Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)
2001-04-28 / 98. szám
Jr ..................................................w I— IS rr Í XJ 1(1 mm LÍA ZLLL 1a nógrád megyei hírlap melléklete 2001. ÁPRILIS 28. | Fiatalon a világot jelentő deszkákon Albimovics Milán Salgótarjánba hazajön vendégszerepelni Táncolni egyet jelent a mindennapi testi-lelki gyötrelemmel, ők azok, akik értékeket hoznak létre, hagyományokat őriznek és mentenek át, az utánunk következő generációnak - a salgótarjáni Albunovics Milán azonosul e szép gondolatokkal, s nemcsak vallja, meg is éli a gyötrelemmel járó örömöket. A tizenkilenc éves fiatalember az Állami Népi Együttes Budapest táncegyüttesének tagja. Salgótarjánban él, onnan ingázik a fővárosba. Estébe, éjszakába nyúló próbák, sikerrel járó fellépések itthon és külföldön. Április 30- án újra itthon, salgótarjáni színpadon lép deszkákra együttesével a Tarjáni tavasz rendezvénysorozatában. „Minden rendű emberi dolgokhoz” Lesz-e színművész a versmondóból?- Hogyan kezdődött, s indult el, mint mesében egy fiatal legény szerencsét próbálni a fővárosba, onnan a nagyvilágba?- Salgótarjánban a Pitypang táncegyüttesben kezdtem 1991- ben, ott szerettem meg a néptáncot, hogy ez az érzés kialakult bennem, elsősorban mesteremnek, Szmolenszky Gábornak köszönhetem. 1994 decemberében lettem a Nógrád táncegyüttes tagja, majd 1998 áprilisában Zswráfszky Zoltán hívására az Állami Népi Együttes Budapest táncegyütteséhez mentem.-Nyilván ennek is van története...- Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető 1997 őszén vendégkoreográfusként Salgótarjánban járt, ahol a szolnoki néptáncfesztiválra készülő Nógrád táncegyüttes produkcióját tanította be. Sokat voltunk együtt, a próbák során át egészen a szolnoki sikerig. Azt követően hívott magához és kérte, ha 18 éves leszek keressem meg. Ugyanakkor sejtette velem, hogy elégedett volt a munkámmal, s ha így folytatom állami népi együttesi szerződésre számíthatok. Mit mondjak? Nagyon örültem a bizalmának. Ettől kezdve ha lehet még nagyobb kedvvel dolgoztam, miközben ünnep volt minden nap: a remény, a várakozás, az új, még ismeretlen világ iránti megismerés vágya hajtott. Mint, amikor valakivel januárban közük, hogy felvették az egyetemre és júüusban beülhet az iskolapadba. Tulajdonképpen 1998 ápri- üsától ülhetek én is ebben a „pád- bán”...- Hamarosan megláthatja a salgótarjáni közönség, mit tanult eddig, hogyan készül itthoni vendégszereplésére?- Nem elszakadva, mégis hazajönni a szülővárosomba mindig jó érzés, ilyen módon még inkább. Örömteli izgalommal, talán e két szóval fejezhetem ki a legjobban. Április 30-án, hétfőn 19 órakor a Tarjáni tavasz rendezvénysorozat egyik produkciója lesz a „Csárdás! A kelet tangója” című műsor, amit a Magyar Állami Népi Együttes Budapest tánc- együttese mutat be.- Mondana néhány szót az együttesről és a tervezett műről.- Művészeti vezetőnk Zsuráfszky Zoltán, akinek egyénisége meghatározó az együttes életére. Sajátos arculata van együttesünknek, ebbe éppúgy belefér a gondolaü tartalmú színpadi feldolgozás, mint a paraszti zene. A tánckultúra, mint valódi népzene- és néptánchagyomány ápolása, bemutatása. A „Csárdás! A kelet tangójáét amerikai turnéra készítette koreográfusunk. Bemutattuk Kanadában, Floridában, New Yorkban, Atlantában, Washingtonban, de Európában is például Svájcban, Németországban, s legutóbb Szarajevóban. Remélem, hogy a salgótarjáni közönség tetszését is elnyeri együttesünk műsora.- Közeleg a tánc világnapja milyen érzéseket kell egy fiolái táncművészben az alkalom?- Hétköznapjaimban élem meg ezt az érzést, hiszen a tánc gondolatával kelek fel és azzal is fejezem be a napot: fárasztó, gyötrő próbák sorát követően gördülhet csak fel a függöny, amikor a legjobbat igyekszem, igyekszünk nyújtani, s az elért siker, a közönség tapsa vezet el a boldogsághoz. így érzem, a tánc művészet, és ez a művészet kötelez!- ígéretes pálya elején, sok siker várhat még önre a világot jelentő deszkákon. Tehet-e valamit szülővárosa, Salgótarján néptáncművészetéért?- A két dolog nincs eüentét- ben, csupán időbeosztás kérdése, meg kellő energia szükségeltetik, az meg egy 19 éves fia- talembernél nem lehet hiánycikk... De félre a tréfával, nagyon szeretnék tanítani Salgótarjánban néptáncot, balettet. Tárgyalok is erről egy iskolával, de még korai lenne róla bővebben beszélni. Hogy miért él bennem ez az érzés? Tenni valamit azért a közösségért, amelytől eddig csak kaptam, emberségben, tehetségben gyarapodtam. Visszaadni belőle valamit másoknak, fiataltól fiataloknak. Ez jó dolog lenne... SZABÓ GY. SÁNDOR A műfaj egyik legrangosabb hazai versenyén dobogós helyezést ért el a nógrádi egyetemista leány. A vers- és prózamondóverseny zsűrije kifejezett kérésére, a gálaműsorban újra előadhatta a „Minden rendű emberi dolgokhoz” című költői vallomást. Tatabányán rendezték meg nemrégiben az országos József Attila vers-és prózamondóversenyt, amely a résztvevők tekintetében mára nemzetközivé szélesült. A versenyen a megyék, városok leg- kiválóbbjai vehettek részt, a határon túfi magyar anyanyelvű fiatalokkal együtt. Nógrád megyét ketten képviselték a háromnapos versenyen. Nevezetesen Oláh Zoltán, a balassagyarmati középiskolás, illetve Jakab Gabriella az Eötvös Loránd Tudományegyetem másodéves magyar szakos hallgatója, aki egyébként Bátonyterenye rákóczitelepi városrészében él, amikor nem az egyetemen tartózkodik. Gabriella, a fiügrán termetű ifjú hölgy, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulójaként került közelebbi kapcsolatba az előadóművészettel. Négy éve tagja a salgótarjáni Pódium Stúdiónak, amelynek egyetemistaként is aktív tagja maradt, rendszeresen pódiumra lép az előadókkal. A tatabányai versenyt idézve önnön szereplését igyekszik „háttérbe ” tolni, Domonkos Mátyás irodalomtörténész, zsűrielnök személyét emlegeti inkább, s megyei versenyzőtársa érdemeit ecseteü, mintsem a magáét. Lelkesen me- séfi, hogy a mindössze tizenhét éves Zoltánt különdíjra érdemesítették, azok értékítélete alapján, akik a magas színvonalú verseny korábbi győztesei voltak. Annyit azért önmaga kapcsán is megemlít, örül az elért eredményének. Gabriella életében az irodalom nagyon fontos szerepet játszik, s nem kizárólag műélvezői szinten. Korábban a salgótarjáni KiViSzI Színpadnak is tagja volt, ami arra utaló, kacérkodik a színjátszással is.- Valóban a színipálya vonz leginkább, s bár jelenleg más irányú tanulmányokat folytatok, nem adom fel, hogy egyszer színész legyek.- Akkor játsszunk kicsit, amennyiben most és azonnal ajánlatot kapna színházaktól melyiktől milyen szerepet fogadna el?- Nincsenek úgynevezett szerepálmaim, ha viszont válogathatnék, a klasszikusokat, Shakes- peare-t, Csehovot választanám. Ránézésre, nem is várt tőle más választ az érdeklődő, alkatilag, külseje után ítélve épp a tragika, a drámai hősnő szerepét osztaná rá, különösen hogy tágra nyílt, barna szemeivel is szembenézett. Törékeny, finom alkata ellenére, vagy talán éppen amiatt, nagyon is tisztában van a pályán való érvényesülés viszontagságos útjaival. De ő azt mondja, ha egyszer megadatik, hogy színre lépjen, nem törekedne országos hírnévre, sem kérészéletű, csalóka dicsfényre. Vágyai netovábbja, hogy egy kisváros, esetleg egy megye közönségének játszhasson majd valamikor, s hogy a rivaldafényben állva is, megőrizze emberi méltóságát. J. K. A táncos civilben fotó: gyuriáh t. Egy fergeteges láncjeleneiben kalapban _____fotó: nagy zoltáh J akab Gabriella ■ Szellemképes asszonylelkek Színházi estéh Madame Arcati (Rátonyi Hajni), aki megidézi a szellemeket Spiritiszta szeánsz asztaltáncol- tatással, szellemidézéssel - egy időben divatos foglalatosság volt unatkozó hölgyek és urak, témára, ihletre váró művészek körében. Gyanítom ezért volt sikere Noel Coward angol író 1941-ben írt, a „Vidám kísértet” című darabjának is, ahol csak bemutatták, szinte a fél világon. Magyarországon először a Művész Színházban, játszották 1947-ben Tolnay Klárival, Sennyei Verával, Ráday Imrével majd kétszer á Pesti Színházban: 71-ben Ruttkai Éva, Bánki Zsuzsa, Tábori Nóra és Somogyvári Rudolf, 89-ben Tábori Nóm, Almási Éva, Halász Jutka és Lukács Sándor közreműködésével. Ezúttal a Soproni Petőfi Színház tűzte műsorára és hozta el Salgótarjánba is e valószínűtlen komédiát. (Ez nem csupán jelzős szerkezet, hanem műfaji megjelölés.) Kérdés, hogy immár a XXI. században, a számítógép és az Internet meglehetősen egzakt világában, a kemény merkantil gondolkodás uralma idején menynyire fogékony a közönség az ilyen témákra? Embere válogatja, biztosan vannak manapság is, akik szeretnek (egy kicsit) borzongani, eljátszani, elszórakozni azon, hogy a képzeletünkben élő kísértetek megelevenednek és valóságos figuraként jönnek- mennek közöttünk. Őszintén be kell vallanom, nekem „nem esetem” a szellemjárás. Bár érzelmileg nem tartom magam sivárnak, szegénynek, túlságosan földhöz ragadt vagyok mindenféle virtualizmushoz, világvégi hangulathoz, nostredamusi tanításhoz. Kell-e mondanom, hogy kifejezetten unatkoztam - sőt idegesített - amikor Charles Condomine, az író elhunyt első felesége - majd később az ugyancsak jobblétre szenderült második is - újraéledve megjelent a színpadon. Elfogadom persze, hogy Coward jó néhány poénja igazi humorfonrás, mint ahogyan az is tény, hogy sokat lehet derülni annak, akinek ehhez van hajlama és kedve például azokon a szituációkon, amikor az élők számára - kivétel a volt férj - láthatatlan asszony (illetve asszonyok) megjelenik (illetve megjelennek) a színen. Aki ugyanis nem látja őt (őket), gyakori hely- és helyzetváltoztatásukat sem-tudja követni. Ugyancsak sokak számára lehet mosolyogtató Madame Arcati, a biciküvel közlekedő, habókos hölgyemény alakja, akinek hókuszpókuszai tulajdonképpen elindítják a túlvilág „materializálódását”. A soproniak „Vidám kísértet”-ét Székhelyi József rendezte korrekten, a csacska történethez képest érdekesen, figyelemre méltóan. Érdemeként hozható fel a színészválasztás. Kiválasztottjai általában méltóak a nagy nevű elődökhöz. Különösen áll ez az egyre inkább „beérő”, előadásról előadásra jobb Rátonyi Hajnira (legutóbb a „Vegyes párosában volt az operabarátok körének elnöke) Arcati nem könnyű, túlzásokra hajlamosító szerepében. Ezúttal is jól érvényesült Bács Ferenc elegáns megjelenése, kulturált beszéd- készsége, bár érzelmileg akár szélesebb skálán is mozoghatott volna. Kellemes jelenség volt a második feleség szerepében Borbás Gabi, különösen a kendő nélküli frizurával. A többiek sem „lógtak ki” a sorból. Rácz Brigittának sokkal jobban állt a szobalány setesutasága, mint a megelőző darabban a szerelmes rajongó figurája. Az eseményekre felettébb kíváncsi Bradman házaspár nőtagjának, Törtei Tündének a szüntelen vihorászása - akár „előírt”, akár a rendező találta ki, akár saját maga kreálta - nehezen elviselhető. _______________________________________1CSÉBÉ) M édiumok az asztal körül: Charles (Bács Ferenc), második felesége Ruth (Borbás Gabi) és a Bradman házaspár (Törtei Tünde és Kemács Péter) FOTÓ: P. TÓTH LÁSZLÓ New Orleans-i stílus jegyében Ha a május 4-i, pénteki dbdeland-gálakoncert hangulatát szeretnénk előzetesen felidézni, egy ősi, hiteles New Orleans-i stílusú, mégis sajátosan közép-európai jazz koncert részesei lehetünk a József Attila Művelődési Központban. Ami a közép-európai sajátosságot illeti, ezen az estén a tradicionális jazz hangulatában legalább annyira karakteresen jelen lesz a környezet, a lakóhely szellemisége, azaz Prága, Krakkó és Szeged. Aki a fesztivál elmúlt 16 évét nyomon követte, pontosan tudja, hogy dr. Molnár Gyula és csapata mindig kész a meglepetésre. Ezúttal a hagyományos dixielandformáció mellett újdonság a szaxo- fonquartett bemutatkozása jelent, melyben Molnár Gyula és fia játszik együtt. A Molnár Dixieland Band két meghatározó személyisége, a zseniális énekeszongorista Garay Márta és a virtuóz klarinétos Molnár Gyula Az ő kettősük garantálja a szegedi együttes mindenki mástól megkülönböztető stílusát, Gyula és Márta szoüsztikus adottságai szinte kínálják az egyéni ízű feldolgozásokat, a gyakori stílus- és műfajbeli kirándulásokat. Egy képzeletben dixielandválogatott, egy közép-európai All Star Band biztos tagjai lennének mindketten. Aki valaha járt Prágában, azt az óváros történelmi levegője és építészeti szépségei mellett bizonyára a jazz kocsmák hangulata is megérintette. A prágai Dixieland Messengers a - fesztivál valamennyi szereplői közül - leghívebb őrzője és művelője a New Orleans-i stílusú zenének, mégis összetéveszthetetlenül cseh. Jan Boba, a krakkói együttes művészeti vezetője Európa-szerte ismert virtuóz zongorista, aki egyaránt otthonos a ragtime, a blues és a szving világában. A korban két generációt ötvöző zenekar repertoárja rendkívül széles, koncertjeiken a dixieland világától gyakran messze elkalandoznak. De aki szereti a lüktető szvinges jazzt, a füstös bluest és a mozgásra serkentő boogie-woogie-t, azok nem fognak csalódni az általuk „happy jazz”-ként meghatározott egyedien bobás zenei hangulatú koncertben. A örömzenén ez a három banda együtt muzsikál. A vüág egyik legjobb, de mindenképpen legnagyobb szívű session-zenésze, Molnár Gyula lesz a házigazda, s ahol a zseniális hegedűs Frankié Lato is a Storyville Jazz Banddel együtt jelen lesz. Május 4-én éjféltől ez az „álom” a Karancsban megvalósul. Dixielandrejtvény A Nógrád Megyei Hírlap és a dixielandfesztivál közös játéka A kérdésekre adott jó válaszok előtti betűk helyes sorrendbe rakásával egy hangszer nevét kapják a játékosok. Ezt a szét kell eljuttatni a József Attila Művelődési Központ címére (3100 Salgótarján, Fő tér 5.) Ne felejtsék el ráírni a megfejtő nevét, címét, telefonszámát! A helyes válaszokat beküldők közűi május 3-án, csütörtökön a Fő téren sorsolják ki a nyerteseket, akik belépőjegyet és CD-t kapnak ajándékba. 1. Hány éves a Miskolci Dixieland Band? (V) 15, (C) 20, (P) 10 2. Frankié Lato hangszere? (D) bendzsó, (T) gitár, (N) hegedő 3. Ebből a városból érkezik Carol Cass: (6) Los Angeles, (W) New Orleans, (A) New York 4. Hány főből áll a vasárnapi spirituálé- és gospelkoncertet adó együttes? (M) hat, (K) három, (E) négy. 5. Bényei Tamás a trombita mellett kiválóan játszik még: (U) pozanon, (0) bendzsón, (E) gitáron 6. Szlovákia melyik városából érkezik a BB Band Dixieland Jazz Band? (X) Besztercebánya, (Ú) Kassa, (í) Losonc 7. A Hotel Karancsban rendezendő jam session házigazda együttese?. (Ü) Hot Jazz Band, (S) Molnár DB, (I) Benkó DB 8. A József Attila Művelődési Központban rendezendő dixielandbál házigazdája? (Y) Molnár DB, (H) Hot Jazz Band, (Ú) Traditional DB 9. Mi a neve a vasárnap délután 3 órakor kezdődő hivatalos zárórendezvénynek? (G) záróblues, (0) búcsúkoncert, (W) zárókoncert Molnár Dixieland Band, Szeged ■ Boba Jazz Band, Krakkó ■
