Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-21 / 92. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT M E GYEI KÖRKÉP 2001. ÁPRILIS 21., SZOMBAT Faragó Zoltán: T £ K £ P j Á Ó Öreg fák méltósága Jeges reggel, madárdallal Kora reggel van még, s jégkéreg fedi a pocsolyákat az Eresztvény és Somoskő közötti földúton a keréknyomokban. Vékonyka, nem vastagabb, mint a ceruza, olvadozik is, - de mégiscsak jég. Tavasz közepét is elhagytuk már, a legkorábbi vadvirágok régen elnyíltak, a domboldalak itt-ott még fehér­lenek a kökény bokrok szirmaitól, menyasszonyi ruhában pompáznak a vadkörtefák, de a tél utóhadai is a kertek alatt lopakodnak. Nem képviselnek már komoly haderőt, csak afféle gerilla alakulatok, az ellenséget inkább csak fenyegetéssel tartják rettegésben. Ez a fajta hadviselés azon­ban elegendő volt arra is, hogy Salgótarján környékén barnára színeződjenek a teljes virágjukban pompázó barack-, szilva-, meggy- és cseresznyefák, s már most búcsút mondhassunk a jó termésnek... bányinál alig nagyobb terület, domboldalban is van, mégis az ipolyszögi égerlápra emlékeztet. Elég persze tíz lépésnyivel odébb nézni, az ember máris rá­jön, hogy hol van... A vízben békák petecsomói sorakoznak: hiába a hideg idő­szak, a melegebb napok elegen­dőnek bizonyultak arra, hogy a kétéltűek szaporodáshoz lássa­nak. Talán a tavacskán keresz­tülfolyó patak vizének mozgása teszi, de jeget sehol sem látok a A magunk mögött hagyott hét nem arról lesz emlékezetes, hogy különösebben meleg lett volna. A hideg szél is gyakran feltámadt, s megcibálta a kifaka­dóban lévő lombokat, virágszi­romesőt fakasztott a kökény­bokrokról, a földre lapította a sokfelé már térdig érő füvet, s olyan barázdákat borzolt a sű­rűn álló szálak közé, mintha szellemek rohannának benne is­meretlen céljaik felé. A madárvilág azonban igen korán kelő ilyenkor már a hideg­gel, a széllel mit sem törődő! A többség már javában fújja a nó­táját - már amelyik tud olyat... A bokrok sűrűjében ugyanis vala­hol egy nyaktekercs kiabál: vi- vi-víí. Az éles hang messzire száll a bokros domboldal felett, most ráadásul a szél magával vi­szi. Mintha valami ragadozó vij­jogna, pedig ez a barnás alapon, szürke mintás, színeiben tehát leginkább a fakéregre emlékez­tető madár legfeljebb a hangyák és más rovarok szemében ve­szedelmes ragadozó. Egyébként igazi vonuló faj, a telet mele­gebb éghajlaton tölü, odút csak elvétve épít magának, olyankor is csak jól kikorhadt rönkökbe, sőt, ha nem talál ilyet, beéri holmi földi üreggel is. Táplá­lékát leginkább a föl­dön keresi, s kedvenc csemegéje a hangyák bábja. Ki gondolná ezek után, hogy a bar­nás színű, gyenge cső- rű hangyaevő a har­kályfélék közé tarto­zik? A szerény rokon persze ugyanolyan ér­dekes tagja a hazai madárfaunának, mint az összes többi har­kályfaj. Egy helyen keskeny patak csörgedezik itt keskeny medrében. Ahogyan lefelé ugrál a domboldalon, egy kis mélyedésben össze­gyűlik a vize. Szép kis tó alakult itt ki, körü­lötte égerfák sorakoz­nak. Egyik egészen öreg példány, törzsébe ökölnyi lyukakat váj- Kibomlottak a vadkörte virágai tak a harkályok, hiába nézegetem azonban, lakott odú nincs közöttük. Egyébként szó­A SZERZŐ virágzó mocsári gólyahír és ká­katövek,' kis sáscsomók között, pedig a közeli pocsolya teljesen befagyott reggelre. A közelben mátyásmadarak kergetődznek egy tölgy koroná­jában, aztán az egyik leröppen a rétre. Valamit szedeget a földről, alighanem gilisztákra, csigákra vadászik, mert nem sokkal ké­sőbb egy vadkörtefára telepszik, s a csőrét többször is hozzáfen­ve az ághoz eszik valamit. Az útról két citromsármány röppen fel közeledtemre, azután vörösbegyeket látok: ők is pár­ban járnak, azaz inkább szállnak... A bozótos­ban dalolnak az énekesrigók és persze a mindenhol látható feke­terigók sincsenek csendben. Egy mácso- nya csúcsán cigány-csa­láncsúcs üldögél, de amikor közelebb érek, elröppen. A vadrózsa­bokorban két őszapó veszekszik - énekelni, akárcsak a nyaktekercs, ők sem tudnak - azután négy tengelic repül át egy füves rész felett. A rét felett egy ölyv köröz végig lomhán, egyetlen szárnycsapás nélkül. A madarak nem zavartatják magukat, énekük egy pillanatra sem hallgat el. Tudják, hogy a lomha röptű ege- résző bajnoktól nem kell tartaniuk. A séta végén vissza­érek a patakparti pocso­lyához. A ceruza vastag- felvétele ságú, pár órával korábbi jégkéreg eltűnt már ró­la. Persze, hiszen tavasz van! galmazói azt várják a termé­szetkedvelőktől, hogy vegyék számba a környezetükben lé­vő idős fákat, azokat fényké­pezzék és rajzolják le. A Pomázon székelő Zöld Szív mozgalomhoz megyénk­ből ez idáig csatlakozott a sal­gótarjáni Petőfi iskola Zöld Szív klubja, Hulitka Róbert vezetésével. A Karancs Egy­let a Karancs- és a Medves- hegység idős fáinak számba­vételét, fotódokumentációjá­nak elkészítéséhez kéri a ter- Kocsánytalan tölgy Vecseklő felett ________■ mészetkedvelők segítségét. E zért fotópályázatot hirdet, A Zöld Szív Ifjúsági Ter­mészetvédelmi Mozgalom felhívással fordul a termé­szetszerető emberekhez az idős fák számbavétele, meg­mentésére. Többségünk kü­lönös üsztelettel fordul felé­jük: sugárzik belőlük a mél­tóság, a nyugalom, az idő végtelensége. E fák az erdő és az állatvilág fennmaradá­sának letéteményesei. A felhívás mindazokhoz szól, akik fontosnak tartják értékeink megőrzését, azt, hogy természeti értékeink­ben unokáink is gyönyörköd­hessenek. A felhívás megfő- Bükkfa a Medves-fennsíkon _____________m a melyen bárki résztvehet. Beküldhető tetszőleges szá­mú színes, vagy fekete-fe­hér fotó, melyek legkisebb mérete 13x18 centiméter. A kép hátán feltüntetendő a szerző neve és az ábrázolt fa helye. A képek beküldhe­tők Salgótarjánban a Civil Házba, a Karancs Egyletnek címezve, 2001. szeptember 15 -ig. A képekből kiállítást rendeznek, illetve azokat bemutatják az országos szervezőknek. Évszázados vadkörtefa ■ ______faragó zoltán felvételei i K ulturális folytonosság és megőrzés - Tisztelet a múltnak, egy jobb jövőért Csupán tíz éve annak, hogy véget ért az a négy évtizedes ideológiai irányítás, ami tudatosan elhanyagolta azokat a kulturális értékeket és hagyományokat, amelyek több mint 950 éven át meghatározták Magyarország identitását. Egy évtizede, hogy olyan értékek, mint a szabadság, a demokrácia, a történelem és a hagyományok hirtelen visszanyerték jelentőségüket. Ahogy újraéled a méltó­ság értéke, megszűnik a magánszemélyek alárendeltsége a hatalommal szem­ben, a kreativitás a minőséget optimáló értékké válik, fokozatosan újraéled az igazság és a szellem ereje, az állam már nem őrködik a vallás és az Istennel való kapcsolat felett, a kulturális folytonosság ismét életünk természetes része lesz. Több mint 1000 éves nemzetünk kultúrájában és hagyományaiban megvan a túléléshez szükséges erő és képesség. Történelmünk ismerete és tisztelete hoz­zásegít, hogy megértsük és helyesen fejlesszük a jelent, hogy ezzel hozzájárul­junk az eljövendő generációk jobb jövőjéhez. Az elmúlt évtized pozitív fejlemé­nyeket hozott a politikában, a gazda­ságban és a társadalmi vívmányokban. A NATO-csatlakozás és a várható eu­rópai uniós csatlakozás lépései hosszú távon az egész nemzetre stabilizáló hatásúak. Ma Magyarország valódi és komoly partnere a világnak, egy új központ Közép- és Kelet-Európábán A kulturális és társadalmi vívmányok je­lentős részét egyéni és civil szerveze­tek kezdeményezései tették lehetővé. Ezt az újjáéledést mutatja a nemzeti identitás részét alkotó évszázados val­lás és keresztény tradíció is. A bizalom és a remény tükröződik nemzetünk spirituális dimenziójában. Ahogy a pozitív változások megszilárdulnak és mindennapi létünk részeivé válnak, elhalványulnak emlékeinkben a szo­morú események, amelyekkel Ma­gyarországnak és népének szembe kellett néznie. A társadalmi megbéké­lést és a hosszan tartó társadalmi bé­két a felejtés, a megbocsátás és olyan feltételek megteremtése biztosítja, amelyek összehozzák a magyarokat, függetlenül attól, hogy melyik oldalon álltak, hogy közösen dolgozzanak, el­fogadva a toleranciát és a kompro­misszumokat. Magyarország azon az úton van, hogy visszanyerje korábbi megtisztelő helyét a nemzetközi kö­zösségben. A kulturális életben kulcsfontosságú a magánkezdeményezés szerepe. Az egyéni alkotókedvet történelmünk vala­mennyi értékének figyelembe vételével ösztönözni kell, minden korlátozás nél­kül. A világ felé a nemzetet megmutató ablak most nyitva áll. Szabadok va­gyunk, nincsenek korlátok, és messzire tekinthetünk. Képesek vagyunk meg­hozni saját döntéseinket, és felelősek va­gyunk a magunk és családunk jövőjéért. Határainkon messze túl is megoszt­hatjuk erőfeszítéseinket együttműköd­ve szomszédainkkal a haladás és a si­ker érdekében. A kulturális örökség és az identitá­sunk részét képező értékek megőrzése azok az oszlopok, amelyeken nyugszik a nemzet, és lehetővé válik a szomorú múlt okozta nyitott sebeink beforrása, a bánkódás átváltozása cselekvéssé, a közjó és minden magyar érdekében. Megható látni, ahogy történelmi csalá­dok leszármazottai, ahelyett, hogy pa­naszkodnának amiatt, amit szüleik vagy rokonaik elszenvedtek és elvesz­tettek, kezdeményező javaslatokkal to­vábblépnek, civil szervezeteket alapíta­nak és akcióterveket indítanak azzal a céllal, hogy vádaskodás nélkül segítse­nek és helyreállítsák a kulturális örök­ségünk részét képező értékeket. Ez a vi­selkedés erős és nagyon pozitív üzene­tet hordoz, az állampolgári felelős visel­kedés és hűség üzenetét, ami a nemzet érdekeit messze az egyéni érdekek elé helyezi. A Hungária Nostra, amelyet dr Véesey Eszter alapított a 90-es évek ele­jén, közvetlenül a magyarországi de­mokrácia kezdete után, úttörő szerepet játszott elkötelezve a magánszektort, hogy részt vállaljon a sürgető megőrzé­si tevékenységekben gróf Nádasdy Fe­renc indította el a Nádasdy Alapítványt és a hasonló nevű Akadémiát azzal a céllal, hogy segítse a korábbi Nádasdy- rezidencia, a nádasdladányi kastély helyreállítását, és ott létrehozza a mű­vészeteket és a környezetet támogató és megőrző akadémiát. A Károlyi József Alapítvány, amelyet gróf Károlyi György alapított és irányít, Nádasdy koncepció­jához hasonlóan komoly előrelépéseket tett a Károlyi család ősi rezidenciája, a fehérvárcsurgói kastély helyreállításá­ban, ahol Magyarország európai uniós integrációját segítő központ működik majd. A Palatínus Alapítványt a Habs­burg család magyar ága hozta létre és indította el a József nádor által épített alcsúti kastély helyreállításának, vala­mint a kastély maradványait körülvevő csodálatos arborétum gondozásának céljával. Itt Nógrád megyében a Pro Arte et Natura Alapítvány, Bereczky Lorártd., Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, feleségem, dr. Lipthay Erzsébet, őrgróf Pallavicini Károly és jómagam alapítot­ta közhasznú szervezet, a Benczúr Gyula Művészeti Akadémián keresztül fejti ki aktivitását a történelmi értékek és hagyományaink tudatosításának cél­jával. A PAN Alapítványnak már 1994 óta ismertetett terve, a Benczúr Gyula Művészeti Akadémia, a híres festő kú­riájában - amelyet leszármazottai örö­költek, majd az egypártrendszer idején elkoboztak - működtetve. A PAN Ala­pítvány kulturális megőrző kezdemé­nyezése Benczúrfalván, a Benczúr Gyu­la Művészeti Akadémia égisze alatt be­vonni minden magas szintű művészeti aktivitást. Az alapítvány fővédnöke dr. Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneuró­pai Unió elnöke, védnökei: Spányi An­tal püspök, dr. Benczúr-Ürmössy Gábor, a festő dédunokája és Pusta Éva, a ba­lassagyarmati származású Kövi Pál öz­vegye. A tervek között szerepel egy Benczúr Gyula életét és munkásságát méltató állandó kiállítás is hajdani ott­honában. Természetesen Szabó István kiállítása jelenlegi helyén megmarad és ifj. Szabó István , a PAN-t támogató ba­ráti kör tagja, élete végéig dolgozik a Benczúr Gyula műteremben, ahová a hatóságok édesapját annakidején elhe­lyezték. A Benczúr Gyula Művészeti Akadémia tevékenysége ismertté akarja tenni a falut és a régiót. Jelentős nem­zetközi avantgárd művészeket, mint például Rauschenberg, Lichtenstein vagy Christo fognak többek között meghívni. Nemzetközi hírnevük és elis­merésük garantálja azt, hogy az egész világról felkelti olyan kiváló részt vevő hallgatók érdeklődését, akiket komoly intézmények és szponzorok fognak tá­mogatni, valamint vonzani fogja az elektromos és nyomtatott hazai és nem­zetközi médiát, hogy tudósítson a kü­lönböző kulturális eseményekről. Ez a terv magában hordja a kulturális folyto­nosság méltatásának kiemelkedő jelét, az is célja, hogy a régiót a térképre he­lyezze. A Benczúr Gyula Művészeti Akadé­mia szervezi a demokrácia kezdete óta az első konferenciát a XIX. század törté­neti festészetéről Közép- és Kelet Euró­pában. A konferencia fő szponzora a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma, fővédnöke Rockenbauer Zoltán miniszter, védnökei Becsó Zsolt Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke és dr. Habsburg Ottó a Nemzetközi Páneuró­pai Unió elnöke. Jelentős hazai és nem­zetközi média képviselői fognak tudósí­tani az eseményről, amelyen a magyar művészettörténészeken kívül Közép- és Kelet Európa elismert művészettörténé­szei vesznek részt, mint meghívott elő­adók. A konferencia harmadik napján a résztvevők a média kíséretében elláto­gatnak Benczúrfalvára, Benczúr Gyula egykori házába és sírjához. Ez csak néhány példa a sok közül az ősi magyar családok leszármazottainak civil elkötelezettségére, akik jógák kö­vetelése helyett aktív lépéseket tesznek, és felelősséggel és küldetéstudattal segí­tik az előttünk álló óriási megőrzési fel­adatokat. Senki sem ösztönözheti job­ban a műemlékvédelmi és a kulturális értékmentő és értékőrző munkát, mint azoknak a családoknak az önkéntesei, akik századokon keresztül tudták, ho­gyan kell megteremteni és fenntartani a kulturális értékeket, gondozni az épüle­teket, palotákat és kastélyokat, mint magántulajdont, azzal a tudattal, hogy mindez a nemzet kulturális örökségé­nek része, a kulturális folytonosság igé­nyének határozott jele lenne egy olyan működési rendszer létrehozása, amely­be bevonják azokat, akiktől a közel­múltban elvették javaikat, hogy ők is já­ruljanak hozzá azon értékeihez, ame­lyekhez történelmileg kapcsolódnak. Az igazság olyan alapelv, ami mögött nem lehet semmit sem rejtegetni. Ab­ban a társadalomban, ahol a szabadság és az igazság értékei határozzák meg az életet, nem járhatnak sikerrel az igazság korlátozására vagy megváltoztatására tett erőfeszítések. UPTHAY ANTAL NÓGRÁDI HÍRLAP KOztim napilap Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom