Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-21 / 116. szám

2001. MÁJUS 21., HÉTFŐ MOZ A I K Nógrád Megyei Hírlap - 7. oldal Magyar festők Luxemburgban Genetikai népek nincsenek „Humbugnak” minősítette a népek génidentitásáról szóló el­méletet Dr Brian Sykes, az oxfordi egyetem humángenetika professzora, a génrégészet világhírű szakértője Bécsben egy humángenetikai kongresszuson. Sykes határozottan kijelen­tette, és tudományos adatokkal is alátámasztotta: nem léte­zik olyan gén, amely lehetővé teszi az emberek osztályozását csoportok szerint. Még a feltételezett családfák sem állják meg a helyüket: csak az egyén létezik, s minden egyes ember génállományában fellehető felmenőinek története. Kortárs magyar festészet cím­mel kiállítás nyílt a luxembur­gi Hesperange városka polgár- mesteri hivatalában. A kiállítá­son a hajdúsági nemzetközi művésztelep, a legrégebbi ma­gyar nyári művésztelep alkotó­inak 60 művét mutatják be. Az olajfestményeken kívül rézmetszetek, linók, grafikák, tex­tilképek, pasztellek érzékeltetik a művésztelep 30 kiállító alkotójá­nak formai és kifejezés-technikai változatosságát. A művésztelep egyik fő törekvése alkotási és be­mutatkozási lehetőséget adni az egész Kárpát-medencében élő, főleg magyar művészeknek. A mostani leállításon szerepelnek a telep alapítójának, Kurucz D. Ist­vánnak a művei is. A luxemburgi főváros tőszomszédságában fek­vő Hesperange Szerencs testvér- városa, és régi kapcsolatokat ápol Magyarországgal; a kiállítás meg­nyitásán megjelent Trócsányi László brüsszeli és luxemburgi magyar nagykövet. A kiállítás megnyitása előtt egy nappal ugyanott a Bartos trió tartott ka­marahangversenyt a helyi zene­barátok társaságának európai koncertsorozatán. térségében defektet kapott. A holttesteken kívül további hu­szonhat személyt - köztük a so­főrt - még életben találtak, őket sikerült kórházba szállítani. Mint az AFP írja, évről évre afri­kaiak százezrei keresnek mun­kát Líbiában. Feltételezhető, hogy a mostani tragédia áldoza­tai is ebből a célból kerültek Lí­biába. szesen 1,66 kilogramm fémpénz került elő a fóka belsejéből. Egyes rézérmék állapota arra utal, hogy már hosszabb ideje a fóka emésztőrendszerében voltak, ahol a kioldódó nehézfémek ap­ránként mégmérgezték az állat belső szerveit. Az „aprópénz­éhes” fóka elpusztulása után ult­rahangos vizsgálatnak vetik alá az akváriumban lakó többi hat fó­kát is. Az igazgatóság rövidesen gyűjtést kezd, hogy legyen miből megvenni a szükséges orvosi fel­szereléseket. Példaként felhozta, hogy a genetikailag sokáig homogén­nek tartott Izlandon a nők 60 százaléka skóciai származású, és noha például a finnek, na­gyon büszkék genetikai homo­genitásukra, szó sincs ilyesmi­ről. Sykes megvizsgálta az oszt­rák Alpokban talált, sok ezer éve élt, Ötzi névre keresztelt ember maradványait, s kijelen­Max Morgenthaler kémiát ta­nult Bernben és 1924-ben dip­lomázott. A liebefeldi tejgazda­ságban és bakteriológiai inté­zetben végzett munka után 1929-ben a Nestlé cégnél he­lyezkedett el. Ott kapta azt a feladatot, hogy készítsen olyan konzervkávét, amely megőrzi aromáját. Külön érdekesség, s ezt a többi között lexikális ada­tok tanúsítják, hogy a kávé-túl­termeléssel küszködő brazil kormány kereste meg ebben az ügyben a céget. tette: nem igazak a hamisítás­ról szóló elméletek, Ötzi két­ségkívül európai. „De ha valaki megkérdezi, hogy ez mit jelent, annyit lehet elmondani, hogy az emberek 95 százaléka hét anyától származik, ezt bizo­nyítja egy csak anyagi ágon öröklődő DNS” - mondta. Kifej­tette: az eddigi kutatások alap­ján az európaiak 70 százaléka Hét évi rendkívül hosszadal­mas és fáradságos kutatómunka után, amelyet ráadásul a Nestlé időnként meg akart szakítani, mert kételkedett az eredmény­ben, 1936-ban Morgenthalemak végre sikerült az áttörés. A vízben oldódó kávéport Nescafénak ne­vezték el, a Nestlé és a Café sza­vak összevonásával. Az új termé­ket 1938. április elsején vezették be a piacra. Röviddel utána Nescafé jgyárak létesültek az Egyesült Államokban, Franciaor­szágban, Németországban, vala­15-20 ezer évvel ezelőtti beván­dorlóktól származik, a mező- gazdaság kialakulásával továb­bi 15-20 százalék jött mintegy 8500 évvel ezelőtt, a többi pe­dig egy 50 ezer évvel ezelőtti vándorlás során jutott Európá­ba. Az utóbbi csoport a 200 ezer - 30 ezer évvel ezelőtti - neandervölgyi emberrel párhu­zamosan élt Európában, de ve­lük nem mutatható ki geneti­kai keveredés. Sykes cáfolta Thor Heyer- dahl feltételezését is, amely szerint mintegy 3000 éve Ame­rikából jutottak el emberek Po­linéziába. A Cook-szigetek la­kosságában a nők Tajvanról és Pápua-Új-Guineából származ­nak, és két hullámban érkeztek mint Angliában a háborús szük­ségletek kielégítésére. Hogyan lett világszerte köz­kedvelt a Nescafé? Nos, a második világháború éveiben és azután is nagy mérték­ben hozzájárultak az ital elterje­déséhez az amerikai katonák. A Nescafé ugyanis hozzátartozott napi élelmiszeradagjukhoz. Az ötvenes években a Nescafé - akárcsak a nejlonharisnya és a rock and roll - hozzátartozott a gazdasági csoda nemzedékének életérzéséhez. Napjainkban- a Nestlé becslései szerint világszer­te másodpercenként mintegy 3000 csésze Nescafét hörpintenek fel. Az ital jelentősen hozzájárult a Nestlé-konszem ugrásszerű fejlő­déséhez is. M.C.J. Abegg, az igaz­gatótanács elnöke 1954-ben „a Polinéziába, a férfiak kéthar­mada Délkelet-Ázsiából, egy- harmada Európából származik. Ami Izlandot illeti, a nők 60 százaléka skóciai származású, zömmel az Orkney-szigetekről, de nem holmi romantikus nő­rablás nyomán kerültek Izland- ra, hanem sokkal egyszerűbb okból: a vikingek Skandináviá­ból először Skóciába érkeztek, ott éltek néhány generáción át, majd magukkal vitték felesége­iket és családjaikat Izlandra. Ez a történet is azt bizonyítja, hogy a szex, a szerelem és az utódok általi fennmaradás ügye soha nem ismert határokat a népek között - mondta a brit tudós. legforradalmibb felfedezések egyikének” nevezte a Nescafét az élelmiszeriparban. Morgenthalert egész sor magas kitüntetésben ré­szesítették. A minőség kérdésé­ben azonban nyilvánvaló nézetel­térések támadtak Morgenthaler és a cégvezetés között és a Nescafé „atyját” ennek következ­ményeként előbb más beosztás­ba helyezték, majd pedig 1955- ben idő előtt nyugdíjazták - azzal a szigorú kikötéssel, hogy többé ne dolgozzon a kávé, tea, illetve a kakaó területén. Max Morgenthaler 1980. szep­tember 8-án bekövetkezett halálá­ig Vevey közelében élt. Ott saját laboratóriumában kutatásokat végzett és néhány találmányát szabadalmaztatta - olvasható az SDA svájci hírügynökség jelenté­sében. Szomjan haltak a sivatagban Kilencvenhárom afrikai holttestet találtak Líbia déli részén egy defektes kamion­ban, valamennyien szomjan haltak. A JANA líbiai hírügynökség biztonsági forrásokra hivatkozó jelentése szerint a holttesteket egy nigeri rendszámú kamion­ban találták meg, amely az or­szág déli részén lévő Murzúk Pénzéhes fóka Több mint másfél kilónyi fém­pénz került elő egy szürkefó­kából, amely az észak-len­gyelországi Hel óriásakváriu­mában pusztult el. az orvosi jelentés szerint belső vérzés következtében. A meglehetősen falánknak bi­zonyult fóka három éven át nyel­te el folyamatosan a pénzérmé­ket, amelyeket a látogatók - mint mindenütt a világon - a jó szeren­cse reményében dobáltak a me­dencébe. A boncolás során ősz­Százéves lenne a Nescafé „atyja” Aki ezekben a napokban Nescafét fogyaszt - és bizony ma már világszerte egyre többen vannak ilyenek - gondoljon Max Rudolf Morgenthalerra. Száz évvel ezelőtt, 1901. május 20-án született ugyanis a vízben oldható kávépor feltalálója a svájci Burgdorfban. A régi, köztiszteletben álló berni családból származó Morgenthaler fivére, Hans (Hamo) író, unokatestvére, Ernst pedig festő volt. Wallenberg nyomában - Berlinben A berlini Collegium Hungaricum által ezekben a napokban rendezett nemzetközi tanácskozáson elhangzott informá­ciók révén újabb részletekkel gazdagodott a Raoul Wallenbergről alkotott kép, ám a tragikus sorsú svéd diplo­mata halálának pontos okát és hátterét továbbra is homály fedi. Ennek eloszlatását a várhatóan még az idén megalakuló történész bizottságtól remélheti a közvélemény. Az „Ember az embertelenség­ben” mottójú, Wallenberg életét és budapesti humanitárius tevé­kenységét bemutató kiállítás megnyitásával egyidejűleg ren­dezett kétnapos konferencián magyar, svéd, német, amerikai és orosz személyiségek számol­tak be kutatásaik legfrissebb eredményeiről. Susanne Berger amerikai ku­tató hat éven át részt vett a Wal­lenberg sorsát felderíteni hiva­tott svéd-orosz bizottság mun­kájában, így számos levéltári anyagot vizsgált át. Ezek alapján kétségbe vonta azt a tézist, hogy Wallenberget a szovjet hatósá­gok kivégezték volna. Állítása szerint a Moszkvába hurcolt svéd állampolgárt 1945-47 kö­zötti fogsága idején alig néhány alkalommal hallgatták ki. Erről tanúskodnak a Lubjanka és a Lefortovo börtönben készült jegyzőkönyvek. Miért lövette volna agyon Sztálin 1947 nyarán Wallenberget, ha fontos infor­mációkat remélt a Moszkva által nyugati ügynöknek tartott fo­golytól? - tette föl a kérdést az amerikai kutató. Ulrich Völklein német újság­író abból indult ki: Wallenberg - aki üzletemberként Lauer Kál­mán magyar kereskedő stock­holmi képviseletén dolgozott - amerikai fölkérésre vállalkozott arra, hogy Budapestre utazva és diplomata szerepbe bújva meg­próbáljon mennél több magyar- országi zsidót megmenteni a de­portálástól. A német kutató sze­rint elfogása s eltűnése aligha­nem arra vezethető vissza, hogy különböző titkosszolgálatok ér­dekeinek kereszttüzébe került. A tanúk vallomásainak megbíz­hatóságát mérlegre téve Völklein valószínűbbnek tartja, hogy Wallenberget 1947-ben megmérgezték, semmint hogy szívinfarktus végzett vele. Lev Bezimenszkij orosz új­ságíró (Völkleinnel együtt a ta­valy Németországban kiadott Die Wahrheit über Raoul Wal­lenberg című könyv szerzője) is megerősítette Wallenberg titkos ügynöki szerepét. Különböző orosz szervezetek egykori funk­cionáriusaival (köztük Vlagyi­mir Krjucskov egykori KGB-el- nökkel) folytatott beszélgetései­ből arra következtetett, hogy Wallenberg „dvojnyik”, azaz kettős ügynök volt: nemcsak az amerikai (OSS), de a szovjet tit­kosszolgálat is beszervezte. Jan Lundvik svéd diplomata, aki hazáját korábban Budapes­ten és Moszkvában is képvisel­te, előadásában igyekezett meg­magyarázni, miért nem tett meg a hivatalos Stockholm annak idején mindent Wallenberg ki­szabadításáért. Ennek okát két tényezőben látta. Egyfelől Söderblum moszkvai svéd követ túlságosan is simulékony volt szovjet vendéglátóival szemben, ezzel akarván kompenzálni állí­tólagos németbarát beállítottsá­gát. Ez odáig fajult, hogy amikor Sztálin 1945 decemberében fo­gadta és virágnyelven felajánlot­ta neki: Moszkva kész kiadni Wallenberget két, Svédországba menekült szovjet állampolgár­ért (Makarova és Granovszkij) cserébe, a svéd diplomata gyor­san közölte: tudomása szerint Wallenberg még Magyarorszá­gon életét vesztette egy közúti balesetben. Az egyórásra terve­zett audienciát a bosszús Sztálin tíz perc után befejezettnek nyil­vánította. A Wallenberg eltűné­se utáni svéd passzivitás másik okát Lundvik a stockholmi kor­mányváltásban jelölte meg: 1945 tavaszán a szociáldemok­raták jutottak hatalomra - nekik pedig csöppet sem volt jó a vi­szonyuk a leggazdagabb svéd tőkés családdal, a Wallenberg- gel. Ráadásul megijedtek a II. világháború után világhatalom­má vált Szovjetuniótól; ezért az Erlander-kormány igyekezett kerülni az olyan ügyeket, ame­lyek konfliktushoz vezethettek volna Stockholm és Moszkva között. A nyugalmazott nagykö­vet, aki évtizedek óta foglalko­zik a Wallenberg-rejtéllyel, el­mondta: eljött az ideje, hogy jó szándékú újságírókés diploma­ták után hivatásos történészek fogjanak hozzá a Wallenberg- rejtély nyitjának kiderítéséhez. Közlése szerint Göran Persson kormányfő is támogatja azt a kezdeményezést, hogy még az idén alakuljon történész bizott­ság ezzel a céllal. A majdani bi­zottság - amelybe nemcsak svéd, de külföldi szakértőket is szívesen várnak - számíthat a stockholmi külügyminisztérium nagylelkű anyagi támogatására. A történészekre sziszifuszi munka vár: a svédek tavaly nyá­ron egymillió dokumentumot vettek át a CIA elődjének számí­tó OSS korábban titkosnak mi­nősülő archívumából. A 300 lá­dát megtöltő papírok átvizsgá­lása izgalmas feladatnak ígérke­zik - akár több száz kutató szá­mára is. missszmv* a jr a ama //. * hozzad illőt! Neked I« lehat bankkártyád nwy tne is «sáriit (yen! A/ OTP Junior kártyák <údI tartósan mag-adUod a kotod'Oí át agyén su^ad <w ii öt ■ Kitúrni ke.'ü«s*;e> mit T éves kor túl kérhetsz OTP Junior START kártyát ■ 14 eve» k i el sí OTP Junior PLUSZ kártya $ mmst vttó. ■ A I8 és 2-1 év körött eknok pos-ii tu OTP Junior MAX kártyát t|á i|uk An« pádig ogyorulsllö mi 'de köosraiy négyfelé kártyagtafika kor I válssrthe',, hoev á <artya ne csak korbtet s: tusba' is passió jón Ha 2001 építi t 14. után váltási egy -mmc itlí Junior kártyát, és OTP Mobil TeleBANK *io gátolt st is igényéin agy sndfcMB akcióban vehetsz részt- már 9 OOO Pt-tOl vásárolhatsz Watte! DOMINO ctomuqot mobiltelefonnal és az árból 9 OOO forintot lebeczéihetszi Jgye t# k sz oiMspíatsscdheii’ wi*w Ofsbsr* h OTP JUNIOR KÁRTYÁK

Next

/
Oldalképek
Tartalom