Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-23 / 118. szám

Ha előfizet kra Ft-ot takaríthat meg. Részletes információ: 16-455/213-as mellék Erdei iskolában készülnek a versenyre A karancslapújtői Mocsáry Antal Általános Iskola három végzős diákja eredményesen szerepelt a Vácott megrendezett regio­nális környezetvédelmi versenyen. Most az országos megmérette­tésre készülnek. Szembenéz a kihívásokkal a Vöröskereszt Ünnepi közgyűlést tartott tegnap Salgótarjánban a Ma­gyar Vöröskereszt megyei szervezete. A tavalyi munkát Juhászné Kincses Helén megyei titkár értékelte, dr. Dömsödy Péter megyei el­nök kitüntetéseket nyújtott át. „Újjáéledtek” a nógrádi lovasok A csitár-nógrádgárdonyi lovaspályán adtak egymásnak randevút az elmúlt hét végén a nógrádi és a megyén kívüli lovasok, hogy összemérjék tudásukat, ügyességüket a X. Palóc Kupa díjugra­tó és VII. Bárány Anzelm fogathajtó-versenyen. Szociáldemokrata Unió Nógrádban A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt (MSZDP), a Szo­ciáldemokrata Ifjúsági Mozga­lom (SZIM), valamint a Szoci­áldemokrata Párt (SZDP) Nóg- rád megyei szervezetei alakí­tották meg hétfőn Salgótarján­ban a Szociáldemokrata Unió (SZDU) Nógrád megyei szerve­zetét, amely a szociáldemok­rata alapokon politizáló egysé­get jeleníti meg. A Nógrád megyei Szociálde­mokrata Uniót 9 fős ügyvezető testület vezeti. Irányítását az ala­pító szervezetek megyei elnökei rotációs rendszerben látják el. A megyei unió háromfős elnöksé­gének tagja Sturmann Béla, az MSZDP, Hesz Mihály, az SZDP, és Répás Attila, a SZIM megyei elnöke. Az SZDU a magyar közéletből idestova egy évtizede hiányzó egységes szociáldemokráciát hiva­tott megjeleníteni, amely nem csak az országban, de a megyében felmerülő kérdésekre is meg kí­vánja adni a balközép válaszát. Az SZDU rövid időn belül felve­szi a kapcsolatot politikai pártok­kal, érdekképviseleti, valamint ci­vil szervezetekkel. Hatékony munkát vállalva a megye közéleté­ben a továbbiakban eredményeik­kel, akcióikkal kívánnak szólni - nem csak a médián keresztül - a megye polgáraihoz - fogalmazták meg a Szociáldemokrata Unió Nógrád megyei szervezetének sal- gótarjáni alakuló ülésén. __ ■ N yitott kapuk Ludányba Hatodik alkalommal rendezi intézeti napját június 2-án reggel 9 órától Ludányhalásziban a Szakosí­tott Ápoló Gondozó és Reha­bilitációs Intézet. Dr. Fehér Sándor igazgató fő­orvos és munkatársai egész na­pos programról gondoskodnak. A gondozottak ünnepi műsora, ügyességi és sportvetélkedők szí­nesítik az eseményt. A hatvan­négy éves intézet várja a gondo­zottak hozzátartozóit, hívják volt munkatársaikat is. Nyitott kaput találnak ezen a napon az érdek­lődők is. ■ Városfórum Salgótarjánban Városfórum keretében vitat­ják meg május 24-én, csütörtö­kön 15 órától a városháza első emeleti dísztermében Salgótar­ján megyei jogú város és kistér­sége komplex területfejlesztési programjának tervezetét. A program tervezetének teljes szö­vegét a városháza 119-es számú irodájában, valamint a Fő tér 5. szám alatti Civilházban tekint­hetik meg az érdeklődők reggel 8 és délután negyed öt között. Feladatok Szilaspogonyban A Kőalja- és a Tugár-patak medrének szabályozását szeret­né mielőbb megoldani Szilaspo­gonyban az önkormányzat azért, hogy nagy esőzések idején a há­zakat a jövőben ne veszélyeztes­se a felgyülemlett csapadék. Je­lenleg folyamatban van a terve­zés előkészítése, a munkához szükséges anyagiak pályázati elő­teremtésével azonban majd csak a szakhatósági engedélyek be­szerzése után próbálkozhatnak. Lepusztulóban a rárósi szabadidőpark A vandalizmussal szemben tehetetlenek a litkeiek A büfé és a konyha épületét évente többször is feltörik fotói rigó tibor A ráróspusztai szabadidő­park manapság már csak a nevében park, mert az elne­vezésre jószerével már csak a füves térség utal. Viszony­lag épen áll még az egyetlen faház, de vendégfogadásra nemigen alkalmas. A büfé, a konyha épülete viszont való­ban lepusztult képpel fogad­ja a látogatót, a bográcsoló helyet pedig kár is keresni, mert utóbb azt is szétverték. A kirándulók pedig okkal ki­fogásolják a körülményeket. Ráróspuszta, azaz inkább á szabadidőpark korábbi látoga­tottsága az utóbbi években erő­sen csökkent. Felkeresik azért mostanság is, egy-egy hétvégén olykor tíz-tizenöt gyermekes családdal is lehet találkozni, akik talán több időt is ott tölte- nének.- Ha lenne szálláshely, ha le­hetne a szabadban bográcsozni, főzni a konyhán, vagy lenne nyitva tartó büfé, ahol egyet s mást beszerezhetnénk. Csupa olyan alapvető szolgáltatás, amely elvárható az olyan he­lyen, ahol rövidebb, hosszabb ideig tartózkodnak az emberek - tájékoztatta lapunkat a Salgó­tarjánból fővárosba elszárma­zott Tóth László, aki hosszú évek óta szívesen keresi fel csa­ládjával és baráti körével az Ipoly partján fekvő területet, amely épp ott terül el, ahol a Dobroda is találkozik a folyóval.- Mit is várhatnánk, hiszen még a füvet sem kaszáltatja a tu­lajdonos, pedig a gyerekek moz­gásigénye nagyobb, minthogy az utacskán sétálgassanak - folytatta a férfi, tolmácsolva a társaságához tartozókét is egyúttal, s hozzá tette még: - Szó sincs arról, hogy luxuskö­rülményeket szeretnénk, csak némileg kultúráltabb helyet. A litkei önkormányzat tulajdo­nában álló hathektáros területen (Folytatás a 3. oldalon) Kopernikuszi fordulat a megyei turizmusban Hét év alatt 7-10 milliárd forintot fektetnek be az idegenforgalomba A Nógrád Megyei Önkormányzat, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány, a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, valamint a budapesti Enit Bt. közreműködésével elkészült a nógrádi turisztikai témapark koncepciója. A témával kapcsolatban szakmai megbeszélést, majd sajtótájékozta­tót tartottak kedden délután a salgótarjáni megyeházán. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke rá­mutatott: tizenegy évvel a rendszerváltás után már kellő tapasztalattal és rálátással rendelke­zünk, hogy eldöntsük, mit csináltunk jól ide­genforgalomban és mit nem. Bármilyen kezde­ményezés is volt a megyénkben, alapvetően rö­vidtávú elképzeléseket fogalmaztak meg. Most értünk el abba a stádiumba, hogy sokkal na­gyobb léptékekben, közösen tudjunk gondol­kodni arról, miként virágoztatható fel idegen- forgalmunk. Az anyagi források rendelkezésre állnak, így elkészíthető a témapark megvalósít­hatósági tanulmánya. Bmnda Gusztáv, a megyei vállalkozásfejlesz­tési alapítvány ügyvezetője bejelentette: olyan horderejű programcsomag áll össze, amely alapvetően megfordíthatja szűkebb pátriánk tu­risztikai helyzetét. A hollókői világörökség falut, a szécsényi és a Szécsény-kömyéki, az Ipoly- völgyi turisztikai értékeket, az Európa-díjas ipolytamóci kiállító helyet és a világon egyedül­álló őslénytani leletegyüttest különféle élménye­ket nyújtó attrakciókkal feldúsítva egységes té­maparkká szervezik össze. Ám a hosszú távú program csak valamennyi közszereplő együttes tevékenységével valósulhat meg, a munkát a vállalkozásfejlesztési alapítvány fogja koordinál­ni. Ha felépül a park, kopernikuszi változást hozhat Nógrád megye turizmusában. (Folytatás a 3. oldalon) Olyan felszabadultak egymás között, mint az egyívású gyere­kek, szinte cinkosan összesúgnak, összenevetnek. Ha körü­kön kívülivel találkoznak, nem bizalmatlanabbak, mint bár­ki más az ismeretlennel. Állandóan információéhesek, foly­ton többet szeretnének tudni a környezetükről, annál, ami ilyen-olyan csatornán eljut hozzájuk, amit sajátos rutinnal, megfigyelő képességgel elcsípnek... Látják, érzékelik, a dol­gok, történések sebes körforgását, de, hogy ez mi mindennel jár együtt - a tájékozottság korlátái miatt -, kevésbé értik. Megmarad a kérdés az arcokon Fordulj felém! - Sorstársak a „hallók” világában Az emberek, a történések „el­futnak” mellettük, mert sajnál­ják tőlük az időt, a figyélmet, így elszigetelődnek, kirekesztetté válnak. Ez a siketek és nagyot­hallók régi, nagy panasza. Igaz, használják kifejező eszközüket, a jelnyelvet, de ennek is meg­vannak a korlátái: legfeljebb hétszáz szó tanítható, sajátítha­tó el, szókincse tehát szűkös, fejleszteni kellene. Fontos tájé­kozódási plusz számukra a száj­ról olvasás. Ez azonban csak ak­kor megy, ha nem gyorsan be­szél a másik, s nem feledkezik meg arról, hogy lehetőleg szem­be forduljon hallásában korláto­zott embertársával, akin nem látszik, akire nincs ráírva az egészségkárosodás ténye, ezért úgy viszonyulnak hozzá, mint­ha minden rendben lenne. Siket- és nagyothalló jobb, ha csak kísérővel kel útra, mert ke­vés a feliratozás. Ha kérdeznek, a választ nem értik. Nagyjából ez a helyzet, ha boltba vagy or­voshoz mennek, külső segítség nélkül nem boldogulnak. Lórik Magdolna, a Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége me­gyei szervezetének titkára jeltol­mácsként - nem közvetlenül - jelen volt már műtétnél úgy, hogy az orvos mindig kijött hoz­zá az előtérbe megtudni, mit szeretne közölni, elérni, s ho­gyan teheti ezt meg jelekkel odabent a beteggel. Szüléseknél csak akkor lehet nélkülözni a jeltolmácsot, ha például az édesanya kielégítően megtanulta a jeleket, meg tudja értetni magát ilyen helyzetben is a gyerekével. Sok „halló” (ahogyan a képesség híján lévők egymás között az egészségese­ket nevezik) esik abba a hibába, hogy a kiabálásig felfokozott hangerő segítségével próbálja^ áthidalni az akadályokat, pedig jelnyelvtudás, -tolmács híján a kellő szájmozgással kísért, ta­golt beszéd, illetve a közlendők leírása a legcélravezetőbb. Hogy a megértetést ellehetetlenítő fa­lakat fokozatosan lebontsák, a szövetség megyei szervezete évek óta, rendszeresen szervez jelnyelv-tanfolyamokat, s sze­rencsére ezek érdeklődésre is találnak. A hatszázötven tagot számlá­ló megyei közösség - zömmel középkorú tagokkal - többsége rokkantnyugdíjból él, s azzal, hogy nem jogosultak fogyaté­kossági támogatásra, még in­kább hátrányos helyzetűek, igazságtalannak tartják az ide vonatkozó rendelkezést. Budai Jánosáé, aki sorstárs és alapító tag mindig vállalt valamilyen tisztséget, 1994-től elnökük, nyomatékkai kijelenti, mielőtt ezt meghozták, meg kellett vol­na kérdezni az országos szövet­ségük véleményét. A helyi leágazódásokat kivé­ve, más szerv nem vagy legfel­jebb csak elvétve harcol az érde­keikért. Budainé tíz éve özvegy, egy lánya van. Szerzett halláská­rosodása miatt műtétet javasol­tak neki, de ő ezt nem vállalta. Sírva gondolt akkor a jövőjére, majd belevetette magát a szer­vezeti munkába. A fiatal Tarjám Márta, szemüveget visel, fény­törési hibája szintén plusz gátja a boldogulásának. Varrónő a szakképesítése, de a szeme mi­att nem tud a szakmájában dol­gozni. Országos küldött, kisfia 12 éves. Bátonyterenyén rehabi­litációs munkakörben foglalkoz­tatják a mátraverebélyi Oláh Róbertét, ő 1983-tól tagja, il­letve sportvezetője is a megye szervezetnek. Elvált, sorstársai azonban tudják, hogy nagyon szeretne önálló családot. A rehabilitációs munkahe­lyek létének örülnek a másként, máshol nehezebben alkalmaz­hatók, a csökkent munkaképes­ségűek, viszont üyen vonatko­zásban is kiemelt figyelmet kell, kellene rájuk fordítani, mivel sok mindent - fogalmakat, má­soknak egyértelmű előírásokat - nem vagy nehezen értenek meg. Ezért a munkahelyen is kiszol­gáltatottak. Könnyű észrevenni, hogy mi­kor nem elégséges a hallók rá­juk figyelése, mert olyankor ott marad a kérdés az arcukon. . ____________________immun j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom