Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-24 / 119. szám

2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Fülszövegek egy nyári délelőttről A szendvics, a durrdefekt és az elfelejtett bejegyzés - Kényszervallatási per Balassagyarmaton Telefonhívás ébresztett 1999. júni­us 28-án hajnalban négy rétsági nyomozót: az ügyeletes azzal ren­delte be őket a kapitányságra, hogy az éjjel ismét feltörtek egy vegyes­boltot a környéken, de - hogy vala­mi jó is legyen a hírben - a gyanúsí­tottak Vác határában már kézre is kerültek. A megye legkisebb váro­sából nem sokkal később valóságos munkabrigád indult a betörőkért, akiket aztán három különböző he­lyiségben kezdtek kérdezgetni. Az egyetlen - addig - büntetlen előéle­tű gyanúsított kihallgatója azóta maga is a tárgyalóterem első padjá­ra került, a vád: kényszervallatás. Az ügy bonyolultságára, s a bizonyí­tási nehézségekre jellemző, hogy az első tárgyalási napon, délelőtt kilenctől dél­után négy óráig - igaz, több szünettel - csak a vádlottat és két rendőr tanút sike­rült kihallgatni, magában az ügyben pe­dig csak eddig négy orvos meghallgatása vált szükségessé (ki tanúként, ki szakér­tőként jelent meg). A történet persze a vádlott vallomását alapul véve akár any- nyiban is összefoglalható, hogy nincs történet (mert semmilyen kényszer vagy fenyegetés nem érte a betörőt), ám, hogy ez valóban így van-e, az csak to­vábbi, igen aprólékos, már-már szőrszál- hasogatássá fajuló kihallgatások után lesz majd eldönthető. Ami tény: a sértettet - társaival együtt - 28-án hajnalban fogták el és állították elő a váci rendőrök, átvételekor (vala­mennyi nyomozó egybehangzó állítása szerint) semmilyen sérülés nem volt raj­ta, helyesebben: ők ilyet nem láttak, bár nem is figyeltek arra, hogy kellene-e lát­ni. Rétságig semmi olyan nem történt az autóban, ami sérülést okozhatott, s a vádlotti vallomás szerint Rétságon sem, mivel ő nem bántalmazta, ellenkezőleg: szinte baráti hangnemben folyt a kihall­gatás és az azt megelőző beszélgetés, mi több, ő (a vádlott) utána még szendvi­cset is hozott a gyanúsítottnak. A délutáni eseményeket illetően már zűrösebb a helyzet: bár a nyomozóval 1999 novemberében közölték az ügyészségi nyomozóhivatalban, hogy alaposan gyanúsítható kényszervallatás­sal (tehát ettől kezdve folyt ellene az el­járás), 2001 májusáig, a vádirat és a tár­gyalásra szóló idézés kézbesítéséig sem neki, sem kollégáinak nem jutott eszébe, hogy e délutáni eseményeknek esetleg közük lehet a betörő sérüléseihez. Történt ugyanis, hogy amikor a töre­delmes beismerésben lévő sértettet Bu­dapestre szállították, hogy lakásán, je­lenlétében házkutatást tartsanak a szol­gálati Skoda Favorit a Fiumei úton egy jókora kátyú miatt durrdefektet kapott. Ennek dokumentációja a rendőrségen fel is lelhető, ám azt eddig senki nem ál­lította, hogy a defekt miatt megbillent autóban sérült meg a férfi, azt pedig most sem tudták megmondani a rend­őrök, hogy ez a sérülés pontosan ho­gyan keletkezhetett (egyébként állításuk szerint a defekt után sem láttak a betö­rőn sérülést). A vádlott ezen túlmenő védekezése abban foglalható össze, hogy szerinte feljelentője „a sérüléseket bárhol szerez­hette, sőt önmagának is okozhatta”, ez utóbbi véleményével kapcsolatban azonban nem adott támpontot - hogy tudniillik, milyen módon tud valaki úgy sérülést okozni önmagán, hogy a bal fül- kagyló hátsó felszíne duzzadjon meg és a fül mögötti lágyrész (is) elszíneződ- jön. Ugyanakkor a nyomozó utalt arra is, hogy - szerinte - nem volt szükség kény­szervallatásra, hiszen a sorozatbetöré­sek kapcsán rengeteg tárgyi bizonyíték állt rendelkezésre, többek között a rend­kívül amatőr módon dolgozó betörők te­nyérlenyomatai. Döntő jelentőségű lehet az ügyben a kihallgatószoba(ként is használt helyi­ség) akkori berendezése, illetve a sértett és a vádlott elhelyezkedése: ez utóbbira nézve kettőjük vallomása gyökeresen el­tér. A dolog azért lényeges, mert a nyo­mozó szerint, ha úgy rúgta volna fejbe a betörőt, ahogy a vádiratban áll, akkor lá­ba egy lemezszekrénybe csapódott vol­na, minthogy azon a helyen az éppen „útba esik”. Hivatkozott a vádlott - sok más mel­lett - arra is, hogy ő „abszolút nem ilyen módszerrel dolgozik”, s ha elő is for­dult, hogy valaha erőszakot kellett alkal­maznia, akkor azt magánemberként tet­te, fiatalabb korában és diszkóban. Mindezt ugyan a bíróság nem vonhatta kétségbe, ám dr. Fekete Zsolt, a tanács elnöke ettől függetlenül emlékeztette a 29 éves zászlóst: 1997-ben mint rendőrt ítélte el ugyanez a bíróság hivatalos eljá­rásban elkövetett bántalmazás vétsége és súlyos testi sértés bűntette miatt. (Más forrásból származó információink szerint, a cselekmény, amelyért annak idején elegendőnek tartották 60 ezer fo­rint pénzbüntetés kiszabását, abból állt, hogy egy hátrabilincselt kezű előállítot­tat - egy sorkatonát - az akkor még jár­őrként szolgáló bűnüldöző térddel többször arcba rúgott, s ily módon eltör­te az orrát.) A korábbi elítélés ténye a parancsno­ki jellemzésben is említetlenül maradt, ezt a véleményt készítő elöljáró azzal in­dokolta, hogy a most ismét bíróság elé került rendőr „akkor még nem az ő be­osztottja volt”. Ezt a magyarázatot némi­leg leronthatja az, hogy a véleményben ugyanez a parancsnok a kérdéses idő­szakot is értékeli - akként, hogy vádlott (közterületi) szolgálatát példa(!)mutatóan látta el. (Jelenlegi te­vékenységéről is az olvasható, hogy a nyomozó szakmai jártassága átlag felet­ti, sokat túlórázik, szorgalma példás, ő maga igen precíz.) A már említett házkutatás után a be­törőt Salgótarjánba, a megyei rendőr-fő­kapitányság fogdájába szállították, aho­vá az esti órákban érkeztek. Sérülést állí­tólag itt sem észlelt rajta senki, s nem is panaszkodott ilyenre a fogdás rendőrök­nek. Másnap délután 16 óra 15 perckor vizsgálta meg őt egy orvos, aki maga vet­te észre a fülkagyló duzzanatát, s a felü­letes hámsérüléseket, a sértett kérdésre mondta el: előző nap Rétságon egy civil ruhás rendőr cipős lábbal egy alkalom­mal fejberúgta. Egyéb bántalmazásról ekkor nem be­szélt, későbbi kihallgatásain viszont már egy pofonról és két rúgásról tett említést, s ezután már mindvégig következetesen így vallott, a vádiratban is ez szerepel. Az említett orvos a sérüléseket és kelet­kezésük állítólagos módját bejegyezte ugyan a naplóba, ám a hallottakat nem jelentette senkinek, jóllehet - mint több­szöri tanácselnöki kérdésre elismerte kellett volna. Ennél is furcsább, hogy a június 29-i bejegyzést követően a fogda­szolgálat sem tett semmiféle intézke­dést, csak a sértett augusztus 9-i feljelen­tése nyomán indult eljárás az ügyben. A bíróság több tárgyalás után sem tu­dott érdemben dönteni: ismeretlen he­lyen tartózkodik ugyanis a sértett, s nem jelent meg a tárgyaláson az a két rokon nő sem, aldk a pesti házkutatás után ta­lálkoztak vele (a rendőrök vitték el hoz­zájuk). Igazolatlan hiányzóként jegyez­ték be a két másik betörőt is, de függet­lenül a felsoroltak távollététől, sem le­hetne ítéletet hirdetni. A kirendelt és a vádlott által felkért igazságügyi orvos szakértő (az utóbbi rendőr) ugyanis el­térő álláspontra jutott a sérüléseket ille­tően, a városi bíróság tehát jobb híján kér egy harmadik véleményt is, méghoz­zá az Igazságügyi Orvosszakértői Inté­zettől. A megválaszolandó kérdések kö­zül csak az egyik, hogy voltaképpen mi­kor keletkez(het)tek a sérülések: a vizs­gálat előtt 24-36, vagy 24-48 órával - a válasz perdöntő lehet. A majd' két éve elfogott, de a bíróság által pár nap múlva szabadított betörő időközben elnyerte (ha le nem is töltöt­te) méltó büntetését: távollétében egy év végrehajtandó börtönre ítélték - arról pedig, hogy kihallgatója követett-e el olyat, amiért ismét meg kell büntetni, legkorábban augusztus végén dönthet a Balassagyarmati Városi Bíróság. ____ G.J.F. S okba kerülhet a figyelmetlenség! Két aktuális kérdés kapcsán kerestük meg Báli Pétert, a salgó­tarjáni okmányiroda vezetőjét, hogy választ adhassunk kérdé­sére két olvasónknak, ugyanakkor ezzel alkalom nyílt az ok­mányiroda fennállása óta történtek összefoglalására. Minde­nek előtt a két kérdésről: B. Tibor azt kifogásolja, hogy miért kell fizetnie gyermekének első személyi igazolványáért, ami­kor már útlevele van? K. Sándor pedig a tavaly forgalomból ki­vont gépkocsijának újra forgalomba helyezéséért kifizetett több mint nyolcezer forint költséget kifogásolja.- A hatályos jogszabályok szerint a érvényes személyazo­nosító igazolvány, az útlevél, il­letve a 2001. január 1-jétől ki­adott kártya formátumú vezetői engedély is alkalmas a személy- azonosság igazolására. E három közül bármelyik a személyi azo­nosítóval és a lakcímet igazoló igazolvánnyal teljes körűvé teszi a személyazonosítást - mondja Báli Péter. - Az olvasó által feltett kérdés valószínűleg arra irányul, hogy gyermeke ebben az évben tölti be 14. életévét, s részére személyazonosító igazolvány ki­adását kérték. Ekkor derült ki, hogy a kérelmező már rendelke­zik személyazonosításra alkal­mas hatósági igazolvánnyal, a gyermeknek van érvényes útle­vele. Ebben az esetben személy- azonosító igazolvány kiadása már nem minősül első ellátás­nak, ezért az eljárási illetéket, amely jelenleg 1500 forint, meg kell fizetni. Továbbra is illetékmentes azonban a más személyazonosí­tó okmánnyal nem rendelkező 14. életévét betöltő polgár első állandó személyazonosító iga­zolványa, ha azt annak a naptári évnek a végéig kéri, amelyben a 14. életévét betölti. A másik kérdéssel kapcsolat­ban a következőket tudom el­mondani: Ebben az esetben a gépjárművet ideiglenesen kivon­ták a forgalomból. Feltételezem, hogy a tulajdonos még régi típu­sú forgalmi engedéllyel rendel­kezik és még gépjármű törzs­könyvvel sem látták el. Az ismé­telt forgalomba helyezéshez kapcsolódó közlekedési igazga­tási eljárásban az 1998. decem­ber 31. előtt kiadott forgalmi en­gedélyt új típusú forgalmi enge­délyre kell lecserélni és ezzel egyidejűleg a járművet törzs­könyvvel, valamint rendszám­érvényesítő címkével is el kell látni. Tekintettel arra, hogy jelen esetben új forgalmi engedélyt kell kiadni és a törzskönyv kiállí­tása is megtörténik, az illetékek­ről szóló jogszabály szerint ok­mányonként 40004000 Ft illeté­ket kell fizetni, továbbá az érvé­nyesítő címkéért 350 Ft díjat. Amennyiben a tulajdonos már az új típusú forgalmi engedély birtokában kéri majd a jövőben az ideiglenes kivonás megszün­tetését, akkor ennek díja már csak 1500 Ft lesz. A 2001. január elseje előtt forgalomba helyezett járművek rendszám-érvényesítő címke nélkül még 2002. decem­ber 31-ig vehetnek részt jogsze­rűen a közúti forgalomban. Ám 2005. december 31-ig minden járműnek rendelkeznie kell új járműokmányokkal.- Mióta, s hogyan működik a salgótarjáni okmányiroda?- Salgótarján és a körzetébe tartozó 18 település polgárainak okmányokkal történő ellátására és e tevékenységet szolgáló egyéb feladatok végrehajtására városunkban az elmúlt év elejé­től működik az okmányiroda a polgármesteri hivatalban. Az ok­mány korszerűsítési program­ban megfogalmazottaknak meg­felelően az okmányiroda tevé­kenységi köre az elmúlt hóna­pokban jelentősen bővült. A gazdasági kamaráktól átvettük az egyéni vállalkozói igazolvá­nyokkal kapcsolatos ügyek inté­zését, amely az úgynevezett egy­ablakos módszerrel történik. A vállalkozói igazolványok kiadá­sa, cseréje, pótlása, illetve a illet­ve a vállalkozással kapcsolatos módosítások átvezetése mellett az egyéni vállalkozók regisztrá­ciója is itt történik. Az egységes számítógépes rendszer lehetősé­get teremtett arra, hogy országo­san létre lehessen hozni az egyé­ni vállalkozásokat érintően egy közhiteles nyilvántartási rend­szert. Az egyéni vállalkozások­hoz kapcsolódó ügyek átvételére az elmúlt ősszel csak igen rövid idő állt rendelkezésre. A felhal­mozódott feladatokat, úgy vé­lem, sikerült nagyobb zökkenők nélkül megoldanunk. 2001. január elsejétől a rend­őrségtől a közlekedési igazgatási feladatok átkerültek az okmány­irodákhoz, a hatás- és az illeté­kességi kör bővült. A számítógé­pes infrastruktúra alapjai időben kiépültek, a felhasználói progra­mok elkészültek, a számítógé­pes hálózat működése a 2000. évi induláshoz képest kedve­zőbb volt. Az okmányiroda fel­adatkörébe tartozó ügyek inté­zése munkatársaimtól jelentős erőfeszítéseket követel.- Tevékenységükkel kapcso­latban mondana néhány szám­adatot?- Tavaly közel 3500 személyi igazolvány és csaknem 9000 lak­címigazolvány kiadására, cseré­jére, pótlására került sor. Mint­egy négyezer egyéni vállalkozó ügyeivel foglalkozunk. A közle­kedési igazgatás területén két hónap alatt csaknem 4800 eset­ben intézkedtünk. Az első hó­napjaiban csaknem 2300 lak­címigazolványt, valamint 1200 személyazonosító igazolványt és 535 vezetői engedélyt adtunk ki.- Az állampolgárok eseten­ként panaszkodnak a lassú ügy­intézésre.- A kezdet mindegyik ügyte­rületen rendkívül feszített volt, mert arra törekedtünk, hogy ügyfeleinket lehetőleg azonnal szolgáljuk ki abban az esetben, hogy ha minden dokumentum és irat rendben van, amelyek alapján az ügyet gyorsan, ponto­san lehet intézni. Noha az ügyek intézésére törvényesen 30 nap áll rendelkezésre. Ügyfeleinket nem küldtük el, s eddig nem osztottunk sorszámot. Azt is lát­juk és tapasztaljuk, hogy az ál­lampolgárok nem minden eset­ben kiválóak a jogkövetésben. Nagyon sokan olyan személyes okmányokkal jelennek meg, amelyeknek az érvényességi ha­tárideje régen lejárt, a nevek és különösen az utónevek sok eset­ben tévesen, hiányosan vannak felvezetve, nem egyeznek meg a születési anyakönyvbe bejegy­zettekkel.- Elegendő-e az iroda kapaci­tása a feladatok megoldására?- Az okmányiroda technikai felszerelését és létszámát a Bel­ügyminisztérium határozta meg. A rendelkezésünkre álló kapacitás szűkös. Azért, hogy a rendelkezésünkre álló ügyfélfo­gadási időben minél kulturáltab­ban elégítsük ki ügyfeleink igé­nyeit, néhány hete bevezettük az ügyfélhívó rendszert. Ezzel szeretnénk nemcsak a sorban ál­lást csökkenteni, hanem a vára­kozás ideje alatt megfelelő tájé­koztatást is adni ügyfeleink szá­mára.- Említene néhány jellemző, megszívlelésre érdemes tapaszta­latot a munkájukról?- A gépjármű-ügyintézésnél, a közlekedésigazgatásnál ta­pasztaljuk, hogy a gépjármű-tu­lajdonosok „elfelejtik” az adás­vételt bejelenteni. Pedig a közle­kedési nyilvántartásról szóló tör­vény mind az eladó, mind a ve­vő részére bejelentési kötelezett­séget ír elő a gépjárművel kap­csolatos minden változás esetén. Ha a jogügyletben résztvevők a kötelezettségüket elmulasztják teljesíteni, kellemetlenségekre számíthatnak. A korábbi tulaj­donos továbbra is adóalany ma­rad, a járművet kivonják a forga­lomból, az „átírási illeték” megfi­zetésére köteleik. Ugyancsak fe­ledékenyek vagyunk a gépjármű műszaki érvényességének, a zöldkártya érvényességi idejé­nek figyelemmel kísérésében, a kötelező felelősségbiztosítás megkötésében, a lakcím válto­zás bejelentésében.- Mit kockáztatnak azok, akik ezt elmulasztják?- A közlekedési igazgatásról szóló jogszabályok a feledé- kenységet komoly szankciókkal sújtják. A járművet kivonják a forgalomból és egyes esetek­ben ez még szabálysértési eljá­rással is párosul. A forgalomból történő kivonás elrendelése után az ismételt forgalomba he­lyezés jelentős anyagi kiadások­kal is megterheli a járműtulaj­donosát. PÁDÁR ANDRÁS ÁRVALÁNYHAJ RING A SZÉLBEN... Ha az „árvalányhaj” szót halljuk, általában az alföldi pusztákon ringatódzó telepeibe gondo­lunk, pedig ez a növény előfordul a nógrádi dombokon is: a száraz oldalakban éppen úgy megél, mint a magasabban fekvő helyeken, sziklagyepeken is. Sokfelé láthatók ezek a tövek, mégsincs sok belő- lük! Egyébként védett növény, tilos leszakítani, fotó, faragó zoltán Termeszhangyák és gátak Kísérleti programot indítottak be a vietnami hatóságok, hogy speciális radarok segítségével kutassák fel az ország gátjaiban igen nagy károkat okozó ter­meszhangyabolyokat. „Biztató kísérletek folynak a termeszvá­rak radaros felderítésére a Vö- rös-folyó gátjain” - mondta a ha­noi mezőgazdasági minisztéri­um illetékese. - Vietnamban 5000 kilométer folyami és 3000 kilométer tengeri gát épült a vá­rosok és a növényi kultúrák vé­delmében, s minden évben az esős évszak idején a termeszek az első számú okozói számos gátszakasz összeomlásának. Az esős évszak öt hónapja alatt, májustól szeptember végéig ke­letkezett termeszkárok nyomán a gátak helyreállítása évente dollármilliókat emészt fel. Pingvinek pulóverben Pulóvert kapott mintegy ezer pingvin Tasmániában. A gyapjú­ból kötött pulcsik a 40 centi ma­gas pingvinek nyakától a térdig érnek. A meleg ruhadarabok persze nem a tél hidegétől hiva­tottak megvédeni a pingvineket, hanem attól, hogy olajszenny kerüljön a begyükbe. Á ruha­szállítmányból kizárólag olyan pingvinek kaptak, amelyeknek tollazata olajtól szennyezett. Ha ugyanis nincs rajtuk pulóver, akkor tollászkodni kezdenek, ami miatt viszont óhatatlanul le­lenyelnek valamennyit a testü­ket borító kőolajból. A pulóver azonban lehetetlenné teszi a tol- lászkodást. A divat iránt esetleg fogékony pingvinek zavarba ej­tően széles színválasztékból szemelhetik ki a nekik tetsző pulcsit...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom