Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-11 / 84. szám
2001. ÁPRILIS 11., SZERDA M E Q Y E T , K ő R K É P 4 MP BÁTONYTERENYE 3. OLDAL Nógrád Mbgyb Hírlap Baráté« Ottó jegyzete Nagyböjt végén K j. ne tudna a böjtről -lett légyen vallásos érzületű vagy sem - amely alatt az ékezés- től való, vallási vagy erkölcsi indítékból eredő önmegtartóztatást értjük. A nagyböjt pedig Jézus Krisztus kínszenvedésének emlékezetére rendelt negyvennapos időszak, amely hamvazószerdától húsvétvasámapig terjed, azaz ezekben a hetekben, napokban ki-ki kedvére böjtölhet, ha be akarja tartani ezt az évezredes vallási szokást és gyakorlatot. Amíg a vallási alapú böjt mindig is önkéntes volt, addig a rendszerváltás utáni évek böjti időszaka kíméletlenül kényszerű szükségszerűségnek bizonyult. A '90- es évek elején több mint egymillió munkahely szűnt meg kis hazánkban, s az elszabadult munkanélküliség, valamint a Bokroscsomag néven eUtíresült megszorító intézkedések következtében a szegénység a magyar valóság része lett, s a XX. század utolsó évtizedének első kétharmadában mintegy hárommilliót számláló magyar gyakorolta a kényszerű böjtölés mindennapos lelketlen liturgiáját. A szegénység szerencsére azonban nem velünk született genetikai hiba, nem természetes állapot, amivel együtt übet és kell élni. A piacgazdaság fokozatos kibontakozásának, majd dinamikus növekedésének köszönhetően - miközben az ország külső és belső egyensúlyi helyzete sem romlott - sorsunk az 1996-os esztendőtől jobbm fordulni látszott. Ennek látványos jele a bruttó nemzeti termék gyors ütemű növekedése, amely a 2000. évben már 5,3 százalékkal haladta meg az előző évű. De növekedett a beruházások volumene, nőtt a lakásépítések száma, kismértékben emelkedtek a lakossági reáljövedelmek is. A böjtölés ideje lejárt. Nem egészen így Nógrád megyében, ahol az önmegtartózta- tásm még továbbra is szükség van, mivelhogy fény és árnyék egyszerre látható a horizonton Az előbbi elsősorban a dinamikus ipari növekedésben, a megyeszékhely infrastrukturális fejlődésében és 160 millió forintos városfejlesztési programban tűnik fel, az utóbbi leginkább még mindig a munkanélküliségben, a foglalkoztatási gondokban, az alacsony jövedelmekben, egyes rétegek nehéz helyzetében mutatkozik meg. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete például 22 ezer forinttal marad az országos átlag alatt, ami egészen elképesztő láüönbség. Nógrád társadalma, a palóc ember mindig is türelmes volt, áldozatokra is hajlandó, a hosszan tartó böjtből most is kivette részét, ám nem született örök megtartóz- tatásm, szeretné mielőbb látni a böjti időszak végét. A nógrádi ember is eredendően az életre van ítélve és hangolva, amelyhez munkám, értelmes célokra és jövőképre van szüksége. És itt kell utalni a kormányzati felelősségre, a hátrányos helyzetű térségek támogatásának szükségességére, az esélyegyenlőség megteremtésére. . szegénység és az önmegtar- /\ tóztatás, a böjt csak egy álla- xlpot, amelynek végjére járni Nógrúdban is eljött az ideje. Reméljük a nagyböjt húsvétvasár- nappal megyénkben is véget ér?! Könyvet hozott a nyuszi A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon, kedden kapták kézhez Pásztó általános iskoláinak első osztályos tanulói a millenniumi olvasó-és daloskönyvet. A művelődési központban megrendezett ünnepségen Sisák Imre polgármester köszöntötte az alkalomból a százharmincegy kisdiákot, akiknek átadta az Ezer esztendő című kiadványt, amely a millennium évében minden magyar első osztályost megillet. A könyvátadási ceremóniát a salgótarjáni szimfonikusok előadásában megszóltatott zenedarab, a Péter és a farkas tette még emlékezetesebbé. ■ Filatelisták számvetése A Nógrád megyei bélyeggyűjtők ma délelőtt fél tízkor tartják küldöttgyűlésüket Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. A filatelisták küldöttei a 2000. évi működésük mérlegbeszámolóját fogadják el, valamint megvitatják a bélyeg- gyfljtés aktuális kérdéseit is. ■ Rászorulók ebédje A Magyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni csoportja és a szervezet országos vezetője, Kozma Imre atya idén is lehetővé tette, hogy az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ és Szakszolgálat 25 legrászorultabb tanulója térítésmentesen, kulturált körülmények között étkezhessen minden szombaton a Tarján vendéglőben. _______■ K órusok, ha találkoznak Tíz évvel ezelőtt, a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola kezdeményezte a megyei kórustalálkozót, az ének-zene tagozatos intézményekben működő énnekkarokra alapozva. A találkozó megrendezésének ötlete jónak bizonyult, immár tíz éve töretlen a hagyomány. Kedden a bátonyterenyei Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola adott otthont a megyei találkozónak, amelyen a megyeszékhelyi Kodály Zoltán iskola két kórusa, a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola kara, a szécsényi városi gyermekkar, valamint a házigazdák két kórusa mutatkozott be egymásnak és a vendégként közreműködő, ugyancsak salgótarjáni Madách Imre Gimnázium kórusa előtt. A kórusok - összesen négyszázötven diák részvételével - bemutatóját követően, a karvezetők tanácskozásával, illetve Rozgonyi István karnagy, Virág László karvezető és Venter László, a rendezvénynek helyet adó intézmény igazgatója szakmai értékelésével ért véget a megyei kórustalálkozó. HÍREK SALGÓTARJÁN A MUNKA VILÁGA. A Polgári Együttműködés Salgótarjánért Egyesület találkozót szervez április 12-én, csütörtökön 18.15 órára a megyeháza konferencia- termébe. Vendég: dr. Őry Csaba, politikai államtitkár. Téma: a munka világa. „KIFOSZTOTT ORSZÁG”. A Vasárnapi Újság Baráti Kör rendezvényének következő vendége Franka Tibor lesz április 13- án, pénteken. A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban 17 órakor tart előadást „Kifosztott ország” címmel. Az újságíró, szerkesztőriporter azonos című, a napokban megjelent könyve a helyszínen megvásárolható. CSENDES DEMONSTRÁCIÓ. A Nógrád Liberális Kör, a Liberális Fiatalok Társasága és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom április 13-án, pénteken 16 órától csendes demonstrációt szervez a Balassi Bálint Megyei Könyvtár előtt. A tüntetés célja: „tiltakozás Franka Tibor látogatása, a szélsőjobb egyre fokozódó agresszivitása, valamint a magyar kormányzat és a szélsőjobb összjátéka ellen". _______■ E gy napra sem zártak be Endrefalván! Átadták a Palóc-Coop Rt. megújult coop-ámházát Mintegy tízmillió forintos ráfordítással két hét alatt kívül- belül megújult a Palóc-Coop Rt. endrefalvai boltja. A közepes coop-standardnak megfelelő élelmiszer-áruház átadására tegnap került sor, Zs. Szőke Zoltánnak, az ÁFEOSZ alel- nökének és dr. Serfőző Andrásnak, a körzet országgyűlési képviselőjének a jelenlétében. A szécsényi áfész, illetve az általa alapított társaság, a Palóc- Coop Rt. 24 településen van jelen. Forgalmuk felét a kistelepülések boltjai adják, ezért is fontos számukra, hogy a lehetőségek figyelembevételével valamennyi a kor színvonalát tükrözze. így került sor második legnagyobb alapterületű egységük, az endrefalvai coop-áruház felújítására.- Endrefalva 1200 lakosú település, s az a sajátossága, hogy itt a „kisebbség" a többség - mondta el lapunknak Habnosi György, a részvénytársaság vezérigazgatója. - Azt tapasztaljuk hogy jó vevők az itteni lakosok, a felújítást követően pedig reménykedünk a vásárlóerő további folyamatos növekedésében. Ezt tapasztaltuk az átalakítás ideje alatt is, hiszen az árusítás más helyiségekben folyt, s egy napig sem kellett bezárnunk. Érdekes módon a márciusi forgalmunk így is rekorddal zárt. A beruházás hozzávetőleg tízmillió forintba került, s lehetővé tette a kétemeletes épület alsó szintjének teljes felújítását, a bolti alapterület növeltét. Tíz éve az egység még presszóként üzemelt, 7-8 éve költöztették át a helyére az ABC-t. A kivitelezést a szécsényi Univerzál Kft. végezte el, a cégvezető szerint is magas színvonalon, csakúgy, mint fél éve, a szécsényi Palóc Áruház esetében. A bolt berendezéseinek 50 százaléka teljesen új. A Palóc-Coop Rt. szándéka szerint még ebben az évben sor kerül az emeleti rész felújítására is, ahol egy közösségi helyiséget alakítanának ki, amit a falu lakossága is használhatna, például családi rendezvényekre, másrészt áfész-tanácskozásoknak, oktatásoknak adna helyet.- Boltunk nagyobb kínálattal, zöldség-gyümölcs és süteményespulttal kiegészülve nyílt meg - mondta Halmosi György. - Megnöveltük a mirelitválasztékot, s érezhetően javult a tejtermékek kínálata, elsősorban a Gala Hungária Kft.-nek köszönhetően. Üzletünket természetesen nagyrészt az Északkelet Pro-Coop Rt. szolgálja ki. Az áru feltöltésében nagyon sok munkatársam működött közre, valamennyiüknek köszönettel tartozom. E helyről szeretnék jobbulást kívánni a bolt vezetőjének, aki a hétfői rendezke- dés közben balesetet szenvedett, s ágyba kényszerült.- Nagyon fontosnak tartom, hogy szinte egyedüli magyar tőkével működő üzletláncként az áfészek bolthálózata talpon tudott maradni az elmúlt nyolc év átalakulását követően is - mondta köszöntőjében Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ alelnöke. - Négyezernél is több boltunknak ma már a fele tartozik a korszerű coop-lánchoz, s ez az arány folyamatosan növekszik. A coop- üzletek adják az áfészek 240 milliárd forintos éves árbevételének a 80(!) százalékát. Az alelnök kiemelte a coop- jelzésű márkatermékek egyre szélesedő listáját, amit azért is tartott fontosnak, mert manapság felértékelődött az élelmiszerek iránti bizalom fontossága. Ugyancsak fontos a vidéki jelenlét, a vidéki emberek még színvonalasabb kiszolgálása. A pénze mindenkinek ugyanannyit kell, hogy érjen Magyarországon! - hangoztatta.- Úgy gondolom, hogy az áfészek bolthálózata éppen ezeknek az igényeknek a kielégítését szolgálja. A vidéki boltok nem voltak mindig hatékonyak, sokszor merült fel a leépítésük. Stratégiánk helyesnek bizonyult, hiszen az elmúlt két évben jelentősen javult a falusi üzletek forgalma, sőt, ma már az inflációt is lényegesen meghaladja - szögezte le az alelnök. Zs. Szőke Zoltán gratulált a részvénytársaság vezetőinek a sikeres felújításhoz, mondván: ez a jövő egyetlen útja. A szécsényi áfész, illetve annak társasága az elmúlt fél évben 50 millió forintot fordított rekonstrukcióra, fejlesztésre, s biztosította a megjelent áfész-vezetőket, hogy ezek a befektetett forintok hamarosan megtérülnek. Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Csőri Péter, Endrefalva polgármestere is. Mint mondta, a falu minden lakosa örül, hogy ismét gazdagabbak lettek 'égy szép bolttal. Köszönetét fejezte ki az élelmiszer-áruház kollektívájának és a Palóc-Coop Rt. vezetőinek, a rövid határidő alatt elvégzett átalakításért, s hogy eközben a forgalom egy napig sem szünetelt. PH*T. H.L „A lét dadog, a törvény a tiszta beszéd...” József Attila ezen sora nagyon sok értelmű. Itt és most annak a megyei középiskolás versmondóversenynek a jellemzésére használjuk, amelyet az ő nevével, az ő szellemében rendez az MSZP és a BIT-Nodisz 1992 óta minden év tavaszán, a költészet napja, azaz József Attila születésnapja - április 11-e - táján, tehát már nemcsak hagyomány-, hanem szinte törvényszerűen. S, hogy ennek mekkora jelentősége van, azt éppen Bamnyi Ferenc költő, a zsűri elnöke fogalmazta meg zárszavában, amikor arról beszélt, hogy a »sokszorosan kiszolgáltatott embernek manapság éppen az érzelmi világ ad fogódzót, hogy átmentse válságban lévő önmagát a jövőnek. S ha ezt a világot, amely a költészetben, a lírában magas fokon van jelen, a fiatalok oly nagy számban igénylik, mint ezen a versünnepen évről évre, akkor ez bizakodásra adhat okot. Arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy egyedül az a miénk, amit magunkból másnak ajándékozunk, amit segítség címén másoknak átnyújtunk. - Ebből a szempontból ez a nemes versengés is tett volt a javából, hiszen az egy híján ötven versmondó nemcsak önmagának okozott örömet, amikor elmélyült, azonosult egy- egy költő gondolatmenetével, mondandójával, hanem minden hallgatójának adott valamit egy szép élmény formájában, amikor pódiumra állt, amikor a közönség elé tárta lelkét. A negyvenkilenc ifjú versmondó harminc költő, író negyvenkét szövegét tolmácsolta. A döntő többség verset választott, négyen prózát adtak elő. József Attila négy műve hét előadásban szerepelt, a „Kései sirató”-t négyen is elmondták. Ugyancsak négy verssel szerepelt Kányádi Sándor, három-hárommal Radnóti Miklós és Szabó Lőrinc. A fiatalok tizenegy kortárs költőtől választottak verset, az erdélyi irodalmat öt versmondó képviselte. A korábbi versenyekkel összevetve az idei az egyik legkiegyensúlyozottabb színvonalúnak bizonyult. Jóval kisebb volt a különbség az élmezőny és úgymond a hátrébb végzők tudásszintje között mint korábban. Az első helyen Varga Zsófia (Szent-Györgyi Gimnázium és Szakközépiskola - Balassagyarmat) végzett: az ugyancsak balassagyarmati Csikász István „Anyaföld” című versével. Második lett Gebhardt Zsuzsanna (Bolyai János Gimnázium - Salgótarján), aki Kányádi Sándor „Arany János delmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola - Balassagyarmat) osztozott. Valamennyi versmondó emléklapot és az „Ezredvég” című folyóirat idei januári számát - amelyben a közelmúltban elhunyt Czinke Ferenc Radnóti- grafikái szerepelnek - kapta ajándékba. A helyezettek szép díjakban részesültek. Sarló Béla alpolgármester a megye- székhelyi önkormányzat díját adta át. A díjátadók között szerepelt Molnár Katalin, az MSZP salgótarjáni elnöke, Boldvai László ország- gyűlési képviselő, Györki Anikó, a BIT-Nodisz megyei alelnöke és Látkóczki Bálint, az MSZP balassagyarmati irodavezetője valamint Baranyi Ferenc, a zsűri képviseletében. Ma van a költészet napja, József Attila születésnapja kalapja” című versét mondta el. A harmadik és negyedik helyen holtverseny alakult ki. Harmadikként végzett Danyi Mária (Borbély Lajos Szakközép kóla, Szakiskola és Kollégium - Salgótarján) és Pásztor Zita (Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola - Salgótarján). A negyedik helyezésen Oláh Zsolt (Madách Imre Gimnázium - Salgótarján) és Révai Gyula (Mikszáth Kálmán Keres-
