Nógrád Megyei Hírlap, 2001. március (12. évfolyam, 51-75. szám)

2001-03-10 / 59. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MOZAIK 2001. MÁRCIUS 10., SZOMBAT Millenniumi históriák ^TATÁRJÁRÁS II. Endre (II. András) és N. Béla négy-négy szerzetest kül­dött Ázsiába, egyrészt, hogy fel­keressék az ősmagyarok hazá­ját, de főleg, hogy felderítsék, mi igaz a bennünket fenyegető keleti veszedelemből. Egy-egy szerzetes tért vissza: Ottó meg­találta a magyarok testvéreit és megerősítette a közeledő vesze­delem hírét, Julián idejében a magyar testvérek már megsem­misültek vagy elvegyültek a ta­tár áradatban. A tatárok három oldalról ha­toltak be a Kárpát-medencébe: Morvaországon, Erdélyen és a fősereg Batu kán vezetésével a Vereckei-hágón ereszkedett le. A három haderő Buda környé­kén egyesült, majd 1241. április 12-re virradóra hajnalon a Sajó vize melletti muhi pusztán ütkö­zött meg a magyarokkal. IV. Bé­la előzőleg hiába fordult segítsé­gért a nyugati országokhoz, azt sehonnan sem kapott, az 50-60 ezer főnyi hada állt szemben Ba­tu kán százezer főnyi táborával. Az első összecsapás a magyar sereg javára dőlt el, de a szét- vertnek hitt tatár sereg a fenti hajnalon meglepte az alvó ma­gyar tábort, s azt csaknem telje­sen megsemmisítette. A tatár se­reg szabadon söpört végig az or­szágon, üszkös romok, holttes­tek jelezték szörnyű útját. A ki­rály sógorához, Harcos Frigyes osztrák herceghez menekült, de ott kifosztatott. A király Zágráb­ba, onnan Trau várába (mai Trogir) menekült. A tatár sereg már a vár ostromára készült, amikor megjött a hír Ögödej (Ogotáj) nagykán haláláról. Ba­tű bele akart szólni az utódlás kérdésébe, seregeivel 1242 tava­szán hazatakarodott. 1241/1242 őszén és tavaszán nem szántot­tak és nem vetettek az ország­ban. Rettenetes ínség, nyomorú­ság emésztette mindazokat, aki­ket a tatárok meg nem öltek, vagy fogolyként nem hurcoltak el. A tatár sereg azonban nem jutott tovább, az ország feláldoz­ta magát a Nyugat védelmében. A MÁSODIK HONALAPÍTÓ Kádán tatár vezér az adriai Trau váráig üldözte IV. Bélát, de aztán ő is kitakaro­dott az országból, a király pedig még 1242-ben visszatért. Itt iszonyú látvány tárult eléje. A hadve­zetéshez kevésbé ér­tő király azonban ki­tűnő szervezőnek bi­zonyult. Levonta a pusztító háború min­den tanulságát s az új betörés ellen vá­rakra alapozta az or­szág védelmét. Gyor­san hadsereget szer­vezett, városokat ala­pított. Néhány esz­tendő alatt az ország helyreállt és jól felké­szülve várta keletről az újabb támadást. Ez nem következett be, ezért Babenbergi Frigyes ellen fordult, hogy az általa elra­bolt három nyügati vármegyét visszafog­lalja. Béla 1253-ban Morvaországba és Csehországba vezetett hadjára­tot, ez utóbbit azzal zárta, hogy békét kötött Ottokárral (1253-1278) és feleségül adta hozzá Kunigunda leányát. IV. Béla az Árpád-ház egyik legnagyobb tehetségű szervező­je volt, aki visszaállította az or­szág nagyhatalmi státusát. 1270. május 3-án hunyt el a Nyulak-szigetén, (a mai Margit­sziget) ahol egyik leánya, a bol­doggá avatott Margit szent életű apáca élt. KUN LÁSZLÓ DINASZTIÁT TEREMT Az oligarchiák elhatalmaso­dása jellemezte a IV. Béla utáni történelmünket. A Csákok, az Abák kiskirályokká váltak. Béla utóda, fia V. István (1270-1272) uralkodása alatt a pozsonyi szerződésben II. Przemysl Otto­kár cseh király lemondott karin- tiai, krajnai és stájerországi igé­nyeiről. Őt kiskorú fia, N. (Kun) László - 1272-1290 - követte, aki helyett egy ideig az özvegy királyné, a kun származású Er­zsébet uralkodott és a királyi ta­nács kormányzott. Nagy szere­pet játszottak a kunok, akik nem egykönnyen szokták meg a letelepült életmódot. A belső za­varok az anarchiáig fokozódtak. Az ifjú király bátor, de szer­telen ember volt. Az ő hadai se­gítségével győzte le a morva­mezei csatában (dünkruti csa­ta, 1278. augusztus 26.) I. Habsburg Rudolf a fellázadt hű­béresét, a cseh II. Ottokárt, aki a harctéren halt meg. Ezzel a Habsburgok megszerezték Ausztriát és az örökös tartomá­nyokat. A századokra szóló hatalmuk létre­jöttét a Habsburgok Kun Lászlónak köszön­hetik. Ő maga azonban az erkölcstelenség fer­tőjébe süllyedt, kunjai­val együtt sátorban la­kott és 28 éves korá­ban, köztük fejezte be erőszakos halállal a ro­mantikus életét. Kun Lászlót az utol­só Árpád-házi király, II. Endre (II. András) unokája, III. András (1290-1301) követte a trónon. Ő volt az or­szág első alkotmányos uralkodója, aki az 1298-ban összehívott országgyűlésen ki­mondta, hogy a papi és a köznemesi rend 2-2 tagot küldjön a királyi tanácsba, bizonyára azzal a céllal, hogy korlátozza az oligar­chiák és a főnemesség túlságos hatalmát. Ugyanitt törvényt hoztak a job­bágyság szabad költözködési jogáról. III. András 1301. janu­ár 14-én hunyt el a budai vár­ban, s vele férfiágon megsza­kadt a honalapító Árpád-ház. ___ K. A. M iről beszél az írás? . **: Az írás egy társaságkedvelő, az emberek barátságát, közelsé­gét igénylő, de a közösségben nehezen oldódó, visszafogott, szerény embert mutat. A 25 éves fiatalember tisztes távolsá­got követel magának. Azonban ezt az egy lépés távolságot csak addig igényli, amíg közvetlen, személyes viszonyba nem kerül az adott személlyel. Értelme és érzelme folytonos harcban áll egymással. Hol ez, hol az kerekedik felül. Múltjáról és jövőjéről, illetve egójától és a közösségtől egyforma távolsá­got tart. De ez egyszer csak megtorpan, megszakad és a le­vélíró hirtelen kitör. Ilyenkor aktívabban fordul a közösség felé, esetleg kiköltekezik, túlvál­lalja magát. Magányérzetről, lelki társta- lanságról is vallanak a betűk. embertársi, társkapcsolati viszo­nyaiból. Fejlett lényeglátó képesség, gyors gondolkodás jellemzi. Ke­rül minden feleslegest, mellé­kest. Mozgáshangsúlyos írása mutatja, hogy a cél, annak mi­előbbi elérése a fontos; az előre­haladás, a tartalom a lényeges. A formai szempontok csak má­sodlagosak. A lényeg a tartalom. Környezetét jó ízléssel, elegan­ciával alakítja, formálja. . Akaratot, erőt sugároz az írás. Erős törekvéseket, késztetése­ket, élményszerzésre irányuló vágyakat, amelyeket - főként a megvalósító erő híján, annak akadályoztatása következtében - ritkán kísér élmény, vagy leg­alább is annak tudatosulása. Magánéletét és hivatását élesen elválasztja. A kettő nem kevere­dik, nem mosódik egymásba. Önmagától, szűkebb, illetve tá- gabb értelemben vett környe­zetének tagjait elég messzire helyezi, de a rájuk fordított idő és figyelem, kb. egyforma ará­nyú. Csak esetenként tapasz­talható a tágabb környezet (barátok, ismerősök) elhanya­golása. Párkapcsolatában is van valamiféle elhatárolódás. Jóllehet, a betűk szimboliku­san két kéz kapcsolódását mu­tatják; a férfi és nő között egy szakadék fedezhető fel. Ez a tény azonban nem zárja ki a tiszteletet és egyenjogúságot az Magánélete kiteljesedettebb, ke­rekebb, egész, mint a hivatás. Levélírónk nem mondható ki­fejezetten elméleti vagy gyakor­lati beállítottságú embernek. Realista és ambiciózus. Vezeté­si, illetve vezetettségi igénye vál­tozó. Egyszer a vezetést, máskor a vezetettséget igényli. Néha na­gyon keményen, határozottan, esetleg konokul, makacsul lép fel, máskor meg teljesen átenge­di az irányítást ez az egyébként lendületes, törekvő egyén. _______GODÓ KRISZTINA o kleveles grafológus JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Elmúlt heti rejtvényünk megfejtése: Nagy méregkeverő volt szegény, de én megitattam vele. Ezerfo­rintos vásárlási utalványt nyert: Akácz Béláné Mátraterenye, Kossuth u. 48. szám. Mai rejtvényünk megfejtését március 14-ig lehet beküldeni szerkesztőségünk címére. Kiadványok, kiállítások A közelmúltban napvüágot lá­tott a 2001. évi megyei rendezvé­nyeket bemutató kiadvány, melyet a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése és a Kelet-Nógrád COM Rt. támogatott. A szerkesztő, Papné Kovács Éva az eseménynap­tár összeállításakor a rendező szer­vektől és az önkormányzatoktól kapott információkra támaszko­dott. A promóciós anyag 2000 pél­dányszámban, a Lexikon Kft. nyomdájában készült. A borítót Presits Antal tervezte. Az első olda­lakon tájékozódhatunk a Nógrád megyei információs szervezetek­ről, majd havi bontásban, egészen januártól decemberig követhetjük nyomon a megyei kulturális prog­ramokat és sportrendezvényeket. Végül a Nógrád megyei múzeu­mokról és kiállítóhelyekről, azok nyitva tartásáról, a belépési díjak­ról, valamint a kiállítási témákról kaphatunk információt. Elkészült a rétsági kistérség tu­risztikai látványosságait tematikus programcsomagban bemutató Nyugat-Nógrád c. kiadvány is, amely a térségi kirándulásokat, a látnivalók tárházát a vendégéjsza­kák számát növelő célzattal, 14 napra tervezte. A kiadvány 5000 példányszámban, színes kivitel­ben, fotókkal ellátva, 16 oldalon, A/5-ös formátumban, magyar- angol-német nyelven készült. Á 27 településről információkat nyújtó kistérségi füzetet Siposné Tőzsér Anett és Végh József írta és szer­kesztette. A fotókat Rigó Tibor és Végh József készítette, az angol fordítás Tóth Attilának, a német mutáció pedig Guszlev Viktornak köszönhető. A kivitelezési munkát a balassagyarmati Hír-Ász Kft. vé­gezte. A kiadvány elsőként Ma­gyarország legérintetlenebb va­donjába, a Börzsönybe kalauzol bennünket, ahol szó esik Diósjenő látnivalóiról is. Ezt követően a johanniták földjén járunk: ízelítőt nyújtunk Rétság, Borsosberény és Tolmács értékeiből. Utunkat a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán fa­lujában, Horpácson folytatjuk to­vább, ahol említésre kerül az író tiszteletére berendezett múzeum, valamint a település sírkertje, ahol a Mikszáth család is nyugszik. A szomszédos Pusztaberki legna­gyobb értéke a csodálatos táji kör­nyezete, tiszta levegője. Szívesen keresik fel Tereskét, Szátokot, Kis­ecsetet és Szentét is a csendet, nyugalmat, kirándulást kedvelők. „Felhőkbe hanyatlik a drégeli rom” címmel Drégely váránál a drégelyi csatára emlékezünk és Nagyoroszi látnivalóival ismerkedünk. Majd az őskövületeiről nevezetes Honti- szakadékról teszünk említést és bemutatjuk az Ipoly-partot. Kö­vetkező úti célunk Nógrád, ahol a megye névadó várát mutatjuk be és a település életébe nyerhetünk betekintést. Berkenye és Szende­hely magyarországi német telepü­lések, ahol ma is őrzik a német nemzetiség múltbeli emlékeit. Felsőpetényben Mindszenty Jó­zsef hercegprímás emlékének szenteljük az ismertetőt, míg Nő­tincsen többek között a Lókos-pa- tak festői völgyében található 40 ha-os tó szép látványában lehet részünk. Ősagárdon a szlovák nemzetiségi hagyományok kerül­tek előtérbe, Nézsa, Keszeg, Ásópetény és Legénd pedig első­sorban kastélyairól híres. Nógrádsápon találjuk Magyaror­szág egyik legszebb gótikus mű­emlékét, amely megőrizte közép­kori jellegét. Egy teljes oldalt szántunk a vendégváró bántó ten­gerszemnek, amely az egyik leg­jelentősebb nyugat-nógrádi tu­risztikai desztináció. Végül Romhány és Kétbodony zárja a bemutatkozások sorát: az előbbi­nél említésre méltó történelmi esemény volt a Rákóczi-szabad- ságharc utolsó nagy hadművelete, a romhányi csata, melyről a tele­pülés szélén látható emlékmű ta­núskodik. Befejezésül Kétbodony legfőbb vonzerőiről adunk szá­mot. Az utolsó oldalakon egy tér­kép segíti az ide ellátogató turisták­nak a tájékozódást, ezen kívül in­formációkat nyújtunk a kereske­delmi szálláshelyek, az étkezési és a különböző szabadidős lehetősé­gek elérhetőségéről. A tavalyi év során már megje­lent „Szálláskatalógus” 2000 pél­dányszámú újranyomása is meg­történt. A megyei szálláslehetősé­gekről információt nyújtó turisz­tikai füzet Móczik Erzsébet szer­kesztői munkájának köszönhető­en színes kivitelben, magyar- német-szlovák nyelven, fotókkal ellátva, 20 oldal terjedelemben, A/5-ös formátumban valósult meg. Szlovák nyelvre Egyedné Baránek Ruzsenka, német nyelv­re Stec Bogumil fordította. A kiadványok szervezési munkáit, a kiadást és a költségek döntő részét a megyei turisztikai koordinatív marketingtevékeny­séget végző non-profit szerve­zet, a Nógrád Megyei Közműve­lődési és Turisztikai Intézet biz­tosította. A költségeket pályázati pénzekből egészítették tó. A ki­adványok felelős kiadója Tóth Csaba igazgató. A promóciós anyagokat a már­cius 21-25. között megrendezés­re kerülő nemzetközi idegenfor­galmi kiállításon, a július 25-augusztus 1. között zajló VI. nógrádi folklórfesztiválon, vala­mint az Észak-magyarországi Re­gionális Marketing Igazgatóság és a Budapest és Közép-dunavidétó Regionális Marketing Igazgatóság által az ország különböző részein (leginkább a potenciális célcso­portjaink körében, a keleti me­gyékben) szervezett kiállításo­kon terjesztik. ________________S.TÚZSÉ8 ANETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom