Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-06 / 80. szám

2001. ÁPRILIS 6., PÉNTEK SPORT TÜKÖR Nógrád Megyei Hírlap - 11. oldal Labdarúgóedzők Európában: licenc, diploma, vagy semmi? Tekintettel a hazai, meglehetősen ellentmondásos helyzetre (TF-diplomával, négyéves tanulás után nem, viszont UEFA B- lincenccel lehet élvonalbeli futballcsapatnál edzősködni), megnéztük tizenegy európai ország szövetségénél: náluk mi a helyzet? A válaszok visszhangja: más, mint Magyarorszá­gon... A legkirívóbb eset: a magyar csapattal egy vb-selejtező csoportban lévő románoknál a jelenlegi (Bölöni László), s két volt szövetségi kapitány (Jenei Imre és Anghel Iordanescu) nem ülhetne élcsapat kispadján, ha csak a papír számítana. ANGLIA A szigetországban nincs sem­milyen szabályozás arra vonat­kozóan, hogy milyen szakmai kritériumoknak kell megfelelni­ük a Premier League-ben foglal­koztatott futballedzőknek.- Jelenleg minden egyes klub saját hatáskörében dönt arról, hogy milyen igényeket támaszt a szerződtetni kívánt edzővel szemben, szükségesnek tart-e bármilyen szakirányú képzett­séget - mondta az Angol Labda­rúgó Szövetség (FA) szóvivője. - Az FA előtt fekszik már az a terv, amely kötelezővé kívánja tenni az edzők számára az európai szövetség, az UEFA által is elis­mert egységes szakmai képzett­séget, s arra számítunk, hogy két-három éven belül meg tud­juk honosítani ezt a gyakorlatot a bajnokságban. AUSZTRIA- Jelenleg az osztrák, úgyne­vezett „A-jogosítvány” szüksé­ges ahhoz, hogy egy edző neves klubnál kapjon munkát, de miu­tán Ausztria már csatlakozott az UEFA profi licencét megkövete­lő irányvonalához, hamarosan már csak ilyen papírt fogadnak majd el az élcsapatoknál - hang­zott a tájékoztatás a szövetség­ben. Az osztrák edzői diploma megszerzéséhez olyan speciális állami képzésben kell részt ven­ni, amely négyszemeszteres ok­tatásból áll. Először a tartomá­nyi szövetségek valamelyikénél szükséges elvégezni az alaptan­folyamot, utána legalább egy évig utánpótláscsapatnál kell edzősködni, csak ezután követ­kezhet a felsőbb szintű képzés. Ami egy magyar edző ausztri­ai foglalkoztatását ületí, egyelő­re még létezik a nosztrifikáció - amely során elfogadják a ma­gyarországi végzettséget igazoló papírokat - de ez hamarosan megszűnik, abból kiindulva, hogy egyre több ország csatla­kozik az UEFA-edzőképzéshez, s az abban szerzett bizonyítvá­nyokat automatikusan elismerik majd. BELGIUM Csak testnevelési főiskolai diplomával, vagy - a legtöbb esetben - a szövetség edzői tan­folyamának elvégzésével lehet valaki első osztályú hivatásos labdarúgócsapatnál edző. A Belga Labdarúgó Társaságok Ki­rályi Uniójában azt mondták, hogy olyan edzői tanfolyam bi­zonyítványa a követelmény, amelyet az európai vagy a nem­zetközi labdarúgó-szövetség, tehát az UEFA vagy a FIFA akk­reditált, azaz az általa támasz­tott követelményeknek megfele­lőként elfogadott. Mivel a belga szövetség tanfolyama ilyen hite­lesítést élvez az UEFA-tól, így annak bizonyítványával gyako­rolhatja valaki az edzői hivatást. Enzo Scifo, a volt sokszoros vá­logatott játékos esete azért jel­lemző a belgiumi felfogásra: ta­valy fejezte be pályafutását az Anderlechtben és leszerződött a Charleroihoz, hogy nagy ta­pasztalatával mint menedzser segítse az akkor kiesési gondok­kal küzdő csapatot. A Charleroi végül bennmaradt az első osz­tályban, de az edzőt elküldték és Scifot egyszeriben felkérték, hogy játékos-edzőként irányítsa a csapatot. Ő azonban még nem végzett el semmilyen edzői tan­folyamot, de miután kötelezett­séget vállalt arra, hogy haladék­talanul megkezdi a féléves edzői iskolát - amely heti két­szer kétórás előadást jelent - addig is dolgozhat tovább. Hol­landiában szinte teljesen ugyanaz a helyzet, mint Belgi­umban. FRANCIAORSZÁG Elvileg a Nemzeti Labdarúgó Intézetben (Institut National de Football) szerzett legmagasabb fokú, harmadik színtű diplomá­val lehet élvonalbeli csapat kis- padjára ülni. Nem egyszer elő­fordul azonban, hogy egy első osztályú klub vezető edzője nem rendelkezik a megfelelő ké­pesítéssel, ez esetben olyan sze­mélynek kell a közvetlen kör­nyezetében dolgoznia, aki elvé­gezte az iskolát. Volt élvonalbeli labdarúgók - vélhetően tapasztalatuknak kö­szönhetően - könnyítést élvez­nek, a szokásosnál gyorsabban szerezhetik meg a diplomát. Az edzők munkavállalásának feltét­eleit a jelentős hatalommal ren­delkező szakszervezet ellenőr­zi. JUGOSZLÁVIA A szövetség előírásai szerint első és második ligás csapat szakvezetője kizárólag a testne­velési főiskolán vagy egyetemen szerzett edzői oklevéllel rendel­kező személy lehet. LENGYELORSZÁG Labdarúgóedző csak az lehet, aki elvégezte a magyar TF-nek megfelelő Akadémia Wycho- wania Fizycznego elnevezésű főiskolát.- A diploma megszerzése után - mondta Henryk Apostol, a szövetség (PZPN) szakmai kérdésekért felelős elnökhelyet­tese - az illető úgynevezett má­sodosztályú edzői engedélyt kap, amellyel az ifjúsági csapa­toknál megkezdheti edzői tevé­kenységét, vagy segédedző le­het ugyanott egy tapasztaltabb tréner mellett. Az ifjúságitól a felnőttcsapathoz kerülést nem kötik semmilyen külön előfelté­telhez. tékvezetői képesítés. A B-licenc birtokosai ifjúsági, valamint fel­nőtt amatőr csapatoknál végez­hetnek edzői munkát. (Gyakor­latilag ugyanerre jogosítana egy magyarországi UEFA B-licenccel rendelkező szakembert is a vég­zettsége.) A B-kategóriás edzői enge­déllyel rendelkezők kétévi mű­ködés után, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) által rendezett 160 órás tanfolyam elvégzésével szerezhetik meg az A-licencet. Ez az engedély feljogosítja őket arra, hogy valamennyi osztály­ban szereplő ifjúsági és amatőr csapatoknál edzősködjenek. Egyévi A-licenchez kötött edzői tevékenységgel a háta mö­edzői tevékenységet (az első ka­tegória az amatőr, a második vi­szont már a professzionális szintet jelenti). A tanfolyam kétéves, de több szakaszból áll (egy-másfél hó­napos időszakokat kell egyfoly­tában Covercianóban tölteni bentlakással), és néhány millió lírába kerül. Aki elvégzi a tanfo­lyamot és megkapja az első ka­tegóriás edzői engedélyt, az a nemzetközi megállapodások­nak megfelelően vállalhat kül­földön is munkát. A FIGC illeté­kesei azt mondták, hogy Olasz­országban nagyon szigorú a szűrő: ezer amatőr edző közül általában csak egy válik első ka­tegóriássá. Európa legnagyobb részében csak licenccel foglalható el a kispad. A többieknek más ülőhely után kell nézi... fotó: nmh archív Ahhoz, hogy valaki elsőligás csapathoz kerüljön, úgyneve­zett edzői engedélyért (lengye­lül licencja) kell folyamodnia a szövetséghez. Ehhez minimum ötéves edzői tapasztalattal kell rendelkeznie. A szövetség illeté­kesei mérik fel az illető szaktu­dását, ezért a klubok, amikor edzőt keresnek, a PZPN-hez for­dulnak. Nincs, versenyeztetés több jelölt között, a klubok meg­bíznak a szövetség ítélőképes­ségében, elfogadják javaslatát és szerződtetik az ajánlott edzőt. NÉMETORSZÁG A háromlépcsős szakmai pi­ramis tetejére följutott szakem­berek vállalhatnak csak edzői munkát a Bundesliga első és második osztályában. A legalacsonyabb szint labda­rúgóedzők esetében az úgyneve­zett B-licenc (működési enge­dély); ezt minimum 120 órás tanfolyam elvégzésével lehet megszerezni a tartományi szö­vetségek égisze alatt. Előfeltétel még az egyesületi tagság, sport­orvosi igazolás, rendőrségtől ka­pott erkölcsi bizonyítvány és já­gött a német szakember jelent­kezhet a kölni német sportfőis­kola (DSHS) labdarúgó-szakok­tatói tanfolyamára. A hat hóna­pos képzés után az UEFA által elismert edzői minősítést kap, amelynek birtokában bármely osztályban (beleértve a Bundesliga első és második osz­tályát) szereplő labdarúgóklub­nál vállalhat edzői munkakört. OLASZORSZÁG Csak az lehet első kategóriás edző, aki megszerzi a szükséges engedélyt (jogosítványt, bizo­nyítványt). Ehhez azonban el kell végeznie az Olasz Labdarú­gó Szövetség edzői részlegének (FIGC) Covercianóban szerve­zett tanfolyamát. A felvételi vizsga gyakorlatilag egy pályá­zat, amelynek legfőbb eleme a szakmai önéletrajz. Nem feltétel a felsőfokú iskolai végzettség (még az érettségi sem!), viszont csak az jelentkezhet az első ka­tegóriás edzői képzést nyújtó tanfolyamra, aki már megsze­rezte az alsóbb (első és máso­dik) kategóriában az engedélyt, és a gyakorlatban is folytatott OROSZORSZÁG A szövetség egyelőre nem csatlakozott még az edzősködést szabályozó UEFA- egyezményhez, így belső ren­delkezések szabják meg azokat a feltételeket, amelynek eleget téve lehet csak valaki tréner a klubcsapatoknál. Erről Vlagyi­mir Ragyionov főtitkár adott tá­jékoztatást: a legfelsőbb ligában edzősködő szakemberek szá­mára a szövetség úgynevezett A-kategóriájú működési enge­délyt ad ki. Az edzői engedély alapfeltéte­le valamilyen felsőfokú végzett­ség - kívánatos egyébként, de nem kötelező, hogy az illető el­végezze a moszkvai edzőfőisko­lát - valamint egy kéthetes tanfo­lyamon való részvétel, s az azt követő sikeres szakvizsga. Az edző ezt követően kaphat mun­kavállalási engedélyt a nemzeti bajnokság legfelsőbb osztályá­ban szereplő klubcsapatoknál. ROMÁNIA A szövetség (FRF) kemény vi­tában áll az UEFA-val a román edzők szakmai minősítésének kérdésében - nyilatkozott Comel Dragusin, az FRF techni­kai bizottságának titkára, a ro­mán labdarúgás edzőiskolájá­nak irányítója. A szakember azt mondta: Romániában az FRF szaktestü- letei öt kategóriába sorolják a képesített edzőket. A IV. és az V. kategóriájú képesítéssel ren­delkező edzők megkapták az UEFA B-minősítést, a III. kate­góriás edzők pedig az európai szakszövetség A-minősítését. Romániában az UEFA B- kategóriás edzők gyermek, ifjú­sági és felnőtt amatőr csapatok­nál és a nemzeti bajnokság C- ligájában szereplő kluboknál tölthetnek be szakvezetői mun­kakört.- Jó ideje kemény vitáink vannak az UEFA illetékeseivel arról, hogy egyenértékűsítsék a mi I. és II. kategóriás minősíté­sünket az ő Pro minősítésükkel. Most ott tartunk, hogy ehhez még néhány órával tó kellene egészítenünk tanulmányi prog­ramjainkat - mondta Comel Dragusin. Hangsúlyozta, hogy abszurd helyzetek alakultak ki, mivel nincs egyelőre egyetértés az UEFA és az FRF között. Az olyan neves romániai szakem­berek, mint Jenei Imre (román és magyar exkapitány, jelenleg a szövetség technikai igazgatója), Anghel Iordanescu (exka­pitány), Bölöni László (szövet­ségi kapitány), Mircea Lucescu (a Galatasaray edzője) és má­sok, akik hazai és nemzetközi teljesítményükkel méltán sze­reztek maguknak hímevet, nem rendelkeznek az UEFA Pro mi­nősítésével, így elméletileg nem lehetnének edzők élvonalbeli csapatnál. UKRAJNA- A szövetség által kiadott en­gedélyhez kötik az edzői alkal­mazást a vezető klubokban - mondta Szabó József, a kijevi Dinamó futballklub alelnöke, a nemzeti válogatott volt szövet­ségi kapitánya. Az engedélyezési rendszer másfél éve működik, korábban minden kötöttség nélkül lehe­tett valaki labdarúgóedző. A je­löltek az iskolai végzettséget igazoló okmányok benyújtása után egy körülbelül egy hóna­pos tanfolyamot végeznek el (évi három részletben: nyáron és októberben van egy-egy tíz­napos, decemberben pedig egy kéthetes oktatási periódus), ami után vizsgát tesznek és ezután kapják meg a szövetségtől a működési engedélyt. A felsőfo­kú végzettség nem előírás, de általában a legtöbb edzőnek van sportegyetemi (TS) végzett­sége. Rivális versenysorozatot kaphat a Forma-1 A Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke szerint gyorsan tető alá lehet hozni a Száguldó Cirkusz vetélytársát A Forma-l-hez kapcsolódó eu­rópai vezető autógyártó cégek egy hasonló versenysorozat létrehozá­sát tervezik, mert nem értenek egyet a televíziós közvetítési jogo­kat részben birtokló német Kirch- médiacsoport elképzeléseivel.- A közelmúltban történt válto­zások miatt és az autósport érde­kében jutottunk erre az elhatáro­zásra - mondta Paolo Canlarella, az Európai Autógyártók Szövetsé­gének (ACEA) elnöke, aki egyben a Forma-l-ben szereplő Ferrari is­tállót birtokló FIAT gyár első em­bere. Az olasz cég mellett az ACEA tagja a Renault (Benetton), a Ford (Jaguar), a BMW (Williams) és a DaimlerChrysler (McLaren) is, amelyek egyaránt érdekeltek a Forma-l-ben. A szóban forgó au­tógyártók attól tartanak, hogy a jö­vőben esetleg fizetős csatornákon közvetítenék a futamokat, ami je­lentős reklámbevétel-kiesést jelen­tene számukra.-Ha Leo Kirch valóban döntési helyzetbe kerül, kénytelenek le­szünk megszervezni egy új baj­nokságot. Ehhez egyébként meg­vannak a szükséges eszközeink - mondta a vasárnapi Brazil Nagydí­jat követően egy névtelenségbe burkolózó érdekelt. A német szövetségi versenyhi­vatal március 30-án hagyta jóvá, hogy a Kirch-csoport beszálljon a Forma-1-es autóverseny-üzletbe. A hatósági engedéllyel lehetősége nyílik, hogy jelentős tulajdonrészt szerezzen, illetve opciót kapjon ré­szesedés megvásárlására a Speed Investment Ltd-ben, amely az EM.TV média- és hirdetési társa­ságnak a Forma-l-hez fűződő ­egyebek között televíziós közvetí­tési - jogait birtokolja. Max Mosley, a Nemzetközi Au­tomobil Szövetség (FIA) elnöke szerint nincs akadálya annak, hogy elinduljon egy, a Forma-l- hez hasonló új versenysorozat.- Ugyanúgy kezelnénk, mint a többi hozzánk tartozó viadalt. Ter­mészetesen alapfeltétel, hogy biz­tonságos legyen - mondta Mosley az európai vezető autógyártó cé­gek bejelentésére reagálva. - Sze­rintem rövid idő alatt tető alá lehet­ne hozni az új sorozatot, de gondo­lom a jelenleg érvényben lévő Concorde-megállapodás lejártáig nem lépnek ebben az ügyben az érintettek - tette hozzá Mosley. A Concorde-megállapodás - amely a csapatok és a Formula One vállalat kapcsolatának részle­teit rögzíti - 2007 végén jár le. A nagy gyárak átirányítják autóikat? FOTÓ: AMBER PR

Next

/
Oldalképek
Tartalom