Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-12 / 85. szám

2001. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ás BÁTONYTERENYE RÉTSÁG 3. OLDAL Nógrád Megyb Hírlap Handó Péter jegyzete Ima a költészetért • ZAvözlégy, Költészet! Ma- I Ilaszttal telles.... Áldassék a L J Te hited. És bocsáss meg az ellened vétkezőknek...!- kezdőd­hetne ekképp'az az ima, melyet évente egyszer, április 11-én, a költészet ünnepén motyog el ma­gának az ember. Motyog, mert ki­csit már szégyelli, hogy létezik még vers, lélekzengés és életáhí­tat. Egy bitekkel kifejezhető lát­ványból épülő világ, a szó hatal­mát egyre inkább feledi. Színek és formák -játék a tudatalattival. A dolgok - szemszórakoztatásra történő - előállítási szintjén mennyire igaz a nem igaz és mennyire nem igaz az igaz! - íté­let útján már el nem dönthető! Vélekedésünk tálalás függvénye. Mit gerjeszt bennünk a képme­nü? Ami a legkisebb részletekig megtervezett. S bár ezt mindenki érti, senki se meri kimondani. Talán mert nem lehet kimonda­ni? „Amit nem lehet kimondani, arról hallgatni kell!” - állítja Wittgenstein, merő logikai meg­fontolások alapján. S kijelentését előszeretettel idéztük, idézzük más-más megfontolások alap­ján. Hiszen volt és van aktualitá­sa logikai-filozófiai értekezése záró tételének, miképpen szám­talan gondolatának, melyek kö­zül egy így szól: „Mindaz, amit látunk, másképp is lehetne. Mindaz, amit egyáltalán leírha­tunk, másképp is lehetne. A dol­goknak nincs priori rendjük. ” Lehetne, de... Csak a lehetőség adott. A pillanat választ és egyet realizál. A nyelv teremtő működésre ké­pes, ha tudattalanul is teszi. Mert a világ a szó által tudatosul, nye­ri el értelmét. Értelmetlen, megszólítatlan vi­lág nincs. A néven nevezés emeli az illúzióból a valóságba. Amikor mondd..., s lön. Csakhogy a lát­vány uralma alatt hallgatni kell! - mint az már a hazai viszonyok között is_ egyre inkább oly' termé­szetes. Éppen emiatt van szükség fohászra a költészetért - legalább az Ő szent napján. Azon a napon, amikor - talán megszokásból, ta­lán nosztalgiából - összesereglik egy József Attila emlékét idéző jel­kép körül a társadalom szóból is élő része, hogy lerója tiszteletét és kegyeletét. A lvó rügyeiből - ilyenkor - vi­lágvirágot bont a vers, s fel- cicomázza magát, miképp' a nászéjszakára készülő kedves. Jóleső érzés kerít hatalmába: megérinteni, ízlelni a nyelv dalla­mát; hallani a kimondhatatlant. Mert amiről nem lehet beszélni, azt csak a költészet beszéli, be­szélheti el. S mert a hallgatás fo­kozódik, sokasul a költő feladata is. Megkérdőjelezett hitelét igazol­ja elhivatottsága. e* n I A kivül-belül megújuló (óolt) CENTRUM új nevet keres, írja meg nekünk miigen új névvel tudná elképzelni a Város szívében lévő áruházat. A legötletesebb neveket 3 hónapos előfizetéssel jutalmazzuk, a ngertest pedig az "újszülött" felöltözteti tetőtől-talpig, 60.000 Ft értékben. A javaslatokat "Keresztszülő" jeligével kérjük a kiadóba eljuttatni. Gyökerek: Bartók művészete „Az ezredforduló közelében, '97-ben, szinte az utolsó megra­gadható pillanatban fogtunk hozzá Gaál Istvánnal a Bartók- életmű háromrészes dokumen­tumfilmben történő feldolgozá­sához. Filmünk nézőpontját és célját ez az összefüggés határoz­ta meg: feltárni művészetének gyökereit, végigjárni fejlődése útját a kezdeti romantikus, majd magyaros próbálkozásoktól az ősi, népi kultúra felfedezésén át a legelmélyültebb remekműve­kig.” Gyökerek. Ezt a címet kap­ta a film, amiről Várbíró Judit, forgatókönyvíró, szerkesztő fo­galmazta meg a fenti sorokat.W tegnapi, a pásztói Teleki László Művelődési Központban tartott bemutatóján részt vett a rende­ző, Gaál István és Várbíró Judit is. A jelenlévőket Sisák Imre, polgármester köszöntötte, majd dr. Tari Lujza zenetörténész mondta el bevezetőiét. _______■ „ Az én vezérem bensőmből vezérel...” bizonyosságot: nyelvében és ver­sében él e nemzet - Európában” - mondta Praznovszky Mihály, majd feltette a költőinek szánt kérdést: „Kell-e nekünk hitele­sebb, igazabb és értékesebb útle­vél ebbe a mítoszba politizált kö­zös Európába? Hát mi az érték, ...amit viszünk, s amit követ­nünk kell, ha nem a magyar lí­ra." A szónok abban erősítette hallgatóságát, hogy minden egyes költészet­nap, amelyet nem felejtünk, s megünnepe­lünk, minden eset, amikor ver­set olvasunk egy újabb szint ben­nünk a nemzeti erkölcs és a nemzeti hit megtartó FOTÓ: GYURIÁN erejében. Végezetül Márai Sán­dort idézte, aki így fogalmazott: „S ha költő hal meg, a világ setétebb, annyival csak, mintha nem ég a gyertya. ” Legyen hát al­kalom április 11-e, József Attila születésnapja arra, hogy újra meggyújtsuk ezeket a gyertyács- kákat és re­ménykedjünk, hogy új fények gyulladnak... - fejezte be ünne­pi köszöntőjét Praznovszky Mi­hály. Ezt követő­en a városi ön- kormányzat, a Palócföld és a Balassi könyv­tár, a Nógrádi Történed Múze­um, a József At­tila Művelődési Központ, a Ba­lassi Bálint Asztaltársaság, a MÁV, a Táncsics szakközépisko­la és a Madách gimnázium kép­viselői koszorúzták meg Kő Pál József Attila-domborművét. A Fő téren ugyancsak virágok, ko­szorúk lepték el Varga Imre Radnóü-szobrát. A művelődési központ szín­háztermében „Utazás a magyar költészetben” címmel Gálffi László színművész mutatta be irodalmi műsorát, amely érte­lemszerűen szubjektiven válo­gatott a határtalanul gazdag ma­gyar lírában. Különösen Janus Pannonius sokáig le sem fordí­tott erotikus epigrammáinak csokra hatott meglepetésként. CS. B. Gálffi László színművész ■ József Attila e mély értelmű sora is elhangzott a - Jakab Gabriella, Lakatos Csilla, Deák István „összeállítású”, Sán­dor Zoltán vezette - Pódium Stúdió műsorán tegnap Salgó­tarjánban a költőről elnevezett művelődési központban rendezett költészet napi megemlékezésen, amelynek szóno­ka dr. Praznovszky Mihály, a Palócföld ismét kinevezett fő- szerkesztője volt. Első gondo- ■ latként arra utalt, I hogy IS észtén-, I dővel ezelőtt I ugyanezen a he- I lyen, ugyaneb- I ben a minőségé- I ben mondott ün- I népi beszédet, I amelyet akkor I egy Fábry Zoltán I idézettel fejezett I be. Ezt most be- I vezetőnek szán- I ta: „A költő a I mérték, ő az em- l ___________ t erhez méltó gond törvénytáblája. /Jajannak a népnek, mely nem olvassa köl­tőit, / Jaj annak a kornak, mely elereszti intésüket füle mellett!” A helyzet - már ami a versolva­sást illeti - szemernyit sem javult fél emberöltönyi idő alatt, bár a vers mint olyan létezik, van fo­lyóirat, amelyik csak új magyar verset közöl, az irodalmi lapok­ban gazdagok a versrovatok, lírai kötetek sorakoznak a könyves­boltokban, van néhány nagyfor­mátumú lírikusunk, él az éves összegző antológia. „Nekünk a költészet most menedék, még nem az egyetlen, de lassan azzá válik. Menedék a közös Európá­ban, amely mint csak szervezet közös és újdonság és egyelőre álom, igen távo­lodó álom szá­munkra. Mert a mi líránk, a mi nyelvünkön íródván az örö­kös európai lé­tünk mércéje volt. Hét évszá­zad magyar köl­tői igazolják, hét évszázad ezernyi versköte­te bizonyítja, hét évszázad megpróbált köl­tősorsai hitelesí­tik ezt. Velük, s általuk hisszük a Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja SZDSZ: Nógrád és a központi régió Vajon a választásokig a kormányfő folya­matosan lebegtetni akarja-e a MIÉP-pel köthe­tő koalíció lehetőségét? Miért nem ad egyértel­mű választ az ezzel kapcsolatos kérdésre? S vajon az ORTT napokban nyilvánosságra ho­zott értékelése után vajon mit gondol kedvenc rádióműsoráról a miniszterelnök? Gusztos Pé­ter, a szabaddemokraták megyei elnöke tette fel ezeket a kérdéseket a salgótarjáni területi irodán tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Előzőleg arra emlékeztetett, hogy a nógrádi szabaddemokraták az elmúlt években több­ször is hangot adtak annak a véleményüknek, miszerint tűrhetetlen, kirekesztő hangvételű uszítás folyik a közszolgálati rádióban, az adófizetők pénzén, a Vasárnapi Újság című rá­dióműsorban, s hogy mind személyi, mind te­matikai átfedésben ugyanez megjelenik a köz- szolgálati televízióban is, kiemelten A Hét cí­mű műsorban. A miniszterelnök kedd esti nyilatkozatával kapcsolatban kifogásolják, hogy Orbán Viktor először hagyta nyomatéko­san nyitva a MIÉP-pel köthető koalíció lehető­ségét. A napokban nyilvánosságra került ORTT-határozatra utalva Gusztos Péter szin­tén emlékeztetett: ez kimondja, hogy a Vasár­napi Újság kirekesztő hangvételű, demagógia és pártosság jellemzi, szélsőséges, szubjektív véleményeknek ad teret.- Ha az igazság nem mindig győz - akkor is fel kell háborodni az igazságtalanságokon, mert ha mindenki vállat von, nem áll meg a lábán a világ - mondta Kóródi Mária ügyvi­vő, országgyűlési képviselő azzal összefüg­gésben, hogy huszonkét parlamenti vizsgá­lóbizottság felállítását kezdeményezte az SZDSZ, amely - mivel a kormánypárti több­ség minden eddigi ilyen kísérletüket meggá­tolt - képviselőcsoportok által működtetett vizsgálóbizottságokon keresztül próbálja azokat a kérdéseket megvizsgálni, amelyeket eddig a kormánypártiak lehetetlenné tettek.- Az utóbbi három évben láthatóvá, bizo­nyossá vált: a hatalom többségi gyakorlóinak nem kell elszámolni cselekedeteikkel. A Fi­desz - amely ezt normává emelte - megaka­dályozta minden olyan ügynek a feltárását, amely a pártot vagy a hozzá közeli cégeket, embereket érintette. Megakadályozta a fele­lősség felvetését és a - politikai, büntetőjogi - felelősségre vonást. Kóródi Mária szólt arról is, hogy a kormánypárti kezdeményezésű, olajügyeket vizsgáló bizottság abban a pilla­natban megszűnt, amikor munkája Fidesz- közeli vállalkozókat, tanácsadókat érintett volna. Nem engedték a vizsgálatot a Simicska-ügyben, a Postabank dolgait érintő­en. - Ráadásul az ügyrendi bizottság a napok­ban olyan döntést hozott, aminek következté­ben a jövőben egyáltalán nem lehet vizsgáló testületet létrehozni, mert minden kérdést máshová - azaz sehova sem - utalnak. A központi régió és Nógrád megye kap­csolatának régóta vitatott kérdése kapcsán Bőhrn András ügyvivő, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője a következők­re hívta fel a figyelmet: - Budapesten olyan magas az egy főre eső nemzeti jövedelem, hogy a Pest megyével kettesben alkotott központi régióban minimális vagy nulla a fejlesztési forrásigény. Nógrád viszont rá­szorult ezekre. Természetesen érthető a féle­lem is a megye részéről: ha lenne mód a köz­ponti régióhoz csatlakozásra, milyen szava, ereje lenne a maga lélekszámával, adottsá­gaival. - Azt gondolom, hogy a központi ré­gióhoz csatlakozás egyrészt előnyös lenne az ország, másrészt Nógrád szempontjából, hiszen ezáltal nagyon értelmes, jó célok len­nének megvalósíthatók az idegenforgalom, környezetvédelem, ipari rekonstrukció te­rén. Az SZDSZ ezért javasolja: vessük el az arányosság kérdését, tehát a három megye együttműködése során ne a létszámfüggés, hanem a megnyugtató egyetértés legyen hangsúlyos, másrészt a fejlesztéseknek le­gyen előzetes garanciája. Május közepén az SZDSZ-által kezdemé­nyezett fórumon polgármesterek, civil szer­vezetek, európai uniós szakértők, helyi gaz­dasági szakemberek mondhatják el erről a véleményüket. Élő falu lesz a világörökség MSZP: a kormány kudarca (Folytatás az 1. oldalról) generáció is szívén viselje majd a meglévő értékek megóvását, a néphagyományok mentését, az önkor­mányzat vélhetően egyedülálló kezdeményezést indí­tott másfél éve azzal, hogy az általános iskola tanter­vében szerepel a „Hollókő tantárgy” is, amely felöleli a Enyhén növekvő építési kedv (Folytatás az 1. oldalról) vízvezetékhez, 40 százalékuk veze­tékes gázzal is ellátott, viszont ke­vés, a megépült lakásokból csupán 86 van rákötve szennyvízcsatorna- hálózatra. Hazai viszonylatban 1989 óta a legtöbb lakásépítési engedélyt 2000- ben adták ki, amikor is 44700 új la­kás építése kezdődhetett el, csak­nem másfélszer annyié, mint 1999- ben. Ez a nagymérvű növekedés alapvetően a lakásépítést támogató központi intézkedések eredménye­ként értékelhető. Az építési engedé­lyek területi megoszlása egyben elő­revetíti a jövőbeni lakásépítések te­rületi koncentrálódását is: Budapes­ten és Pest megyében csaknem any- nyi - 19,4 ezer - építési engedélyt adtak ki, mint - Nyugat-Dunántúl kivételével - az ország 5 régiójában együttvéve. Észak-Magyarországon- mindössze 11 százalékos növekedés figyelhető meg: ezen belül Borsod- Abaúj-Zemplén megyében alig vál­tozott az építési engedélyek száma, ugyanakkor Hevesben több mint egyharmadával, Nógrád megyében pedig 9 és fél százalékkal emelke­dett. Nógrádban tavaly 421 lakás építésére adtak ki engedélyt a ható­ságok, ami közel másfélszeresen ha­ladja meg a ténylegesen felépült la­kások számát, többségük előrelát­hatóan a községek lakásállományát növeli. Nógrád megyében az építke­zések negyede a különböző okból megszűnt otthonok pótlását szolgál­ta 2000-ben, ezért nem járt együtt mindez a lakásállomány gyarapodá­sával. -SZGYS­Megyénkben a négy-öt ezerre tehető érintett részéről jelen pillanatban is jelentős, több száz milliós értékű az igény a szövetkezeti üzletrészek iránt. Mi magunk is támogatjuk, hogy a jogos igénylők kapják meg a jussukat, a „nincs miből” állítás igen egyszerűen meg­cáfolható, mert igenis van erre forrás. Fentiek az MSZP megyei szervezetének tegna­pi, salgótarjáni sajtótájékoztatóján az Alkot­mánybíróság tegnapi döntése kapcsán hangzot­tak el. Dóra Ottó megyei ügyvezető alelnök és dr. Serfőző András országgyűlési képviselő megfo­galmazta: azért is öröm számukra a testület dön­tése, mert ezáltal megállítható az agrárvállalkozá­sok helyzetének további rosszabbodása. A szocialisták szerint egyértelműen a kor­mány kudarca, hogy a mezőgazdasági szövetke­zeti üzletrészről szóló törvény és annak végrehaj­tási rendelete alkotmányellenes. Kudarc abban az értelemben, hogy világossá vált: hova vezet, ha a kormányzat elhúzódó válsága miatt a kis­gazdapárt homokozója marad a vidék és a mező- gazdasági termelői szféra, másrészt azért is, mi­vel olyan törvény született, amelynek következ­ményeivel a kormánypártok - felelőtlenül - nem számoltak. A Magyar Szocialista Párt a köztársa­sági elnököt is felelősnek tartja a helyzetért, hi­szen kérésük ellenére, valószínűleg Fidesz-nyo- másra nem küldte el előzetes normakontrollra aláírás előtt az alkotmánysértő törvényt. A több hónapig tartó bizonytalanság, a kisgaz­dakáosz, a sorozatos visszaélések között a kor­mány megosztotta a tulajdonosokat, akik így nem kapták meg a beígért járandóságukat. A ren­dezéshez ne a mezőgazdasági támogatásokból vagy a nagy állami gazdaságok értékesítéséből te­remtse meg a kifizetés forrását - hiszen volt pénz a Postabankra, országimázsra, közbeszerzés nél­küli autópálya építésére - ezért javasolják, hogy a kormány az inflációs többletbevételekből bizto­sítsa a fedezetet. A szocialisták azt vallják: nem lehet tulajdonformák szerint hátrányosan meg­különböztetni, a meghozandó új jogszabálynak számolnia kell a következményekkel, a mezőgaz­daság jövedelmező termelésével, a termelők biz­tos megélhetésével. Praznovszky Mihály főszerkesztő helytörténeti, hagyományőrzési és -ápolási ismeretek témakörét, de kiterjed a környezetről szóló tudnivalók­ra is. A gyerekek, a pedagógusok körében is népszerű­vé vált a tantárgy - mondta a polgármester - amelynek elsajátítását az is segíti, hogy nagyon sok idős helybeli kapcsolódott be az oktatásba. __________________jjt

Next

/
Oldalképek
Tartalom