Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-28 / 98. szám

2001. ÁPRILIS 28., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal KÉT NEVEZETES ORSZÁGGYŰLÉS Az 1445-i pesti országgyűlés a közrend helyreállítására és a jogfolytonosság biztosítására egész sereg törvényt fogadott el. Itt választották nádorrá Héder- vári Lőrincet, a főkapitányok pe­dig azt a parancsot kapták, hogy minden eszközzel őrizzék meg az ország rendjét és békéjét. Két liga körvonalai bontakoz­tak ki: az egyik (az egykori Habsburg-barát erők) Garai László, Ciliéi Ulrik és Jiskra (Giskra) János vezetésével a nyugat-magyarországi bárók és tehetős nemesek nagy részét tö­mörítetté maga köré', a másikat a Hunyadiak és Palócziak cso­portja képezte a politikai tudatra ébredt köz- és középnemesség többségével együtt. A következő, 1446. június 5-i országgyűlés az utóbbi erők győzelmét hozta meg: Hunyadi Jánost megválasztották az or­szág kormányzójának. Hatalmat Millenniumi históriák azonban erősen korlátozta a bá­rók másik ligájának befolyása, például nem adományozhatott örökletes birtokokat, az uralko­dói jövedelmek elosztásáról a bárók szava döntött. Minden lé­nyeges kérdésben meg kellett szereznie az országtanács és a személye mellé szervezett kor­mányzói tanács egyetértését. HUNYADI BULGÁRIÁBAN Az 1446-i országgyűlés szigo­rú megkötései ellenére, Hunya­di vaskézzel látott hozzá a rend helyreállításához. Megzabolázta az erőszakoskodó, gőgös német főurat, Ciliéi Ulrikot, rendet te­remtett a Havasalföldön, vissza­vette Frigyes német császártól azokat a nyugat-magyarországi területeket, amelyeket az még az Ulászló korabeli zavarokban elorzott. Végül nagy erőkkel készült a törökök elleni újabb hadjáratra. Ebből a célból erőfeszítéseket tett a hadsereg minőségének ja­vítására. Annak gerincét tovább­ra is a saját és a hozzá hűséges bárók zsoldosai és a katona­familiáris csapatok képezték. Jelentős erőkkel vágott neki ismét a Balkánnak, 1448. szep­tember 12-én átkelt a Dunán és egykettőre Bulgáriába termett. Ellenfelei azonban Ciliéi Ulrik és Bmnkovics szerb fejedelem a szultánnak mindent elárul­tak, aki a rossz emlékezetű Ri­gómezőn (Koszovo, ahol a szerb hadsereget 1389-ben tönkreverték), Hunyadi hadse­regét Murád szultán már teljes felkészültséggel várta. ISMÉT NYUGAT VÉGVÁRA II. Mohamed török szultán 1453-ban elfoglalta Bizáncot, megerősítette hadseregét, meg­szervezte a tüzérséget és mint­egy 70 ezer fővel betört a Bal­kánra. Az itteni népek komo­lyabb ellenállás nélkül adták meg magukat az oszmán nagy­hatalomnak, 1454- ben megszállta a Szerb Királyság nagy részét. A regensburgi bi­rodalmi gyűlés 1454- ben 200 ezer rajnai forint segélyt szava­zott meg Magyaror­szágnak és önkénte­seket is ígért a török támadás elhárítására. A pénz nem érkezett meg, de a rendek sa­ját költségükön felfo­gadtak mintegy 10 ezer zsoldost. II. Calixtus pápa is ígért anyagi segélyt, ami szintén elmaradt, de ide érkezett Kapiszt- rán János minorita szerzetes, néhány prédikáló társával. Látszólag meg­mozdult minden eu­rópai állam, mégsem vettek részt az európai lovagok a kialakuló hadjáratban. Magyarországon sem volt kedvezőbb a helyzet, az 1454-es rendi gyűlés minden száz porta után 4 lovast és 2 gyalogos állítá­sát szavazta meg, de a hadiadó­ból csupán 24 ezer aranytallér folyt be a kincstárba. Lényegé­ben a bárók, a főpapok és a ne­mesek zöme távol tartotta magát a harctól. Szinte egyedül Hunya­di János vette komolyan a köte­lességét: 1456 januárjában 7 ezer, fél évvel később a győri or­szággyűlésen már 10 ezer jól fel­szerelt lovas kiállítását vállalta. Az ország nehéz helyzetbe ke­rült, csak a saját erőbe támasz­kodott, ismét Magyarország lett a Nyugat „végvára.” Ekkor épültek a déli végeken Déva, Tolmács, Krupa, Karán- sebes, Latorvár „végvárai.” K. A. Miről beszél az írá$?5áS Egy szécsényi olvasó rövid, pár soros levelét és ennek elemzését közöljük mai lapszámunkban. A vonalas papírral íródott be­tűk könnyen olvashatók, lendü­letesek, ritmusosak. A rendelke­zésre álló felület teljes betöltése és a sűrű írástömb a lehetősége­ket kihasználó, azokkal élni tu­dó, s a közösség felé nyitott em­bert mutatják. Az írás feszes vo­nalvezetésű, határozott, nagy belső erőt mutat. A cselekvés so­rán fokozatosan erősödik önma­gába vetett hite, tevékenységé­be, megnyilatkozásaiba belefe­ledkezve egyre felszabadultab­bá, oldottabbá válik. Az összkép egy kiegyensú­lyozott, minimális eltérésekkel rendelkező írást mutat. Irányult­sága állandó, viselkedése kiszá­mítható, állandóság jellemzi. Csupán az oválok nagyságinga­dozása az, ami igazából figye­lemre méltó, említést érdemlő. Magánhangzói, különös tekin­tettel az „O” betűkre, túlzottan fejlettek, kiöblösödöttek. Ez el­sősorban fejlett önértékelésére, öntudatosságára, fokozott tér­igényére, önkifejezési vágyára utal. Gondosan megrajzolt, fe­szes, fegyelmezett füzéreivel, határozott vonalvezetésével azonban valamelyest kordában tartja érzelmeit, gátat szab az ego terjeszkedési vágyainak. Be­tűi arról is vallanak, hogy a ma­gánéleti ember kitelj esedettebb, mint a hivatásbeli. Alkalmazkodik, de nem min­den áron. Nem hagyja, hogy ki­használják. Határozott, vezető, aktív egyén, igényli a döntés jo­gát. Akarata erős, vitakészsége fejlett. Szilárd erkölcsi-etíkai ér­tékrendszerrel bír. Megalkuvást nem ismerve igyekszik legyőzni az akadályokat. Ragaszkodó, keresi a tá­maszt, igényli az emberek kö­zelségét, az emberi kapcsolato­kat. Kötődési igénye nagy, oly­kor talán túlzottan is, de a nyílt összetűzéseket okosan, ügyesen elkerüli. Összességében tehát egy nyi­tott, nagy önbizalommal megál­dott, de érzelmeit valamelyest elfojtó, fékező egyénről vallanak a betűk. GODÓ KRISZTINA okleveles grafológus ___________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES___________ t E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Álmomban beszélek és ez zavarja a kollégáimat az értekezleten. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Rusz László Karancslapujtő, Bajcsy Zs. u. 9. sz. Mai rejtvényünk megfejtését május 3-ig lehet beküldeni szerkesztőségünkbe. NEGYVEN ÉVE Szénmedencénk bányászai - a kányási és a szorospataki bányászok felhívása után - hogy a felsza­badulási őrséget folytassák, május 1. tiszteletére is - derekas munkát végeztek, az év négy hónapjá­ban 20 ezer tonnát meghaladó szénmennyiség jött ki terven felül a nógrádi bányákból. Nógrádi Népújság, 1961. április 29., 1. o. Salgótarjánban kerestük fel az 1920-as évek egyik legnépszerűbb labdarúgócsatárát, Vilezsál Árpá­dot. - 1921-ben kerültem az SBTC ifjúsági csapatába, mint csatár. Egy év múlva már az első csapat- j bán játszottam, egészen 1926-ig. Majd 1931-ig a SSE játékosa voltam. 1931-től mint játékvezető mű­ködtem, ma a Nógrád Megyei Labdarúgó-szövetség alelnökeként dolgozom - mondta. Nógrádi Népújság, 1961. április 29., 12. o. ____________________________________HARMINC ÉVE______________________ _______ A z ÉVM Fűtőber Vállalat mintegy 350 millió forint beruházással új gyárat épít Nagybátonyban. Ehhez a beruházáshoz 50 millió forint megyei támogatást is kapott. A kivitelezéssel az ÉVM Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalatot bízták meg. A befejezési határidő 1973 közepe. Nógrád, 1971. április 25., 3. o. A debreceni Csokonai Színház operatársulatának premierje alkalmából a nagy alföldi város kulturális vezetői Salgótarjánba látogattak, s baráti beszélgetésen találkoztak városunk vezetőivel. Csík Pál, a Salgó­tarjáni Városi Tanács VB elnökhelyettese átadta a színháznak Salgótarján város emlékplakettjét, amelyet j Taar Ferenc igazgató vette át. Nógrád, 1971. április 28., 1. o. HÚSZ ÉVE Hamza Erzsébet és Takács Géza salgótarjáni üvegtervező iparművészek kiállítása nyílik Szombathe­lyen. A kiállítást Horváth Jánosné, a Szakszervezetek Vas megyei Tanácsának titkára nyitja meg, ézt kö­vetően a bemutató művészek - filmvetítéssel egybekötött - tárlatvezetést tartanak. Nógrád, 1981. április 24., 8. o. Várhatóan az idén is sokan látogatnak a megye fejlődő üdülőhelyére, Bánkra. A nyárias időben nyilván a tó lesz a legnagyobb vonzerő, de a borús napokban is talál programot, aki keres. Táblák irá­nyítják az idegent a falumúzeumhoz, melyet egy hagyományos alaprajzú parasztházban rendeztek be. A tenyérnyi ablak, a sütőlapát darabka múlt a megyei szlovákság életéből. Nógrád, 1981. április 28., 8. o. TÍZ ÉVE Egy négyszázas kapacitású crossbar típusú konténeres telefonközpontot helyeztek üzembe Homokterenyén, a Nógrád Megyei Távközlési Üzem szakemberei. A jelenlegi kilencven előfizetővel és hat utcai nyilvános állomással működő központ alkalmas helyi, országos és nemzetközi távhívás­ra is. Új Nógrád, 1991. április 27., 1. o. Nem hozott áttörést a magyar-szovjet alapszerződésről folyó tárgyalások Budapesten megtartott harmadik fordulója. Bár a kétoldalú viszonyrendszer új alapjait megvető dokumentum szövegének már mintegy 80%-ában sikerült egyezségre jutnia a tárgyalófeleknek, továbbra is nyitott az úgyneve­zett biztonságpolitikai partnerségről szóló fejezet. - ,, ___ , .,. „„ , U ] Nograd, 1991. április 29., 1. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BŐDI GYÖRGYNÉ DR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom