Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-23 / 118. szám

2001. MÁJUS 23., SZERDA MEGY I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Életóra N . agyon szeretem a nyugodt nagypapákat. Sugárzik belő­lük a bölcsesség. Ha pedig „ta­nítanak”, még a tapasztaltabb nemzedék figyelmét is magukra vonják. Gyarmatról róttuk a kibmé- tereket a távolsági busz kényelmes ülésein. Mögöttem tíz év körüli kis­lány üt nagyapjával. Akamtland is hallanom kellett beszélgetésüket. Ami feltűnt, az a mérhetetlen nyu­godtság volt, amivel az idősödő úr szinte „letanított” egy órát Tarjámig környezetismeretből. A nyárba haj­ló tavasz szépségé, a fák lomboso­dó koronája, a fűben fülé hegyező mezé nyúl, aPiliny környéki kiser­dőből kimerészkedő őzike mind­mind téma lett. Ami élt és mozgott ezen a reggelen, mindenről szó esett. Kitért a magyarázat a látott ál­latok szálláshelyére, táplálkozásá­ra, szaporodásám, de még a paták formáim is. Karancsság után már különbségé tudtunk tenni a juh, a kos és a jerke között. A falu életéből felelevenített régi történetek a gyer­mekeket kergető kosról, a feldühí­tett pdykáról, a csordában „kijáró” sárdöngölő disznókról Közben ren- géeg kérdés, okos, szép válaszok. Semmi türelmélenség, léntés, el­hallgattatás. Hányszor tapasztal­tam az elmúlt évek során, hogy a szülővel utazó csöppségek ezer, ap­ró kérdésére „maradj már nyug­ton” vagy „lessél ki az ablakon” vagy „most hagyjál békén" volt a vá­lasz. Sokszor meg is értettem ezt a reakciót, hiszen rohanó miágunk­ban a hajsza, a terheltség, a család gondjai fáradttá teszi a még fiald szülőké is. A nagypapa rácáfolt rossz ta­pasztalataimra. Nem csak a körü­löttünk lévő természet általunk unottm bámult szépségét tána fel, de kritikáit is megosztotta a lanka­datlan figyelőié tanúsító kis uno­káin!. Megtárgyalták, miért rossz, ha ennyi parlagon hagyott termő­földet látni, vagy ha a tarra vágott erdő helyén sűrű bozóttá szövevé- nyesedik az djnövényzé és senki sem pótolja az erdő léarolt fáit, vagy ha szemé borítja az árokpar­tokat. Óra volt ez a javából. Életóm a féltett természetről, az emberek fele­lősségéül kömyezéükért. Élveze­tes, észrevélen tudás-átadás, ka­tedra nélkd. Bíztatnám a nagypa­pákat, ne hagyják abba, tegyék közkinccsé „hétköznapi" tudásu­kat, éMbölcselééket. Adják át a legfiatalabbaknak mindazt, ami életük által lett énék. Mert hiába hatalom, tudás, ifjúi lendiilé, böl­csesség nélkd híján vagyunk a tel­jesebb életnek. T }alán igaz a mondás, hogy minden táj egy lelkiállapot. Ha a nagypapa lelkiállapotá­ból indulok ki, akkor mi egy nyu­godt környezetben élünk. így, bé­késen utazva, az ablakon ke­resztül. Kopernikuszi fordulat (Folytatás az 1. oldalról) A nagyközönség olyan élményegyüttesekkel találkozik majd, amelyek beágyazódnak a táj természeti, történelmi múltjá­ba és tartós ittlétet tesznek lehe­tővé. A szécsényi vár alatt példá­ul megelevenedik az 1705-ös fe­jedelemválasztó országgyűlés. Valahol az Ipoly-völgyében, fut- ballpályányi nagyságú területen újjáéled az a trópusi világ, ame­lyet a vulkánkitörések pusztítot­tak el. Ipolytamócon életnagysá­gú maketteket, dinoszauruszo­kat, háromdimenziós mozit lát­hat a látogató, miközben ehet, ihat, költhet. Juhász János, a témapark öt­letgazdája, az Enit Bt. ügyvezető­je hozzáfűzte: egységes marke­tinggel és kínálattal szeretnék a budapesti turisták egy részét ide hozni és néhány napig itt tartani. A megvalósítandó megyei szintű témaparkhoz hasonló nincs több a világon-mondta az előadó. Még megtudtuk: a hét évre tervezett program megvalósítása 7-10 milliárd forintba kerül, a pénz EU-s és állami támogatás­ból, önkormányzati és vállalko­zói befektetésekből jön össze. Az 500-600 vállalkozó 2-3000 ember foglalkoztatásának lehetőségét teremti meg. ____________ikmaji H ÍREK BECSKE VÉRADÁS. Május 24-én, csü­törtökön véradó nap lesz a tele­pülésen. A lakosokat az általá­nos iskola épületében 15-től 18 óráig várják a balassagyarmati véradó állomás dolgozói. BERCEL ÚJ HELYEN A PATIKA. A Bene-Teichmann műemlék kas­télyból a kultúrházba költözött a gyógyszertár. Május 21-étől már az új, ám ideiglenes helyen működik a patika. Az önkor­mányzat ugyanis új gyógyszer- tárat építtet, amely a tervek sze­rint ősz végére épül fel. SALGÓTARJÁN SZAKMAI OKTATÁS. Közbe­szerzési oktatást tartottak hét­főn és kedden a megyeházán. A továbbképzést a Közbeszerzési Tanács szervezte. ___________■ S zembenéz a kihívásokkal a Magyar Vöröskereszt Ünnepélyes megyei közgyűlés Salgótarjánban - Kitüntetés, elismerés a legjobbaknak A humanitárius eszme és társadalmi szolidaritás erősítését, a katasztrófahelyzetekre való gondos felkészülést és megtör­téntekor hatékony segítségnyújtást, valamint a véradó moz­galom életben tartását, erősítését fogalmazta meg a Magyar Vöröskereszt stratégiája alapján a Nógrád megyei szervezet tagjai, segítői számára feladatként Juhászné Kincses Helén megyei titkár a szervezet ünnepi közgyűlésén tegnap Salgó­tarjánban. A tavalyi munka értékelését követően dr. Dömsödy Péter megyei elnök kitüntetéseket, elismeréseket nyújtott át vöröskereszetes aktivistának. en szólt arról a példás összefo­gásról, amely a megyei Vöröske­reszt, különböző karitatív szer­vezetek, önkormányzatok és a katasztrófavédelem szakemberei között - elsők között az ország­ban - a tavaszi tiszai áradások bajba jutottjainak megsegítésére született, mozgósítva a megye társadalmát. Egyik legfontosabb Juhászná Kincses Helén megyei titkár értékeli a végzett munkát ______________________________________fotó; cyuriáw tibor E löljáróban Juhászné Kincses Helén köszönetét fejezte ki azok­nak a Nógrád megyei szerveze­teknek, vállalkozóknak és vállal­kozásoknak, családoknak, ma­gánszemélyeknek, akik a tavaszi árvizek alkalmával önzetlenül segítettek embertársaikon, és mint korábban, a jövőben is ké- szek-segíteni a bajban. Elismerő­feladatként továbbra is a véradó mozgalom szervezését, életben tartását nevezte meg. Tavaly kö­zel 12 ezer ember adott vért, hoz­zájárulva ezáltal betegtársaik gyógyulásához. Szeretnénk elér­ni, hogy egyre több fiatal erősítse a véradók táborát - mondotta Kincses Helén. A megyei titkár számos középfokú oktatási in­tézményt említett, illetve diákjai­ról szólt elismerően, akikkel már eddig is kiváló véradó kapcsola­tot alakítottak ki. A Magyar Vö­röskeresztnek nyújtott állami tá­mogatás 2002-től tervezett jelen­tős mértékű csökkentéséről szól­va kijelentette: a mozgalom szembenéz a kihívásokkal, a me­gyei szervezet is arra kényszerül, hogy működését segítő „pénzes programokat” szervezzen. Az előadást követően dr. Dömsödy Péter megyei elnök el­ismeréseket nyújtott át több akti­vistának, mindenekelőtt a 82 éves Szólva Józsefnéíek, aki 50 éve a mai napig is aktív részese a mozgalomnak. Vöröskeresztes munkáért arany fokozatát Ador­ján Lászlóné és Hrahovszki Lászlóné kapta, akik a május 8-ai budapesti közponü ünnepségen vehették át kitüntetésüket. Teg­nap az elismerés ezüst fokozatát kapták Divéki Józsefné, Homoki Gábomé, Tucsek Lászlóné, Far­kas Lajosné, bronz fokozatba ré­szesültek: Nagy Sándomé, Zeke Gábomé, Várkonyi Balázsné, Soós Gábor és Varga Erzsébet. Ki­emelkedő vöröskéresztes oktató­nevelő munkájáért Gyimesiné Balázs Aranka aranymedált ka­pott. Ifjúság körében végzett ki­emelkedő tevékenységükért Ba­kó Csabáné és Turcsán Anna kaptak elismerést. Lopják a trafóház ajtaját (is)! Többször adtunk már hírt az áramszolgáltató kárára elköve­tett lopásokról, a mostani sorozat viszont minden képzeletet fölülmúl - hívta fel szerkesztőségünket Lakatos Zoltán, az Ernász salgótarjáni kirendeltségének vezetője. A Zagyvafő úti trafóállomás ajtaját átmenetileg műanyag fólia védi fotó; cyuriáw Az utóbbi két-három hétben több tucat trafóház, villamos­szekrény ajtaját tulajdonították el ismeretlen személyek, vélhe­tően csoportosan. Az így kelet­kezett kár leginkább közvetve je­lentkezik, de sokkal nagyobb ve­szélyt jelent, hogy a doboz vagy szekrény feszültség alatt nyitva marad, s rossz belegondolni, mi történik, ha egy játszó gyermek arra téved... A tolvajok szinte kizárólag az alumíniumra és a rézre „utaz­nak”. Az sem zavarja őket, ha egy berendezés, vagy vezeték- szakasz áram alatt van, ezáltal saját testi épségüket is veszé­lyeztetik. Az áramszolgáltató a tudomására jutott rongálást a le­hető legrövidebb időn belül helyreállítja, de napjainkban annyi a teendőjük, hogy néhány szerelő csak az ellopott ajtók gyártásával foglalkozik. Ezek azonban már nem alumínium­ból készülnek.- Valamennyi esetet jelentet­tünk a rendőrségnek, ám na­gyon jól szervezett hálózattal ál­lunk szemben, mert vétkest csak nehezen sikerül találni - mondja Lakatos Zoltán. - Hasonló gond­dal küszködik a telefonos szak­ma, a közútkezelő, s még sorol­hatnám, de érdemi lépés nem történik, pedig mindenki tudja, hol kellene keresni a fémtolvaj- lás gyökerét. Kísérletezünk mű­anyag szerelvények alkalmazá­sával, ám ezek is pénzbe kerül­nek, és felszerelésük sem megy egyik pillanatról a másikra. Marad az állampolgári beje­lentés, már amennyiben észre­veszi valaki az okozott kárt. Fel­tűnő lehet azonban kiskocsin, vagy biciklin szállított fémtárgy, amit jelezhetünk egy rendőrjár- őmek, vagy az ügyeletnek. Min­denkinek csak addig közömbös ez a fajta tolvajlás, amíg nem a saját gyermeke fogja meg az áram alatt lévő, nyitott villamos szerelvényt, mint történt az ta­valy Salgótarjánban, az Acélgyá­ri úton.- A cégünknek okozott kár évente több tízmillióra rúg, ez a sorozat is több százezer forint kiadással jár majd számunkra. A tolvajnak - miközben saját és mások testi épségét veszélyezte­ti - jó esetben pár ezer forint üti a markát. De nem árt, ha tudja, hogy elfogása esetén nemcsak lopásért kell majd felelnie - mondta végezetül a kirendelt­ség-vezető. T.N.L. MIMI Lepusztulóban a rárósi szabadidőpark (Folytatás az 1. oldalról) álló épületek valóban siralmas álla­potban vannak. Vandalizmusra, szándékos rongálásra utalnak a ki­vert ablakok, a kiszaggatott elektro­mos vezetékek, a kő zúzta palák a faház tetején, a szétvert zsalugáte- rek és még lehetne folytatni. Azt mondják a likeiek, évente többször is feltörik az épületeket, s vandál módon megrongálnak mindent, amit lehet.- A padokkal, szeméttárolókkal ugyanez a helyzet - tudtuk meg Vá­mos Zoltán polgármestertől, aki el­mondta, évről évre jelentős kárt okoznak az ismeretlen rongálók. - A hatszemélyes faház felújítása a napokban kezdődik, amelynek költsége 700-800 ezer forint körüli összeg lesz, hiszen több mindent kell pótolni vagy javítani. Közmun­kásokkal igyekszünk a vendégfo­gadásra méltóbb körülményeket megteremteni és anyagi erőnkhöz mérten folyamatosan javítjuk vagy cseréljük a szabadtéri bútorokat is.- A kirándulók kifogásolták a fű méretét, amely valóban magasra nőtt május közepére...- Ez tény, de már be is fejeződött a vágása. Olyan állattartónak adtuk ki a terület, aki a fűért cserében rendben tartja a területet. Ahhoz viszont, hogy fűhozam legyen, nem olyan gyakorisággal kell ka­szálni, mint a pázsitfüvet.- Említette, hogy szezonban, je­lenleg is mutatkozik igény a hosz- szabb itt tartózkodásra. Az augusz­tusra bejelentkezett kilencven em­bert hol helyezik el?- A sátorozás lehetséges, ezt jól tudják a törzsvendégek, s a faház is rendelkezésre áll szezonkezdetre.- Továbbiakat nem terveznek, vagy inkább szabadulnának a sza­badidőparktól?- Mindkét kérdésre nem a vála­szom. Egyelőre befektetőket kere­sünk, mert falusi turizmusban is gondolkodunk. A vízben rejlő lehe­tőségeket szeretnénk a jövőben ki­aknázni.- A szabad idejüket itt töltők vi­szont addig is szeremének helyben vásárolhatót (is) enni, üdítőt, eset­leg kávét inni, mert hamar elfogy az otthonról hozott és a legköze­lebbi falvakban másabb az üzletek nyitva tartási rendje.- Korábban üzemelt is, amíg a folklórfesztiválokat és más, na­gyobb közönséget vonzó rendez­vényeket is „kihoztak”, hiszen ott a szabadtéri színpad is. Ezek meg­szűntek a 90-es évek második felé­re, a munkahelyek egy része is, így a munkahelyi közösségek részvé­tele is visszaesett, azaz csökkent a park időszaki nagyobb látogatott­sága. Mindemellett napirenden van most is a büfé vállalkozói ala­pon történő üzemeltetésének kér­dése, még az épületet is térítés- mentesen adnánk, felújítása fejé­ben. Mindeddig nem találtunk ér­deklődőt, az önkormányzatnak pe­dig sok egyébre kell költenie.- Parkőrre nem gondoltak?- Az túl költséges olyan helyen, amely nem termel bevételt. A 900 fős településen a lakosság negyven százaléka tartozik az etni­kumhoz, s nagyon magas, 32 szá­zalékos a munkanélküliségi ráta. Sok az időskorú és az elvándorló. A költségvetés 70 százaléka a közin­tézmények működtetésére, fenn­tartására megy el. Fejleszteni Litkén is csak pályá­zati támogatások révén képesek, ebből telt útfelújításra, energiataka­rékos közvilágításra, a körzeti álta­lános iskola fűtéskorszerűsítésére, a tetőszigetelésre. Az épületet sza­kaszosan újítják fel, idén a külső homlokzat kap új burkolatot, vala­mint a tantermek egy részének nyí­lászáróit cserélik. A pénznek mindig van helye - mondja a polgármester, s sorolja, mi mindent terveznek még idén. Idősek napközijét vagy szociális otthon kialakítását, rendezett par­kot, tájházat és kulcsos házat, ame­lyekhez adottak az ingatlanjaik. Idei feladat az Ipolytamóccal közös üzemeltetésű hulladéklerakó meg­szüntetése és a terület rekultiváció­ja, tekintettel a környezetvédelmi és tájesztétikai szempontokra. Rende­zésre vár a Csádalj is, mert az Ipoly- parti terület növényvilága igen gaz­dag, a költő- és vándormadarak pi­henőhelye. Reményeik szerint ren­deződik a rárósi szabadidőpark helyzete is, hiszen eddig is ezt szor­galmazta a képviselő-testület. _____________________________________________J.K. Az egykori szebb napokra ma már csak a málladozó szabadtéri színpad utal fotó; r. t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom