tényszámuk, mivel elég szélső­séges prognózisok vannak közforga­lomban?- 15-18 százalékra becsüljük a parlagföldek megyénkbeü kiterje­dését. Ezek hosszú ideje műveletle­nek. A tulajdonosok keresése során az örökösök egy részének nincs anyagi lehetősége, hogy rendbe te­gye a földjét, vannak, akik külföld­ön, így Ausztráliában, vagy az Egyesült Államokban élnek. Ható­sági intézkedések foganatosítása szempontjából ez a tény sok nehéz­séget okoz. Az FVM három érintett megyei intézményére, (a földhiva­talra és a földművelésügyi hivatal­ra, és ránk, a növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás) bízta an­nak végrehajtását, hogy az ország, köztük Nógrád ne váljon gyomten­gerré. Hátráltatja a megoldást egyrészt a tőkehiány, másrészt a felelőtlenség. Ellenőrzéseink során közérdekű vé­dekezés és végrehajtási bírság címén átlag 10-20 ezer forintot szabtunk ki a földjüket elhanyagolókra. A bünte­tés felső határa 100 ezer forint lehet. A bírság ki nem fizetése miatt egyen­lőre jelzálog bejegyzést nem kér­tünk a mulasztók földjeire.- Miben látja a parlagföldek el­tüntetésének megoldását?- A jövő útja olyan érdekeltségi rendszer megteremtése, mely bizto­sítja a mezőgazdasági termelőnek, hogy számára legjobb megoldás a növény-egészségügyi törvény előírá­sainak betartása. Az érdekeltséget a támogatási rendszerbe kell bevinni. E tekintetben már történt némi elő­rehaladás. A földalapú támogatás igénybevétele az ültetvénytelepítés finanszírozására akkor van lehető­ség, ha a termelő vállalja és elvégzi a növény-egészségügyi és talajvédel­mi tennivalókat. Amennyiben eze­ket nem teljesíti, kezdeményezhet­jük a kiutalt összeg visszavonását kamatokkal együtt. Mivel közpén­zekről van szó, ezért elvárható, hogy a termelő fordítsa arra, amire kapta. Eredmény nemcsak az érintett tulaj­donosoknál, hanem a környezetük­ben is érezhető.- Egyes szakemberek szerint az árunövények túlzott, a kívánatosnál nagyobb területen történő termelése is veszélyezteti a növény-egészség­ügyi és talajvédelmi állapotunkat.- A vetésváltásnak, a termelés szervezettségének fontos szerepe van a gazdaságok növény- és talajvé­delmében. Az alacsony jövedelem növelése, vagy más cél érdekében bi­zonyos árunövényeket a szükséges­nél előbb vetik ugyanarra a területre. Az ily módon felszaporodott károko­zók ellehetetlenítik az eredményes termelést. Fokozottan vonatkozik ez a napraforgóra, vagy a burgonyára. Ezeket 5-6 évenként kívánatos a ko­rábbi területre vetni. Ellenkező eset­ben a talajban és a szármaradvány­ban felszaporodó károkozók tönkre tehetik az ágazatot. GYORSAN NŐNEK...- A se téli, se tavaszi időjárás mennyiben növelte az állomás fel­adatát?- A rendszeres, sok évi átlagot meghaladó esőzés miatt kialakult ta­lajállapot, valamint a szeles időjárás gátolta a növényvédelmi kezelése­ket. A kedvező hőmérsékleti viszo­nyok következtében az őszi vetési kultúrák, és párhuzamosan a gyo­mok intenzív fejlődésnek indultak. Mindezek a'tényezők, a betervezett technológiák változtatására késztet­nek, jelentős szaktanácsadói több­letfeladatot adva biológiai laboratóri­umi szakembereinknek és a hatósá­gi ellenőrzést végző felügyelőknek. Ezek a körülmények viszont nem befolyásolják határállomásaink vizs­gáló közegeit abban, hogy az ország­határon őrködjenek a növényi káro­sítók ki- és behurcolásának hazánk­ban való elterjedésének megelőzése érdekében. V. K. A hajtásnövekedés megindulásával, a kedvező meleg idő­járással együtt számos kártevő is megkezdi károsítását a mál­nán, ezért védekezéseinket még virágzás előtt el kell, hogy végezzük. Már április elején a málna sodrómoly szövedékesen össze­sodorhatja a friss hajtásvégeket, aminek védelme alatt tovább folytathatja károsítását mind a leveleken, mind a hajtáson, amelyek ezáltal torzak lesznek. Szintén igen korán jelennek meg a leveleken és a hajtásokon az atkák. A málnaatka szí- vogatása nyomán a levél kisárgul, majd a foltok teljesen ös­szeolvadnak, a levelek hervadnak, lehullanak. A hajtások szívogatása miatt a növény fejlődése lelassul, vékonyak, gyengén fejlettek lesznek. A takácsatka felszaporodása első­sorban a tavaly erősen fertőzött területeken várható. Jellegze­tes tünete, hogy a károsított levél-fonákon pókhálószerű szö­vedék látható. Meleg, párás idő esetén a levéltetvek is korán előjöhetnek a málnán. Felszaporodásuk jelentős lehet, de el­lenük külön védekezés nem indokolt, ha már más kártevők ellen védekeztünk. Különös figyelmet érdemel a napjainkban - helyenként tö­megesen rajzó - májusi cserebogár, mely jelentős lombkárté­telt okozhat. Ellenük még a nőstények tojásrakása előtt kell védekezni a lárvakártétel megelőzése céljából. Ültetvényben a cserebogár-pajorok elleni védekezésre csak a telepítés előtt van lehetőség. A bimbókat és a virágokat is számos károsító támadhatja meg, többek között a szamóca bimbólukasztó, melyet apró termete miatt már csak a kártételéről vesszük észre. A bogár a zárt bimbóba helyezi a tojásait, amiből kikelő kis lárvák megrágják a bimbók alatti kocsányrészt, ott bogárrá fejlőd­nek, majd kirágják magukat. A bimbók leszáradnak, letör­nek. Amikor az átlaghőmérséklet eléri a 14-18 Celsius-fokot, jönnek elő a kis málnabogarak is, mely berágja magát a bim­bóba, elrágja a termőt és a porzókat, amivel megakadályoz­za a terméskötődést. Virágzás előtt, a rajzás észlelésekor azonnali kezelés ajánlott. Ezen károsítók ellen a hatékony védekezés a probléma együttes kezelésével oldható meg, az élelmezésügyi várako­zási idő figyelembevételével a virágzás bekövetkezéséig, ha | szükséges, akkor akár kétszeri kezeléssel is. A málnában al­kalmazható, engedélyhez nem kötött készítmények a í Sumithion 50 EC, Sherpa Cyper 10 EM, valamint a Chinetrin 25 EC, melyek rövid várakozási idejük miatt is ajánlottak. Míg a hosszabb hatástartamú Parashoot CS. Thiodan 35 EC, Thionex 35 EC készítményt csak engedéllyel rendelkező szakemberek használhatják fel. Kijuttatásnál ügyelni kell rá, hogy a készítmény a növény teljes felületére egyenletesen jusson, még a sarjhajtásokra is, mert csak így érhetünk el megfelelő hatást. NÓGRÁD MEGYEI NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZOLGÁLAT BALASSAGYARMAT „Vámpírok mindenütt jelen vannak” A vámpírként elhíresült Drakula gróf véres nyomai a hét végén a hesseni Grünbergbe ve­zetnek, ahol az Erdélyi Drakula Társaság (Transsylvanián Society of Dracula) mintegy száz tagja háromnapos kongresszust tart (május 4-6) „A vámpír az iro­dalomban” témáról. „Vámpírok mindenütt jelen vannak - irodalomban, filmben és világszerte valamennyi kultúr­körben” - jelentette ki Ulrike Wyche, a kongresszus szervező­je és a német Drakula-társaság el­nöke. II. Dracula (ördög), más nevén Vlad Tepes, a „karós vajda”, 1456 és 1462 között Havasalföld vajdá­ja volt, s kegyetlensége miatt kap­ta ezt a nevet. Hunyadi Mátyás hűbéreseként harcolt a török el­len, s évekig élvezte a magyar ki­rály nem éppen kényszermentes „vendégszeretetét” Visegrádon. A Drakula-mítosz első irodalmi fel­dolgozása Bram Stoker angol író 1898-ban megjelent regénye. Színpadon először a magyar Lugosi Béla játszotta a New York- i Broadwayn 1927-ben. Azóta tu­catnyi film készült Drakuláról. Ami pedig a jelent illeti: város­nézéssel és lírai esttel lépnek be a grünbergi kongresszus részvevői pénteken este a kísértetek biro­dalmába és a Vogelberg lábánál fekvő városka zegzugos utcáin vámpírokról szóló verseket sza­valnak majd. Szombaton és va­sárnap tudományos referátumok hangzanak el olyan témákról, mint vámpírtörténetek a román irodalomban, női vámpírok és a vámpírok kiűzése a tudományok világából. „1732-ben épségben megma­radt holttesteket találtak Európá­ban, virágkorát élte a vámpírok kultusza, de az uralkodók máról holnapra eltiltották, hogy az em­berek higgyenek a vámpírok léte­zésében” - hangoztatta Ulrike Wyche. Attól fogva már nem folyt tudományos kutatás a vámpírok­ról és ezért az irodalomba vándo­roltak. Könyvek százai vélnek tudni visszajáró halottakról, akik éjszaka felkelnek sírjukból, hogy élő emberek vérét szívják és ezál­tal megfiatalodjanak. Jóllehet főleg gyermekek ked­velik a vámpíros történeteket, a hét végi grünbergi kongresszu­son felnőttek is a nyomukba lép­nek: a „vámpírok bálján” pirka­datig ropják majd a táncot a legle­hetetlenebb jelmezekben. A büfé is magán viseli a vámpír jegyeit - halálfej vagy denevér formájú burgonyakörítést szolgálnak fel a húsételekhez. „A vámpír erőt sugároz és az erő mindig vonzó. Ha pedig rá­adásul még szép testben is rejtő­zik és elbűvölő modorú, akkor az egyenesen nagyszerű” - lelkese­dett Ulrike, aki szerint a női vám­pírok az irodalomban sokkal jobb szerepet kapnak, mint a fil­mekben. Az irodalomban a töb­biekkel egyenrangúak, a filmek­ben azonban csak díszítésre szol­gáló csecsebecsék - vélekedett az elnök asszony. A vámpírvadászok, akik Ro­mániában tíz évvel ezelőtt alakí­tották meg a Drakula-társaságot, nagyon heterogének: írók, törté­nészek és filmkritikusok éppen úgy találhatók soraikban, mint te­ológusok, pszichológusok és tu­risztikai szakértők. Nem veszik fel azonban a társaságba azokat a „fehérre mázolt arcú, baljós kiné­zésű alakokat, akik vámpírok akarnak lenni, vagy azt hiszik, hogy azok”. Hogy pedig a kong­resszuson minden „komoly kere­tek közt történjék”, ezért azokat, akik vérrel írták alá jelentkezési ívüket, meg sem hívták Grünbergbe - olvasható a DPA beszámolójában. A németek az ágyban jól öltözöttek A német ágyakban kevés a meztelen ember. Egy textilipari szakfolyóirat által készített fel­mérés - a pizsama- és hálóing­gyárak örömére - azt mutatta ugyanis, hogy a megkérdezet­teknek mindössze 13 százaléka fekszik ágyba teljesen ruhátla­nul. A férfiak ezen a téren „alul- öltözöttebbek" a nőknél: 27 szá­zalékuk nem vesz fel semmit, amikor nekivetkezik az alvásnak - vagy egyébnek. A kor előreha­ladtával persze csökken a „pucérsághányados”: az ötven­évesnél idősebb férfiak körében 17 százalékos a meztelenül al­vók aránya. Ami a felöltözöttek viseletét illeti, a felmérés során megkér­dezett ezer személy válaszai alapján a nőknél továbbra is a hálóing a legnépszerűbb. Érde­kesség, hogy a 30 év alatti férfi­ak körében 18 százalékos az uj­jatlan hálóinget kedvelők ará­nya. A németek egyharmada húz éjszakára pólót, a 14 és 29 év kö­zöttieknek csaknem a fele tartja ezt a legjobb hálóruhának - áll a DPA jelentésében. Valóra vált az elnöki ígéret Az amerikaiak nem egészen teljes értékű „egyenlítőgólja” az űrben Huszonhárom nappal Jurij Gagarin történelmi űrrepülését követően, 1961. május 5-én az amerikaiak jelezték: a szovjetek nyomában loholnak ugyan, de a nagy űrversenyben egyelőre lépéshátrányban vannak. Ezen a napon jutott ki először világűrbe amerikai állampolgár: Alán Shepard. Útja a kozmoszban azonban nem tekinthető teljes értékű űr­utazásnak. Shepard ugyanis űrha­jójával nem került Föld körüli - or- bitális - pályára, hanem mindösz- sze egy űrugrást, szakmai kifeje­zéssel szuborbitális repülést haj­tott végre. Az egész kaland mint­egy 15 percig tartott, Freedom-7 nevű űrkabinja 184 kilométeres magasságig emelkedett fel. (Emlé­keztetőül: Gagarin 89 percet töltött a Föld körüli pályán, miközben Vosztok űrhajója a 300 kilométeres magasság fölé is emelkedett.) Virgin Grissom majd három hó­nappal később ugyanilyen űrug­rást hajtott végre, de augusztus­ban a szovjetek újabb bravúrral rukkoltak elő: második űrhajósuk, Germán Tyitov 16-szor kerülte meg a Földet, és 25 órát repült a kozmoszban. Az amerikaiak az igazi „egyenlítő gólt” csak a követ­kező évben lőtték be: 1962. febru­ár 20-án John Glenn háromszor kerülte meg bolygónkat. Minden­esetre Shepard repülését óriási si­kernek könyvelték el az Egyesült Államokban, és „igazi” űrhajósnak kijáró külsőségek közepette ünne­pelték. Útja emellett mélyen elgon­dolkodtatta a washingtoni legfelső vezetést: egyrészt megint lemarad­tak a szovjetektől, másrészt nem egészen egy hónappal később ők is bizonyították, hogy képesek em­bert küldeni a világűrbe. John Kennedy akkori elnök ta­nácsadóival arra következetésre jutott: ez a valami nem lehet más, mint a Hold meghódítása. Shepard űrugrása után nem telt el 3 hét és az - egyébként magánemberként is - űrhajózáspárti elnök május 25-én nyilvánosan bejelentette: az Egye­sült Államok az évtized végéig em­bert küld el a Holdra. És biztonsá­gosan vissza is hozza onnan... Az elnöki ígéret valóra vált: Neil Armstrong 1969 nyarán - tehát alig valamivel több mint nyolc évvel az űrugrás után - az emberiség első küldötteként a Holdra lépett, így az amerikaiak immár vezetésre tettek szert. A holdutazások lebonyolítása során Shepard ismét fontos felada­tot kapott. Az Apollo-14 parancs­noki teendőivel bízták meg 1971- ben az Egyesült Államok első űr­hajósát. Ez azért volt felelősségtel­jes megbízatás, mert az előző Apollo-misszió kudarccal végző­dött: a Holdra induló űrhajósok műszaki hiba miatt nem tudtak le- szállni az égitestre, és hazatérésük is meglehetősen viszontagságos volt. Helyre kellett állítani az Apol- ló-program megtépázott nimbu­szát, és Shepard ezen a tíz évvel korábbi ugrásánál jóval hosszabb és jóval távolabbi útján is kiválóan helytállt. H.GY. Kínai eszem-iszom, államköltségen Kínában a felelős vezetők kicsit túlságosan sokat esznek és isznak az államkincstár terhére. A központi pártlap dörgedelmeiből idéz tudósítónk Pekingből. A túlzásoktól óvott a minap a központi pártlap, a Zsemnin Zsipao vezércikke a kormányzati munka során és egyértelműen a különböző szintű vezetők szerénytelen, önki- szolgáló mentalitását vette célba. Ilyenkor, mint például a most folyó egyhetes ünnep során különösen el­harapóznak a nagy murik, hivatalos túrák és szabadidős szórakozások, amelyek során a vezető elvtársak és urak iszonyú pénzeket költenek az államkasszából. Ezek a fajta túlzá­sok komolyan megtépázták a Kínai Kommunista Párt és a kormányzat tekintélyét az egyszerű emberek szemében - úja a pártlap. Igaz, rög­tön hozzáteszi, hogy a pekingi veze­tés a központból érkező látogatása­kor megtiltotta az ilyen jellegű fo­gadtatást. De hát a helyi erők nem mindig tartják magukat az előírá­sokhoz. Márpedig aki részt vesz az ilyenfajta dőzsölésben, az ideológia­ilag nem elég szilárd vagy önző, hi­szen a közpénzeket arra használja fel, hogy a vezetők kedvében járjon. És ezt bizony néhányan a felsőbb szinteken is eltűrik. Á lap szigorú büntetéseket helyezett kilátásba a közvéleményt súlyosan irritáló vi­selkedés miatt, így valószínűleg nemsokára újabb kampány bonta­kozik ki, ezúttal nemcsak a korrup­ció, hanem a főnökök közpénzből történő ajnározása ellen is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom