Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-12 / 85. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Meghitt hangulatú zenei ünnep Kfar Saba ifjú muzsikusainak hangversenye Salgótarjánban Igényes és rendkívül változatos műsorral örvendeztette meg Salgótar­ján közönségét az izraeli Klar Saba kamarazenekar április 10-én este a Népjóléti Képzési Központ Madách-termében. Az emlékezetes zenei es­tet a Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesület szervezte. A nyolcvanezer lakosú Kfar Saba dinamikusan fejlődő város Tel-Aviv közelében, 2003-ban ünnepli alapítá­sának századik évfordulóját. Kulturá­lis életében kiemelkedő szerepet ját­szik a zene. Amint azt Rafael Primo, a Kfar Saba-i konzervatórium igazgatója elmondta, a városban több mint 3500 fiatal tanul zenét, a konzervatórium­nak 540 hallgatója van. Tizenhat fú­vós- és két vonószenekarral rendel­keznek. A Salgótarjánban is kiemelke­dően nagy sikert aratott zenekar vi­szonylag fiatal, mindössze két éve ala­kult, de magyarországi szereplésük - különösen budapesti bemutatkozá­suk - is jelzi, ragyogó tehetségű, nagy jövő előtt álló zenei együttesről van szó. Salgótarján zenekedvelő közön­sége szerencsésnek mondhatja magát, hogy megismerhette ezeket a fiatalo­kat, akik impulzív muzsikálásukkal méltán lopták be magukat a jelenlé­vők szívébe. Köszönet illeti a meghívá­sért és a vendéglátásért a Salgótarjáni Kamarazenekar Egyesületet, személy szerint Torják Vilmos karnagyot. A Kfar Saba kamarazenekar Michael Delman vezényletével mind­végig szépen, stílusosan játszotta a ze­neirodalom klasszikusainak alkotásai­ból kitűnően válogatott műveket. J. S. Bach, W. A. Mozart, A. Vivaldi, J. Haydn, illetve Hanoch Yacoby művei a fiatalok előadásában szenvedélyesen, sőt helyenként csillogóan hangzottak el, amit a közönség hálás reagálása kí­sért. A szólisták, Lóba Robin, Ifal Ferder, illetve Yoni Gertner, Hagit Pames, Odet Hadar, Marina Aizenberg, Lada Nikelshpur játéka erőteljesen járult hozzá az est sikeré­hez. A hangverseny emelkedett han­gulatát fokozta a záró rész, amikor a Kfar Saba-i zenekarhoz csatlakozott a salgótarjáni kamarazenei együttes és közösen adták elő Hanoch Yacoby „Hora”-ját Torják Vilmos vezényleté­vel, majd pedig Hókai Dezső Kis ver- bunkját Michael Delman invenciózus dirigálásával. A nívós zenei est ünnepi hangulat­tal ajándékozta meg a város közönsé­gét, amely vastapssä köszönte meg az élményt. Ezután Rafael Primo Kfar Saba polgármesterének ajándékát nyújtotta át Torják Vilmosnak, aki szintén ajándékkal kedveskedett az iz­raeli vendégeknek. Tegnap a kamarazenekar tagjai Sal­gótarján és Nógrád megye nevezetes­ségeivel ismerkedtek. A többi között ellátogattak a salgótarjáni zsidó ima­házba és a temetőbe, ahol Cselényi György, a hitközség elnöke adott tájé­koztatást a megyeszékhely zsidó kö­zösségének életéről. A hangversenyen és programban Tóth Sándor működött közre, aki a tolmácsi teendőket is ellát­ta. BÓMTOTH ELEMÉR „Elektroszmog” Olaszországban Az olasz környezetvédelmi minisztérium által elren­delt vizsgálatok megerősítették, hogy a Vatikáni Rá­dió Róma környéki adóberendezéseinek mágneses kisugárzása meghaladja a törvényben megszabott plafont, eközben azonban az olasz kormány néhány minisztere között nyílt vita folyik arról, valóban ve­szélyt jelent-e mindez az emberi egészségre. Az olasz parlament a kö­zelmúltban törvényt foga­dott el, amelyben pontosan meghatározta az antennák, a reléállomások és az egyéb elektromos berendezések ál­tal kibocsátott mágneses su­gárzás engedélyezett határ­értékeit. Az illetékes szervek ugyanakkor feltérképezték az effajta berendezések leg­nagyobb koncentrációjának a helyszíneit is. Kiderült, hogy a Vatikáni Rádiónak a Róma környéki Cesanóban lévő „antennagócai” a tör­vényben megszabotthoz ké­pest nagyobb mágneses erőt sugároznak. A környék la­kossága már régóta tiltako­zik az említett berendezések ellen, hangoztatva, hogy azok több rákos, leukémiás megbetegedést is okoztak. A cesanóiak felháborodá­sát felkarolva Willer Bordon zöldpárti környezetvédelmi miniszter két héttel ezelőtt ultimátumot intézett a Szentszékhez: vagy megold­ja tizenöt napon belül a problémát, vagy az ENEL ál­lami áramszolgáltató elzárja az energia „csapját”. Az ügy­ből valóságos diplomáciai bonyodalom keletkezett, mi­vel a Vatikán külön állam, és az antennák ügyének tárgya­lásos rendezése már koráb­ban megkezdődött az olasz és a vatikáni illetékesek kö­zött. Több olasz alkotmány- jogász éppen a Vatikáni Rá­diónak adott nyilatkozatá­ban fejtette ki: egy minisz­ternek nincs joga olyan fe­nyegetéssel élni, mint ami­lyent Willer Bordon enge­dett meg magának. Ha egy államnak problémája van egy másik állammal, azt csakis a kormánya által ren­dezheti. Az ügyet csak bonyolítja, hogy a balközép olasz kor­mány egy másik minisztere, Umberto Veronesi onkológus főorvos nyilvánosan adott hangot véleményének, mi­szerint az adóberendezések, elektromos vezetékek, an­tennák mágneses kibocsátá­sa szerinte nem károsítja az egészséget, vagy legalábbis ezzel kapcsolatban nincs semmiféle tudományos bi­zonyíték. Robert Merle nem lesz jelen Törékeny egészségi állapota miatt Robert Merle, a Magyar- országon rendkívüli népsze­rűségnek örvendő francia író nem tud részt venni a vm. bu­dapesti nemzetközi könyvfesz­tiválon, amelynek díszvendé­géül kérték fel a szervezők.- A 93 éves alkotó a közel­múltban betegségen esett át, egyelőre lábadozik, és semmi­képpen nem tud vállalkozni a megtisztelő budapesti felkérés teljesítésére - közölték az író párizsi kiadójánál, az Éditions de Fallois-nál. A háromnapos budapesti könyvfesztivál április 26-án kezdődik. A francia író széles magyar olvasótábort hódított meg mióta Mesterségem a halál című köny­ve 1955-ben magyarul is megje­lent. Az első Merle-könyv kilenc kiadást ért meg, A sziget című könyvéből 462 ezer példányt adtak el. Az Európa Kiadó eddig 22 Merle-könyvet fordított le, melyek közül a legsikeresebbek az Állati elmék, a Malevil, a Vé­dett férfiak voltak. Könyveiből összesen 3,5 millió példány fo­gyott el Magyarországon. Az Eu­rópa Könyvkiadó Merle Francia história című történelmi regény- ciklusának legutóbbi darabját a tervek szerint augusztusban ad­ja a magyar olvasók kezébe. A veszedelem és dicsőség című 12. kötet az Éditions de Fallois gon­dozásában egy hónapja került a francia könyvpiacra. Húsvét német módra Húsvétra a németek mintegy 600 millió márka értékben vá­sárolnak csokoládét - közölte egy fogyasztáskutató társaság kedden Nümbergben. Ezzel a csokinyuszik és -tojá­sok forgalma hasonló lesz a ka­rácsonyi csokoládéforgalomhoz. Az előző év megfelelő időszaka­iban a két ünnep körüli forga­lomnövekedés a csokoládépia­con 15 százalék körül volt - je­lentette a piackutató. A húsvéti csokoládétermékek forgalmát tekintve ötvenszázalékos része­sedéssel a csokoládétojások ve­zetnek a 25 százalékos részese­désű csokinyulak előtt. Az „aranymúmiák völgyében” Rendkívül gazdagon díszí­tett múmiákra bukkantak régészek az úgynevezett „aranymúmiák völgyében” Egyiptomban. Két újonnan feltárt sírból ösz- szesen 22 múmia került elő - közölte Szabi Havasz, Egyiptom vezető régészeinek egyike. „Az első sírban talált tizenegy mú­mia a valaha is feltártak közül a legjobb állapotban van. Díszíté­sük csodálatos és a szarkofágok elkészítése is rendkívüli” - hangsúlyozta. A két sírból arany pénzérmék és boroskorsók is előkerültek. A pénzérméket, amelyeket a múmiák a kezük­ben tartottak, az alvilág révé­szének szánták viteldíjul. Az „aranymúmiák völgyében” ed­dig 230 múmiát találtak az ása­tások során. A régészek azon­ban arra számítanak, hogy tíz­ezer múmia is előkerülhet a „le­lőhelyen”. Kétnyelvű Isztria Hivatalosan is horvát-olasz kétnyelvű lett a horvátorszá­gi Isztria megye, miután a megyei önkormányzat Pu- lában megszavazta az erre vonatkozó határozatot. Isztrián 1992 óta néhány vá­rosban és járásban már alkal­mazták a kétnyelvűség elvét, amelyet most a félsziget egé­szén érvényesítenek, miután a kisebbségi törvény tavalyi mó­dosítása lehetővé teszi a ki­sebbségi nyelvek hivatalos használatát. Az új szabályozás szerint például Isztria megye területén a hatóságokhoz be­nyújtott beadványokat ezentúl olaszul is meg lehet írni, a vá­laszt azonban horvátul és ola­szul is meg kell fogalmazni. Az olasz nyelvet ezentúl a horvát- tal egyenrangúan lehet hasz­nálni a megyei önkormányzat­ban, a városi tanácsokon és a közéletben minden olyan tele­pülésen, amelyet külön felso­rolásban határoznak meg. A néhai Franjo Tudj man alapítot­ta, jobboldali Horvát Demok­ratikus Közösség helyi képvise­lői sikertelenül kísérelték meg a megye új statútumának az elfo­gadását, a volt államfő fia által vezetett tömörülés pedig alkot­mányos panaszt tesz a kétnyel­vűség megyei szintű bevezeté­se miatt. Az új évezred hetilapja A fontos tényéké és a háttérelemzéseké. A felelősségé, amelyet önmagunk, közösségeink és környezetünk iránt viselünk. És az Öné, Kedves Olvasó! www.hetivaiasz.liu Az újságírás közös ügyünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom