Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-02 / 76. szám

SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉ P PÁSZTÓ 2001. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Emberi sorsok, életek: vajon mikor és miért romlottak el? Otthon az otthon helyett, menedék a családért, a gyermekért -1. rész. Salgótarjánban, Baglyasalja városrész egy kis mellékutcájában található a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete működtetésében a „me­nedékotthon”. Az épület a hegyhez simulva szinte támfalként védi a taka­ros gyümölcsöskertet, mint ahogy a ház a benne lakókat. A kertben szé­pen fejlett gyümölcsfák rügyei duzzadnak, várva a melegebb napokat, hogy színes „fátylat” terítsenek magukra... Az épületben kellemes meleg, jólesik a viharzó böjti szelek elől a meleg otthonba lépni. Rácz Ákosné, az intézmény vezetője kicsinyke szobájába invitál és az íróaszta­lul szolgáló iskolapadba ültet, közben szét­tárja kezeit és azt mondja: - Kérdezzen, ál­lok rendelkezésére! Beszélgetünk. Kérdeznék is, de nem tu­dom elhallgatni, hogy a városrészben sok mendemonda járja az épületről, a közvéle­mény nem ismeri a tevékenységet, az itt fo­lyó munkát.- Igen, elfogadom, így lehet, de egy bi­zonyos értelemben zártak vagyunk, mi mindent a családokért teszünk, a gyereke­kért. Azt javaslom, hogy győződjön meg, nézzen körül előbb az otthonunkban és utána folytassuk a beszélgetést - invitál az intézményvezető. Máris indulunk. A földszinten a társal­gó, az étkező, konyha, mellékhelyiségek, raktárak, példás rend, tisztaság. Itt-ott se­rénykedő otthonlakó, keresem a tekintetü­ket, a köszönéseimre válaszolnak, de már­is másfelé fordulnak. Próbálkozom és kér­dezem az egyik szobában serénykedőt.- Honnan érkezett?- Szegedről - hangzik a válasz. De a válasz erejéig sem fordul a kérdező irányába. A vezetőnő is kérleli nevén szó­lítva: - nem válaszolnál egy pár kérdésre? Elutasítást kap ő is. Nézelődve, járva a szobákat, háziasnak találom, még azokat is, amelyek kissé zsúfoltnak tűnnek.- Harminc lakót kell elhelyeznünk két­száz hasznosítható négyzetméteren. Jelen­leg is nyolc anyuka, huszonhárom gyer­mekével él az otthonunkban - mondja Ráczné. Ismét a vezetői szobában ülünk és a két éve működő intézmény legfőbb számai után, eredményeiről érdeklődöm. A veze­tőnő gondolatait igyekszem rögzíteni és úgy döntöttem, nem is szólok közbe. Azt azonban már korábban leírtam, hogy Rácz Ákosné intézetvezető, pedagógia szakos pedagógus, és igazi kihívásnak tartja ezt a munkát. Hétfős apparátusában szociális gondozó, ápoló, óvodapedagógus, egyszó­val „szakemberek” dolgoznak és orvosi pszichológiai, jogi ellátást, tanácsadást is kapnak a menedékotthonban lakók.- A kétéves működésünk alatt több mint 200 fő és 70 anya talált átmeneti ott­honra és teremtődött meg az az esélye, hogy újragondolja életét és próbálja megta­lálni gyermekei nevelésének családi hátte­rét. Bármit is teszünk, a családot nem pó­toljuk, de boldogok vagyunk, ha hat hónap után hazatérve levelet kapunk, hogy rend­be jöttek a dolgok - mondja az intézmény- vezető.- Kik kerülhetnek a menedékotthonba?- A krízishelyzetben lévő, a családból menekülésre kényszerült nagykorú szülők és gyermekek, továbbá lakhatás hiányában gyermekeiket nevelő szülők és gyermekek. Mindkét esetben a gyermek jogán kerülhet a szülő az intézetbe.- Vannak-e ismereteik, hogy az itt eltöl­tött hónapok után milyen százalékban jön­nek „rendbe” a családi életek?- Pontos kimutatás áll rendelkezésünk­re. 2000-ben például 25 anya 63 gyermeké­vel, hét anya 21 gyermekével tért vissza a férjéhez, élettársához. Tehát rendbe jöttek a dolgaik, bízunk benne, hogy tartós is lesz! Sajnos minden évben arra is van pél­da, hogy a hat hónap után ismeretlen hely­re távoznak...- Mi történik a gyermekekkel az intézet­ben tartózkodás ideje alatt?- Az óvodáskorúak óvodába, az iskolás­korúak iskolába járnak Baglyasalján. Ez alapfeltétel, megköveteljük a szülőktől és naponta munkatársaim is ellenőrzik. Az intézményekkel is kitűnően jó a kapcsola­tunk.- Az ellátásukért a menedékotthonban lakók milyen összeget fizetnek?- Harminc napig semmit nem üzemek, majd ezt követően jövedelmüktől függően (amely köztudottan nem más, mint gyes, gyet, gyed, szociális segély), napi nyolc fo­rinttól 140 forintig üzemek a szülők, a gyermekekre pedig az előbbieknek a felét. Amikor letelik az itt- tartózkodás ideje és utaznak haza, ha szükséges, egyhavi albérletet vagy edénykészletet, taka­rót vagy másféle se­gítséget nyújtunk az „új élet kezdéséhez”.-A kétéves tapasz­talat alapján, milyen társadalmi rétegek­ből tevődnek ki az otthon lakói?- A legkülönbö­zőbb, az analfabétá­tól a főiskolát végzet­tekig, minden rétegből, kis településtől a fővárosból jövőkig érkeznek hozzánk, mi­vel működési területünk Magyarország. Az esetek egy részében már az is gyógyír a menekülőnek, hogy a nagy távolság a zak- latókát távol tartja. Kapcsolatunk van több más hasonló intézménnyel, így megtör­tént, hogy cserélünk, hogy így növeljük a távolságot. Ilyen változtatás mindig az ér­dekeltek kérése alapján történik.- Roma anyák vannak-e?- Elvétve. Ezt több tényező is magyaráz­za, például náluk nagyobb a családi kohé­zió, sokszor más a családon belüli kapcso­latrendszer, a rokonsági viszonyok, a krízis tűrése. Nem ők a fő lakóink.- A családok átmeneti otthonába kerü­lőknél hat hónap eltette után -ha a változá­sokat fel kellene sorolni - miben lehetne megjelölni azt a szülőknél és a gyerekeknél?- Hangsúlyozni szeretném - kezdi a vá­laszát Ráczné egy kiegészítéssel - hogy a törvény lehetőséget ad hat hónap után még három hónapos hosszabbításra is, amennyiben az ismert körülmények indo­kolják. Kilenc hónap alatt sem születnek azonban csodák, de azt állíthatom, hogy mindazok a formák, eszközök, amelyek a családi élet, a kis közösségek embersége­sebb viszonyait, a toleranciát elősegítik, nálunk bemutatásra, gyakorlásra kerül­nek. Példát adunk a szülőnek, a gyermek­nek a harmonikusabb élet­vitel kialakításához, mert tudni kell azt is, hogy az anyák is valahol sértettek, megbántottak, üldözöttek. Persze ezt még egyikük sem mondta, hogy ők mit tehettek volna az elromlott családi viszonyért és csak a másik felet okolják. Úgy érzem, sokszor a szülővel vagy szülőkkel többet kell és konkrétabban foglalkoznunk, mint a gyer­mekekkel. Mindent megte­remtünk a házon belül, amit a családban otthon, az anyáknak, a gyermekeknek tenni kell! A családi ünnepeket, születés-, névnap, úgy rendezzük meg minden lakónak, hogy majd a saját otthonukban is fel tudjanak rá készülni és folytassák úgy az ünnepeket ahogy itt elkezdték. A gondozónőink is a család tagjává válnak, megosztják a szerete­tek Érzelmileg is kötődnek hozzájuk.- További terveik?- Tovább szeretnénk bővíteni az intéz­ményt négy újabb szoba felépítésével, mert az elvet fenn akarjuk tartani: „egy csa­lád - egy szoba”. A 10 millió forint körüli beruházást pályázat útján, illetve a megyei Vöröskereszt hathatós közbenjárásával gyűjtjük össze, természetesen itt a Vörös- kereszten van a hangsúly, mert nem győ­zöm ismételgetni, ez egy normatívák sze­rint dotált intézmény, de a Vöröskereszt a tulajdonos. Én bízok abban, hogy hamaro­san megvalósul a bővítés és bízok abban is, hogy harmonikusan épülünk be a vá­rosrész intézményrendszerébe, már csak azért is, mert a városi önkormányzattal alá­írt szerződésünk van és ők is támogatnak.- Vannak-e más támogatóik?- Igen, de nem tudok kiemelni senkit sem, mert vannak nagy támogatóink is, de a kisebb támogatás is ugyanolyan szívből jövő kisebb közösséget szolgáló, mint a na­gyobb volumenű - fejezi be Ráczné ami az előtte lévő hosszú listán fel van sorolva, ki, kik milyen formában mennyi támogatást adnak. Búcsúzóul ismételt háztűznézőben in­dulunk. Az intézet munkatársai az óvodai szobában serénykednek, mutatják az új szerzeményeket, amelyet a bajor Vöröske­reszttől kaptak. Egyikük dr. Dömsödi Péter nyugalmazott ÁNTSZ-igazgató nevét is említi, hogy a bajorokkal neki van jó kap­csolata, de magánemberként is letette a névjegyét. Délfelé jár, most már több szülő is vég­zi napi teendőit, beszélgetőpartnert most sem találok. Arra viszont ígéretet kapok, hogy legközelebb, amikor majd felkészül­nek, elmondanak egy-egy „darabkát” az életükből. Emberek, sorsok, életek, vajon mikor és miért romlottak el? Miért futottak zá­tonyra? Ki a felelős mindezekért? Apa vagy az anya? A megszületett gyermek? A nar- kó? Az ital? Az iskolázatlanság? A nevelés hiánya? A szegénység vagy a gazdagság? A munkanélküliség vagy a társadalmi meg­osztottság? Sok a megválaszolatlan kérdés. Régen is voltak sokan ilyenek, vagy akko­riban jobb volt a tűrőképességük az embe­reknek? Nem tudom, de nincs is jogom e menekültek felett ítéletet hirdetni. Mázsás súly nyom engem is emiatt. De annak örü­lök, hogy sok-sok megyét megelőzve, váro­sunkban van egy üyen intézmény, ha nem is minden rászorultnak, de mégiscsak me­nedéket nyújtanak a legjobban rászorulók­nak. Köszönet érte! ___________________________ KÁLOVTTS GÉZA R ácz Ákosné____________________fotó; gy. t. S ínbuszok Tarjánban Kedvezőbb tengelyterhelés - magasabb sebesség Szülőföldje: Herencsény A MÁV Salgótarján-Hatvan közötti vonala lesz az egyik, amelyen menetrendszerűen közlekednek majd azok a sínbuszok, amik a jövő év vé­géig folyamatosan érkeznek Magyarországra. Ezek a ma­gas komfortfokozatú, köny- nyűszerkezetes, iker motor­kocsik, kedvezőbb tengely- terhelési tulajdonságaik ré­vén akár 15-20 perccel is csökkenthetik a jelenlegi me­netidőt. Ez pedig kedvezőbb változást eredményezhet a térség utazási szokásaiban, a MÁV javára. Fentiek is elhangzottak Buda­pesten, a Magyar Államvasutak Rt. székházában tartott sajtótájé­koztatón a napokban. Kukely Márton vezérigazgató bejelentet­te a negyven darab orosz gyárt­mányú vasúti jármű megrende­lését, az orosz-magyar állam- adóság keretösszegének terhére. A vasúttársaság vezérigazga­tója az előző napok során meg­nyitotta Moszkvában a Trans- russia 2001. vasútszállítási kiállí­tás MÁV-pavilonját és tárgyalá­sokat folytatott az orosz vasút­ügyi miniszterrel az oroszorszá­gi vasút vezetőjével, és a Metrovagonmas gyár vezérigaz­gatójával. A vagongyár készíti azokat az iker motorkocsikat, amelyekből a MÁV, kormánykö­zi megállapodás alapján, az orosz államadósság terhére 40 darabot kíván beszerezni és még idén az első öt szerelvényt üzembe állítani. Az iker motor­kocsi 132 ülőhelyes, komfortos, légfűtéses, a nyári idényben az utastér hűthető, mozgássérültek által is használható WC-vel fel­szerelt. Megengedett legna­gyobb sebessége 100 km/óra. Az új motorvonatok a tervek szerint bekapcsolódnak az elő­városi közlekedésbe, s elképzel­hető, hogy a Balaton északi part­ján is kipróbálják őket. A sínbu- szok üzembe helyezése várható­an csökkenti a közutak zsúfolt­ságát és a környezetszennye­zést, így a vasúttársaság remé­nyei szerint a jó komfortfokozat az autó helyett egyre több utast csábít majd a vonatokra. Kukely Márton, a Nógrád Me­gyei Hírlapnak nyilatkozva el­mondta, hogy mivel ezek a jár- j művek elsősorban az M 41-es és M 47-es típusú dieselmozdo­nyok által vontatott, régi gyártá­sú személykocsikból összeállí­tott szerelvényeket váltják majd ki a forgalomból, ezért a salgó- tarján-hatvani vonal az elsők kö­zött került kijelölésre. A jármű­vek kedvező technológiai tulaj­donságai révén jelentős energeti­kai költségmegtakarítás érhető el, és ami szűkebb pátriánk szá­mára különösen fontos, általuk J érzékelhetően növelni lehet a je­lenlegi sebességet, és csökkente­ni az utazási időt. Ugyanis a rendkívül elhasználódott fővo­nalon most a forgalmat erősen korlátozó „lassújelek” miatt min­den évben kritikusabbá válik a helyzet. Addig is, amíg ezen az állapoton a MÁV szűkös költség- i kerete miatt változtatni nem is tud, az új szerelvények rendszer­be állításával a pályasebességet korlátozó előírás 10-30 km-el növekedhet és a menetidő akár 15-20 perccel is csökkenhet. G. SZŰCS LÁSZLÓ Ezer szállal kötődik Nógrád megyéhez Pékár István, a Du­na Televízió elnöke, már csak azért is, mert szülőfaluja Herencsény. Legutóbb a herencsényi millenniumi ün­nepségen adott interjút a me­gyei napilapnak, amikor Or­bán Viktor miniszterelnök tisztelte meg a falut és felavatta a szellemi elődjének tartott Bethlen István-emléktáblát, ami a gróf 1944-es herencsényi tartózkodásának állít emléket. Akkor még a tévé alelnökeként nyilatkozott Pékár István, aki most már a Duna Televízió el­nökeként egyik védnöke volt a Bethlen István országos vetél­kedőnek Balassagyarmaton, ahol munkájáról, terveiről be­szélgettünk.- Milyen elképzelésekkel in­dította elnöki munkáját?- A Duna Televízió elnöké­nek 2000. szeptember 22-én vá­lasztottak meg, de már '93 ele­jétől itt dolgoztam. Kezdetben a gazdakörnek voltam a szerkesz­tője, aztán tájékoztatási igazga­tó, majd alelnök lettem, tehát jól ismerem a televíziót. Nagy tisztelője vagyok Sára Sándor­nak és tiszteletben tartom azt az örökséget is, amit tőle kap­tam. Egy jeles kulturáüs televí­ziót hozott létre és ezt bizonyít­ja, hogy 1999-ben a Duna Tele­vízió megkapta az UNESCO-tól a vüág legjobb kulturális televí­ziója címet. Elnöki pályázatot kellett írnom, ebben kifejtettem, hogy a Duna Televízió kulturá­lis értékeit meg kell tartani, de célom az is, hogy egy hírteleví­ziót is csináljak és a hazai né­zettséget növeljem. Ez a kettő már együtt van, hiszen a hírmű­soraink nézettek. Ennek megfe­lelően láttunk munkához a kol­légáimmal. Karácsonykor már új arculattal, új műsorszerke­zettel jöttünk ki.- A tévénézők színesnek ta­lálják a Duna TV műsorát, melyben jelen vannak a Kárpát­medence magyarságának dol­gai, amelyeket örömmel vesz­nek a határon túliak, hiszen ágy érzik ezaző televíziójuk is.- Igen. A Duna Televíziót an­nak idején pontosan azért hoz­ták létre, hogy a határon túli magyaroknak is szolgáltasson műsort. Ez szerepel az alapító okiratunkban és ehhez nekünk ragaszkodnunk kell. Bármilyen műsort készítünk, az alapköve­telmény, hogy a téma ne csak az anyaországról szóljon, ha­nem legyen egyfajta kárpát-me­dencei kitekintése is.- Részvétele a balassagyar­mati Bethlen István-emlékverse- nyen bizonyára a gróf herencsé­nyi kötődése miatt van?- Nógrád megyében Bethlen Istvánnak Herencsényhez van kötődése. Veszélyes dolog volt 1944-ben a Bolza család részé­ről is, hogy vállalták a gróf búj­tatását a nyilasok, németek elől. Még én javasoltam annak idején Szondái József polgár- mesternek, hogy jó lenne egy emléktáblát állítani Bethlen­nek. Aztán a terület képviselő­je, Surján László ezt nagy örömmel fogadta és ő javasolta, hogy Magyarország miniszter- elnökét hívjuk meg az avatásra. Orbán Viktor miniszterelnök ezt örömmel vállalta és ma is büszkék vagyunk, hogy talán először Herencsénybe látoga­tott el hivatalos minőségben a nógrádi települések közül.- A balassagyarmati látoga­tása során felkereste a zsidó hit­község imaházát, ahol Majdán Béla helytörténész adott tájé­koztatást a helyi zsidóság törté­netéről, amely szinte filmre kí­vánkozik. Televíziós tevékeny­ségéből kitűnik, hogy Nógrád megye a szíve csücske és ezt már számos forgatott film is bi­zonyítja a megyében!?- Természetesen az ember a szülőföldjét szereti és megkü­lönböztetett figyelemmel kíséri annak dolgait. En magam is így vagyok. Herencsényben szület­tem, Szécsényben jártam kö­zépiskolába és ahogy öreg­szem, úgy érzem, hogy ez a szál, ez a kapocs Nógrádhoz nemhogy vékonyodna, hanem éppen erősödik. Azon meditál- gatok, hogy ha már megöreg­szem és visszavonulok az aktív munkától, jó lenne hazajönni ide, ahol az őseim évszázado­kon keresztül éltek. Amikor még volt Herencsényben plébá­niahivatal, az akkori lelkésztől elkértem a régi ahyakönyveket és láttam, hogy az őseim már az 1700-as évek elejétől ott él­tek. Gyakran eszembe jut az, hogy mit szólnának ők ahhoz, amit én teszek.- Tervei közül mi az, amit szeretne, hogy mindenképpen megvalósuljon?- Korábban többször forgat­tam Nógrádban filmet. Volt egy „Elfeledett tájakon” című sorozatom, amelyben feldol­goztuk Salgótarjánt és környé­két, az összeomlott iparvidé­ket és a belső Nógrádot, Buják és Herencsény környékét. Úgy gondolom, hogy igazából még senki nem dolgozta fel úgy iga­zán, kellő mélységben Nógrád megye roppant gazdag hagyo­mányvilágát. Itt gondolok a vi- seletekre, amelynek szépsége, sokrétűsége szinte páratlan a Kárpát-medencében. Emlék­szem gyermekkoromban, ami­kor bejöttünk a balassagyar­mati vásárra édesanyámmal: ő anélkül, hogy megkérdezte volna, hogy ki honnan jött, mindenkiről tudta, melyik fa­luba való, mert elárulta a fa­lunként is változó színes vise­let. Ezeket filmre még nem dolgozták fel, pedig fontos len­ne, hogy ezekről hű kép ma­radjon. Ugyanígy nincsenek feldolgozva a palócföldi kasté­lyok, templomok, tehát sok mindent kellene rögzíteni. Jó lenne, ha létezne egy erős me­gyei tv-stúdió. Sajnos egyelőre a televízió költségvetése kevés ahhoz, hogy ezt támogassa. Egy ilyen filmhez néhány mil­lió forint kell. Bizakodom ben­ne, hogy ha még most nem is, de néhány éven belül ilyen fil­mek készülhetnek.- Az idő sürget, mert egyre fogy azok száma, akik még a hagyományokat a mindennapi életük szerves részeként élik és számukra még természetes a népi viselet.- így van. Ugyan az én édes­anyám is népviseletben jár még Herencsényben, persze már eb­ben az eldeformált népviselet­ben, ami maradt, de már ő az utolsó korosztály, mert hetven év alatt már nem sokan vannak, akik ilyet viselnek. De ha népvi- seletes embert látok, mindig megdobban a szívem és haza­gondolok Nógrádba, Heren­csény szépséges vidékére, mert ez az én igazi otthonom. SZABÓ ENDRE » jA i\ i jx 4ÉL ttttx r . jx Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­\ I II U \ || l|jjf U | |J | AjJ fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. 11 VflVnH/ megyei llllVLíll Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30734-70-864,32/475-727) juttatja el a lapot.--------------------------iSguaag- Terjeszti a BIJVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hírlapkézbesítőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 s zámú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. , . * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. j *tv„ az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Hariequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjésztő Kft.1 előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. ! una** u«*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom