Nógrád Megyei Hírlap, 2001. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

2001-05-12 / 109. szám

2001. MÁJUS 12., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák iooi „Háromszor csapott / A hóhér fejéhez / S László vitéz még élj Él, s haüjátok beszél, /Ekképpen szól a néphez: / Én ártatlan vagyok” Hunyadi László siratása (Madarász Viktor festménye) TÖRVENYTELEN KIVÉGZÉS A Hunyadi-ellenes főúri párt tagjai a nagy hadvezér halála után azonnal megkezdték akna­munkájukat a Hunyadi-házzal szemben. Ellenük idősebb fia, Hunyadi László, özvegye Szilágyi Erzsé­bet, sógora Szilágyi Mihály és a megyei nemesség tömegeire tá­maszkodva jelentékeny erőt kép­viseltek. Az udvar Hunyadi Já­nos vitéz fiát vérpadra küldte, a fiatalabb Mátyást pedig Csehor­szágba, Podjebrád György hely­tartó „védelmébe” alá száműzte. Idézünk Petőfi Sándor „Hunyadi László” című költeményéből: „Megesküdt a király / Hunyadi Lászlónak: / Esküszöm az égre, az ég Istenére, / Bántani nem fog­lak!” Hiába beszélték le Lászlót, hogy ne menjen Budára. Ő bízott a királyban, V. Lászlóban és menyasszonya Garai Mária is ott várta. Elfogták, a budai Szent György téren kivégezték. A törvény szerint három csa­pás után szabadnak kell lennie! „S föláll László vitéz, / De megbot- ük a lába, /S estében negyedszer / Sújt hozzá a mester/És fejét levág­ja...” LEVEL PRAGABA Hunyadi Mátyás, Hunyadi János fiata­labb fia 1443. február 23-án született Kolozs­várott. Nevelője Vitéz János váradi püspök volt. Apja mellett meg­ismerkedett a hadvise­lés tudományával, de apja halála után a fő­urak cselszövéseivel is. 14 éves volt, amikor fogolyként Prágába vi­tették. Erre az időre emlé­kezik Arany János „Mátyás anyja” című költeményében: „Szilágyi Örzsébet levelét megírta, / Sze­relmes könnyével azt is telesírta. / Fiának a levél Prága városába, / Örömhírt viszen a szomorú fog­ságba...” A ballada szerint arról tanakod­tak, ki viszi-hozza majd a levelet, 7 nap alatt, 3 nap alatt, mindkettő nagy idő az édesanyának. „S ahol jön, ahol jön egy fekete holló..., / Kikapó levelet az anyai kézből... / Éjfelen kopognak özvegy ablaká­ba1... / „Kik kopog? Mi kopog? / Egy fekete holló ...” Hozta a vá­laszt! „Nála még a levél, vagy ah­hoz hasonló. / Piros a pecsétje, fi­nom a hajtása, / Óh áldott, óh ál­dott, a keze írása.” HÁBORÚK KIRÁLYA V. László király váratlanul be­következett halála után gyorsan hazahozatták Hunyadi Mátyást (1443-1490) Prágából és a 14 éves ifjút 1458. január 24-én királlyá választották. Melléje kormányzó­nak öt évre nagybátyját, Szilágyi Mihályt rendelték. Az ifjú király­ról azonban kitűnt, hogy önálló uralkodó, úrrá lett a főúri összees­küvésen [Garai, Újlaki) és lemon­datja Szilágyit. Megegyezett a LENGYEL- LITVÁN .KIRÁLYSÁG Vázlat Magyarország Mátyás korában. „ ---— ----„— -----lílaijtwafcrínic 2 K ro viíojto tjnifi fungaíit lo fabUlal tx>---afofnAJiiifuracrc:« Wcpii finíaöopraitS R tamc vuj&Iftá betóirare vtbetiír.tfM ifccrj ti* pwtol» ttgnt rtl>?: jKgtHgamfcgcdubttta fttneiűtcflri frj Részlet a Turóczi-krónikából Mátyás király arc­képével ■ cseh kormányzóval, Podjebrád Györggyel és feleségül vette leá­nyát, Katalint. III. Frigyes császár­ra haddal támadt, visszaszerezte a szent koronát (1464), amivel megkoronáztatta magát. Mátyás egész uralkodása csak­nem állandó háborúskodásban telt el. Először Jiskra (Giskra) rab­ló cseh huszitáitól szabadította meg a Felvidéket, 1448-1483 kö­zött a törökökkel háborúskodott, 1463 karácsonyán bevette Jajca várát, így Bosznia jó részét visz- szafoglalta a törököktől. 1468-at követően meghódította Morvaor­szágot. 1485. január 28-án meg­kezdte Bécs ostromát és ugyanez év június 1-jén a város kapitulált, ide helyezte át udvarát így Auszt­ria és Stájerország is uralma alá került. Zsoldos seregét az utókor „fe-. kete sereg”-nek nevezte „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büsz­ke vára” - írta a költő, Kölcsey Fe­renc. A név eredete tisztázatlan, lehet, hogy a zsoldosok utolsó ve­zérükről, a „fekete” Haugwitzről kapták ezt a nevet, vagy azért, mert uruk halála után a gyász je­léül fekete vállszalagot viseltek. K.A. Kós Károly épületei örömet szereztek az embereknek Hol máshol emlékeztek volna Kós Károlyra, mint ott, ahol szá­mos épület őrzi a keze munká­ját. Annyit még az átlagosan művelt magyar ember is tud ró­la, hogy az állatkerti pavilonok egy részét ő tervezte. De a város­majori iskola, vagy a zebegényi katolikus templom is, hogy a szülőföldjén, Erdélyben emelt épületekről ne is beszéljünk. Kós András szobrászművész, Kós Károly fia a tanácskozás egyik díszvendége. Mi volt a vezérlő elve Kós Károlynak, amikor tervezett?- Abban a nagy századfordulós, zavaros időben, amikor mindenki kereste az útját, a művészek is ke­resték az új utat. Rájöttek, hogy va­lami nincs jól. JJivatkozzam Mó- riczra, Bartókra, Kodályra? Kós Károly a néphez ment ki, hogy mi­ként lehet magyar építészetet csi­nálni. A törekvése az volt, hogy amit építünk, az hasonlítson hoz­zánk. Balogh Balázs, a Magyar Épí­tészkamara elnöke:- Kós Károly tudott olyan háza­kat tervezni és megépíteni utána, mert ez sem egy elhanyagolható szempont, ami örömet, gyönyörű­séget szerzett az embereknek. Sze­rintem Kós Károly hagyatékának a mának szóló részét illetően ez a legfőbb üzenet, hogy a mai építé­szeknek is illik olyan épületeket tervezni, amelyek nem öncélúak, és tekintettel arra, hogy az embe­rek életük nagy részét mesterséges környezetben töltik el, korántsem mindegy, hogy milyen ennek az épített környezetnek a minősége. Fekete György belsőépítész:- Kós Károlynak ez az utolsó hatalmas polihisztor természete, hogy ír, illusztrál, rajzol, épít, vá­rosrendez, egyesületeket szervez, könyvkiadót szervez, ez páratlan, nem is tudnék mondani az azóta eltelt időben ilyen fantasztikusan univerzális személyiséget. Csete György építész:- Én 1972 óta ismertem szemé­lyesen is Kós Károlyt, személye meghatározó volt az én pályámon is. Az akkori szívtelen építészet vitt közel hozzá. Én sajnos a mai napig is, ha megszakadok, akkor sem tu­dok egy olyan kedves, szép hajlé­kot építeni, mint mondjuk egy pa­rasztember saját kezűleg az Al­földön. Az én munkaeszközöm a körző meg a vonalzó vagy a számí­tógép, ez már nem a szív ügye. Kós Károly inkább ebbe az irányba kö­zelített és az ő házai, házacskái, de a nagyobbak is, ezt az emberi lép­tékű és jó szívvel fogadó építésze­tet példázták előttünk, előttem is.- Melyik épületeit szereti legjob­ban?- Most az állatkertben vagyunk. Ez azért nagyon fontos, mert bárki, aki ennek az írásnak az olvasója, ötéves korában itt találkozott az ál­latkertben Kós Károly munkáival legeslegelőször. És a legkedvesebb élmények az ember számára min­dig azok, amik gyerekkorában érintették meg. Czeglédi Enikő, Kós Károly uno­kája:- Vajon miért kellene leülni és ünnepelni, van még valakinek mondanivalója a Kós Károly-i ta­nulságokból? Igen, az örök emberi értékek közül a tehetség, ami csak szorgalommal párosulva virulhat ki, az emberi tartás, hogy ész és er­kölcs nélkül - Berzsenyivel szólva - nem lehet a magyarnak érvénye­sülnie.- A résztvevők számából ítélve nagyon is aktuális, nagyon is élő a harmadik évezredben.- Ha az ember körülnéz, látja, hogy rengetegen foglalkoznak Kós munkásságával, hatásával, ez az igazi. Ez azt jelenti, hogy él... N.A. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Fogadjunk, hogy eltalálom azt a kopaszt a buszmegállónál. Ezer- forintos vásárlási utalványt nyert: Antal Csabáné Kishartyán, Dózsa u. 67. sz. Mai rejtvényünk megfejté­sét május 17-ig lehet beküldeni lapunk címére. Irta az., újság NEGYVEN ÉVE Múlt év őszén megalakult a Balassagyarmati Népi Együttes 60 táncossal és népi zenekarral. A cso­port számára létfontosságú volt a ruha beszerzésének kérdése. A megyei tanács művelődési osztálya elsőnek sietett segítséget adni 140 méter alsószoknyára való anyaggal. A ruhák megvarrását a helyi szabó ktsz., a csizmák elkészítését a cipész ktsz. vállalta magára. Nógrádi Népújság, 1961. május 10., 4. o. Megkezdték hazánk legkorszerűbb hideghengerműve első hengersorának szerelését. A salgótarjá- j ni acélgyár hatalmas hengercsarnokában még ott dolgoznak a gépalapokon az építőmunkások, de Friedrich Hermes, a német főszerelő irányításával máris megkezdték a négyhengeres KWARTO- berendezés szerelését. Nógrádi Népújság, 1961. május 13., 1. o. HARMINC ÉVE Salgótarján tiszta levegőjéért és a munkakörülmények megjavítására épül a zagyvarónai ; vasötvözetgyárban 54 millió forintos költséggel a nagy teljesítményű nedves porleválasztó berende- I zés. A négy kohóhoz négy berendezést vásároltak a csehszlovák Skoda gyártól, s nedves módszerrel leválasztják a kohókból kiáramló nagy mennyiségű port. Nógrád, 1971. május 7, 1. o. Az ország minden lakosának, még a csecsemőknek is jutna egy-egy pár harisnya, zokni, vagy ha­risnyanadrág abból a termékmennyiségből, amely nem egészen egy év alatt a Budapesti Harisnyagyár I j nagybátonyi üzeméből az üzletek polcaira került. Nógrád, 1971. május 12., 1. o. j HÚSZ ÉVE Az elmúlt négy évben megyénk termelőszövetkezetei 132,5 millió forint tejprémiumot kaptak. Az állami támogatással és a tejprémiummal a tejtermelés jövedelmezővé vált. A felvásárlásban bevezet­ték az úgynevezett bizalmi rendszert. Nógrád, 1981. május 8., 1. o. „Somoskői nyári tárlatok” címmel változatos kiállítássorozat kezdődik ma Somoskőn. Ennek első idei programjaként nyitják meg a Salgótarjánban élő Mészáros Erzsébet textilművész kiállítását a Vár­oldal út 2. szám alatti kiállítóhelyen. Az érdeklődők gobelineket, fonalapplikációkat, gobelintervet te­kinthetnek meg. Nógrád, 1981. május 8., 8. o. TÍZ ÉVE Az elmúlt évtizedekben megyénk termelő-gazdálkodó egységeinek döntő többsége kizárólagos üz­leti partnerének a Szovjetuniót tekintette. Ez a korábbi állapot mára alapvetően megváltozott, a part­nerség csaknem teljesen megszűnt, illetve nagyon elenyésző. Új Nógrád, 1991. május 9., 1. o. A siófoki koalíciós fórum résztvevői állásfoglalást fogadtak el, amely rögzíti: A kormánykoalíciót al­kotó pártok - a Kereszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt, s a Magyar Demokrata Fó­rum - dunántúli megyei szervezetei hitet tesznek a koalíció egysége mellett és annak erősítését szor­galmazzák. A koalíció az eddig eltelt egy évben bebizonyította, hogy pártérdekeken felülemelkedve a nemzet jövőjét tartja szem előtt. Új Nógrád, 1991. május 13., 1. o. _________________________________________________________________________________________________________ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓPI QYÖWOY1IÉ PB.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom