Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-17 / 113. szám

2001. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap _________Baráti Ottó jegyzete G yermeknevelés: ki felelőssége? A salgótarjáni gépipari szakkö­zépiskola előtt - szinte szokat­lanul szomorú, esőbe hajló häköznapon - várakozunk jó néhá­nyon a belváros felé közlekedő helyi járati buszra. Amikor befut, tüle­kedve, tolakodva egy-emberként egyszerre akar mindenki felszállni, szinte megalapozva a benti zsörtölő- dést, szitkozódást. Miként azt ép­pen egy harminc körüli amazon is harciasán, hangosan gyakorolja: gyermeke tanárát szapulja. Aki, mármint gyermeke - mint mondja -jó tanuló, a tanárok mégis mindig kikezdik, szerinte szinte „diszkrimi­nálják” - dohogja dühösen. Akihez beszél, megértő és fogadókész, maga is azonnal ecsete­li, miket ínrnk be lánya ellenőrző fü­zetébe. Jelesül például azt, hogy az egyébként kiváló tanuló kislánya ki­bírhatatlan természetű, állandóan felesel, visszabeszél, a többieket is irritálja, szinte lazítja. Az osztályfő­nöke - mármint a „kis csillagának” - a legutóbb egyenesen azt üzente, hogy mindezért a szülők a felelősek, bizonyára nem foglalkoznak eleget egyetlen gyermekükkel, kényezte­tik, ahelyett, hogy a jóra nevelnék. Hát kinek a feladata ez, ha nem az iskolának? - kérdezi az anyuka, az­tán már együtt szidják az egész pe­dagógustársadalmat. Végül majdnem elfelejtenek le- szállni. Érdekes - gondobm ma­gamban aztán - saját szülői felelős­ségüket fel sem vetették drámai dia­lógusukban. Nem keresték, kutat­ták az okokat, fel sem merült ben­nük, hogyan segíthetnének ezen a helyzeten. Pedig a nehezen nevelhe­tőség nem születési hiba, „csak” funkciózavar, minden gyermeknél és minden esetben más és más, aminek számos oka lehet. Több té­nyezőt, szituációt ismerünk, ami - és ezt saját szülői tapasztalataim­ból tudom, - kiválthatja egy gyer­mekben a nehezen kezelhetőséget, az extrémitást. Ezek függhetnek a magatartási zavar típusától, az iskolán és a pe­dagóguson kívül pedig a családtól és a szülőktől és egyebektől is. A buszon beszélgető hölgyek, mint szülők - ha magukra ismerné­nek - ne gondolják, hogy az adott helyzetet - az iskolát, a pedagógust, a családokat és a szülőket - nem is­merve állást tudnék foglalni az ügy­ben. Ám újra csak saját tapasztala­taimra hivatkozva úgy gondobm, hogy az egymásra mutogatás - a pe­dagógus üzengetése az ellenőrző fü­zetben, vagy a szülő vabs vagy vélt sérelmá gyermekével kapcsolatban, netán a szülői elfogultság a szeretet okán - szemernyit is ebrevinnék a dolgokat. A hangot kell megtalálni, s a megoldás is megkerül. M inden gyereknek - a bgvá- sottabbnak is - vannak pozi­tív tulajdonságai, erényá és értékei. Erre kell ráérezni a szülő­nek és tanárnak is. Ez esetben - el­ismerve ezeket, értékelve és díjazva a pozitívumokat, a tanub, a reni­tens diák is sokoldalúbb tevékeny­ségre, nagyobb teljesítményre lesz képes. Szinte elfelejti rosszallást ki­váltó pótcselekvéseit, rendetbnke- déseit. A tanár és a szülő egymásra találása segít, az egymásra muto- gatásuk soha ________________■ M esteri tanítás Ching Hai mester tanításával, a feltétel nélküli szeretet, együttérzés, a belső béke eléréséről szóló útmutató gondolataival, a nevéhez fűződő, meditációs módszerrel ismerkedhettek azok, akik meghallgatták a Buda­pestről érkezett tanítványok tegnap délutáni előadását a salgótarjáni Rá­kóczi út 13. szám alatti irodaház tanácskozótermében. A résztvevők Ching Hait és tanítását bemutató kiadványt kaptak ajándékba._______■ H atármegbízottak a forgalomért (Folytatás az 1. oldalról) rendjében szükségessé váló válto­zások kerültek előtérbe, a törvé­nyes, gyors és biztonságos, kultu­rált határforgalom-ellenőrzés vég­rehajtása mellett. Ezután a tovább emelkedő kamionforgalom várha­tóan nem eredményezi a várakozá­si idő további növekedését és csök­kenek a közlekedési gondok is. Megegyezés született arról is, hogy a határátkelőhelyeken várha­tóan kedvezőbb körülményeket alakítanak ki a szolgáltatások elhe­lyezésében. A szlovák fél tájékozta­tása szerint több, a munkát befo­lyásoló körülmény - Parassa­pusztán főleg az átkelőhely re­konstrukciós munkálatainak meg­kezdésével - oldódhat meg. A ter­vezett felújítási műveletek kezdési időpontja még nem ismert. A határmegbízottak végül hang­súlyozták, hogy - a szükségletek­hez igazodó - önálló, belső intéz­kedések végrehajtásával, a felme­rülő problémák megoldása érdeké­ben további rendkívüli találkozók szervezésével minden körülményt biztosítani kívánnak a nagy létszá­mú idegenforgalom zavartalan el­lenőrzése és lebonyolítása érdeké­ben. Szécsényi, nem Széchenyi A Palóc Nagyker tegnapi hir­detésében a partnerünktől kapott információhordozó hibája miatt tévesen jelent meg egy rendez­vény neve. Helyesen: Szécsényi Városi Napok. _______________■ M E GYE I KÖRKÉP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Palóc szőttesek és hímzések tárlata ________________________-iHHMBKMBHl P illanatkép a múzeumi évkönyv bemutatójáról_______________________________________________________fotó: rigó t. (Folytatás az 1. oldalról) államtitkára nyitotta meg a pa­lóc szőttesekből és hímzések­ből, a múzeum új gyűjtemé­nyének válogatott tárgyaiból álló kiállítást. Mint a helyettes államtitkár ismertette, évek óta rendszeres látogatója Nógrád megyének, mivel az egyik községben van a hétvégi há­za, de nem először jár'a Pa­lóc Múzeumban sem. A poli­tikus úgy fogalmazott, a me­gyében járva az emberek ter­mészettel való közvetlen kapcsolata ragadja meg leg­inkább. Mint mondta, a kézi készí­tésű kiállítási tárgyak megőr­zése azért fontos, mert azok kuriózumot jelentenek a vá­rosi ember számára, de a tö­meggyártás hatására elvesz­nek már a nógrádi minden­napokból is. A kiállítás Kapros Márta vá­logatásai alapján készült. A Palóc Múzeum a miniszté­rium 4 millió 800 ezer forintos támogatásával vásárolta meg egy magángyűjtőtől azt a közel 800 darabból álló gyűjteményt, amely Nógrád megye számtalan településéről tartalmaz viselete­ket, a házbelsőt díszítő, a vallási élethez, a palóc szokásokhoz kapcsolódó textíliákat, amelyek többsége a két világháború kö­zött készült. A kiállított gyűjtemény egyik sajátos értéke, hogy rendkívüli gazdagsággal szemlélteti a közös­ségi-paraszti alkotásmódból való átmenetet a tömegkultúra irányá­ba, és példákkal szolgál a gyári termékek és a paraszti tárgyalko­tás kölcsönhatására. így az is lát­ható, hogy a gyári termékek átvet­ték és alkalmazták a falvédők, dísztörülközők formajegyeit, be­tűtípusait. A Palóc Múzeum a hugyagi Berki Endrétől vásárolta meg a re­likviákat. Megtalálhatóak a gyűj­teményben a palóc népművészet klasszikus formakincsét gyarapí­tó alkotások, valamint kései, már a városi ízlésvüágot tükröző tár­gyak is, amelyek forrásértékűek a népi kultúra átalakulásának szempontjából. A múzeumi világnap program­ja 18-án Salgótarjánban, a Nógrá­di Történeti Múzeumban folytató­dik. Itt 9 és 14 óra között tartanak majd a szaktárlatvezetések, majd Horváth István címzetes múze­umigazgató 16 órakor mutatja be a múzeum tanácstermében Szvircsek Ferenc „Bányász­könyv” című monográfiáját. D. I. A kiállítás megnyitóján a nógrádmarcali hagyományőrzők adtak színvonalas műsort __________________ ___■ M egváltozott munkaképességűek foglalkoztatása A foglalkoztatási rehabilitációs tevékeny­ség az elmúlt három évben szervesen be­épült a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ tevékenységébe. A kirendeltségeken rehabi­litációs közvetítő-koordinátor dolgozik. A nagyobb kirendeltségeken minden közvetítő foglalkozik a megváltozott munkaképességű ügyfelekkel, egy munkatárs pedig koordinál­ja a kirendeltség rehabilitációval kapcsolatos tevékenységét. Nógrád megyében az elmúlt évben eggyel bővült a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyek száma. Az új szakellátó hely kialakí­tásával csökkentek az utazási költségek, egyenletesebbé vált a leterheltség, gyorsab­ban bonyolíthatóak a vizsgálatok. 2000-ben 331-en vettek részt foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton. A kirendeltségi rehabilitációs tanácsadást havi, illetve kétheti rendszerességgel végzik a munkaügyi központ munkatársai. 2000- ben 323-an vettek részt rehabilitációs ta­nácsadáson. A megváltozott munkaképességűek kö­zött igen jelentős a 40 év feletti, alacsony is­kolai végzettségűek száma, akik számára nehéz az elhelyezkedés. Ez a korosztály fő­ként a rokkantsági nyugdíj megállapításá­nak elindításához, újraindításához, a határo­zat megfellebbezéséhez kér segítséget. A legelkeseredettebbek azok az ügyfelek, aki­ket a felülvizsgálaton 67 vagy 50%-ról minő­sítettek vissza, és így ellátás nélkül marad­tak. Igen magas számban fordulnak elő kö­zöttük idegrendszeri, pszichés megbetege­dések. A különböző szolgáltatások igénybevéte­le életkorfüggő. Képességvizsgálaton, kép­zésen, és az álláskereső klub foglalkozásain főként a 20 és 40 év közöttiek vesznek részt. A munkaügyi központ e téren végzett munkájában a munkáltatói kapcsolattartás során kiemelt feladat a rehabilitációs tevé­kenységhez kapcsolódó információcsere, tá­jékoztatás, állásfeltárás, a támogatási for­mák ajánlása. E csoport elhelyezéséhez kö­zel 300 munkáltatóval áll kapcsolatban a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ. A megváltozott munkaképességűek lét­száma hosszabb távon csökkenő tendenciát mutat. Ezt részben a jogszabályi változások okozzák, másrészt viszont a munkaügyi központ és a kirendeltségek rehabilitációs tevékenységének köszönhető. 1997-ben 1313 volt a létszám, ami 1998-ra 1235-re vál­tozott, majd 1999-re 946-ra, és 2000-ben 1098 volt. A Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács mindhárom oldala egyhangúlag elfogadta, hogy a rehabilitációs alaprész 2000. évi Nóg­rád megyére decentralizált keretét teljeskö- rűen a munkahelyteremtő és munkahely- megőrző beruházások támogatására hasz­nálja fel a munkaügyi központ. A fogyatékos és a megváltozott munkaké­pességű emberek foglalkoztatását elősegítő beruházások támogatására 17 egyéni vállal­kozó, 3 őstermelő, 2 költségvetési szerv és 17 gazdasági társaság pályázott. A beérke­zett pályázatokban épületek vásárlásához, épületek felújításához, átalakításához, mű­helyek kialakításához, gépek, haszonjármű- vek, berendezések vásárlásához kértek tá­mogatást. A munkáltatók 10, már munkavi­szonyban lévő megváltozott munkaképessé­gű dolgozó további foglalkoztatását, és 67 új munkahely megteremtését vállalták. KÍVÁNCSISKODÓ MIHALIK JÚLIA ROVATA Kutyamentés Karancsalján - Elvitték, visszahozták Rovatunk naponta várja olvasóink közérdekű, illetve egyéni gondokkal kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit, felvetéseit. Kereshetik rovatunkat személyesen, telefonon vagy névvel, címmel, esetleg telefonszámmal ellátott levélben. Címünk: Salgótarján, Erzsébet tér 6. Postafiók 96. Nonprofit konferencia VIZSLA A DÖGKÚTBAN Oláh Gyuláné és a gyerekei Karancsalján nagyon szeretik a házőrzőket. Úgy szeretik, aho­gyan csak kevesek: a kivert álla­tokat pártfogásba veszik, gazdát keresnek nekik. Nemrégiben egy vizsla került hozzájuk, nem mindennapi körülmények kö­zött. Egy közelükben élő kislány vette észre valamiképpen, hogy kutya sír, vinnyog ott, ahol a dögkút van, mire Oláhné ka­maszfia és a barátai megpróbál­tak segíteni a feltehetően kútba dobott szerencsétlen kutyán. Csakhogy ez nem volt egyszerű feladat. Végül addig-addig törték a fejüket, próbálkoztak így is, úgy is, míg kitalálták, hogy mu­száj valakinek leereszkedni a mélybe, másként nem tudják ki­szedni onnan a vizslát. Láncot szereztek és megkezdték az ak­ciót, amelynek eredményeként alaposan szemügyre vehették a kimerültségében is boldogan csaholó, őket körül-körül ugrá­ló, a csodával határos módon életben maradt, egy év körüli ebet. Oláh Gyuláné arról is be­számolt, hogy megtisztították, fertőtlenítették, s napközben az­óta is nagyokat alszik. A kérdés­re, hogy megtartják-e maguk­nak, igennel válaszolt, hiszen - mondta - a megmentett végtele­nül ragaszkodik hozzájuk. ÜNNEP UTÁN FELSZERELIK Salgótarjánból, a Salgó út 8. szám lakóinak érdekében telefo­nált nemrégiben egy idős asz- szony. Elmondta, hogy elvitte a szolgáltató innen a vízórát, s ez elég nagy baj, legfőképpen an­nak a három érintett idős em­bernek, aki egészségi állapota miatt már nehezen mozog, ezért igen körülményes vízért másho­va menniük, még ha nem is nagy a távolság, amit meg kell tenni. A telefonáló és pártfogoltjai abban reménykedtek, hogy ha­marosan visszaáll a régi rend, de azért tartottak attól, hogy erre bi­zonyos ideig várniuk kell. Aggo­dalmuk viszont nem igazolódott be, a vízmérőt ugyanis azért vitte el a vízmű, mert nem volt nyil­vántartásba véve, s természete­sen vissza is szerelték, mégpedig igen gyorsan. Mint Seres Róbert, a Salgó-Vagyon Kft. főmérnöke jelezte, a fentieket a lakókkal is közölték, s arról is tájékoztatták őket, hogy a mérő visszahelyezé­séig melyik épület udvarán lévő közkutat (távolsága kevesebb, mint 150 méter) használják. Elsősorban a nonprofit szerve­zetek munkaerő-piaci szerepét taglalja majd az a konferencia, amelyet a Nógrád Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány hívott életre, Salgótarjánban, május 17­18. között. A tanácskozás céljairól kérdeztük Brunda Gusztávot, a szervező intézmény igazgatóját.- A konferenciával célunk volt, hogy bemutassuk a non­profit szervezetek foglalkoztatás­ban betöltött és egyre bővülő szerepét a Kelet-Magyarországon működő civil szervezetek veze­tőinek, a kistérségi foglalkoztatá­si menedzsereknek. Szó lesz for­rásszerző tapasztalatok átadásá­ról, technikák, eljárások bemuta­tásáról, problémák kezeléséről. A másik célunk, hogy átfogó tájé­koztatást nyújtsunk a résztve­vőknek az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozáskor felmerülő munkavállalási problémákról, il­letve az EU által javasolt megol­dásokról is. Ugyancsak a tárgy­körben szerepel a nonprofit szer­vezetek számára elérhető uniós és magyar kormányzati alapok stratégiájának, célrendszerének a bemutatásáról. A konferenciára a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Inté­zet Képzési Központjában kerül sor. A tanácskozás résztvevőit várhatóan köszönti Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnö­ke. Az előadók között számos minisztériumi és országos szer­vezetet képviselő szakember sze­repel, emellett megyei előadók is szólnak majd a civil szervezetek helyzetéről, a számukra elérhető helyi forrásokról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom