Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-14 / 87. szám

2. OLDAL SALGÓTARJÁN of BALASSAGYARMAT MEGYEI K C j R K É P ! PÁSZTÓ 2001. ÁPRILIS 14., SZOMBAT Faragó Zoltán: T' £ K f Iy f K Virágok, lombok, vadnyomok Csúfot űz mindenkivel az április is, meg a meteorológus is! Az a legkevesebb, hogy a napsütéses délelőtt és a borult, esős délután valahogyan felcserélődik... Nem sok derült órában volt részünk az elmúlt egy hét alatt, amikor mégis bekövetke­zett, ilyen időszak, akkor meg a levegő hűlt le. Mindenesetre a természet gyorsan ébred: mind több növény bontja szirma­it, egyre több a telelésből érkező madár, velük együtt a ma­dárdal... Az időjárás igazán komolyan csak az ember hangu­latát befolyásolja. Ahol tél végén vagy márciusban leégették vagy az állatok tövig lele­gelték, szépen zöldül már a fű. A kaszálóréteken is túlsúlyban nő­nek már a smaragdszínű szálak, de azért bőven akad közöttük tava­lyi, ősszel elszáradt, a kevés, vizes hó alatt megbámult fűfolt is. Az árokpartokon a salátaboglárka bontja sárga szirmait, a vizes he­lyeken pedig a mocsári gólyahír. Az árnyékos erdők alján itt-ott a madársóska fehér virágocskái nyíl­nak, nedves talajon pedig a védett tavaszi csillagvirág bontotta ki mostanra szirmait. A völgyek aljában már javában virágzanak a gyümölcsfák és a kö­kény is kibontotta hófehér szirma­Fácánrtyomok a sárban it. Egész domboldalnyi területek, ^ -«iíaLra. JQjiiuS 32 időjárás a természetfotósokat nem fogadta kegyeibe az elmúlt héten, a borult időjárás miatt használható felvételeket nem sikerült készíteni a kökényesekről. Majd jövőre, ha akkor sem, majd két év múlva. Azért egy kis esély van még az idén is: Somoskő közelében, a Medves-magasa alatt is szó szerint elborítják néhány vízmosás alját a kökénybokrok. Ott a viszonylag nagy, a tenger szintje felett úgy ötszáz méter kö­rüli magasságban pár nap­pal, hirtelen hidegre forduló időjárás esetén még egy hét­tel is később virítanak ezek a pompás virágzatú cserjék. A somosi vár alatt is szé­pen zöldell a fű, a kertekben pedig a barack rózsaszínje mellett fehérben pompáznak a szilvafák. A domboldalon a rekettyefüzeken a barkák nagyujjnyira duzzadtak, zöl­desszürkére színeződtek és egészen szőröshemyó for­májúak lettek, de a levelek ___ e gyelőre nem bomlottak ki. Kicsit nagyobb ma­gasságba a nyírfá­kon a barkák még barnáiknak, pedig Salgótarjánban, a védett, déli fekvésű kertekben már ren­des, zöld levélkéik vannak! Egyébként a fehémyárfák szép nagy hajtásokat nö­vesztettek, a mo­gyoróbokrok galy- lyain kis zöld levél­kék pompáznak, a gyertyánok gallyain szakállszerű, kisujj- nyi hosszú barkákat lenen*- -- ry.*-ji»v mai a leveleik is kibomlot­tak, az alacsonyabban fekvő er­dőkben állók már egész kis omb- koronát fejlesztettek, a gyertyán a hegyi erdők elsőként kilombosodó fája. A juharok gallyaikon kisebb al­ma méretű, csaknem szabályos gömb alakú, sárgászöld viráglab- dácskákkal ékeskednek. A még mindig barnás árnyalatú erdők más fafajai között valósággal vilá­gfának ezek a szép virágok. A vö­rösfenyők vüágoszöld lombruhá­ba öltöztek, a bükkfákon dió nagy­ságúak a barnás, zöldes árnyalatú, szőrös rügyek, a vadkörtéken is ki- bomlani készülnek az első virágok és hajtások. Csak a medvespusztai út két ol­dalára ültetett vénséges akácok pi­hennek még nyugalomban: szem­látomást olyanok, mintha nem vennének tudomást az érkező ta­vaszról. A SZERZŐ FELVÉTELEI A bükkösökben, patakvölgyekben szirmait bontja a madársóska A puszta körül a gyümölcsöst ugyanúgy megtörte a februári ónos eső és a hó, mint a környező erdőket. Egyelőre csak a szilvás borult virágba. Mivel a fákat már jó ideje nem gondozták, rengeteg tő- sarjat hoztak. Ezért egészen érde­kes formát mutatnak, olyanok, mintha szénakazlak fehérlenének az alapjukig összedőlt épületek mellett. A közeli csemetekertben álló, kétembemyi magasságú vörösfe­nyők közül jó párnak letört a csú­csa, s az itteni lucfenyőtelepítés kö­zepén meghagyott, később kifá­radt ' -' u'/jfe is derékbatört idén télen. Kétméteres csonk ma­radt belőle, oldalán ököl nagyságú lyukakkal, amiket a szorgos harká­lyok véstek bele. A földre dőlt csonkon még mindig fehér a ké­reg, s egy csuszka keresgél rajta. Hangos méltatlankodással, riaszt­va áll, azaz röppen odébb közeledtemre. A sűrű bozótosokban és a na­gyobbra nőtt lucfenyvesekben va­lósággal versenyt énekelnek egy­mással a fekete- és az énekesrigók, a vörösbegyek, a csak pár napja ér­kezett barátposzáták. Egymás­sal ugyan nem csapnak össze, de fajtársaikkal igen: megfelelő nagyságú területet kell most el­foglalniuk maguknak ahhoz, hogy biztonságosan felnevel­hessék az első fészekalja fiókát. Egy bokorban egy őszapó ve­szekszik valami láthatatlan el­lenségre. Egészen közeire bevár, de azt nem látom, hogy mire cippegett olyan dühösen. Elég nagy a fű a cserje körül, akár menyét, nyest vagy görény is lehetett. A fenyvesben fácánkakas kakatol, azután ilyenkor szoká­sos számyverdesését is hallom. A fácánt ilyenkor általá­ban az ujjnyi magas, smaragdzöld gabonave­tésekben láthatjuk in­kább ilyenkor, az ugyan­csak szép zöld fenyőfák között már jóval ritkáb­ban. Medvespuszta körül azonban előfordul, s erről a földút sarában hagyott nyo­mai is árulkodnak. Vaddisz­nók patanyomai is átvezet­nek egy helyen: két, úgy öt- ven-hatvan kilós süldő jár­hatott erre pár órával koráb­ban. A bekerített csemetekert szélén haladok tovább, azután reg­gelizni felülök a magaslesszerű, meglehetősen rozoga kerítésátjáró tete- jére Jó innen a kilátás, de fo­tózni nem érdemes, mert borult az égbolt, emiatt eléggé sötét van, az Tíz virágot és bimbót hozott ez a tavaszi csillagvirág tő. Védett faj! _____________________________■ l yukas a drótháló, úgy térdmagas­ságig. Jól kitaposott kis ösvény ka­nyarog itt, s pontosan a lyukban „útkereszteződés” van. A vad­disznók tapostak itt maguknak gyalogutak a csemetekert & a kül­ső lucfenyőtelepítés között. Szaj­kókat látok párosával röpködni, meg egerészölyveket a rétek fe­lett. A máskor mindig látható hol­lók azonban eltűntek: fiókáikat ne- velgeük már, ezért biztonsági okokból csak rejtve mozognak. Egyre erősebben fúj a szél, s újabb esőcseppeket hoz. Az erős fuvallatokkal egy egerészölyv vi­dély is felröppen előlem a fűből. Ahogyan közeledem a kocsihoz, úgy lesz egy­re derültebb az időjá­rás... A somoskői temető felett már majdnem ki is sütött a nap, - emiatt azonban a kedvem borul el. Hirtelen azt hallom, hogy a házak felett nagy ribilliót csapnak a baráz­dabillegetők. A hangju­kon észre lehet venni, hogy nagyon izgatottak, s össze-verődtek vagy hatan... Kapkodom utá­nuk a fejemet, aztán lá­tom is, amint egy jól megtermett karvalytojó vagy kis termetű hím hé­ja elmenekül előlük, egy éles fordulatot téve a le­vegőben. Csodálatos do­log, hogy ezek a parányi, viszonylag lassú röptű madárkák el tudják ijeszteni a hozzájuk képest óriás ragadozót; persze az igazsághoz tartozik, hogy a héják és a karvalyok a sólymokkal ellentétben a leve­gőben nem tudnak rácsapni áldo­zataikra, azokat mindig a fák, bokrok ágai között fogják meg, - bár volt már példa arra, hogy a karvaly a kitört ablakon keresztül istállóba és üzemcsarnokba is kö­vette kiszemelt áldozatát. Mindenesetre a barázdabille­getők tökéletesen tisztában van­nak azzal, hogy mit engedhet­nek meg maguknak, s meny­Derékbatört a Medves-fennsík valószínűleg legöregebb nyírfája; persze már régen kiszáradt erősebb széllökésekkel pedig eső­cseppek éreznek. Nézegetem a kerítés tövében kanyargó vadváltót, egy helyen toriázik keresztül a fennsík felett, azután két citromsármány birkó­zik a széllökésekkel, majd, amikor már visszafelé indulok, egy sor­nyim közelíthetik meg a merész és rendkívül ügyes ragado­zókat. Hej! Dana, dana dán...”, a városi könyvtárban Még a közönséget is megénekeltette Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Ze neiskola igazgatója, a Bárdos Lajos zeneszerzőről szóló előadásán a balas­sagyarmati Városi Könyvtárban, ahol fellépett a Dalegylet is. Még Réti Zol­tán, a városi vegyes kar 35 évig volt karnagya is hozzá szólt, aki a Bárdos Lajoshoz való személyes emlékeiről beszélt. Ember Csaba tájékoztatót adott az általa vezényelt Dalegylet tevékenységéről, legutóbbi sikeréről, amelyet Szolnokon értek el, a millennium legnagyobb amatőr zenei feszti­váljának vegyes kari kategóriájában, amely a három napig tartó rendez­vény záróünnepségén zajlott le. A Dalegylet és a zeneiskola dolgairól szó­ló beszélgetésünk számos olyan információval szolgált, amely a szélesebb közvélemény számára is figyelemre méltó.- Milyen elismerést jelentett a Dalegylet számára a szolnoki fellépés?- A magyar millennium „Kultúrával a Nyugat Kapujában” címmel meghirde­tett Nemzeti Fesztivál Országos Komoly­zenei Bemutató hangversenyein szerep­lők kistérségi, területi és megyei váloga­tókon jutottak el a szolnoki országos döntőbe. Nógrád megyéből négy pro­dukció jutott el a döntőre, köztük isko­lánkból Tóth Tamás trombitával, aki a legutóbbi országos trombitaversenyen harmadik helyezést ért el. A kamara- együttes kategóriában döntős lett a sal­gótarjáni Dream Brass Rézfúvós Kvin­tett és a Tolják Vilmos vezényelte Salgó­tarjáni Ifjúsági Szimfonikus Zenekar. A balassagyarmati Dalegylet az utóbbi évek kiemelkedőbb sikereként léphetett fel a záróünnepségen, ahol a vegyes ka­rok között a zsűri dicsérő oklevelét érde­melte ki.- Bizonyára nem véletlen, hogy az énekkar Bárdos Lajos egyik művével ara­tott sikert.- Külön érdekessége volt valóban a do­lognak, hogy miután Bárdos Lajos zene­szerzőhöz hosszú, régi kapcsolat fűzte az énekkart, így amikor a Nyugat Kapujá­ban rendezvény és a magyar kultúra szó­ba került, nem tudtuk elképzelni, hogy ne népdalt énekeljünk és ne Bárdos fel­dolgozását. így a szívünkben most is ott volt velünk és merem azt mondani, hogy tényleg örömmel gondoltunk rá és az énekkar nagyon átélte, a zsűri által is ki­emelten megdicsérten ízes magyarsággal énekelt. Fontos volt ez Bárdos Lajos szá­mára, akinek az egyik könyve is azzal a címmel jelent meg, hogy Életet az ének­be... Szolnokon éppen a legfontosabb pil­lanatban a kórusnak élt az éneke.- A balassagyarmati vegyes kar talán az ország egyik legrégebben működő kó­rusa. A mai időkben milyen támogatást élvez?- Gyakorlatilag a rendszerváltás óta nagyon sok újabb támogatás nem jött, mint régen volt. Fő támogatónk változat­lanul a balassagyarmati önkormányzat. Egy időben a szövetkezetek nagyon, sok támogatást nyújtottak, de az átalakulás után ez a támogatás megszűnt. Sok segít­séget kap a Dalegylet a volt ÁFÉSZ utód­jától, a Balaker Kft-től, Demeter József úr és az egykori Szabó Ktsz átalakulásából megmaradt Ruházati Kisszövetkezettől, Boros Lászlótól, aki a ruháinkat adja. Jó lenne, ha amennyire komolyan és szíve­sen számítanak ránk a városi rendezvé­nyeken és ez egyik fontos tevékenysé­günk, ugyanígy, amikor különböző ren­dezvényeken a várost máshol sikerrel képviseljük, ha ehhez a helyi összefogás egy kicsit több lenne, az jól jönne. Bár meg kell mondjam, hogy közel százezer forint szokott az egyszázalékos adomá­nyokból is összegyűlni és ez azért azt je­lenti, hogy akik tudnak, azok a maguk módján segítenek, mint dr. Bertalan Ákos is, aki a helyi zenei élet egyik fő szerve­zője és támogatója. Azt szeretném, ha az újonnan induló és megerősödő vállalkozások megérez- nék, hogy a kultúrának ezt a szeletét is tá­mogatni kell, hogy olyan hagyományai vannak Balassagyarmatnak, ami nem­csak az énekesek segítségét jelenti, ha­nem az egész város felemelkedését, nép­szerűsítését szolgálja. Ez része lehet an­nak, hogy itt az ipar jobban megteleped­jen, hogy itt az emberek egy más életmi­nőséget kapjanak. t Az idén még milyen program áll a Dalegylet előtt?- Minden eddiginél komolyabb feladat az idei év. Itt volt ez az országos verseny, ahol jól kellett szerepelni. Májusban az egri Gárdonyi Géza Színházban egy lon­doni ír férfikarral lesz közös hangverse­nyünk. Júliusban az egri Dómban lesz egy egyházzenei koncertünk egy szimfo­nikus zenekarral közösen. Itt lesz a Nem­zetközi Muzsikustábor, a rendezvénynek több védnöke van,' Kömyey László okta­tási helyettes államtitkár a fővédnöke, aki megnyitja a rendezvénysorozatot. No­vember 4-én Salgótarjánban egy francia vendégkarmester vezényletével Mozart: Rekviemjét adjuk elő, ami az egyik legne­hezebb feladat az amatőr énekkaroknak, Jandó Jenő zongoraművész lesz a hang­szeres szólista.- Balassagyarmat egyre növekvő mű­ködési hiánya miatt négy intézményt, köztük a zeneiskolát átadta a megyének, a zeneiskola pedig a lehetőségei szerint fejlődik tovább...- A több mint nyolcszáz tanulóval mű­ködő Zeneiskolában három művészeti ágat oktatunk: zeneművészetet, képző- művészetet és színjáték-bábjátékot. Érde­kes megemlíteni, hogy pont most április­ban három kiemelkedő rendezvénye van a művészeti iskolának. Az első Országos Grafikai versenyt rendezzük meg itt, az Oktatási Minisztérium felkérésére, amelyhez nyüván Pénzes Géza tanítvá­nyainak kiemelkedő szereplése is hozzá­járult. Országossá bővül lassan az erede­tileg Nógrád megyébe hirdetett énekes versenyünk, amelynek most 49 résztve­vője lesz az országból: népdal, műdal és opera kategóriából. Közben Pokomi Zol­tán miniszter védnökségével a Nemzet­közi Fuvola Versenyt is hirdetjük, amely­re több mint száz fiatal zenészt várunk. A Zeneiskola működtetése állami fel­adat, amelyet a megyei önkormányzat át­vállalt és kötelességét igyekszik magas színvonalon teljesíteni. Nem látják a vá­roslakók, de majd' 30 millió forint az, amit megyei költségvetési pénzből az ál­lami támogatáson felül megkapunk az is­kola működtetésére. Tőlünk nyilván azt várják, hogy ezzel a pénzzel igyekezzünk jól gazdálkodni és ne csökkenjen a szín­vonal. Hiszem, hogy a jó hírnevet meg­őriztük, a fejlődésnek is vannak lehetősé­gei. Nyilván új feltételekkel, hiszen ép­pen, amikor ezt a beszélgetést is folytat­juk, kaptam meg a megyei közgyűléstől az értesítést arról, hogy az alapító okira­tunkat azért módosították, mert velünk egyeztetve Szügyben egy újabb zenei ta- gozat nyílik. __ szabó endre N ÓGRÁDI HÍRLAP számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon n az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarorczág Kft., a Harlequin Magyarország Kft. Kiadja, blógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tél í°,: «hofio * 32/416f ,5r.,elefax 32/3!2;5.42- Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy, Kos Ie. vqu\f?úíi?dlofizetok részére Salgótarján vonzaskörzetébena Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548, 30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.:* 30/34-70-864 32/475-727) juttatja lerjeszti a BUVIHlR Rt. es a kiadó sajat teqesztesi halozata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt’. 10400786 ( 40 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HŰ ISSN 1215-9042. résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával í Hungaropress Sajtóterjesztő Kft, előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. tér 6., Posta- suth út 15. ltja el a lapot. )84 00000000 Nógrádi Média Kiadói Kft.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom