Nógrád Megyei Hírlap, 2001. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

2001-04-23 / 93. szám

I 2. OLDAL SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP PÁSZTÓ 2001. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Megyei közgyűlési napirend lett a benczúrfalvai kúria sorsa Az évszázados Iák, örökzöldek között fehéren rikítanak a kúriai falai. A fa­lu határához érve az idegen is sejti, ott lehet Benczúr Gyula egykori hajlé­ka, a mellette magasodó épület pedig a valahai műterem. Bár az utóbbi év­tizedek látogatóit korántsem a historikus festészet kiemelkedő alakja irán­ti tisztelgés vonzza a településre. Id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász- művész hagyatéka a vendégcsalogató, akinek a neve, negyven évig tartó it­teni munkássága révén összeforrt már a faluéval. Azért ha már ott vannak, csak elsétálnak a festő sírboltjáig, amely az arborétumban áll, de lakhelyét csak távolról szemlélhetik. Az ugyanis körbekerítve, bár a száraz kórók sű­rű szövevénye is elejét veszi az épület megközelítésének. A Vattay család kétszáz éves barokk építménye, amely később klasszicista jelle­get kapott, csak megközelíthető egyik ol­dalról. A rácsos ablakokban valami tábla látszódik. Közelebb óvakodva kiderül, az épület állagából eredő veszélyekre hívja fel a figyelmet. Hátat is fordítunk az üresnek látszó épületnek. Távolabbról szemlélve látszik, tetejét újracsinálták. Azt már a tő- szomszédságában lévő műterem mai hasz­nálójától, ifi. Szabó István Munkácsy-díjas szobrászművésztől tudjuk meg: a benne tárolt bútorok egy részét, pár hete égették el. A kúria falai között ugyanis a könnyező gomba vert tanyát, s egy közelmúltbeli gombátlanítás során a kastély egyik szár­nyában tároltat, tűzbe kellett vetni, az új­bóli fertőzésveszély megfékezése miatt. Nincs sokkal különb helyzetben a műte­rem sem, bár a művész sokat költ rá. Mind­emellett beázik a padlástérben kialakított galéria, ahol id. Szabó István 50-60 dara­bos, nagy értékű hagyatékát őrzik. Köztük az utolsó fafaragványt, a „Stációk”-at, ame­lyet a pápalátogatásra készített a művész. Befejezetlenül maradt, csak a 9-ig készült el, mert közbeszólt a halál. Igaz, itt fent, nem a könnyező gomba, hanem a nyest fészkelte be magát. A mű­vész egyébként áldozna a tetőtér rendbeté­telére is, tekintettel apja féltve őrzött reme­keire, de a szécsényi tetőfedők sem me­részkednek fel a magasba. A rendszerváltozást követően úgy ala­kult, hogy a kúria kezelői, használói joga a megyéhez, a műteremé pedig Szécsény vá­ros önkormányzatához került, ugyanakkor mindkét épület tulajdonosa a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság lett. S itt kerül képbe egy fővárosi székhe­lyű alapítvány, amelynek egyik alapító tagja, Lipthay Antal származása révén kö­tődik a tájhoz. Pár éve vásárolt Benczúrfalván egy romos parasztházat, amelyet azóta felújított, s amolyan hétvé­gi házként használ. Információnk szerint a faluba való betelepülése inspirálta, hogy elgondolkodjon: vajon milyen kitörési pontjai lehetnek az olyan kis települések­nek, mint az alig száz házból ál­ló, kétszáznál alig több lakosú Benczúrfalvának. Ahhoz ugyan­is ma már a szép táj, a csendes, hangulatos környezet, nem elég. Az, hogy historikus festészetünk kiemelkedő alakja, Benczúr Gyu­la pár évig itt élt és alkotott, meg­alapozta az ötletet, hogy nemzet­közi művészeti akadémia alapí­tásáról gondolkodjanak, amely- lyel a falu, de a kistérség is „tér­képre” kerülhet. Mint szombati számunkban részletesen olvasható volt Lipthay Antal tollából, a terv kivi­telezésére létrehozták a Pro Arte et Natura (PAN) Alapítványt, amelynek létrejötténél ott bábás­kodott, Pallaviríni Károly és Bereczky Lo- ránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazga­tója is. Tavaly a tervet még az akadályozta, hogy a két önkormányzat kérte a tulajdon­jogot a kúriára, illetve a műteremre. Nem meglepő, hiszen mit sem tudtak a Dél- Amerikából hazatelepült férfi kezdemé­nyezéséről, aki feleségével még a rendszer- váltás első ciklusa közgyűlési elnökéhez nyújtott be írásos kérelmet. Máié Csabái, Szécsény polgármesterét tavaly kereste fel a házaspár, s tájékoztatta az akadémiával kapcsolatos terveikről. A személyes beszél­getést követően, a polgármester informálta a képviselő-testületet, amelyik erkölcsi tá­mogatásáról biztosítja az akadémiaalapító­kat. Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésé­nek elnöke lapunknak elmondta, hogy le­hetőségeikhez mérten, maximálisan part­nerek lesznek a körvonalazódó tervek megvalósításában. - Visszavonjuk a Kincs­tári Vagyoni Igazgatósághoz benyújtott tu­lajdonlási kérelmet, s hajlandók vagyunk lemondani az ingyenes használati jogról is a cél érdekében, olyan feltételekkel, hogy továbbra is biztosított legyen id. Szabó Ist­ván szobrászművész hagyatékának megőr­zése - mondta az elnök. Mint Lipthay Antal is említette, a felújí­tandó kúriában évente rendeznének mes­terkurzusokat, egy-egy világhírű képzőmű­vész előadásaira alapozva.- Mindezek nagyon szép elképzelések - mondja ifj. Szabó István, aki Benczúr egy­kori műtermének mai bérlője - de sok még a kérdőjel. Az ugyanis jó lesz, ha a kúria is­mét élettel lesz teli, az viszont nem, ha a műterem, mint foglalkozási bázis műkö­dik. Kezdetben persze örültem a lehető­ségnek, engem is felkértek, hogy szakta­nácsadással segítsem a művészeket, de nem gondoltam, hogy avantgárdban gon­dolkodnak. Nem hiszem, hogy azok von- zanák majd ide a külföldieket, akik úgy gondolom sokkal inkább a helyi hagyomá­nyokra lennének kíváncsiak. Egyébként szerencsésebbnek tartottam volna, ha a he­lyi, a palóc kultúra, benne apám munkás­sága köré épülhetett volna valami látnivaló, ugyanis neki máig sincs állandó kiállítása sehol a megyében, csak hagyatéka darabjai láthatók a műterem galériájában. Információink szerint ezt indokoltnak tartja Limbacher Gábor, a Nógrád Megyei Múzeum igazgatója is, aki legutóbbi benczúrfalvai látogatásakor e véleményét meg is erősítette. Nagy kérdés azonban a hol? Ifj. Szabó István megfelelő helynek tartotta volna e célra a kúria épületét, hiszen a fa, amellyel apja dolgozott, jobban ellenáll a gombáso­dásnak. Akkor viszont miből újulhatott volna meg az épület? Olyan elképzelés is megfordult a fejében, hogy a műterem mel­letti kis házat, össze lehetne építeni a kúri­ával, s az így kialakított hely alkalmas le­hetne apja gyűjtemé­nyes kiállítására is. Ezt családi összefogással, saját erőből is megolda­ná a mester, ő állná a költségek felét, ha me­gyei, országos támoga­tást lehetne szerezni a kivitelezéshez. Ezzel a megoldással viszont, meglehet, talán a kúria műemléki értéke szen­vedne csorbát. Nógrád megye ön- kormányzatának köz­gyűlése legutóbbi, ápri­lis 19-i ülésén napi­rendre került a Ben- czúr-kúria használati jogáról való lemondás kérdése. Döntés nem született az ügyben, májusban újra közgyűlés elé kerül, immár módosítások­kal. A közgyűlésen, Becsó Zsolt szóbeli ki­egészítéséből több probléma is felszínre került, elsősorban id. Szabó hagyatékának jövőbeni sorsa, illetve ifi. Szabó műterem­használata, amelyek egyikére sincs idáig megnyugtató válasz, s ezért ezekkel kiegé­szítve javasolta elfogadásra a vonatkozó előterjesztést. A közgyűlésen kiderült, a Munkáspárt legszívesebben a két önkormányzatnál hagyná az épületeket, a szocialisták szob­rászművészünk hagyatékáért aggódnak, s ködösnek tartják a PAN Alapítvány tervét. S ha az fel tud hajtani épületfelújításra pá­lyázati lehetőségeket, az önkormányzat miért nem? Ezt a közgyűlés elnöke is elis­merte, de, mint mondta az a lényeg, hogy a megye hasznosuljon általa, mert a közgyű­lés csakis abban kompetens, hogy lemond- e avagy sem a használati jogról. Minden egyébben a tulajdonos dönt, amely már döntött, hogy a PAN-nak adja majd. (Az utóbbi napokban további két érdeklődő je­lezte szándékát az épület használatba véte­lére.) Kovács Gábor képviselő személyes érintettség okán is szólt, s azt szorgalmaz­ta, mondjanak le a használati jogról, mert ha halogatják, nem lesz miről, az épület ál­laga annyira rossz. Szondái László azt fejte­gette, hogy a megye kulturális örökségéről komolyabban kell tárgyalni, a megye ne mondjon le az ingatíanról, kérje a tulajdon­jogot. Javasolta, dolgozzanak ki hasznosí­tási koncepciót. Érdekesnek tartotta, hogy vannak, akik jó eséllyel pályázhatnak még nemzetközi támogatásra is, a megyei ön- kormányzat ezt nem tudja megtenni. Becsó Zsolt válaszában utalt a témában kialakult megannyi félreértésre, s kifejtette, megteheti a megye, hogy nem mond le az ingatlanról. Az viszont azzal jár (még pá­lyázati pénzekkel is), hogy a közgyűlésnek minimum 100 milliót el kell különítenie költségvetéséből, hogy biztosítva legyen az önerő. Kimondta azt is, hogy úgy érzi töb­ben a kákán is csomót keresnek, amit arra alapozott, hogy mindenki előtt ismeretessé lett, milyen kikötésekkel mondanának le eddigi jogukról. Bőgős Tamás egyesek sze­reptévesztésére irányította a többiek figyel­mét, s javasolta fogadják el a javaslatot. Verbói Gábor állt elő végül egy ésszerű ja­vaslattal: azt mondta, vizsgálják meg, meg­osztható e az ingatlan, mert ha igen, azzal lezárható a vitás ügy, azaz, ha a műterem külön kezelhető, akkor nem lesz miről be­szélni. Végül a közgyűlés levette napirend­jéről a témát, azzal, hogy a következő ülé­sen újra tárgyalják, immár azzal a módosí­tással, hogy amennyiben feltételeik nem teljesülnek, visszakapják a kezelési jogot, s azzal, hogy ha megosztható az ingatlan, a műterem hasznosítása maradjon a megyé­nél, illetve a szécsényi önkormányzatnál, mint jelenleg. _____________________________ÍK. Könnyező gomba miatt fertőzésveszélyes az épület __________________fotó.r.t. „ Gyöngy a csillag” Országos versmondó-találkozó Pásztón A Tehetséges Pásztói Gyermekekért Alapít­vány, Pásztó Város Önkormányzata és a Ma­gyar Versmondók Egyesülete az idén - április 28-án, szombaton és 29-én, vasárnap - immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a „Gyöngy a csillag” elnevezésű országos, sőt a határokon túlra is kiterjedő általános iskolai versmondó-találkozót. A Dózsa György Általános Is­kola aulájában április 28-án 13 órakor Sisák Imre, Pásztó polgár­mestere nyitja meg a rendezvényt és köszönti a vendégeket. A vers­mondók 17 óráig mutatják be tu­dásukat. Az eredményhirdetést és a díjak átadását 19 órakor tart­ják. Április 29-én a gyermekek kirándulást tesznek Hollókőbe. A felnőttek 9 és 12 óra között szak­mai tanácskozáson vesznek részt. Téma: Látás és láttatás, versrendezés gyakorlata. Előadó: Wiegmann Alfréd rendező. Nyűt nap Egyházasgergén „Vajon leszünk-e annyira bát­rak, hogy esetleg egyéni érdekein­ket (is) feláldozva a szakmai kér­désekben talán kellemetlen, de jó válaszokat adva tényleg nekife­szülünk az alapproblémának (ha van) és erősíteni tudjak alapvá- zunkaí, s tovább tudunk lépni egy még jobb iskolaügy felé. Vajon merünk-e dicséretet mondani...? Vannak még illúzióim - s bízom, hogy önöknek is - úgy gondolom mindenképp csak nyertesek lehe­tünk, s elkerülhetjük a sokszor tá­jékozatlanságból eredő övön aluli üléseket" - fogalmazza Kéri Zol­tán iskolaigazgató az „Öntsünk tiszta vizet a lapok közé” című rendezvény meghívójában. Ápri­lis 24-én, kedden délelőtt szabad betekintést engednek a tanítási órákra, 14 órától videó-előadás lesz az iskolai eseményekből, 17 órakor pedig fórum az iskola dol­gozói, a szülők és a fenntartók képviselőinek részvételével. ■ „Szalmatercsi Notesz” Húsvét után községi majális előtt Egy kisközség szerény lehető­ségeihez igazodik a „Szal­matercsi Notesz” című tájé­koztató, amelyet a polgármes­teri hivatal ad ki. A húsvétot megelőző napok­ban jelent meg a II. évfolyam 4. száma - mutatja és ajánlja meg- I tekintésre Takács Tamás, a szer­kesztőbizottság tagja. Az első lap azt jelzi, hogy a tavasz legvártabb és legnagyobb keresztény ünnepe a húsvét je­gyében szerkesztették, belela­pozva is ezt tükrözi, ezzel is se­gítették és tették bensőségeseb­bé a családok felkészülését és a húsvéti vendégvárását. A kiadvány azt is közreadja, hogy miért a tojás, a bárány és a nyúl a jelképe az ünnepnapok­nak, és ide kapcsolódó írás a Szabó Gyuláné nevével jelzett „Húsvéti bárány” című is, amely a kis Benjámin történeté­ről szól. Régen hallott locsoló­versek és közmondások megje­lentetése is a szerkesztők figyel­mességét jelzi. Visszatér a lap a falugyűlésre és hírül adja, hogy ismét lesz községi majális. De nem május elsején, hanem ápri­lis 30-án délelőtt 10 órától késő estig rendezik. A hangulatosnak ígérkező önkormányzati ren­dezvényre várják a falu apraját és nagyját és a hazalátogatókat. Fellépésre készül az Adorján Béláné vezette hagyományőrző csoport is, remélhetőleg akkor­ra elkészül az új népviseletes ruhájuk is. Az információs kiadvány hát­oldalán ezúttal is a névnaptár és a vendégváráshoz nélkülözhe­tetlen finom sütemények recept­jei találhatók. Dicséret illeti Tőzsémé Dudás Erikát is, aki hangyaszorgalom­mal írja, formálja lappá és ad ar­culatot a havonta várt „Szalmatercsi Noteszének. R. A. 100 éve született a rétsági tudós professzor 1901. április 20-án született Rútságon, Szebellédy Ferenc és Pohl Mária gyermekeként, Szebellédy László Ferenc Nándor néven jegyezték be születő sét a katolikus egyház anyakönyvébe. Édesapja gyógyszerész volt, Rétságon bérelte a patikát. Mű­velt ember lévén gazdag könyvtárral bírt. Édes­anyja egy fővárosi tisztviselő lánya, intelligens asszony volt. Nem sokkal fiuk megszületése után a család átköltözött a Győr megyei Tét községbe. Szebellédy László tanulmányait a soproni, majd a győri gimnázium után a budapesti tudományegyete­men folytatta. 1923-ban szerzett gyógyszerész-okle­velet. Ezt követően előbb az egyetem kémiai intéze­tében dolgozott, majd két évre rá Winkler Lajos pro­fesszor mellett lett tanársegéd. Már az első hónapok­ban kiemelkedett szorgalmával, megbízható, alapos munkájával, s így Winkler őt bízta meg egyik új el­járása pontosságának megállapításával. A metódust a professzor elküldte Berlinbe, ahol nyomtatásban meg is jelent. A szigorú professzor elégedettségét azzal mutatta ki, hogy maga mellé vette tehetséges tanítványát és a bölcsészettudományi kar megürese­dett állására őt javasolta. A ranglétrán felfelé halad­va előbb adjunktus, majd 1934-ben az analitikai ké­mia magántanára lett. Állami ösztöndíjjal többször jár külföldön tanulmányúton. 1939-ben mestere utódaként professzornak nevezték ki. Az újonnan szervezett szervetlen és analitikai kémiai tanszék élére került. A legfontosabb kutatási témája az alkáli fémek és a földfémek gravimetriás kioldásos elválasztása volt. A térfogatos eljárásoknak egész sorát vezette be a gyakorlatba. Úttörő jellegű munkája nyomán általá­nossá vált az érzékeny módszer alkalmazása. Ő volt a műszeres analízis legelső hazai fejlesztője. AII. vi­lágháború során bombatámadás következtében el­hunyt fiatal munkatársával, Somogyi Zoltánnal együtt még 1938-ban kidolgozta az úgynevezett coulometriás titrálás módszerét, mely azóta az egész világon elterjedt és az analitíkus kémia jelen­tős ágává nőtte ki magát. Az európai hírű tudós professzor a XX. század el­ső felének legmodernebb és legjelentősebb analiti­kusa volt. Gazdag tehetségének további kibontako­zásában útját állta a korai halál. Hosszú szenvedés után 43 éves korában hunyt el Budapesten, 1944. ja­nuár 23-án. A Kémikusok Lapja így fejezte ki a szak­ma érzelmeit: „Nagy megdöbbenést és szomorúságot okozott a gyászhír, hogy a magyar értékek és tehetsé­gek gyakori sora, az alkotásban gazdag, de rövid élet, rajta is beteljesedett... Gyászoljuk benne azt az igazi férfit, akit nemes gondolkodása, emelkedett lendülete, közvetlen és szíves modora miatt számos barát, tisztelő és tanítvány szeretettel vett körüL ” A Magyar Tudományos Akadémia emlékülést tartott születésének 75. évfordulója alkalmából. A világ tudósai ma sem nélkülözhetik azokat az isme­reteket, amelyek első megfogalmazása Szebellédy László nevéhez fűződik. A szülőföld kötelessége is, hogy ápolja emlékezetét. VÉOH JÓZSEF Zenés est az árvízkárosultakért A salgótarjáni Gagarin Általá­nos Iskola, a Váczi Gyula Zeneis­kola és Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar április 25-én, szerdán 17.30 órakor zenés estet rendez a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Közreműköd­nek az iskola angol és német nyel­vet tanuló diákjai. Vezényel: Kökényessy Zoltán. A rendező intézmények illetve zenészek az est bevételét a Tisza menti árvízkárosult iskolák meg­segítésére ajánlják fel. Belépője­gyeket a Gagarin Általános Iskolá­ban lehet igényelni tetszőlegesen felajánlott áron, de bárki a hely- szinen is vásárolhat belépőt. ■ NÓGRÁD t HÍRLAP Kiadja: Nógrádi Média Kiadói Kft. Felelős kiadó: KOPKA MIKLÓS ügyvezető igazgató. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: DR. CSONGRÁDY BÉLA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján, Erzsébet tér 6., Posta­fiók: 96. Szerkesztőségi telefon: 32/416-455, telefax 32/312-542. Kereskedelmi igazgató: PLACHY GYÖRGY. Hirdetési és terjesztési csoport telefon: 32/416-455, fax.: 32/311-504. Balassagyarmati szerkesztőség: Bgy., Kossuth út 15. Tel.: 35/301-660. Az előfizetők részére Salgótarján vonzáskörzetében a Célvonal Kft.(tel.: 30/9433-548,30/9951-279), Balassagyarmat és Pásztó vonzáskörzetében a Karton Kft. (tel.: 30/34-70-864, 32/475-727) juttatja el a lapot. Terjeszti a BUVIHÍR Rt. és a kiadó saját terjesztési hálózata. Előfizethető közvetlenül a Nógrád Megyei Hírlap kiadójánál, a balassagyarmati szerkesztőségben, a hirlapkézbesitőknél és átutalással a KHB Rt. 10400786 07804984 00000000 számú számlájára. Előfizetési díj egy hónapra 895 Ft, negyedévre 2685 Ft, fél évre 5370 Ft, egy évre 10 740 Ft. Nyomtatás: Egri Nyomda Kft. Felelős vezető: vezérigazgató. HU ISSN 1215-9042. * Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon résztvevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Nógrádi Média Kiadói Kft. az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Axel Springer-Magyarország Kft., a Harlequin Magyarország Kft., a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft. előfizetéses megrendelését teljesítse, azok akcióira, kiadványaira, szolgáltatásaira felhívja a figyelmet. I szerkesztőségi rendszerrel készült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom