Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-03 / 77. szám

2001. ÁPRILIS 3., KEDD SZÉCSÉNY MEGYEI KÖRKÉP BÁTONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap Csongrádv Béla jegyzete Pénzért mindent szabad? Történelmet írnak az acélgyárban November közepére befejeződik a 870 millió forintos beruházás S emmi bajom a kereskedelmi televíziókkal, úgy általában. Tudom, hogy üzleti alapon működnek, azért jöttek létre, hogy pénzt - lehetőleg egyre többet - hoz­zanak a tulajdonos konyhájám. De minden áron? - kérdezem, mi­után pénteken késő este „belebot- bttam'a „Csiszár.huMostés min­denütt" című internetes talkshow- ba.- És miért nézte végig, ha - mint sejlik - kifogásai voltak a műsor­ral, ha nem tetszett? - szinte hal­lom az érintettek visszakérdezésé. - Azért mert látni akartam, hogy az ízléstelenségnek van-e határa valahol, avagy meddig mehet el a nyilvánosság előtt egy riporter, egy műsorvezető a meghívott vendégek megalázásában, kifigurázásában, személyiségének semmibevételé­ben. Nos, a feleletet azóta isme­rem: a pimaszság, az otrombaság határtalan, s most már csak azt nem tudom, hogy miként lehetne ennek gátat vetni. Ezzel az írással ugyan nem, mégsem tudok szót- lan maradni... Kezdődött azzal; hogy Bogi Iván hangutánzó művészt, komikust Csiszár Jenő rendre „lezabigyere- kezte”, csak azért mert nevelőott­honban nőtt fel, onnan tudott em­bert faragni magából. Az ifjú paro- dista nem is tűrte sokáig ezt a meg­nevezést és - nagyon helyesen - visszautasította. Ugyancsak kara­kánnak, feltűnően határozottnak bizonyuk a másik riportalany, Dó­ka Gabi, akinek ugyan jelent már meg mezítelen (stúdió) fotója az új­ságok hasábjain, de Csiszár pa­rancsára nem vöt hajlandó vet­kőzni, még derékig sem. (Nem úgy az egyik asszisztens, aki a műsor­vezető egyetlen szavára kéjjel mu­togatta pucér melleit.) Ezzel azon­ban még nem merütt ki Csiszár Je­nő, azaz „Apukám” elképesztő parlagiságának tárháza Mindkét beszélgetőpartnerétől megkérdez­te: - Szoktál magadhoz nyúlni? Hogyan csinálod? A két megkérde­zett elképedve motyogott valamit az intimitásról, de végül is meg­őrizte méltóságát, nem vágott visz- sza ugyanilyen stílusban. Nekem meg az jutott eszembe, hogy Pintér Dezső, aki most az úgynevezett „csigás tévé” igazgató­ja, egykoron szerdánként milyen szép lírai szövegeket mondott a rá­dióban. Tanulni lehetett tőle a fo­galmazást, a nyelvi kultúrát. Az ő műveltsége, jó ízlése vajon miként és miért engedi meg, hogy a fenti­ekben idézett mosdatlanságok úgymond természetesség, őszinte­ség címén elhangozzanak az álta­la irányított televízióban. Van egy tippem, sőt szörnyű gyanúm a vá- laszra... Meg arra is, hogy mit csinál(na) az egyik ügyeletes sztár, Csiszár Jenő ezzel a jegyzettel egy vidéki firkász provinciális, ósdi, konzervatív véleményével, ha ke- zébeiut(na)._________________i Két cég, egy igazgató (Folytatás az I. oldalról) szállításával kapcsolatos tevé­kenységet. Az előterjesztésnek csak a társasági szerződés, egy szindikátusi szerződéstervezet volt a melléklete. Olyan szerző­déstervezet viszont, amely a két cég jövőbeni együttműködését szolgálja, nem volt az előterjesz­tés része, holott ennek lenne a legnagyobb információtartalma.- Mi megszereztünk a fel­ügyelőbizottságtól egy szerző­déstervezetet - mutatott rá a frakcióvezető. - Ebben sok prob­lémás dolog van, amelyre az ügyvezető igazgató azt a választ adta: az általunk felvetett problé­más kérdéseket már kivették. Mindkét cég ügyvezető igazgató­ja Bodnár Benedek. A két cég szerződéses jogviszonyban áll egymással, kérdés, hogy kinek az érdekeit fogja képviselni az ügyvezető igazgató? Meggyőző­désem, hogy gazdaságilag-szak- mailag egyaránt rossz, megala­pozatlan döntés született. Ugyancsak kritizálta a frakció a Sport és Létesítmény Kht. ügy­vezető igazgatójának kinevezé­séről szóló előterjesztést is: mint mondta, nem az igazgató sze­mélyével van bajuk, hanem a ki­nevezés módjával. (Folytatás az 1. oldalról) hogy kiaknázzák az itt készülő áruk iránti élénk keresletet. Második hengerlősort, hoz­zá csővég-sorjátlanító berendezést vásárol­tak, s munkaszervezéssel már 2000-ben el­érték azt az 1450 tonnás plusztermelést, amelyet korábban csak 2003-ra terveztek. Ez év februárjában korszerű, elektromos vezér­lésű darut is üzembe helyezték. Jelenleg a gyártócsarnokot bővítik, s miután elkészül­tek vele, átcsoportosítják a gépeket. Június­ban befejeződik a gyáregységben a beruhá­zás, melynek eredményeként jelentősen mérsékelhető lesz a fajlagos költség, növel­hető a nyereség. Hasonlóképpen kiemelten fontos feladat a mechanikus revétlenítésre való áttérés és a sósavas pácolás megszüntetése.- A vállalat­nál hosszú évtizedek óta sósavas pácolással biztosítják a fémtiszta felületet a melegen hengerelt huzalok hideghúzással történő továbbfeldolgozásánál, ám ez környezet- szennyező. A mechanikus revétlenítés beve­zetése után töretéssel és nagy teljesítményű acélszemcsés fúvással végzik majd ezt a mű­veletet, ennek érdekében tíz revetörő és öt szemcseszóró gépet vesznek. Eddig tíz gép érkezett be, kettő már üzemel, a többit tele­pítik. A technológiai váltást júliustól, fokoza­tosan hajtják végre. A termékválaszték bővítését hivatott szol­gálni a 0,8-1,2 milliméter átmérőjű, magas fényű huzalok gyártási feltételeinek megte­remtése. A jelenlegi húzógépek idősek, ter­melékenységük alacsony, üzemeltetésük költséges, a piac által igényelt magas minő­séget, fémbevonásra alkalmas fényes felüle­tet nem tudják biztosítani. Ezért a harmadik negyedévben többfokozatú húzógépet állí­tanak termelésbe, a nélkülözhetetlen minő­ségi szerszámokkal egyetemben. A negyvenszálas horganyzót is korszerű­sítik. Acélkád helyett keramikuskádat hasz­nálnak majd, amelynek ötszöröse az élettar­tama, kevesebb horganyra lesz szükség, csökken a gázenergia felhasználása. A vastaghorganyzás problémáját úgyszin­tén megoldják. Az autópályák, a kiskertek védelme igényli a hosszú élettartamú, vas­tagon horganyzott huzalok, az abból készü­lő kerítések gyártását, ezek a termékek jó áron eladhatók. A horganyzó korszerűsíté­sére számtalan ajánlatot kapott az acélgyár, ezeket most értékelik, majd a két legjobb kí­nálatot tevő céget hívják meg versenytárgya­lásra. A korszerű horganyzósor a második fél évben helyezhető üzembe. A kovácsoló gyárrészlegben a mintada­rabok nagyrészt hagyományos megmunká­lással készülnek, amely azonban hosszadal­mas, s ezt megrendelők többsége nem viseli el. Egy CNC marógépnek a második fél év­ben történő üzembe állításával és AUTO­CAD tervezőrendszerre való rácsatlakoztatá­sával a mintadarabok elkészítési ideje 2-2,5 hónapról 3 hétre csökkenthető. Következés­képpen: az eddiginél több megrendelésnek lehet eleget tenni. A termelőkapacitások jobb kihasználásá­nak előfeltétele a gyors információcsere. Ezért minden munkahelyet bekapcsolnak az információs rendszerbe, s olyan adatbázist hoznak létre, amely külső és belső kapcsoló­dásokkal rendelkezik. A fejlesztés a kéthar­madánál tart. ■» A termelékenység és a hatékonyság foko­zásához kiváló szakemberekre van szükség. A közép- és felső vezetés továbbképzésen vett részt. Diplomásokat, technikusokat, re­mek szakmunkásokat vettek fel. A cégnek nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hall­gatókkal van szerződése, a munkáltató tá­mogatja dolgozói felső- és középfokú tanul­mányait, nyelvi képzését. A SAC Rt.-nek új piacokra van szüksége, hogy értékesítse munkaigényesebb, magasabb műszaki szín­vonalú termékeit. Ehhez hatékonyabb mar­ketingtevékenységet kell kifejtenie. Három­nyelvű cég- és termékbemutató videofilmek készültek, három tavaszi vásárra is készül­nek a kereskedők. A hagyományos német, holland, belga piacok megtartása mellett ke­leti és közel-keleti országok felé nyit a gyár.- A tervezettnél gyorsabban halad a beru­házás, ezért a befejezési határidőt december végéről november közepére hozta előre a ve­zetés - mondta Szabó Antal. - A fejleszté­seknek köszönhetően már az idén 28 millió forint többletnyereséget érhetünk el. KOLAJ LÁSZLÓ Már látható, hogy javában épül az új csarnok szerkezete ___________________________fotó; gyurián tibor O tthon lenni a városban Tanácsülés a nyugdíjasok Nógrád megyei képviseleténét (Folytatás az 1. oldalról) tervezik a szennyvízhálózat ki­építését, amelyhez ötezer ház­tartás és több vállalkozás is kap­csolódhat. Jelentősnek mondta a polgár- mester, hogy elkezdték az ön- kormányzati bérlakások építé­sét. Az idén 75 család jut így ott­honhoz. A folyamat ezzel nem zárul le, hiszen mintegy három­százra tehető a bérlakásra várók száma. Sajnálatosnak mondta, hogy úgy tűnik, a következő tíz évben elmarad a 21-es műút fej­lesztése, az erre szánt központi pénzből nem kap támogatást sem a megye, sem a város. Ami Salgótarján mindennapi életét illeti, a városkép folyama­tos alakítását, a humánszolgál­tatások javítását és a tisztább környezetet emelte ki az előadó. Az oktatás központi támogatá­sát saját erejével toldotta meg az önkormányzat, elismerve a színvonalasabb pedagógiai munkát, s megteremtve ehhez a szükséges környezeti feltétele­ket, eszközöket. A térség elma­radásából adódóan a városlakók nagy része nehezen él, minden­napi gondokkal küzd. Tavaly két és fél ezer család kapott la­kásfenntartási támogatást, az idén pedig kétezer-hétszázan ré­szesülnek ebben. Jóllehet, a költségvetés 10 százalékát szoci­ális támogatásra költi az önkor­mányzat, így is csak a leginkább rászorultakon segíthetnek. Vé­gezetül a nyugdíjasok helyzetét elemezte a polgármester, akik nagy vesztesei voltak a gazdasá­gi változásoknak, s most sem kapják meg a kellő erkölcsi, anyagi elismerést, jóllehet a gaz­daság állapota ma már megen­gedné ezt. A résztvevők kérdések sorát tették fel Puszta Bélának, s véle­ményük nem nélkülözte a kriti­kát sem. Ám elismeréssel szól­tak azokról az erőfeszítésekről, amelyet az önkormányzat tesz a városért, hogy minél többen érezzék otthon magukat Salgó­tarjánban Ozsvár István, a nyugdíjasok Nógrád megyei képviseletének elnöke, a közel féléves munkáról adott számot a tanácsnak. Beje­lentette, hogy tovább gyarapo­dott a tagszervezetek száma, ma már negyvenegyen vannak. Az elmúlt időszakban több száz nyugdíjassal vitatták meg a szak- szervezetek által készített Civil országjelentést, valamint a nyugdíjasok országos képvisele­te tízéves munkáját. A tisztségvi­selők felkészítésére továbbkép­ző tanfolyamot szerveztek Sal­gótarjánban, Bátonyterenyén és Nagyorosziban. „Községi kin­csek” címmel pedig a József Atti­la Megyei Művelődési Központ­tal együttműködve megszervez­ték a városkörnyéki települések bemutatkozását Salgótarjánban. Nógrádmegyer után, április 9-én a nagy múltú bányásztelepülés, Kazár mutatja be anyagi gyara­podását, hagyományait, népmű­vészeti értékeit. Nesze semmi, fogd meg jól - negyven pedagógus nem kap fizetést A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal és az Oktatási Minisztérium között november óta dúló csatáro­zás következménye, hogy a salgótarjáni művészeti magánis­kola jelenleg nem létezik. Holott szeptembertől működik annak ellenére, hogy a pedagógusok hónapok óta nem jut­nak jogos járandóságukhoz. A nyírségi székhelyű művé­szeti tanintézménynek - amely országos kiterjedésű iskolaháló­zatot hozott létre - ugyancsak meggyűlt a baja a helyi, megyei közigazgatási hivatallal (kh). Az ugyanis először úgy intézkedett, hogy nem intézkedett, azaz, az újonnan indult tagiskoláknál - köztük a salgótarjáninál is, amelybe 1000-nél több tanuló iratkozott be szeptemberben - nem állapította meg a tanulói lét­számnak megfelelően az állami normatív támogatást. Ez a tagis­kolák fizetésképtelenségéhez ve­zetett, ami azt jelenti, hogy nem tudták teljesíteni a telephelyek­kel - helyi, önkormányzati fenn­tartású oktatási intézmények, el­sősorban Salgótarjánban és a vonzáskörzetében - kötött szer­ződést. Életbe lépett a dominó­elv: nekik nem fizettek, ők sem tudták partnereiket kifizetni. Az öt főállású pedagógus ez idő tájt még kapott fizetséget, amit az előző tanévek megtakarításaiból volt képes biztosítani a fenntar­tó. A 35 óraadó viszont már ak­kortól „megadom”-ra dolgozott. Mindez a kezdet, az igazi kanosszajárás novemberben kö­vetkezett be, amikor a nevezett közigazgatási hivatal az iskola- hálózat egésze tekintetében fel­függesztette a normatíva folyó­sítását. A fenntartó akkor a szaktárcánál fellebbezett a dön­tés ellen. Az oktatási miniszter olyan határozatot hozott, amely megsemmisítette a közigazgatá­si hivatalét, s egyúttal új eljárás­ra kötelezte. Mindhiába. Illetve nem, mert akkor meg azt tette, hogy mindazon megye főjegy­zőjét, ahol tagiskolák működ­nek, arra kérte, vizsgálják meg az intézmények működésének törvényességi hátterét. Ez azért érdekes, mivel a kh tisztában le­hetett azzal, hogy vélhetően hiá­nyosságokat fognak feltárni, te­kintettel az ellehetetlenített pénzügyi helyzetre. A vizsgála­tok befejeztével aztán a hivatal meghozta legújabb határozatát, aminek leglényegesebb eleme, hogy továbbra sem folyósít pénzt, mások mellett a salgótar­jáni tagiskolának sem. Ezzel kapcsolatban ráadásul olyan sa­játságos helyzetet teremtett, hogy ez most nem is létezik. Alapítása idején ugyanis a me­gyei főjegyző nem adta meg rá a működési engedélyt, mivel hiá­nyosságokat észlelt. Ezt a hatá­rozatot a fenntartó megfelleb­bezte a megyei közigazgatási hi­vatalnál, amely már kiadta azt. A nyírségiek ezt- legutóbb hatá­lyon kívül helyezték és a főjegy­zőit tekintik érvényesnek. A tar­jám tagiskolára nézve ez azt je­lenti, hogy amennyiben a jövő­ben is működni szeretne, újra kell indítani az engedélyeztetési procedúrát. Ám ennél jóval súlyosabb problémával is szembe kell néz­niük, miután a miniszteri hatá­rozat rendelkező részében az áll, hogy szakminiszter hozzá­járul ahhoz, hogy a megkezdett tanévet befejezzék. A bajok eredője, hogy a gyerekek érde­keire való tekintettel tovább fo­lyik ugyan az oktatás, viszont a pedagógusok, immár mind a negyven, fizetség nélkíil dolgo­zik, sokuk már teljesen eladó­sodott a hónapok óta tartó nél­külözések miatt. Nem csoda, ha mostanra már a minisztériu­mot, a kh-t és a fenntartót egy­formán hibáztatják. ________J. K. Egy kép a közelmúltból, amikor még zavartalan volt a_művészeti^ktatás ■ Beszámolók, pályázatok Pásztó és vonzáskörzete köz- biztonsági helyzetéről szóló be­számolóval kezdődik április 3-án 14 órakor a képviselő-testület ülé­se a pásztói városházán. Tajti Endre vezérigazgató tájékoztatót tart a KNC szolgáltatási tevékeny­ségéről, a főépítész az elmúlt idő­szakban végzett munkáról szá­mol be a képviselőknek. Meghall­gatják a civil szervezetek tevé­kenységéről szóló összefoglalót, döntenek az idei támogatás mér­tékéről. Sisák Imre polgármester a pásztói kistérség szociális fejlesz­tési programjával kapcsolatos pá­lyázatról teszi meg előterjeszté­sét, javaslat hangzik el utca elne­vezésére. Megtárgyalják az adó­ügyi feladatokat ellátó köztisztvi­selők anyagi célú érdekeltségi jut­tatásáról szóló rendeleteterveze- tet, s döntenek a város közigazga­tási területén lévő ingaüanok tu­lajdonjogának átvételéről is. ___________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom