Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-07 / 81. szám
2001. ÁPRILIS 7., SZOMBAT MOZAIK Nógrád Megyei Hírlap - 9. oldal Millenniumi históriák Zsigmond király a trónon _________■ K IRÁLYNŐK VILÁGA Nagy Lajosnak két lánya volt, mindkettő királynő lett: az idősebb, a 11 éves Mária (1382- 1387) a magyar trónon, két évre rá a 10 éves Hedvig pedig a lengyel trónon követte apját. Mária helyett nálunk az özvegy királyné, Erzsébet kormányzott, majd a társuralkodó Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróf lett. Előzőleg azonban az „asszonykormány” miatt elégedetlenség tört ki, s a főárak behozatták az országba Durazzoi Károly nápolyi királyt, akit 1386-ban megkoronáztak (Kis Károly). Őt Mária a következő évben Forgách Balázs- zsal megölette. A lázadás hullámai azonban nem csillapodtak és amikor Erzsébet királyné - vesztére - személyesen lement a hadával a déli végekre, őt megölték, Máriát pedig fogságba ejtették, a férjét pedig I. Zsigmond néven 1387-ben királlyá választották. A kor kiemelkedő műve volt Ko- bzsvári Márton és György (Sárkányölő Szent György) lovas szobra 1378), amelyet a prágai Hra- dzsinban őriznek. 1922-ben fedezték fel az ez időből származó, legrégibb ismert magyar verset, az Ómagyar Mária-siralmat. Idézzük a híres alliterádós sorait: „Világ világa / Virágnak virága / Keserűen kínzóiul, / Vos szegekkel veretüL ” NIKÁPOLYI CSATA Fél századon át, még Mária királynő életében is a királyi hatalmat az 1397-ben megkoronázott I. (Luxemburgi) Zsigmond gyakorolta. Vészterhes idők voltak ezek, mert le kellett verni az oligarchiák lázadását és fel kellett készülni a Bizánc romjain dinamikus hódítóként a Balkánt rohamozó török ellen. Murád szultán a rigómezei (Koszovó) csatában (1389) megsemmisítette a szerbeket, nemsokára Murád utódja, Bajazid az akkor Magyarországhoz tartozó Havasalföldet ragadta el, sőt egy török had 1391-ben Magyarország területére is betört. A török ellen Zsigmond magyar és francia lovagokból álló keresztes hadat szervezett, amely megindult az oszmánok ellen. Erejüket azonban kisebb várak elfoglalására és a környék pusztítására használták fel, míg 1396. szeptemberében a Duna partján épült Nikápoly (Nikopol) várának ostromához kezdtek. A hónap végére aztán Bajazid szultán 40-50 ezer főnyi csapata is odaért. A keresztesek teljes vereségével végződő nikápolyi csata 1396. szeptember 28-án zajlott le. A francia lovagok kezdetben megtépázták a törökök irreguláris lovasságát, sőt áttörték a janicsárok harcrendjét is. A harmadik harcvonalban felsorakozó anatóliai könnyű lovasság és a mintegy ötezres szerb nehéz lovasság támadása teljesen szétzúzta őket. Felbomlott a jobb szárny, csak kevésnek sikerült a futásban menedéket keresni. Közöttük Zsigmondnak szerencsésen sikerült a Dunán lévő hajókig eljutnia. „Vagy már senki meg nem menti Magyarok királyát? / Én, én hozom, gyönge asszony, Hajómat az éjben: / Ülj fel uram, Zsigmond király, Te is, édes férjem!" (Arany János: Rozgonyiné) A VILÁGPOLGÁR KIRÁLY Zsigmond király a nikápolyi vereség után belátta, hogy az oszmánok ellen nem támadásra, hanem védelemre kell berendezkedni. Haderőreformot léptetett életbe: a nemeseket arra kötelezte, hogy minden 33 jobbágytelek után egy felfegyverzett lovast küldjenek (teleldcatonaság), akik a vármegye zászlaja alatt az alispán vezetésével indulnak harcba. A déli végek oltalmát ütközőállamok közbeiktatásával igyekezett megoldani (szerb fejedelmek, Havasalföld, Bosznia) és az AlDuna mentén végvárvonalat építtetett ki. 1410-ben Zsigmondot németrómai császárrá választották meg, de uralmának alapja továbbra is a magyar királyság maradt. Ebből a megtiszteltetésből az országnak nem sok haszna volt. Távol tartották a királyt az országból, intéznie kellett a német császárság és a cseh királyság zűrzavaros ügyeit, gondot okoztak az egyház belső bajai és ezek miatt az ország déli végeire alig fordíthatott figyelmet Fokozta a bajt, hogy az Al-Duná- nál, Galambóc alatt II. Murád szultán csapataitól már a második vereséget szenvedte el. „Hová hová édes férjem?/Megyek a csatába: / Galambócnál vár a török, / Ne várjon hiába!” (Arany János: Rozgonyiné) Az országban pompás építkezések indultát, Budán elkészült a Friss Páota az ünnepélyes fogadások, lakomák számára. Ennek díszterme 70 méter hosszú és 20 méter széles volt. Emellett az egyház sorozatosan kezdett templomok építésébe. A kedves levélíró csak az utónevét árulta el pár soros írásában. Sajnos, mint annyiszor, most is hiányoznak a fontos adatok, információk (példád: kor, foglalkozás, kezesség, esetleg fennálló betegség, szemüvegviselés stb.) Ezúton kérem újra a tisztelt olvasókat, hogy a pontosabb és biztosabb analízis érdekében - amennyiben lehetséges - legyenek szívesek feltüntetni a legfontosabb tudniváókat, adatokat. Lapunkban elemzésre kerülő levelek jelentős hányada (a mostani is!) íródik kisméretű, írólap nagyságú papírra. Ez egyrészt a formaságok kerülésének, másrészt annak a tudattalan váasztásnak az eredménye, amely a tágabb terektől, nagyobb embertömegektől való idegenkedésből ered. Ezek az emberek előnyben részesítik a kisebb közösségeket, magabiztosabbak, könnyebben boldogulnak az emberek néhány fős csoportjában. A levélíró - feltételezhetően fia- tá - férfi kreatív, sokat fantáziáé, de némiképp instabil realitástudatú ember. Onmagasztáási hajlam, önmagává kapcsolatos nagytávú tervek dédelgetése jellemzi. A már említett formalitásmentesség, bizonyos konvenciók figyelmen kívül hagyása mondható el róla. Ezt könnyen tiszteletlenségnek, tolakodásnak vehetik tartózkodóbb embertársa. Vátakozó méretű kö- zépzónás betűi ingadozó önértékeléséről, helyenként felpuffadó ovájá megnövekedett önértékeléséről, megerősödött önbizalmáról vallanak. A vátakozás, ingadozás erősen hullámzó hangulatából adódik. A levél írójára inkább a labilitás jellemző, melynek oka lehet az érzelmek, váamint az önfegyelmező akarat párviadala. Érzelemgazdag ember, aki nem akarja hagyni, hogy az érzelmei uralkodjanak. Diplomáciá érzéke fejlett, ütközések elől ügyesen kitér. Gyors asszociáció, kombinációs képesség, találékonyság állapítható meg írásából. Ugyanakkor felületesség, meggondolatlanság is jellemzi. Előszeretettel megnyilatkozó, könnyen bőbeszédűvé váló ember. Fejlett gyakorlati érzékkel megáldott, feltehetően fizikai munkát végző ember. Munkájából hiányoznak az örömök, a siker- és elégedettség-érzet. Végzett feladatai feletti kontroll rövid idejű, gyors, olykor felületes. írása szemproblémákra enged következtetni. Amennyiben nem visel szemüveget, tanácsos volna szakemberhez fordulni. __________________________GODÓ KRISZTINA o kleveles grafológus K.A. A csempeszkopácsi római katolikus templom a XIII. század közepén.___________■ ______________JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES______________ E lmúlt heti rejtvényünk megfejtése: A sápadt arcúak erre tartanak. Pont. Új bekezdés. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Fekete Anna Pásztó, Esze Tamás u. 5. sz. Mai rejtvényünk megfejtését április 12-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Lm ÜL lljS'ájju, NEGYVEN EVE Az áthúzó-pácoló csarnok után múlt év tavaszán kezdték meg a Salgótarjáni Acélárugyár új hengerműve csarnokának alapozását. A vasbeton cölöpökre épített hengercsarnok most már tető alatt van, üzembe helyezték a csarnok első tíztonnás futódaruját is. Épül a hengermű transzformátorháza és az áthúzó-pácoló csarnok két hurokgödre is. Nógrádi Népújság, 1961. április 8., 1. o. A helyiiparban dolgozó ipari tanulók közül tizennégyen versenyeztek az elmúlt hónap végén azért, hogy vajon melyikük juthat el az országos döntőre? A balassagyarmati hét leány a női szabó, a hét fiú az asztalosszakmában indult. E versenyt, amely a színvonalasabb iparitanuló-képzést szolgálja, ezentúl minden évben megrendezik Balassagyarmaton. Nógrádi Népújság, 1961. április 8., 4. o. HARMINC EVE 1971-ben 14. alkalommal szervezi meg KISZ KB az önkéntes ifjúsági építőtáborokat. Nógrád megyéből az időn 350 fiú és 700 leány vehet részt a nyári munkákban. A fiúk Martonvásáron, illetve Egerfarmoson dolgoznak a balatoni autósztráda második nyomvonalának építésében. A lányok a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot keresik fel ismét. Nógrád, 1971. április 4., 12. o. Az autósok régi vágya teljesül a hét végén. A Magyar Autóklub salgótarjáni csoportja kezdeményezésére indul a „sárga angyal”, az országúti segélyszolgálat 500-as Steyer Puch gépkocsija, amely a klubtagoknak díjtalan segítséget nyújt. Pénteken kel először útra Salgótarján-Somoskőújfalu, majd Salgótarján-Jobbágyi-Galyatető útvonalakon. Nógrád, 1971. április 7., 8. o. ______________________________HÚSZ ÉVE_________________________ M int hírül adtuk, a minap Salgótarjánban megalakult a Nógrádi Sándor Múzeum Baráti Köre. A hetvenes évek második felétől Nógrád megyében is hagyománya van már e tevékenységnek. Először a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum Baráti Köre jött létre 1977-ben, majd a balassagyarmati Palóc Múzeumban 1979-ben alakult meg e kör. Nógrád, 1981. április 4., 7. o. Valóban részei lettek-e Balassagyarmatnak az immár nyolc esztendeje hozzácsatolt Ipolyszög és Patvarc? Fölgyorsult-e a fejlődés a peremkerületekben? Sok, kevés, vagy elegendő a buszjárat? - Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott választ dr. Vass Miklós, a városi tanács elnöke hétfőn a végrehajtó bizottság ülésén. Nógrád, 1981. április 7, l.o. ______________________________TÍZ ÉVE_______________________________ S algótarján város önkormányzata ülésén napirend előtt gazdát cserélt az alpolgármesteri szék. Nyílt titok volt, hogy dr. Szabó Sándor lemond posztjáról, amit annak idején ideiglenesen vállalt el. Továbbra is a testület tagja marad, mint önkormányzati képviselő. A testület úgy döntött, hogy főállású polgármestert választ Detre Jenő személyében. Új Nógrád, 1991. április 3., 1. o. A bátonyterenyei önkormányzati képviselő-testület a legutóbbi ülésén döntött arról, hogy április elsejével létrehozzák az egészségügyi gondnokságot. Az önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező szervezeti egység a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociális osztályán belül működik. A gondnokság az egészségügyi alapellátás területén lévő intézmények zökkenőmentes tevékenységét biztosítja. Új Nógrád, 1991. április 5., 1. o. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: BÓDI GYÖRGYNÉ DR.
